Kelet-Magyarország, 1980. augusztus (37. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-01 / 179. szám
2 Mezőgazdasági főiskola Kertészek helyett gépész üzemmérnökök Hallgatói létszámát tekintve a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola tízszer kisebb testvére a tanárképző főiskolának. A hallgatók létszáma mindössze háromszáz. Tévednénk azonban, ha csupán a „népesség”, a hallgatói létszám alapján ítélnénk meg a mezőgazdasági főiskola jelentőségét. A mezőgazdaság korszerűsödése, gépesítése és a vegyszerek előnyomulása miatt üzemmérnökök sokaságára van szükség a megyén belül és azon túl. Ilyen szakemberek képzésére rendezkedett be a minisztériumi döntések alapján a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola. A korábbi képzési jelleget megváltoztatták, kertész üzemmérnökök helyett ezentúl mezőgazdasági gépész üzemmérnököket és repülőgép-vezetőket ésüzemmérnököket képeznek. A Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolán az 1979/80-as tanévben a gépész szakon ötvennyolc mezőgazdasági gépész üzemmérnök, 18 mezőgazdasági pilóta és két repülőgép-vezető üzemmérnök kapott oklevelet. Közülük tizenegyen a termelésből — érettségi nélkül — jöttek a főiskolára három évvel ezelőtt. A július 1-én és 2-án tartott államvizsgákon bizonyították, hogy fel tudtak zárkózni a nagyobb elméleti felkészültséggel kezdő társaikhoz, s mire e sorok megjelennek, már ott találhatjuk őket a termelés különböző posztjain. Közülük néhányan — mint a kiváló eredménynyel, végző és dolgozatával is szép sikert elérő Kitli Károly — aki a nyíribronyi tsz-ben helyezkedett el. Korábban a Pécsi Állami Gazdaságban dolgozott. A főigazgatói számvetésből kitűnik hogy az 1979/80-as tanévben szárnyra bocsátott fiatal üzemmérnökök komolyan vették a tanulást. Három évvel ezelőtt, 76-an kezdték a tanulást az I. évfolyamon, s közülük 58-an, a pilóták 28-an kezdték, ők 20-an eredményesen fejezték be a tanulást, tettek államvizsgát. A nyíregyházi főiskola országos hatáskörű intézmény, Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Borsod, Csongrád, Fejér, Győr-Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom, Pest, Somogy, Szolnok, Tolna és Veszprém megyékből és a fővárosból jöttek ide fiatalok. Az 58 gépész üzemmérnök közül 23 a szabolcsi születésű, de ennél több azok száma, akik a megyében helyezkednek el. Hogyan fogalmazták meg a három év képzési célját? Fő feladatuk volt a hallgatóknak a tanévben előírt tantárgyak elméleti és gyakorlati ismeretanyagának elsajátítása, a területhez tartozó szakirodalom megismerése, a világnézeti-politikai ismeretek bővítése és a testi nevelésen keresztül a fizikai állóképesség gyarapítása. Kaptak-e az idén végzett üzemmérnökök elegendő ösztönzést arra, hogy a munka mellett tovább növeljék tudásukat, egy-egy szakmai probléma tudományos igéyű müszkájábáhra'is 'elhiély títjének? Erre is választ kaphatunk az 1979/80-as tanév tudományos diákköri sikereiből. Az idén a mezőgazdasági gépész és mezőgazdasági repülőgép-vezető hallgatók külön szekcióban mutatták be dolgozataikat. A gépészeknél a VIII tudományos diákköri konferencián — amely országos volt — első helyezést ért el dolgozatával Kitli Károly, második volt Bondár József, harmadik Maár József. A repülőgép-vezetők, közül első lett Lám Ferenc, második Szentes Péter, harmadik Tömöri Elek. Rajtuk kívül még tíz gépész és 8 repülőgép-vezető hallgató színvonalas dolgozata jelezte, hogy a kötelező tantervi anyagon túl a hallgatók egy tekintélyes része mélyebben is érdeklődik egy-egy szakmai kérdés iránt A szabolcsi főiskola erősödő úti profiljával a gépész üzemmérnöki és repülőgépvezetői, repülőgép-üzemmérnöki képzéssel, oktatóinak felkészültségével, tudományos munkásságával, elsősorban szakmai kisugárzó hatásával, a már dolgozó agrár szakemberek továbbképzésével — az őt megillető helyet foglalja el a szabolcsi oktatási intézmények sorában. P. G. Házilag készített audiovizuális előadóterem segíti az oktatónevelő munkát a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolán. Megkérdeztük: Hol szerelnek fel újabb utcai telefonfülkéket? A nyíregyházi járókelők a napokban új, még nem működő utcai telefonfülkéket vehettek szemügyre. A fülkék láttán fogalmazódott meg a kérdés: hol fognak üzemelni az új távbeszélők? A választ Juszku Sándortól, a megyei távközlési üzem vezetőjétől kaptuk meg. — Négy újabb telefonfülkét helyezünk üzembe Nyíregyházán: a Széchenyi utcán a Jósa András Múzeum melletti út Krúdy Gyula utca 42. számú ház előtt, a Búza téren, valamint a Vasvári Pál utca és az Északi körút sarkán. Mivel a nagy számú telefonigénylést a közeljövőben nem tudjuk kielégíteni, az utcai távbeszélők számának növelésével szeretnénk a gondokon enyhíteni. Ez évi terveink között szerepel még további fülkék felszerelése. Ií .UH ( r. g.) KELET MAGYARORSZÁG Hanglemezújdonságok a Bartók-centenáriumra Bartók Béla 1920-ban elhangzott, gépzongorára rögzített játéka is hallható majd azon a lemezsorozaton, amelyet a Hungaroton Hanglemezgyártó Vállalat jelentet meg jövőre a művész születésének 100. évfordulója alkalmából. A „Bartók a zongoránál” című, nyolc lemezre tervezett kiadvány azokat a korabeli felvételeket gyűjti csokorba a világ minden tájáról, amelyeken a nagy zeneköltő tolmácsolja saját és más szerzők műveit. A históriai érdekességű sorozatban — amelyet Kocsis Zoltán és Somfai László szerkesztő egy-egy Bartók-mű több változatban is felhangzik majd, így például az „Este a székelyeknél” dallama egy 1929-es magyarországi előadás mellett hallható lesz amerikai hangfelvételen és egy korai gépzongoratekercsről is. Négy díszes kötetben, műfajok szerinti csoportosításban, már az idén ősszel megjelenteti a Hungaroton Bartók összes művét, jövő márciusra pedig a felújított „Életút” című emléklemezt. Új hanglemezfelvételek is készülnek a centenárium alkalmából: Bartók „Gyermekeknek” című művét — az 1909-es Rozsnyai-féle első kiadás alapján — Ránki Dezső szólaltatja meg és ugyancsak az ő játékában hallható majd a teljes „Mikrokosmos” is egy másik ünnepi kiadványban. Az Angliában élő Pauk György hegedű- és Frankl Péter zongoraművész közreműködésével kétlemezes album készül Bartók hegedűre és zongorára írt darabjaiból. Jövő márciusra jelenik meg az a szöveges lemez — Bónis Ferenc zenetudós szerkesztésében —, amelyen neves kortársak — többek között Kodály Zoltán, Szigeti József — emlékeznek a nagy művészre. Idényóvodák Kisvárda üzemeiben A gyermekes szülőknek gyakran okoz gondot a gyermekintézmények nyári tatarozási szünetei miatt az apróságok elhelyezése. Fizetéses és fizetés nélküli szabadságok pedig az üzemekben jelentenek létszám- és munkaerőgondokat. A VSZM 3. sz. gyára az elmúlt két év tapasztalatát hasznosítva, az idén már harmadszor szervezte meg a gyermekmegőrzőt, amely június 23-án kezdte meg működését. A BEAG elektroakusztikai gyárban is június 23-án nyitott az idényóvoda, amely reggel 6 órától 18 óráig üzemel. A létszám itt is 23—25 között mozog, itt a gyerekeknek négyszeri étkezést biztosítanak. Az üzemi óvodákat mindkét gyárban szeptember elsejéig tartják nyitva. A VSZM idényóvodásai a gyár előtti parkban kellemes környezetben, felügyelet mellett töltik el idejüket. (Vincze Péter felvétele) Városok — az építők szemével Két város: Mátészalka és Nyírbátor. Egy kőműves vegyes brigád és egy építésvezető. Az előbbiek az építők napján kapták meg a Vállalat Kiváló Brigádja címet. Az utóbbi a város építéséért kapott Nyírbátorban emlékplakettet. Különös portré ez: témája a város szeretete. Szól Hegyaljai Zoltánról, és a vele dolgozókról, szól Kosztyu Tibor építésvezetőről és a vele dolgozókról. •— Pestre adtak minket kölcsön, amikor megtudtuk a minket ért örömöt. A vonaton ünnepeltünk, de azért megnéztük Miskolcot is. — Azt miért? — Óbudán építettünk, műemlék környezetben. Rangos, szép munka volt, egy öregek háza készült, de az másféle feladat. Mi Szálkán lakótelepet csinálunk, hát ezért érdekelt Miskolc. Hogy szebb-e, ahogyan ott dolgoznak .. . — Szebb? — Több és nagyobb. Mások a lehetőségek, ugyanúgy, ahogyan Nyíregyházán is nagyobbak, mint kint valahol. Más dolog, hogy mi azért emberebb várost csinálunk... — Mit szeretnek legjobban építeni ? — Azt gondolom, hogy lakást. Az ember dolgozik, lát valamit a születéstől a készig, és mögötte elkezdenek élni a házak. Én ismerem a régi Mátészalkát. Mi volt itt? Rossz kicsi házak. Most meg... — És Tunyogmatolcsot? — Ez a város kenyeret ad. Munkát, megélhetést. A falu otthont. A brigádban valamennyien építettünk házat, szinte mindet együtt. Az a falu is más, de sokszor elgondoltam már azért, hogy gyerekkoromban bemenni Mátészalkára valami nagy dolog volt. Most beugrik valamit vásárolni az ember. Csak kilométerben maradt meg a távolság, időben majdnem elfogyott... Kosztyu Tibor közelebbről szereti a várost. * — Én itt nőttem benne. Kommenciós cselédember volt az édesapám. Kerékgyártó. Most? Most úgy megyek át a városon, hogy számolom: ezt is mi csináltuk, ezt is. . . És ez egyre több. Valamikor, néhány éve sokat beszéltek rólunk. Óvodát csináltunk rekordidő alatt. Azt mondom: annak az óvodának köze van az iparhoz, mert a gyárakban dolgozók gyerekei vannak ott. A gyáraknak meg köze van ahhoz, ahogyan ez a város itt megindult. Kimondom: poros fészek volt valamikor, mert az volt. — Most? — Én az építész szemével is nézem. Azt látom benne, ami lesz. Egy körülkerített építési terület nem szép, nem is lehet az, de mi itt a központban most a város legszebb új épületét adjuk ki át október végére. És aztán kezdünk megint valami újhoz. Mire elérem a nyugdíjat, nagyon sok ilyen öröm gyűlik össze mögöttem . .. Egy dolog van, ami jobban esne még az elismerésnél is. __ 1 — Ne mosolyogjon meg, de az lenne az igazi, ha minden városlakónak odaadhatnám az építész szemét, ha mindenki így tudná szeretni Nyírbátort, mint mi, akik a két kezünkkel csináljuk. Ha a türelmetlenek is megértenék, hogy hatalmas dolog az is, ami már megszületett... Hegyaljai Zoltán és Balogh Béla, a brigádvezető helyettese számolgatták, hogy a brigádtagok közül hányuk gyereke tanul, tanulhat, dolgozik, dolgozhat majd Mátészalkán. — Azoknak se mindegy, hogy milyen házakba.41-e. nak, közülük majd néhányan élnek is... Bartha Gábor Olvasónk írja MIRE VÁRNAK? Nyíregyházán, a Korányi Frigyes utca 58. számú ház földszintjén korábban egy büfé volt, amit is körülbelül 8 hónapja bezártak. Az a hír járja, hogy a helyén süteményesbolt nyílik, és ezt csak üdvözölni lehet, hiszen szükség van rá. Négy hete az üzletet kifestettek, vajon mikor vásárolhatunk itt süteményt? Eügedi Imre, Nyíregyháza, Korányi Frigyes utcai lakos Tolvajok a vádlottak padján A véletlen műve, hogy majdnem n ,egy időben három ítéletet elkelljen hozni a bíróságnak „állatszeretők” ügyében. Most így történt. KACSA Február utolsó napján történt, hogy négy nyírpilisi lakos — a 23 éves Horváth Béla, a 30 éves, büntetett előéletű Béri Miklós, az ugyancsak büntetett huszonhárom éves Dankó Zsigmond és a 21 éves Kozák Imre a bátorligeti erdőbe mentek élelmet szerezni. Mit lehet egy téli erdőben találni? A közelben lakók néhány háziállatát, Horváthék is ezt találták: I. Ferencné hét tyúkja látta kárát. Március 14-én a Terem határában levő erdőben pásztáztak, s itt hat kacsa esett áldozatukul. Még aznap egy másik teremi család három tyúkját is zsákjukba rakták, de mere elcsípték a tolvajokat, már nem tudták visszaszerezni tőlük. A bíróság Horváth Bélát — mint különös visszaesőt — 7 hónap, Béri Miklóst és Danó Zsigmondot — mint visszaesőt — 6—6 hónap, Kozák Imrét 4 hónap szabadságvesztésre ítélte. Kozák büntetését két év próbaidőre felfüggesztették. LIBA Az encsencsi László fivérek alaposan megismerhették már az igazságszolgáltatást, hiszen az idősebbik, a 32 éves Ferenc ötször, az ifjabb, a 21 éves András háromszor állt különböző bűncselekmények miatt a bíróság előtt. László András büntetése csak jövő márciusban járt volna le, de feltételes szabadságra bocsátották, s ezt gyorsan újabb bűncselekménnyel „hálálta” meg. Május 29-én éjjel bátyjával együtt Piricsén egy női kerékpárt, ugyanaznap éjszaka egy másik udvarról egy lószerszámot loptak el. Ezután hazamentek falujukba, ahol az egyik udvarról egy libát, egy másik udvarról két kacsát vittek el. László Ferencet — mint visszaesőt — 8 hónap, László Andrást — mint különös és többszörös visszaesőt — 10 hónap szabadságvesztésre büntették, s két-két évre eltiltották őket a közügyektől. DISZNÓ Szondi András 23 éves nyírderzsi lakos nagyobb fába vágta a fejszéjét, pontosabban állatba szúrta a kést: március 9-én egy nyírderzsi udvarról egy disznót lopott el, leszúrta és hazavitte. Őt 4 hónapi szabadságvesztésre ítélték és kötelezték a kár megtérítésére. A szabadságvesztés végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztették. Mindhárom ítélet jogerős. 1980. augusztus 1. Mindannyian baktériumokat fogunk enni? A baktériumok sokkal kevésbé terjedelmesek, sokkal rövidebb idő alatt és összehasonlíthatatlanul könnyebben tenyészthetők, mint például a szarvasmarha: a tenyészetet nem fenyegeti különösebb veszély, sem betegség, sem járvány, sem egyéb külső körülmény, ami a növekedésben gátolná, proteintartalma pedig rendkívül magas. Elérkezett tehát az idő, hogy munkába állítsuk a baktériumokat, s étrendünkbe iktassuk ezt a gazdag tápanyagforrást. Legalábbis így vélekednek a Hoechst-cég kémikusai, akik 1978 óta építettek egy mintagyárat, amely ma már működik is, és amelyben előállítják a „Probion”-nak elkeresztelt tápanyagot, illetve étvágygerjesztőt. A Probion esetében egy lisztszerű anyagról van szó, amely bézs színű és rendkívül nagy a proteintartalma: körülbelül 80 százalék, (öszszehasonlításul: a halliszt proteintartalma 66 százalék, a szójababé pedig 45 százalék.) A Probion alapvető előnye az, hogy tenyésztéséhez kevés energiát igényel: öt kalória energia felhasználásával 1 kalóriányi tápértéket nyerünk, ami pontosan kétszer olyan jó arány, mint a szarvasmarha esetében. Az állatokon végzett első kísérletek beváltották az újszerű tápanyaghoz fűzött reményeket. A következő lépés tehát az ember ...