Kelet-Magyarország, 1982. október (39. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-01 / 230. szám
2 Színháznaptár Az új évad második bemutatóján gördül fel a függöny holnap, október másodikén este a Móricz Zsigmond Színházban. A nyíregyházi társulat a közelmúltban elhunyt fődramaturgja emlékének adózva Maróti Lajos: Hőhullám című darabját állította színpadra. A 19 órakor kezdődő előadásra a Móra-bérlet érvényes. A bemutatót követően a „Hőhullám” október 5-én 19 órától a József Attila- és a Déryné-bérlettel, 7-én 19:30-tól a Vasvári-bérlettel tekinthető meg. A Kvantum Fantom csapdája című mesejáték legközelebb október 5-én, kedden ,15 órától látható. A Ma éjjel megnősülök című zenés komédiát ifjúsági előadásban október 7-én 15.30 órától játsszák. Elkészült a színház tájelőadásainak „menetrendje”. Az évad végéig a megye településein nyolcvan alkalommal lépnek majd fel a nyíregyházi művészek az új és a repertoár darabokkal. A vidéki városok és a járási székhelyek művelődési házaiban, otthonaiban részben bérletes, részben bérletszünetes előadásokat tekinthet meg a közönség. Az októberi táj előadások között megyén kívülit is találunk. Október 9-én a Kvantum Fantom csapdájával Gödöllőn vendégszerepelnek a Móricz Zsigmond Színház tagjai. Október 15-én 15 és 19 órai kezdettel a vásárosnaményi művelődési központban a Hőhullám című színművet adják elő. Ugyanezzel a darabbal látogatnak el a színészek október 21-én Fehérgyarmatra és 22-én Nagykállóba. MESEFILMKOKTÉLT JÁTSSZUNK EGYÜTT! Hét végi programajánlat Szabadidős programként a megyei és városi művelődési központ kínálata. Október 2-án délután három órakor a művelődési központ szabadidős terméke gyermekjáték-tanulás. Eredeti és jellegzetes szabolcs-szatmári népi játékokat elevenítenek fel a szakértők. Vasárnap délelőtt tíz órától ismét a legfiatalabbakat és szüleiket várják a kamaraterembe. Az egyórás filmösszeállítás segítségével a gyerekek Meseországban barangolhatnak. A jövő hét eleji kulturális események közül megemlítjük, hogy október 5-én a megyei művelődési központban vendégszerepel az Állami Bábszínház. Három előadáson a János vitézt adják elő. A Nyírségi Ősz egyik legérdekesebbnek ígérkező komolyzenei hangversenye pedig október 6-án, szerdán 19 órakor kezdődik, melyen az alig több mint 16 éves, nemzetközi hírű Tadeja Perkavec zongoraművésznő lép fel. Kelet-Magyarország O©OO0Q Múzeumok , kiállítások Októberben szélesre tárt kapukkal fogadják a látogatókat megyénk múzeumai. A múzeumi és műemléki hónap rendezvényei színesítik a hét végi kulturális kínálatot. A nyíregyházi Jósa András Múzeumban a héten nyílt forradalmi-katonatörténeti bemutatón kívül felkereshető a Benczúr Gyula-, Krúdy Gyula-, Jósa András-emlékkiállítás, a várostörténeti kiállítás, valamint Rátonyi József szoborkiállítása. A Sóstói Múzeumfalu szombaton 9 és 12 óra között, vasárnap 9-től 16 óráig látogatható. Tiszavasváriban ma, október 1-én avatják fel a múzeum új épületét, melyben a település múltját bemutató kiállításon kívül megtekinthetők Bánó Attila grafikusművész alkotásai is. Szintén ma nyílik és a hét végén már áll a vásárosnaményi Beregi Múzeumban a Kávéhasználat a XIX. században című kiállítás. Az utóbbi múzeum szombaton 8 és 14 óra között, vasárnap tíztől 14 óráig tart nyitva. A mátészalkai Szatmári Múzeumot és a tiszavasvári Vasvári Pál Múzeumot 10 és 16 óra között kereshetik fel a látogatók, a Jósa András Múzeum, a kisvárdai Vármúzeum, a nyírbátori Báthori István Múzeum és a vajai Vay Ádám Múzeum pedig 10 és 18 óra között látogatható. Avatás előtt a kállósemjéni ház a Sóstói Múzeumfaluban A magyar verbunkoszene a XVIII. század végén kezdett ismertté válni az országhatáron túl is. A nemzeti művészet divatjaként különösen a XIX. században vált népszerűvé. Főleg a Bécs vonzáskörében élő zeneszerzők művei között találunk sok magyaros darabot. Brahms-ot már fiatal korában megragadták a nyugat-európai fül számára egzotikus dallamok. A Hungaroton-hanglemezhetek egyik újdonságaként jelent meg a zeneszerző , Magyar táncok című darabja. Ezek az egyszerű, ám nem igénytelen művek a legmagasabb rendű szórakoztató zenének Bécsben mindmáig élő hagyományát folytatják. Hidas Frigyes hangszerelésében a szerzeményeket az immár világhírű Liszt Ferenc kamarazenekar szólaltatja meg. A KODÁLY-ÉVFORDULÓ JEGYÉBEN A zenei világnap hangversenye Nyíregyházán Október elseje évek óta a zene világnapja. Ebből az alkalomból ma este hazánktöbb városában rendeznek hangversenyeket, melyeken a nemzetközi fórumokon sikerrel szerepelt művészeti együttesek, valamint népzenei együttesek lépnek fel. Megyénkben a zenei világnap rendezvényére ma október 1-én este hat órától a nyíregyházi Vasvári Pál Gimnáziumban kerül sor. Az öt kórus műsorát a Nyíregyházi 4-es számú Általános Iskola énekkara nyitja. Vezényel Szabó Dénes, zongorán közreműködik Szántó Sándorné. A miskolci Zrínyi Ilona Gimnázium Homoródiné Engi Zsuzsa vezényletével többek között Mendelssohn-, Kodály- és Pergolesi-műveket szólaltat meg. Az est harmadik szereplője a Debreceni Zeneművészeti Szakközépiskola Kodály leánykara. A hangverseny második részében a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola debreceni tagozatának leánykara lép fel. Műsorukkal Bartók Bélára és Kodály Zoltánra emlékeznek. A nyíregyházi ifjú zenebarátok kórusa zárja a pénteki komolyzenei rendezvényt, Gebri József vezényletével. A TOT elnöksége napirendjén Tsz-üdülő Sóstón? A TOT elnöksége megtárgyalta a szövetkezeti mozgalom üdülőhálózat kialakításának elveit. Egyebek között megállapították: a mezőgazdasági szövetkezeti tagokat az üdültetés terén is ugyanazok a jogok illetik meg, mint a népgazdaság más területén dolgozókat. Gyakorlatilag azonban jelenleg a népgazdaság — s benne a mezőgazdasági szövetkezetek — gazdasági helyzetének figyelembevételével a VI. ötéves terv időszakában csak olyan szerény célok tűzhetők ki, amelyek a lemaradás fokozatos megoldását irányozzák elő. Üdültetésfejlesztési alap Az üdülőfejlesztés módját a következő elv alapján határozták meg. A mezőgazdasági szövetkezeti üdülőhálózat megteremtése széles körű mozgalmi összefogáson alapuljon, amelyben önkéntesen részt vehet minden mezőgazdasági termelőszövetkezet, halászati szövetkezet, társulás és megyei szövetség, ha vállalja a ráháruló anyagi költségeket. A szövetkezeti tagság üdültetési lehetőségének növelése érdekében a megyei szövetségek üdültetésfejlesztési alapot hoznak létre. Az üdülőhálózatot fokozatosan több ötéves terv alatt hozzák létre. Párhuzamosan épülnek országos, és helyi kezdeményezésen alapuló regionális jelentőségű üdülők. A rendelkezésre álló pénzügyi keretet koncentráltan szükséges felhasználni. Badacsonyban és Nyíregyházán Országos jelentőségű létesítmény a Mezőgazdasági Szövetkezetek Háza, amely Budapesten épül. Össz-szövetkezeti üdülő létesül ebben az ötéves tervben a Balaton melletti Zamárdiban és Gyulán. Zamárdiban mintegy kettőszáz, Gyulán pedig százötven személyes lesz az üdülő. Az utóbbi években az egész országban megnövekedett a szövetkezeti üdülőházak építésére az igény. Ezek egy időben történő megvalósítására nincs mód. A tervidőszakban indokoltnak, illetőleg realizálhatónak látszik Badacsonyban és Nyíregyházán egy-egy regionális üdülő megépítése. Nyíregyházán a sóstói strandfürdő szomszédságában lévő telek felhasználásával, mintegy nyolcvanszemélyes kettős hasznosítású épület létesülne Szabolcs, illetve Borsod megye szövetségeinek öszszefogásával. A közös üdülő Nyíregyházán való megépítését az indokolja, hogy a két megye nagyszámú kedvezőtlen adottságú szövetkezetétől a már működő, illetve tervezett üdülő távol esik. A közlekedési nehézségek, a távolság elsősorban a városoktól távoli, a pihenésre leginkább rászoruló idősebb korosztályt tartják vissza a tervezett gyógyüdüléstül. Két évtizedes remény Reméljük, a TOT-határozat után meggyorsul a két évtizedes szándék valóra váltása, hogy Sóstón termelőszövetkezeti üdülő létesüljön. A két megye nehéz körülmények között gazdálkodó szövetkezeteinek idős tagjai nagyon megérdemelnék, hogy ők is rendelkezzenek olyan lehetőséggel, mint az ország más tájain élők. Cs. B. 1982. október 1. Panasz a pult mogul Panaszkodnak a kereskedők. — A húsipar úgy szállít, ahogy akar. Rendelünk húszfélét, kapunk ötöt. — Alig győzzük a reklamációt a tejipar miatt. Nézze, itt a sok savanyú tej. Kit szid a vevő? Minket. — Három hete nem jött rizs. Mindig rendeljük. Nemhogy A, de még B minőségű sincs... — Egyre rosszabbak a töltelékáruk. A parizerben annyi a víz, hogy ha áll egy pár órát, azonnal susinkásodni kezd. Gusztustalan. Nekünk vetik a szemünkre a vevők. Pedig nem tehetünk róla. — Kiderült, hogy a baromfiipar éppen az áztatónál lassítja le a szalagot, így a csirkéből szinte folyik a víz. Mondják a vevők: ha felteszik csak zsírra, annyi a víz alatta, hogy fő benne. Hallgatunk a csirke miatt is... Panaszkodnak a kereskedők. Azok, akik a frontvonalban mindennap szembe találkoznak a vevővel. Magyarázzák: rendelnek, de nem jön. Megpróbálják menteni a mundér becsületét. Néha szégyellik eladni azt, ami van. A ráncos bőrű felvágottat, a vizes csirkét, a gyorshízlalással felfújt húst, a rosszul csomagolt tejterméket. Akkor, amikor az árak nem alacsonyak, joggal vár, mi több: követel a vevő jó árut, kiváló minőséget, mégpedig akkor, amikor szüksége van rá. Nem akkor, amikor az ipar szállít. A termelőnek láthatóan még ma sem kell keresni a bolt kegyét. Monopolhelyzete biztosítja számára a piacot. Panaszkodik a kereskedő, s hozzáteszi: nem mer hangoskodni, nem mer reklamálni, nem meri visszaküldeni az árut. A következmény kiszámíthatatlan. Nem vigasztalja az sem, hogy tudatában van hibátlanságának. Panaszkodik a kereskedő, mohog a vevő. S csak lassan reagál a felügyelet, az ellenőrzés, a társadalmi ellenőrzés. Pedig megérdemelné a vevő, a kereskedő egyaránt a figyemet. Az ellátás nem kegy. (bürget) A tárgyalóterembőlA gátlástalan „hetek" A társaság hattagú volt, két — egyébként büntetett előéletű — felnőtt és négy fiatalkorú. Leginkább a Nyíregyháza környéki hétvégi házakat „látogatták” , előszeretettel, főként akkor, ha a tulajdonos a közelben sem tartózkodott, de nem vetették meg a rendszeres áruházi lopást sem. Hogy miket emeltek el a hétvégi házakból? Felsorolni sem egyszerű: loptak a tizenkilenc (!) feltört hétvégi házból horgászbotort és szeget, idomcsöveket és denaturált szeszt, gyorsfűzőt és ágfűrészt, campingnadrágot és díszhőmérőt, otthonikát és fakancsót, függönyt és fokhagymát, metszőollót és petróleumlámpát, rádiót és szifonpatront, szalonnát és légpuskát (ez utóbbit két helyről is), hangszórót és szőrmebéléses bekecset, meg még más egyebeket is... Kedvelték az áruházi lopásokat is, főként Nyíregyházán a Kossuth téri Csemege Áruház bánta látogatásaikat, aztán a Nyírfa, a Kelet, s vittek mindent, ami a kezük ügyébe került, szerették a wiskyt, a rumot, az aszút és olykor egy tál túrós rétest... Egyikük, P. Csaba mindezek tetejébe áramot is lopott. Tény, hogy az édesanyja többszöri felszólításra sem fizette meg az áramszolgáltatási díjat, ezért a TITÁSZ leszerelte a lakásukhoz tartozó árammérő órát, kikapcsolta az áramot és ólomzárral lekötötte a vezetékeket. P. Csaba másnap megunta az áramtalanságot, az édesanyja tudta nélkül felbontotta az ólomzárat, és a csengőzsinórral a lakásukhoz vezette az áramot. Időnként ugyan kikapcsolta, de egyébként zavartalanul használták. A TITÁSZ öt hónap múltán ellenőrizte, s a számítások szerint addig 2 és 5 ezer forint között lévő árú áramot használtak el P.-ék, amit persze nem fizettek meg. Akadt olyan eset is, amikor egyáltalán nem készültek lopásra sem, (ritka volt azért az ilyen), nemhogy betörésre, csupán egy ABC-áruház előtt haladtak el, s az egyikük megjegyezte: éhes. Erre beverték a kirakatüveget a Nyíregyházi ÁFÉSZ Vöröshadsereg utcai ABC-áruházán, bementek, összecsomagoltak 5230 forint értékű árut négy szatyorba és távoztak. (Az ablak 1659 forintba került.) A hattagú társaság előbb a fiatalkorúak bírósága elé került, s ott K. György büntetése jogerős lett: húsz hónapot kell eltöltenie a fiatalkorúak fogházában, s két évre eltiltotta a közügyektől is a bíróság, ugyanakkor Sz. Józsefet próbára bocsátotta. A többiek fellebbeztek, s ügyükben a Nyíregyházi Megyei Bíróság tett pontot a büntetőeljárásra. A bíróság Csatári Béla 31 éves büntetett előéletű nyíregyházi lakost — mint különös visszaesőt — egy év, Vékony György 22 éves nyíregyházi lakost — ugyancsak büntetett előéletű és többszörös visszaeső —, tíz hónap börtönre büntette és mindkettőjüket egy évre tiltotta el a közügyektől. P. Andrást a bíróság egy év és hat hónap, P. Csabát pedig egy év és két hónap fiatalkorúak fogházára ítélte, az előbbit két, az utóbbit egy évre tiltva el a közügyektől. A bíróság ítéletében több mint két gépelt oldalt tesz ki, hogy ki kinek tartozik kártérítési felelősséggel az elkövetett lopások miatt. Ennek összege 19 ezer forint. Az ítélet így minden részében jogerős. (k)