Kelet-Magyarország, 1980. február (37. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-01 / 26. szám

|| Kelet-­­agyarország | XXXVI. évfolyam, 26. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1980. február 1., péntek A Könyv­hónap A Ai­­agyomány már, hogy­­| februárban könyvkia- 14L1­dók, -terjesztők, mű­velődési házak, könyvtárak, kertbarát klubok,­ társadal­mi könyvterjesztők a mező­­gazdasági szakkönyveikre irányítják a figyelmet. Ez a hónap az élelmiszer-gazda­ság irodalmának a hónapja. Az országos, a megyei és üzemi rendezvényeken több ezer olvasó találkozik a s szakírókkal, a könyvkiadás irányítóival és vitatják meg a legfontosabb szakmai kér­déseket, minősítik a leg­újabb szakkönyveket­, első­sorban olyan szempontból, hogy milyen segítséget ad­nak a mindennapos munká­hoz. Mint a népgazdaság min­den területén, a mezőgazda­ságban és az élelmiszeripar­ban is előtérbe került az intenzív gazdálkodás, a mi­nőségi árutermelés. Ez az­­ egész népgazdaságot átfogó lépésváltás szemléletformá­lással kezdődik. Ahhoz, hogy az üzemek gyakorlatá-­­­ban is érvényesülhessen a­­ lépésváltás a korszerűség felé, előbb a szakemberek szemléletében kell váltani velük szót érteni. A ma kez­dődő 23. mezőgazdasági­­ könyvhónapnak ez is a fel­adata. A szocialista nagyüzemek szakirodalmi igényének ki­elégítésén túl az idei könyv­hónap során értékes segít­séget kapnak a háztáji és kistermelők is szakismere­teik bővítésére. Megyénk­ben több miint százezer kis­termelő igényli a szakpro­paganda ilyen irányú segít­ségét. A szakirodalom jól igazodik a kistermelés vál­tozó tevékenységéhez, segí­ti, terjeszti a korszerű mód­szereket. A szakkönyvek mellett, amely a termelést hivatott segíteni, több olyan kiadvány is megjelen­ik, amely az értékesítést,a fel­dolgozást mozdítja elő. A kiadók nagy gondos­sággal készültek az idei könyvhónapra. Ez alkalom­mal 44 könyvet, mintegy félmillió példányban bo­csátanak a szakemberek, az érdeklődők rendelkezésére. Az agrártermelés fejleszté­sében sikeres munkát vé­geztek a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban dol­gozó munkások, termelőszö­vetkezeti tagok, ugyanúgy mint a technikusok, mér­nökök, vagy az oktatás művelői. Ebben a munká­ban mindig segítőtársai vol­tak a jó szakkönyvek, a szaklapok, a szakírók és a szakirodalom művelését és kiadását szervezők. 23. mezőgazdasági könyvhónap sikere nemcsak a rendezvé­nyeken, az ott megjelentek számán múlik, legfontosabb­­ az, hogy a több száz ezer­ példányban kiadott könyv­­ olvasókra találjon és a gya­ *­korlatban hasznosuljon. (Cs.). MEGNYÍLT A 20. ÜLÉSSZAK Haderőcsökkentési tárgyalás Bécsben Csütörtökön a bécsi Burg Bedeuten termében dr. Jan Chandoga csehszlovák kül­­döttségvezető-helyettes el­nökletével megnyílt a közép­európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csök­kentéséről folyó tárgyalásso­­rat 20. ülésszaka. A sorrend­ben 214. plenáris ülésen előbb dr. Edouard Molitor nagykö­vet, a luxemburgi, majd pe­dig Tadeusz Strulak nagykö­vet, a lengyel küldöttség ve­zetője mondott beszédet. A­ nyitó ülés után — a hagyo­mányoknak megfelelően — sajtóértekezletet tartott mind­két fél képviselője. Strulak nagykövet az új­ságírók előtt felolvasott nyi­latkozatában emlékeztetett arra, hogy éppen hét évvel ezelőtt kezdődtek meg az oszt­rák fővárosban a haderő­csökkentési tárgyalásokat elő­készítő konzultációk. Az évfor­duló megünneplésére kevés okunk van — mondotta —, mivel az eltelt időszak alatt — sok erőfeszítés ellenére — nem sikerült elérni konkrét megállapodást a kitűzött té­makörben. A december közepén meg­szakadt tárgyalási folyamat­ra visszatérve a lengyel dip­lomata bonckés alá vette a NATO-országok múlt év vé­gén — egyébként a NATO „eurorakéták” gyártására és nyugat-európai telepítésére vonatkozó döntésével együtt — elfogadott és beterjesztett javaslatát. Kijelentette, hogy az említett NATO-javaslat nem jelent közeledést a szo­cialista országok álláspontjá­hoz, ellenkezőleg, sok vonat­kozásban tovább bonyolítja a bécsi tárgyalások menetét. A haderőcsökkentési tár­gyalások következő plenáris ülését a jövő héten, csütörtö­kön tartják Bécsben. Lázár György Miskolcon­­ Miskolc 1995-ig tartó hosz­­szú távú településfejlesztési koncepcióját vitatták meg a városi tanács csütörtöki ülé­sén, amelyen részt vett és felszólalt Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnöke, Miskolc város ország­­gyűlési képviselője is. Mint a beszámolóban el­hangzott, a fejlesztés előteré­ben továbbra is a lakásépítés áll. A felszólalók ezzel kap­csolatban hangsúlyozták, hogy az üzemeknek az eddi­ginél többet kell tenniük a munkáslakás-építési akció ér­dekében. Közölték a tanácsülésen, hogy a következő években új négyszáz ágyas szálloda épül. Miskolc-Tapolcán bővítik az Éden kempinget és szomszéd­ságában jövőre új motelt és éttermet létesítenek. Magyar-kubai árucsere­forgalmi megállapodás Vas János és José de La Fuente külkereskedelmi mi­niszterhelyettesek csütörtö­kön Budapesten aláírták az 1980. évi magyar—kubai áru­­csere-forgalmi jegyzőkönyvet. A megállapodásban az 1980. évi kölcsönös áruszállításokat, az 1976—1980. évi hosszú le­járatú megállapodás alapján irányozták elő. Magyarország textíliákat, élelmiszereket, kohászati ter­mékeket, gyógyszereket, va­lamint gépeket és tartalék alkatrészeket szállít, s Kubá­ból finomított cukrot, déli­gyümölcsöket, színes­fémet és egyéb fogyasztási cikket vá­sárol. Tovább bővítik az Ika­rus autóbuszok kubai össze­szerelésében kialakult együtt­működést. Tapasztalatcsere a nyírbogáti Rákóczi Tsz-ben Fakitermelők találkoztak január utolsó napjaiban a nyírbogáti Rákóczi Termelő­­szövetkezetben. A­­szabolcsi termelőszövetkezetek erdő­munkásai a fakitermelés új eszközeivel, módszereivel is­merkedtek. A svéd Janserdes­­cég és a TSZKER szervezésé­ben filmen és gyakorlatban mutatták be azt a láncfűrész­­gépet és csörlőt, amelyekkel a fakitermelés korszerűsít­hető. A termelőszövetkezeti er­dőgazdálkodás megyénkben egyre erőteljesebb. Évi ezer hektár új telepítéssel gyarap­szik az erdőterület, fokoza­tosan nő a kitermelt fameny­­nyiség. Ma már évente több mint 80 ezer köbméter fát vágnak a szövetkezeti er­dőkből. Nagy gondja volt az ágazatnak, hogy nem volt ele­gendő és egységes láncfűrész, ezt tetézte a hiányos alkat­részellátás. A most bemuta­tott fűrészből 200 érkezett a megyébe, és további 250 vár­ható. Az új fűrész munkavédel­mi szempontból jobb a koráb­ban alkalmazottaktól, zaj­­szintje alacsony, vibrációja kicsi. Ami ettől fontosabb, a szállító cég folyamatos alkat­részellátást ígér. A gépbemutató résztvevői a nyírbogáti erdőben. A svéd cég képviselője, Janis Grins speciális munkavédelmi előírásoknak megfelelő öltözetben mutatja be a fürészfény működését. (Elek Emil felvételei) Tanácskoztak a közgazdászok Alkalmazkodás a gazdasági feltételekhez A gazdasági szabályzó rend­szerhez való alkalmazkodás­ról, a kongresszusi irányel­vek közgazdasági vonatkozá­sairól tartott kibővített el­nökségi ülést csütörtökön dél­után Nyíregyházán a Magyar Közgazdasági Társaság me­gyei szervezete. A vitaindító előadást Marosi Károly, a megyei szervezet elnöke tar­totta. A társaság megyei előadói munkabizottságot hívott élet­re — jelentette be Farkas Fe­renc titkár. A bizottság tag­­jai előadásokat, vitafórumo­kat tartanak a vállalatoknál, intézményeknél. Meghosszab­bították azt a pályázatot is, amelyen a megye előtt álló legfontosabb gazdasági kér­désekben kérik a szakembe­rek pályaműveit. A beküldé­si határidő május 30. Az Irodagépipari és Finommechanikai Vállalat vásárosnaményi írógépgyárának végszereldéje. (Elek Emil felvétele) Mátészalkán ülésezett az SZMT elnöksége Is szakszervezetek az ü­zem- és munkaszervezésért Január 31-én a MOM má­tészalkai gyárában tartotta soron következő ülését a Szakszervezetek Szabolcs- Szatmár megyei Tanácsának elnöksége. A testület ezúttal a vasas-szakszervezethez tar­tozó négy szabolcsi üzemben, az IGV vásárosnaményi író­gépgyárában, a BEAG Uni­­versis nyíregyházi gyárában, az Egyesült Izzó kisvárdai fényforrásgyárában és a há­zigazda MOM mátészalkai gyárában azt vizsgálta: mit tettek a kilenc évvel ezelőtt született üzem- és munkaszervezésről szóló párt­­határozat, illetve a SZ­OT- irányelv végrehajtása érde­kében. A testület elemezte: Az SZMT elnöksége meg­állapította: lényegében az utóbbi 5 esztendőben hono­sodott meg Szabó­lcs-Szat­­márban a műszeripar. Fejlő­dése gyors és dinamikus. A MOM mátészalkai gyá­rában többféle termék gyár­tását racionalizálták, a víz­órák készítésénél bevezették az úgynevezett MTM-mód­­szert. Ezzel csökkentették a veszteségidőket. Több üzem­­szervezési módszer kidolgo­zását kezdeményezte az szb és vitatták meg a szocialista brigádok. Ennek eredménye, hogy megvalósításuk gyors és zökkenőmentes volt. Gyor­san fejlődött az Egyesült Izzó kisvárdai fényforrásgyára is. Tavaly alakították ki a ter­melőüzemeket, megszervez­ték a karbantartást, korszerű anyagmozgatást valósítottak meg. Az szb itt még nem tud­ta hatékonyan segíteni az üzem- és munkaszervezési feladatok végrehajtását, első­sorban azért, mert kevés a tapasztalata, csak fél éve ön­álló. Több éves gyakorlata van viszont az Universisben működő szb-nek. Itt az szb mindig idejében igyekezett megvitatni a termékkorsze­rűsítési, üzemszervezési te­endőket, amelyek a gyár és a kollektíva előtt álltak. A testület megállapította: fiatal a megye műszeripara, de fiatalok és kevés tapasz­talattal rendelkeznek az itt dolgozó szakszervezeti bi­zottságok is. Ezek ismereté­ben, s a vitában elhangzot­tak alapján a testület felhív­ta a vasas-szakszervezet, a szervezők és az SZMT akti­vistáinak figyelmét, hogy a jövőben több segítséget adja­nak e gyárakban működő szakszervezeti bizottságok­nak. Az SZMT elnökségi ülé­se üzemlátogatással ért véget.

Next