Kelet-Magyarország, 1982. február (39. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-02 / 27. szám
1982. február 2. Rehabilitáltak HUSZONÖT—HARMINC ÉVVEL EZELŐTT kormos traktorral szántottak, közvetlenül is ki voltak téve az időjárás káros hatásainak. Sokan közülük most érzik valamelyik lappangó betegség tüneteit. A gépállomások jogutódjánál dolgoznak (vagy akarnak dolgozni), a Nyíregyházi Mezőgép Vállalatnál. Egy felmérés után a vállalat 68 könynyebb munkakört jelölt ki számukra. Gondot, feszültséget jelent, hogy a fenntartott 68 helyen csak 32 rehabilitált, illetve csökkent munkaképességű dolgozik. A közelmúltban a vállalati szakszervezeti bizottság is foglalkozott a témával. Egyértelmű, általános megoldást a szakszervezet sem talált. Ez nagyobbrészt érthető, hiszen a fenntartott helyek jó részének betöltése mozgékony, viszonylag erős embert igényel. Különösen akkor állnak nehéz feladat előtt a vállalat illetékesei, amikor az orvos (vagy több orvos) ülő foglalkozást javasol. A telefonközpont, a porta kevés embert igé- nyel. Furcsa ellentmondás — az ember nem is gondolna rá — hogy ennél a vállalatnál mozgássérült ember nem lehet portás. Azért nem, mert ez a munkakör nemcsak szalutálásból, útbaigazításból áll. A portásnak gyakran fürge mozdulatokkal fel kell jutni a tehergépkocsi tetejére, s meg kell győződni a rakomány menynyiségéről... Ezek után részben érthető, hogy a Mezőgépnél a fenntartott helyeken egészséges, vagy majdnem egészséges emberek is dolgoznak. Ezért mélyreható vizsgálat nélkül senkit sem lehet elmarasztalni. A szakmai szakszervezet képviselője sem mondott egyértelmű, elmarasztaló véleményt. Nemcsak azért bonyolult az ügy, mert a vállalat profilja, tevékenysége meghatározó. Maguk a rehabilitált dolgozók is válogatnak. Ki-ki egészségi állapota, vagy vérmérséklete szerint. Többen közülük teljes értékű embernek érzik magukat és ezt munkájukkal is bizonyítani akarják. A nyíregyházi gyáregységben például egy betanított munkás elveszítette egyik lábát, de továbbra is nehéz fizikai munkát végez. Nem kér könnyítést, testi fogyatékossága ellenére jó teljesítményt nyújt a fizikai dolgozók között. A VÁLLALAT fehérgyarmati gyáregységében kilenc rehabilitált dolgozót úgynevezett kapcsolt munkakörben foglalkoztatnak. Jó, sőt követésre méltó ez a megoldás, hiszen egy-egy csökkent munkaképességű dolgozó több, fontosnak ítélt feladatot is ellát. Maguk a szóban forgó dolgozók is fontosnak és változatosnak tartják munkájukat. A mátészalkai gyáregységben nem kevesebb mint tizenegy rehabilitált dolgozat foglalkoztatnak különböző beosztásban. A pozitív intézkedések nyomán egyiküknek sem csökkent a bére. Több bajba jutott dolgozónak (ez bizonyára így van más vállalatoknál is) nem is a bércsökkenés okoz gondot. Ezek az emberek egzisztenciális, lelki gondokkal küzdenek. Van köztük jó hírű szakmunkás, sőt több szakmával rendelkező is. Hosszú, nehéz munkával megalapozott tekintélyüket csorbítva látják, ha udvarseprőt, vagy kerti gereblyét akarnak nyomni a kezükbe. A vállalat minden igényt nem tud kielégíteni. Ezért és persze nemcsak ezért, a munkahelyi szakszervezet, a szocialista brigád, a szűkebb kollektíva segítheti a lélektani felkészülést, az átállást. Az sem árt, ha a legjobb helyi felvilágosítás ellenére a rehabilitált dolgozó megkeresi a vállalati jogsegélyszolgálatot, nincs általános RECEPT, de a következő példát követésre méltóként ajánljuk. A vállalat egyik ügyes kezű lakatosa beteg lett. Szakmáját tovább nem gyakorolhatta, de nem mondott le a szakmunkáról. A fővárosban, a rehabilitáltak szakmunkásképző intézetében kitanulta a műszerész szakmát és most az egyik nyíregyházi gyárban dolgozik műszerészként. Nincsenek lelki és anyagi gondjai. Ellenpélda is van. Más vasas üzemben, megsérült dolgozó a Mezőgépnél kapott könnyű, neki megfelelő munkát. A szakmai szakszervezet és a megyei tanács ugyanis összehangolja, segíti a rehabilitációs tevékenységet. Türelmes, emberséges ügyintézéssel tovább javulhat ez a tevékenység. Nábrádi Lajos Kelet-Magyarország A Kender-Juta és Politextil Vállalat nagyhalászi zsákgyárában 6—700 kilogramm síkfóliát készít egy műszak alatt Tar Béla a fóliahúzó géppel. (GB) Tempó-szombat Szállítás, üvegezés, autókarbantartás Az ötnapos munkahétre történő áttérést úgy szervezte a nyíregyházi „Tempó” Általános Szolgáltató Ipari Szövetkezet, hogy a lakosságot különösebb hátrány ne érje. Leginkább fontos e tekintetben a mintegy féltucatnyi szolgáltatás közül a tüzelőszer, építőanyag, gázpalackok, bútor és egyéb, a lakosság részéről igényelt szállítások folyamatossága. A szövetkezet a szállításokat továbbra sem szünetelteti szombati napokon. Mintegy 300 mázsa kapacitásig állnak az igénylők rendelkezésére teherszállító gépkocsik, s a megye bármely részére történhet szállítás. Nem szünetel teljesen a munka szombatonként a Tempó Nyíregyháza Jég utcai autó-motor javító üzemében serre. Autómosást-tisztítást mindkét hét végi napon, szombaton és vasárnap is végeznek a szövetkezeti üzemben. Ügyeletet tart szombati napokon a szövetkezet megyeszékhelyi üveges részlege is. (ab) Leadtam egy kérvényt szabályosan, úgy ahogy kell, bélyeggel, pecsétekkel, aláírásokkal ellátva. Igazán semmi sem hiányzott róla. Ennek ellenére a bizottság elutasította. Visszaküldték egy négyrét hajtogatott papírral együtt, amelyen az állt, hogy a kérelemmel nem tudnak egyetérteni. Alatta olvashatatlan aláírás és pont. A dolog nem hagyot nyugton, és elmentem Kolomanikhoz, aki tagja volt ennek a bizottságnak, és akit valamennyire ismertem. — Tudod — hajolt hozzám bizalmasan — nem lenne szabad megmondanom neked, de mint barátod ... A kérelmeddel kapcsolatban szavazott a bizottság. Igaz, hogy én mellette voltam, de leszavaztak. A többség ellened volt és így történt, hogy a bizottság nem hagyta jóvá a kérelmedet. — Mit kellene csinálnom? Elhatároztam, hogy beszélek a bizottság másik tagjával is. Elmentem hozzá és kertelés nélkül megkérdeztem tőle, tulajdonképpen miért utasította el a kérvényemet. — Nem lenne szabad erről beszélnem — kezdte —, mivel a bizottság az egész kérdést bizalmasan tárgyalta meg. Én személy szerint egyetértettem az ön kérelmével, amit a vita során világosan ki is fejtettem. De hiába voltam maga mellett, leszavaztak. Nem volt mit tennem, támogatnom kellett a bizottság döntését, még akkor is, ha személy szerint más véleményen voltam. Nem tehetek róla. Mit lehetne még csinálni? Egyenként végiglátogattam a bizottság valamennyi tagját, és mindegyik,től ugyanazt hallottam. A bizottság minden egyes tagja külön-külön egyetértett a kérelemmel, de a többiek, a többiek leszavazták őket. Ezek után végül is mit tehettem? Elmentem magához a bizottság elnökéhez. — Jaj, barátom, maga az! — üdvözölt, amikor bemutatkoztam neki. — Sajnos magának ellenségei vannak! Akár hiszi, akár nem, én egyedül támogattam a maga kérelmét, már csak azért is, mert igazságos ember vagyok. De az egész bizottság maga ellen volt! Ezt még én sem tudtam megakadályozni. Ne haragudjon, igazán sajnálom magát, de leszavaztak engem. Ezután milyen teendőm maradt még hátra? Vettem egy doboz édességet és felkerestem a titkárnőt, ő titkoban megmutatta nekem, a kérvényemmel kapcsolatos bizottsági ülés jegyzőkönyvét, amiből megtudtam, hogy a kérelmemet mindenféle vita nélkül utasították el. Egyhangúlag. (A Rohácsból) Kérvény 3 Fiatalítják a gyümölcsösöket Több csonthéjast és bogyóst termelnek A szabolcs-szatmári mezőgazdasági nagyüzemek idei termelési tervükről információs jelentést adtak a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának. A jelentésekből kiderül: gond van az elöregedett gyümölcsfákkal. A megye mezőgazdasági nagyüzemei ebben az esztendőben 1268 hektáron terveznek kivágást. A kivágások nagyobb területét az almások jelentik, az összes kivágás pedig, 35,8 százalékkal lesz több az előző évinél. Gyümölcsös telepítését a nagyüzemek 1088 hektáron terveznek. Az új telepítések 53,3 százaléka alma, 35 százaléka csonthéjas, 7,7 százalék bogyós, 4 százalék pedig egyéb gyümölcs. A rekonstrukció üteme megfelelően alakul. A termőrefordulás idén 33,4 százalék növekedést mutat. Ugyanakkor a kivágások a telepítések ellenére is területcsökkenést jelentenek. A csökkenés 4 százalékkal az állami gazdaságokban nagyobb, mérsékeltebb a szövetkezeti gazdaságoknál, csupán 1,3 százalék. A szőlőterület ugyancsak a kivágások miatt, idén tovább csökken, új telepítés nem várható. A gyümölcstermés megyei összes hozama ebben az évben, várhatóan csak minimálisan, 0,5 százalékkal emelkedik. Kedvező arány, hogy az összes hozamnövekedésen belül 50 százalékot meghaladóan nő a csonthéjasok és bogyósok tervezett termése. Az alma termésmennyisége előreláthatóan a múlt évi szinten alakul. A megye mezőgazdasági nagyüzemei tervezett előirányzatai szerint, idén 370 ezer tonna almatermésre számíthatunk szocialista szektorokból. Ennek 77,8 százalékát termelőszövetkezetek, 22,2 százalékát állami gazdaságok tervezik megtermelni. (ab) Laboratóriumi berendezések a világpiacra____________________________________________________________________________ Kijutottak a zsákutcából Gyártja a nyíregyházi Vörös Csillag Tsz Három évvel ezelőtt ugyancsak válságos helyzetbe került a nyíregyházi Vörös Csillag Tsz. A korábbi esztendők vesztesége 1979-re elérte a 8 milliót. A csőd szélén döbbentek rá: ha talpon akarnak maradni, akkor a jövőben rugalmasabban kell alkalmazkodniuk a változó körülményekhez. Olyan zsákutcába került a gazdaság, ahonnan csak átgondolt, kockázatvállaló, a pártszervezetek állandó segítő és ellenőrző munkája révén juthattunk ki — összegez Vámos Tibor, fiatal tszelnök. Érthető, hiszen a gazdaságot körülölelő földjei soványak, java része homok, s legalább 30 kilométeres sugarú körben helyezkednek el. Melléktevékenység után néztek Szétszórt területen gazdálkodik a Vörös Csillag Tsz. Nehéz átfogni, irányítani, igazi nagyüzemi gazdálkodást meghonosítani. Van földjük Nyíregyházán, Nyírpazonyban, Kemecsén és Kótaj határában, Nyírteleken és Nyírszőlősön. Ezért döntött úgy a pártvezetőség javaslatára a gazdasági vezetés, hogy új kenyér után nézünk, s olyan melléküzemágak fejlesztését tűzzük célul, amelyek jövedelmezőek és szükségesek — említi az elnök. — Úgy döntöttünk akkoriban — emlékezik Lőkös Imréné, a pártvezetőség szervező titkára — hogy a melléküzemágak által termelt jövedelem egy részét az alaptevékenység fejlesztésére fordítjuk. Ehhez tartják magukat. Első helyen az építőipari karbantartó részleget fejlesztették csoporttá. Sokszoros a haszna: kislakásokat építenek. Tavaly a Ságvári-telepen a Nyíregyházi Konzervgyárnak 8 kislakást építettek, s 16 munkáslakás tető alá hozásán munkálkodnak. Ők építik a Színház utcán a 4 szintes lakóházat. Idén a LAKSZÖV rendelésére 16 lakás építését befejezik. Természetes, hogy a tsz saját, 300 vagonos hűtőtárolójának az átalakítását is ők végzik. — Ennek vezetője Szabó Zoltán, a párt vezetőség tagja — mondja Lőkösné. — Tavaly több mint félmillió volt az eredmény, amit hoztak. — Kiss Jenő párttag, munkásőr viszont a mérlegjavító részleget irányítja eredményesen — veti közbe az elnök. — Javítunk mi fürdőszobai mérlegtől kezdve hídmérlegig minden fajtát. Ide járnak Hajdúból, Borsodból is mérleget javítani. S az itt dolgozó 7 emberünk tavaly 2 millió termelési értéket produkált. Ha lúd, legyen kövér Két évvel ezelőtt szükség szülte a diagnosztikai csoportot. Ezt részben az Elekterfémtől vették át. Végeznek földelésellenállás-mérést, vizsgálnak villámvédelmi berendezéseket Nyíregyházától Egerig, Miskolcig, Leninvárosig. Papp József, a 3-as alapszervezet párttitkára olyan gárdát hozott itt össze, amelynek tagjai e rövid idő alatt képezték magukat. — S ha már lúd, legyen kövér — mondja a tsz-elnök. Ugyanis azokat a hibákat, amelyeket a diagnosztikai részlegünk felfed, ki is kell javítani. — Nos, így született a villanyszerelő részlegünk, amelyik ezt végzi, utánuk azonnal munkához látnak. Ez az ésszerűség. Teljesen új viszont a műanyagipari gépeket javító csoportjuk. Fröccsöntőgépeket reperálnak. Lakossági szolgáltatást is végez a tekercseléssel foglalkozó gárda. Ellátják a villanymotorok reperálása mellett a környékben a háztartási gépek javítását is. Még Szolnok megyében is ismerik őket. — Nyílt titok: most egy új, az üvegtechnikai melléküzem fejlesztésével kívánunk a piacon jelentkezni — újságolja Vámos Tibor. — Üvegműszereket, orvosi műszereket, oktatási eszközöket, laboratóriumi felszereléseket kívánnak gyártani a Vörös Csillag Tszben. A jövőt tervezik Előrehaladt állapotban van az üzem létesítése. — Társultunk a METRIMPEX Külkereskedelmi Vállalattal — folytatja az elnök. — Ők az üzem létrehozásához 44 milliót adnak, szövetkezetünk pedig saját fejlesztési alapjából 34 millióból kialakítja az üzemépületet. Ezt saját brigádunk építi meg. S már a jövőt tervezik. Az új üzem 1983-ban fog termelni. A tervezett termelési értéke 40 millió lesz akkor. — Nem titkolt közös szándékunk, hogy termékeinkkel a fejlődő országok piacán jelentkezzünk — fűzi a hallottakhoz az elnök. — Sőt tervezzük, hogy a Vörös Csillag Tsz komplett laboratóriumi felszereléseket gyártson és szállítson a világpiacra. Sok sikert kívánunk hozzá. Hogy a most működő melléküzemágak mennyit hoztak eddig a közös konyhájára, Für Jánosnétól, a főkönyvelőnőtől tudom. — Fiatalok még ezek a melléküzemágak. Tavaly már szépen besegítettek a 975 ezer forintos össznyereségünkbe. Az idén is pozitív a mérlegünk, hárommillió a nyereség, s ennek mintegy 30 százalékát a melléküzemágak termelték. Beszédes tények a változó körülményekhez való rugalmasabb alkalmazkodás felismeréséhez. Farkas Kálmán