Kelet-Magyarország, 1983. február (40. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-15 / 38. szám
Kelet agrrorság AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XL. évfolyam, 38. szám ARA: 1,40 FORINT 1983. február 15., kedd rA könyv ünnepe Elgondolván menynyire függ nem- H zetünk egész jóléte mezei gazdaságunk virágzásától s mennyire emelhetnék nemzeti erőnket, ha valami fentebb mezei szorgalomról terjesztené földünkre áldásait.” — Berzsenyi Dániel elmélkedett így a nemzeti szorgalomról idestova kétszáz éve, s bizonyára nem véletlen, hogy a Mezőgazdasági Kiadó szerkesztői épp e sorokat választották egyik jeles könyvünnepünk mottójául. Mert átjáródon a nyelv, a gondolat nem avítt. Hasonló fejtegetésekkel az idei, 26. mezőgazdasági könyvhónapra megjelent cikkekben is találkozhatunk, s egy hónapon át országszerte soksok előadáson és egyéb rendezvényeken foglalkoznak a szakkönyv szerepével. Kilenc könyvkiadó ötven műve került erre az alkalomra a könyvesboltokba, félmillió példányban. Bőséges a választék, a legkülönfélébb olvasói érdeklődéshez igazodva. Az utóbbi húsz esztendőben megkétszereződött a falvakban a könyvforgalom, ám a felmérések tanúsága szerint sajnos nagyon sokan vannak, akik rendszeresen, vagy egyáltalán nem olvasnak. Különböző felmérések szerint a mezőgazdaságban dolgozóknak ma több, mint 70 százaléka nem olvas rendszeresen. A könyvhónap rendezőinek tehát nem könnyű céljaikat megvalósítani, hogy mind nagyobb körben keltsenek érdeklődést a könyvek iránt. Ebben elsősorban a könyvtárosokban és a népművelőkben találnak partnerekre, úgy tűnik, a mezőgazdasági üzemek vezetői közül még kevesen mérték föl, hogy az ő együttműködésükre is szükség volna. Megyénkben tegnap se kezdődött el egy héten át tartó előadássorozat, ma pedig Kisvárdán méltatják a könyvhónap eseményeinek jelentőségét, a megyei ünnepségen. A járási székhelyeken szakfilmeket vetítenek, különféle bemutatókat tartanak, például kisgépekből, ünnepi kirakatokat készítenek a könyvesboltok, a könyvtári hálózatban pedig a könyvtárosok ezúttal is, mint minden esztendő februárjában íróolvasó találkozókat, ankétokat szerveznek, könyvkiállításokon ajánlják a betűt. Közel száz ilyen „könyves esemény” színhelyei februárban a szabolcs-szatmári települések. A jó szakkönyv a termelőeszköz. De csak akkor, ha a címzettekhez eljut. B. E. Országos ifjúsági agit-prop. tanácskozás Havasi Ferenc előadása gazdaságpolitikánkról A KISZ Központi Bizottsága hétfőn országos agitációs és propagandatanácskozást rendezett, azzal a céllal, hogy segítséget nyújtson az ifjúsági szövetség vezető propagandistáinak a tömegpropaganda idei legfontosabb feladatainak megvalósításához. A tanácskozáson — amelyen jelen volt Fejti György, a KISZ KB első titkára — Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tartott előadást időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről. Ezt követően Juhász András, a KISZ KB titkára szólt a KISZ és a fiatalok lehetőségeiről, feladatairól a gazdasági építőmunkában, s kitért a gazdaságpolitikai agitáció legfontosabb kérdéseire, tennivalóira is. A tanácskozás ezt követően szekcióülésekkel folytatódott. Bővülő kapcsolatok A finn külkereskedelmi miniszter Budapesten Arne Bemer, a Finn Köztársaság külkereskedelmi minisztere — Veress Péter külkereskedelmi miniszter meghívására — hétfőn hazánkba érkezett. A finn miniszter a két ország gazdasági kapcsolatainak fejlesztéséről folytat tárgyalásokat. A magyar—finn kereskedelmi forgalom az utóbbi évek során folyamatosan bővült, 1982-ben azonban erősen kiegyensúlyozatlanná vált. Ezt elsősorban a magyar import gyors ütemű növekedése okozta, ami főként a szolnoki papírgyár által vásárolt finn berendezések beérkezéséből adódott. Ami a tavalyi exportot illeti, elsősorban a magyar vegyi termékek kivitelét sikerült bővíteni. Az idén az elképzelések szerint a Finnországba irányuló magyar export mintegy 10—15 százalékkal bővülhet. Ennek azonban az a feltétele, hogy a magyar vállalatok az eddiginél hatékonyabban kapcsolódjanak be a finn cégek szovjetunióbeli exportjába. A mostani tárgyalások céljai, hogy továbbfejlesszék a két ország gazdasági együttműködését, a finn külkereskedelmi miniszterrel érkező szakértők magyarpartnereikkel a kooperációk és a kereskedelmi kapcsolatok bővítésének újabb konkrét területeit is feltárják (MTI) A közélet hírei Horváth István Bulgáriába utazott Horváth István belügyminiszter Dimitr Sztojanovnak, a Bolgár Népköztársaság belügyminiszterének meghívására hétfőn küldöttség élén hivatalos, baráti látogatásra Bulgáriába utazott. Búcsúztatásán a Ferihegyi repülőtéren jelen volt Boncso Mitev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete. Szekér Gyula Berlinben Szekér Gyula, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke Herbert Weiznek, az NDK miniszterelnök-helyettesének, tudományos-műszaki miniszternek a meghívására hétfőn Berlinbe utazott. A tárgyalásokon áttekintik a két ország tudományos-műszaki együttműködésének helyzetét és meghatározzák az 1986—1990. évi együttműködés feladatait. • A MEZŐGÉP TERVEIBŐL Késztermék, alkatrész exportra Mezőgazdasági és közúti pótkocsik, élelmiszeripari, valamint állattartó, takarmányozó és más gépek, részegységek gyártása szerepel a Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat idei tervében. A nyíregyházi törzsgyár mellett hét gyáregy ség vesz részt ebben a nagy munkában és az 1983-as termelési értéktervük meghaladja az egymilliárd 58 millió forintot, ami három százalékkal több a tavalyinál. A növekedés pedig a többlettermelésből ered. A MEZŐGÉP gyártmányai közül számottevő részarányt képviselnek a pótkocsik. A vezérgyártmány a mezőgazdasági billenőplatós pótkocsi, s ennek a különböző változataiból 2800-at gyártanak az idén. A legkeresettebb ezen belül a 6,5 tonnás, ebből 2100 kerül a piacra, valamint új termékükből, a három oldalra billentő pótkocsiból 410 darab jut majd a vásárlókhoz. Emellett hatszáz új fejlesztésű közúti pótkocsit is készítenek. Ugyancsak újdonságnak számít a DETK—205-ös típusjelű szippantó tartálykocsi, s ezzel együtt összesen 660 szippantót gyártanak. A különböző takarmánytöltő, -keverő és -kiosztó kocsikból 270-et gyártanak megrendelőiknek. A vállalat belföldön a többcsatornás értékesítési rendszert alkalmazza. Legfőbb hazai megrendelőik az AGROTEK, az AGROKER, az AUTOKER, a vállalatok, a termelési rendszerek, a mezőgazdasági nagyüzemek. Jelentős a nyíregyházi MEZŐGÉP exporttevékenysége is. Szocialista országokba hatvanmillió forint értékben szállít késztermékeket, részegységeket. Az NDK-ba készülő térfogatnövelő felépítményhez oldalfalmagasítókat készítenek, a kecskeméti MEZŐGÉP-pel közösen — ugyancsak NDK-megrendelésre — borsóelőtözőt gyártanak. Szovjetunióba lakókocsikat szállítanak. A tervek szerint huszonkétmillió forint feletti öszszegben értékesítenek termékeikből a tőkés piacokon. A nyugatnémet Grisser-cégnek traktorra szerelhető, valamint vontatott rakodógépek részegységeit — alvázát, munkaeszközeit — szállítják. A Triede- és Strautmann-cégek pótkocsialvázat és billenőplatókat vásárolnak Szabolcsból. Igyekeznek késztermékekkel is betörni a világpiacra. Ennek egyik jele a Szupermix—7 típusú takarmánykeverő- és kiosztókocsi, amelyet Tiszavasváriban és Baktalórántházán gyártanak. Ebből a termékből egyet tesztelésre az NSZK-ba küldtek, s ennek eredményeként hét darabra érkezett megrendelés. Egy-egy tesztkocsit küldenek Hollandiába és Angliába is. Másik ilyen termékük a fenékdomborító gép, amelyet tartálykocsik gyártásánál alkalmaznak. Ezeket Schäfer—MEZŐGÉP felirattal a nyugatnémet cég forgalmazza majd. (sípos) A MEZŐGÉP vállalat mátészalkai gyáregységében készülő pótkocsik vonóháromszögét Baktalórántházán gyártják a vállalat társtelepén. Képünkön: Urbán Péter targoncavezető a Baktáról érkezett fémszerkezeteket rakja le villástargoncával. Szatmári felvásott, baromfivirsli A SZABOLCS-SZATMÁR megyei állatforgalmi és húsipari vállalat igazán sikeres évet tudhat maga mögött. AZ EXPORTÁLASI versenyben ELSŐK, A BELKERESKEDELMIBEN MÁSODIKAK, A FELVASARLÁSIBAN PEDIG NEGYEDIKEK LETTEK A TÁRSVÁLLALATOK KÖZÖTT. Ez az idén is kötelezi avállalatot. Növelik a sertésfelvásárlásukat, a tavalyi 214 ezer darabbal szemben 237 ezer átvételét tervezik. Ebből 158 ezret dolgoznak fel, negyvenezret exportálnak a Szovjetunióba, s jelentős mennyiséget adnak át a társvállalatoknak. Az előző évekhez hasonlóan most is átadnak a kisüzemeknek ötezer vemhes kocát. Az igénylők élő álattal törlesztenek. Szarvasmarhából 37 ezer felvásárlását tervezik. Ennek közel a negyedét feldolgozzák, s tizenötezret élve exportálnak főként a Szovjetunióba, valamint Olaszországba és az arab piacra. A sertéshez hasonlóan, vemhes üszőket is adnak át a kistermelőknek. Juhból százezret meghaladó mennyiséget vesznek át. Ezeket kimondottan exportra szállítják élve, vagy feldolgozva Algériába és Szaúd-Arábiába. Emellett persze van lehetőség a belföldi ellátásra is kellő igények mellett. Az alapanyag-ellátás érdekében pedig továbbra is szervezik a gazdaságokkal az egyszerű hizlalási társulásokat. A vállalatnál egy év alatt összesen 4400 tonna húskészítményt állítottak elő. A tavaly már megkedvelt szabolcsi csemege, a nyírségi felvágott és atájjellegű hurkák sikerén felbuzdulva az idén újabb termékkel gazdagítják a húsipari vállalat kínálatát. Februárban egyhetes próbagyártás előzi meg a baromfihúspép felhasználásával előállított készítmények folyamatos termelését. Az Országos Húsipari Kutató Intézet vezeti a próbagyártást, hiszen egy sor technológiai és higiéniai feltételt kell megteremteni ehhez. A baromfihúspépet nem önálló alapanyagként alkalmazzák, hanem az alapanyag negyven százalékát teszi ki a baromfi, további sertéshúst és fűszereket adnak hozzá. Készülhet baromfihúspép hozzáadásával kolbász, virsli, felvágott, parizer. A fogyasztók ízlésének megfelelően alakítják majd a vállalatnál a kínálatot, több üzletben kísérletként kisebb mennyiséget hoznak forgalomba, s ha megtetszik, nagyobb tételt is gyártanak belőle. A terv szerint az idén 550 tonna baromfihúspépet dolgoznak be a különböző termékekbe. Ha megnyeri a vásárlók tetszését, nyáron kezdik a csak baromfihúsból készülő termékek gyártását. Ízletes csemegének ígérkezik a másik újdonság, a szatmári felvágott. Olcsó marhahús, sertéshús és szalonna az alapanyaga, s ami a sajátos ízt adja, a fűszerezés. A hagyományos fűszerek mellett a szatmári felvágottnak babérlevéllel adnak pikáns ízt. Március végéig megjelenik az üzletekben ez az újdonság. Az új termékek gyártásával a húsipari vállalat szélesíti a választékot, s a tömegigények kielégítése mellett lehetőség nyílik a sajátos ízek, az egyéni ízléshez igazodó húskészítmények kínálatára. A vállalat nyíregyházi húsüzemében műszakonként 1,5 tonna füstölt kolbászt készítenek. (Császár Cs. felv.)