Kelet-Magyarország, 1981. július (38. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-01 / 152. szám
2 Lakásépítés összefogással Munkát vállalt a Mátészalkai Városi Tanács költségvetési üzemének építőbrigádja az építők napjára: egy munkatársuk, Horváth Józsefné lakásának alapját rakták le szombaton. A cigánycsalád nagy vállalkozását, az új otthon teremtését hónapokkal rövidítette meg az áldozatkészen dolgozó kollektíva. Sétálóutca? A legutóbbi városi tanácsülésen hangzott el: legyen sétálóutca a Bajcsy-Zsilinszky utcának az ABC-től a 49- es főútig terjedő mintegy 70 méteres szakasza. A beépítés, az üzlet- és szolgáltatósor szinte kínálja is a lehetőséget, a forgalom számára pedig egyébként keskeny (csak megállási tilalommal fenntartható) út még kedvezne is a döntésnek. A javaslatot gyors vizsgálat követte, miként változna a belváros közlekedése, mekkora és milyen kerülőre kényszerülnének a rendszeresen erre közlekedők. Döntés azonban még nem született: kiderült sok szerv beleegyezése kell megnyerni egy ilyen elhatározáshoz, s ezek közül nem mindegyik székel helyben ... Az ötlet tehát sokaknak tetszik, mások a forgalomnak adnának elsőbbséget. A lokálpatrióták szerint (ha kedvező döntés lenne) a gyakorlati kivitelezés, az út elzárása műkő virágtartókkal és útburkolati jelek festése, egyetlen este elvégezhető lenne. Kíváncsian várjuk, menynyi idő alatt lesz végleges döntés... Több morzsa A Mátészalkai Sütőipari Vállalat tarpai morzsaüzemét egy újítás nyomán bővítik. A bővítés minimális beruházást igényel, ugyanakkor az üzemben négyszeresére növekedhet a termelés. A bővítésre ezekben a hetekben kerül sor, így hamarosan több morzsa kerül a mátészalkai és a környékbeli boltokba. A háziasszonyok által keresett termékből az elképzelések szerint exportra is jut. A vállalat be akar lépni a kereskedelmi társulásba, s ha ez megtörténik, a határ menti forgalomban is értékesítik a tarpai morzsát. Nyári program A Zalka Máté Művelődési Központban a Szigligeti Színház plakátját mutatja Torma Sándor: július 3-án a művelődési központban a Liliomfi című zenés vígjátékot mutatják be a szolnoki színészek este 19 órakor. Az úttörő- és ifjúsági házban a hónap elején a mátészalkai és környéki amatőr művészek — festők, fafaragók, ötvösök — mutatkoznak be. A kiállított munkákat egy hétig tekintheti majd meg a közönség. Az úttörők sem maradnak ki a program öszszeállításából, mondja Láng Károly a ház vezetője. A járás területén lévő táborokba a város együttesei látogatnak, többek között a Szatmár tánccsoport, az Erdőka modern táncegyüttes és az amatőr színjátszók. Ezeket a műsorokat még a fővárosból érkező gyermekműsorok egészítik ki a csengeri, hodászi és tiborszállási táborokban. A kultúra és a sport elválaszthatatlan ma már egymástól, így az ifjúsági ház megszervezte a lakóterületi foci- és kézilabda-bajnokságot. A nemes versengésben a Keleti lakótelepiek, az Ifjúság és Felszabadulás tériek, valamint a városközpont lelkes tagjai vesznek részt. KELET-MAGYARORSZÁG A JÖVŐ IGÉNYÉHEZ KÉRIK Város a tervezőasztalon Milyen lesz a szálkai körút? Gondolatokban, ötletekben, javaslatokban gazdag várospolitikai vita volt a közelmúltban Mátészalkán, ahol a város készülő rendezési tervét vitatták meg. Mit ad a tervezőnek a társadalmi vita, s mi foglalkoztatja most, a tervkészítés finisében? — kérdeztük Debrecenben a KELETTERV-nél Nagyházi Tibor irodavezetőt és Szinyei Béla tervezőt, akinek egyik feladata most éppen Mátészalka jövőjének megrajzolása. — Számomra nagy élmény volt a rendezési terv Mátészalkán megtartott társadalmi vitája — mondja Szinyei Béla. — Újra bebizonyította, hogy ahol a lakóhelyüket szerető emberek élnek, mint például ebben a városban, a nyílt várospolitika révén valóban irányítani lehet a település fejlesztését. Jó, hogy nem a saját járdával, netán kövesúttal foglalkoztak a hozzászólók, bár nyilván számukra ez napi gond, hanem a város jövőjével, a zöldfelületekkel, forgalomszervezéssel, a sporttelep elhelyezésével. — Örülünk annak, hogy nem kész tervet bocsájtottunk vitára — jegyzi meg Nagyházi Tibor —, hanem olyan stádiumban kértük a javaslatokat, amikor még van lehetőség azok legjavát érvényre juttatni. Mátészalka egyébként 1966- os általános rendezési tervvel rendelkezik, ezt kell most a jelenlegi realitásokhoz igazítani. Időközben nagyon sok minden történt a korábbi terv alapján a városban. Megépült a 49-es főút, s nagyrészt kialakult az új városközpont, számottevő bontások, építések révén. Hogyan fejlesztik most tovább a korábbi elgondolásokat? — kérdeztük a tervezőktől. — Nem a mai, napi feladatokat kívánjuk megoldani, hanem a jövő érdekében akarjuk alakítani a várost — fogalmaz Szinyei Béla. — 1995-ig szóló hosszabb távú, és 2010-ig szóló nagy távú elképzeléseket alakítunk ki. Ez azért fontos, mert nem állnak rendelkezésre egyszerre milliárdok, hogy mindent egy csapásra megoldhasson a város. A mostani építkezéseket is úgy kell azonban megalapozni, hogy amit alkotunk, húsz év múlva is megállja a helyét, egy átgondolt terv alapján alakuljon ki a jövő Mátészalkája. A várostervezők elmondták, hogy „kemény dió” számukra a szálkai munka. A város ugyanis a Krasznával, és több vasútvonallal nagyon bezárt, s ezen belül nehéz mindent megoldani. Most a legnagyobb feladat, az épületeiben nagyrészt megépült városközpontot úgy fejlesszék tovább, hogy az funkciójában is korszerű városi központ legyen. Egy körútrésszel szeretnék körülhatárolni a belvárost. Ez az állomástól indulna, a Móricz Zsigmond, a Kazinczy utcán, s egy átvágással a József Attila köznél a 49-es út felé. A másik ív a Rákóczi utcát követően egy tömbátvágásal a 49-es főútig tartana. Ez levezetné a forgalmat, s belül kialakíthatnák a városközpontot. Ide még további oktatási és közintézményeket szeretnének elhelyezni, ráadásul olyan színvonalúakat, hogy azok a jövőben továbbfejleszthetők is legyenek. Az oldalt összeállította: Marik Sándor Két különösen érdekes feladat a kórház bővítési lehetőségének megteremtése, a majdan, évtizedek múlva sorra kerülő új kórház leendő építési területének feltárása, valamint a strand és a 49-es főút közötti tömb megtervezése. Ide régebben lakásokat terveztek, most parkot, kempinget , amely zöldterületet ad, s feloldja a főút monoton beépítését. A mostani elgondolás éppen a várospolitikai vita eredménye. — Javítjuk Mátészalka és a környező települések kapcsolatát is — tájékoztat Nagyházi Tibor. — Szeretnénk a város nagy szívó hatását úgy csökkenteni, hogy átgondoltan fejlesztjük a környéket, s megteremtjük a Mátészalkát körben övező települések közvetlen csatlakozását közúton is. Újabb családiház-építési területeket is feltárnak. Ezekkel is korszerűsíteni akarjuk a település szerkezetét, s szeretnénk jó területfelhasználást ajánlani, amely segíti az itt végbemenő életformaváltást is. Feladatok a kongresszus után Megnyul a KISZ munka — Nincs nyári szünet az ifjúsági munkában, sőt ha lehet, még több program, lehetőség kínálkozik, mint az év más hónapjaiban — mondja Erdei Zoltán, a KISZ Mátészalkai városi járási Bizottságának titkára. — Rekordszámú brigádunk vesz részt az építőtáborokban, az úttörők közül is sokan részesei a saját táborokban, az országjáráson és a balatoni táborban szervezett programoknak. Munkás- és parasztfiataljainknak pedig a termelőmunka bőven ad elfoglaltságot az üzemekben és a földeken. — A KISZ-bizottságon most alapozzák a jövő programjait. Milyen új elgondolásokat akarnak valóra váltani? — Területünkön a 15—29 éves fiatalok száma meghaladja a 18 ezer főt, köztük az aktív keresők száma a tizenötezret. Elsősorban azt szeretnénk, ha a fiatalok mindenütt példamutatóan helytállnának a munkában és a tanulásban, s emellett vennének részt aktívan az ifjúsági életben. Erre sok jó lehetőség van, hiszen Mátészalka most is gyorsan fejlődik, a nagy járás pedig a mezőgazdaságban, településfejlesztésben egyaránt kínál olyan feladatokat, amelyeket mi, KISZ- esek felkarolhatunk. — Az akciók, pályázatok egy része bevált, de némelyiket meg kellene újítani, erről a városi-járási küldöttgyűlésen is szóltak a fiatalok. Mit terveznek? — Ezek közül csak egyet emelnék ki, az Alkotó ifjúság pályázatot, amely elsősorban a gazdaságpolitikai feladatok megvalósítását szolgálja. Jó lehetőség ez, mert segíti a fiatalok alkotókészségének kibontakozását, s számottevően növekedett a fiatal újítók és ésszerűsítők száma, sikeresek voltak a pályázat kiállításai is. Mégis vannak gondjaink: több üzem, szövetkezet nem rendelkezik elfogadható pályázati kiírással, tehát a fiatal szakember csak saját tapasztalatára van utalva, ha megoldandó problémát, a gyakorlat számára is hasznos elfoglaltságot, alkotó munkát keres. Sok KISZ-fiatal vesz részt a munka- és lakóhelyi környezet szépítésében. Hogyan segítik ezt a kezdeményezést a KISZ-szervezetek? — A környezetvédelem keretébe illesztjük be ezt a munkát, hiszen az emberi környezet védelme az egyik legfontosabb feladatok közé lép elő. Két-három olyan kezdeményezésünk van, amelyhez bárki csatlakozhat. A „Tiszta, kulturált környezetünkért” akción belül az üzemek, intézmények, iskolák, óvodák környezetének kialakításához, a közterületek, parkok, utak rendbetételéhez, virágosításához mindenütt hozzáláthatnak a KISZ-esek is. Az „Együtt lakóhelyünkért” mozgalom keretében a szervezett munkaakciók, felajánlások révén összegyűlt pénzt szeretnénk a város és a községek gyermek- és ifjúsági létesítményeinek jobb felszerelésére, javítására szánni. — Politizálás, szabad idő — ezek szervezése, jó kitöltése is gyakran kötődik a KISZ-szervezetek rendezvényeihez. Lesz-e ebben újdonság? — A szabad időre sokféle ajánlatunk van, főképpen a „Művelt ifjúságért, korszerű műveltségért” akciónk keretében. Segítjük az amatőr művészeti csoportokat és a területünkön működő 37 ifjúsági klubot is. Itt a legnagyobb gondunk, hogy nem minden klubvezetőnk képzett eléggé, s így egyik-másik klubunk korántsem tudja betölteni feladatát. Most ezeket szeretnénk fellendíteni. A Nyírségi Nyomda mátészalkai üzemében havonta 2,2 millió forint értékben készítenek ügyviteli nyomtatványokat. Heiler Jánosné linószedőgépen kézirat szerint a nyomtatványok szöveges részét készíti elő. (Jávor László felvétele) 1981. július 1. Kánikula! Július 1-től a napközisek kedvezményesen fürödhetnek A mátészalkai strandfürdőn minden együtt van a kellemes időtöltéshez, akár nagy a forróság, akár hűvösebb az idő. Az előbbinél a fák nyújtanak árnyas enyhet, míg az utóbbi esetben a meleg gyógyhatású víz marasztalja a vendéget, s a jó közérzethez mindenképpen hozzájárulnak a vendéglátóegységek. A medence szélén álló fehérköpenyes hölgyek éppen a víztisztaság vizsgálatához készítenek mintát — amit a vendégek észre sem vesznek. — Ez nagyon fontos feladat — mondja Király József fürdővezető —, de nemcsak ez, hanem a friss víz biztosítása is. Minden nap tiszta, friss víz kerül a kisebbik, 630 köbméteres medencébe, míg a nagy medencét a várható csúcslátogatásra töltjük fel. Nálunk a hét vége jelenti a tetőzést. Igaz, a tavalyi 3300 fős csúcsot még nem érte el az idén a strand, de 2500-an már voltak. Az 5 hektáros területen fekvő fürdő még 3000 ember pihenése, szórakozása kényelmes lehet, ehhez meg is vannak a feltételek. Egy nagy úszómedence, kispályás focipálya, a fák között szabadon lehet tollasozni, míg a picik számára homokozó és hinta áll rendelkezésre. Megoldódott a korábbi évek gondja: az idén már friss újságokat is lehet vásárolni, s tovább bővítik a szolgáltatásokat. Július 1-től a helyi napközis gyerekek kedvezményesen látogathatják a fürdőt. A hagyományoknak megfelelően az idén is szervezett úszóoktatásra kerül sor a városi-járási sporthivatallal közösen. S mire a strandidőnek vége lesz a szalkaiak birtokukba vehetik a szaunát is. A forró gőz és a hideg víz váltakozását nyírfacsokros kúrával lehet kiegészíteni, melyhez a strand területén lévő nyírfákról szedik az alapanyagot. — A strandfürdő életéhez szorosan hozzátartozik az étkezés is. Ugyanúgy nyitjuk kapuinkat, mint a fürdő — veszi át a szót Alvári Béla egységvezető, aki naponta többször is megjelenik kismotorján, hogy ellenőrizze, rendben mennek-e a dolgok. Nagyon fontos, hogy jó emlékkel távozzanak a vendégek. Jól dolgoznak, ezt bizonyítja az is, hogy szinte minden héten kétszer-háromszor foglalt a nagyterem, esküvőket rendeznek és több külföldi törzsvendég is van már. Általában 10 féle étel közül választhat a vendég, de a pavilonokban is bőven van kolbász, virsli, sütemény. A legkeresettebbek a halételek lennének, sajnos az alapanyagellátás gyakran akadozik . .. De nemcsak ételekről, hanem a szórakozásról is gondoskodnak a szövetkezet illetékesei. Július 3- án például szórakoztató műsort láthatnak a strandfürdő vendégei. Zsoldos Barnabás