Kelet-Magyarország, 1983. február (40. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-05 / 30. szám
II Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1982. évi fejlődéséről A gazdaság 1982. évi fejlődése —a romló nemzetközi feltételek mellett is — alapvetően megfelelt a népgazdasági tervben előírt követelményeknek. A legfőbb cél teljesült: az ország külgazdasági egyensúlyi helyzete — a külső feltételek kényszerítő hatására és a belső erőfeszítések eredményeként — javult. A konvertibilis valutákban elszámolt áruforgalom kiviteli töblettel zárult. A lakosság reáljövedelme és fogyasztása az előirányzatoknak megfelelően kismértékben meghaladta az előző évi szintet. A gazdasági egyensúly javítása a nehezebb feltételek miatt a korábbiaknál nagyobb erőfeszítést követelt mind a gazdaságirányítás, mind a gazdálkodó szervezetek részéről. Az év folyamán a fizetőképesség fenntartásának biztosítására jelentős intézkedések történtek, amelyek a belföldi felhasználás tervezett keretek között tartása érdekében mérsékelték a vállalatok és a lakosság jövedelmét, illetve annak emelkedését, és növelték a költségvetés bevételét. A gazdálkodó szervezetek tevékenységére és eredményére a korábbinál nagyobb és közvetlenebb hatással voltak a nemzetközi gazdasági folyamatok. A vállalatok gazdasági helyzete — piaci lehetőségeik, illetve alkalmazkodási képességeik alapján — tovább differenciálódott. A termelők és a fogyasztók igényeinek jobb kielégítését segítették az év folyamán alakuló új típusú gazdasági szervezetek. Az ezekben részt vevők nagyobb és növekvő hányadát a vállalati gazdasági munkaközösségek, szövetkezeti szakcsoportok és kisszövetkezetek foglalkoztatják. 1982-ben a nemzeti jövedelem a tervezettet valamivel meghaladóan, 1,5—2,0 százalékkal emelkedett, összege több mint 670 milliárd forint volt. Az ipari bruttó termelés növekedése és az országos építési-szerelési tevékenység mérséklődése lényegében megfelelt a tervezettnek. A mezőgazdasági termékek bruttó termelése a tervezettnél gyorsabban nőtt. A nemzeti jövedelem növekedése az anyagi ágakban foglalkoztatottak számának kismértékű, 0,5 százalékos csökkenése mellett következett be. A termelékenység emelkedése nagyobb volt, mint a termelésé. A termelőfelhasználás aránya a bruttó termeléshez viszonyítva csökkent. Az anyagi ágakban a termelés bővülése mellett az előző évinél kevesebb energiát használtak fel. A lakosság energiafelhasználása emelkedett. Az összes felhasználásban a kőolaj és származékainak aránya csökkent, a földgázé nőtt. A termelés növekedése, az egyensúlyi követelményeknek megfelelően, az export fokozását szolgálta. A belföldi felhasználás az előirányzott mértékben, kb. 2 százalékkal csökkent, és összege — a korábbi évekkel ellentétben — kisebb volt, mint a nemzeti jövedelemé. A belföldi felhasználás főbb tételei közül a lakossági fogyasztás kb. 1 százalékkal haladta meg az 1981. évit. A felhalmozás — a beruházások volumenének csökkenése és a készletnövekedés jelentős mérséklődése következtében — 10—15 százalékkal kevesebb volt az előző évinél, így a felhalmozás aránya a belföldi felhasználásban 16 százalék, kisebb az előző évinél. Ipar Az ipari termelés 2 százalékkal, ezen belül az állami ipar termelése 1,9 százalékkal, a szövetkezeti iparé 3,9 százalékkal haladta meg az előző évit. A termelésnövekedés túlnyomórészt a kivitelt bővítette. Az ipari termékek exportátadása mindkét fő elszámolási viszonylatban fokozódott, összességében 4,9 százalékkal haladta meg az előző évit. A belföldi értékesítésen belül a lakosságnak és a termelő felhasználóknak 1,3—1,3 százalékkal többet, beruházási célra 6,9 százalékkal kevesebbet értékesítettek az iparvállalatok és szövetkezetek. Az éles nemzetközi piaci verseny és a korlátozott belföldi kereslet a gazdálkodó egységeket különbözőképpen érintette és alkalmazkodásuk a változó helyzethez eltérő volt. A fejlődés üteme szakágazatonként és vállalatonként differenciálódott. Legnagyobb mértékben az élelmiszeripar és a gépipar növelte termelését. A legtöbb élelmiszeripari ágazat termelése meghaladta az előző évit, a nagyobbak közül az átlagosnál gyorsabb volt a növekedés a hús-, a baromfi- és tojásfeldolgozó, valamint a növényolajiparban. A gépiparon belül legnagyobb mértékben a gép- és gépi berendezésipar, valamint a műszeripar növelte termelését. A többi gépipari ágazat termelésnövekedése is meghaladta az ipari átlagot, kivéve a fémtömegcikk-ipart, ahol csökkent a termelés. Néhány ágazat termelését különösen kedvezőtlenül érintették a tőkés világpiaci értékesítési nehézségek. Ezek közé tartozott a kohászat, egyes vegyipari ágazatok, továbbá a ruházati ipar. Az ipar termékszerkezete korszerűsödött, jobban alkalmazkodott a felhasználói igényekhez. A folyamat azonban a szükségesnél lassúbb, a termékcserélődés üteme, a gyártmány- és gyártásfejlesztés intenzitása elmarad a követelményektől. Az anyag- és energiaellátás általában kielégítő volt. Egyes nem rubelelszámolású importból származó anyagok és alkatrészek tekintetében az év második felében előfordultak hiányok. Ezek azonban a vállalatok viszonylag szűk körében nehezítették a termelés folyamatosságát. Az iparban foglalkoztatottak száma 30 800 fővel, 2 százalékkal volt kevesebb, mint 1981-ben. A bányászatban és az élelmiszeriparban a létszám viszonylag stabil volt, a többi fő ágazatban csökkent, legnagyobb mértékben a könnyűiparban és az építőanyag-iparban. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés valamennyi fő ágazatban emelkedett, és az ipar egészében 4,1 százalékkal haladta meg az előző évit. A teljesített órák száma a létszámcsökkenés, valamint az ötnapos munkahétre való áttérés következtében 6,4 százalékkal kevesebb volt, mint 1981-ben. Az egy órára jutó termelés 9 százalékkal emelkedett. Az ipar állóeszköz-állománya tovább bővült. A fejlesztések jelentős része az energia- és anyagellátás biztosítását szolgálta. Befejeződött a szovjet—magyar földgázvezeték Városföld—Kiskundorozsma közötti szakaszának építése. A Halimba III. bauxitbánya kapacitása 1982-ben évi 440 ezer tonnával nőtt és befejeződött a Bitó II. bauxitbánya építése. A tatabányai szénbányáknál vállalati beruházásként megnyitott Csordakút II. bánya 1982-ben évi 100 ezer tonna többlettermelést eredményezett, s ezzel kiépült a bánya teljes kapacitása. Évi 110 ezer tonna gyöngybrikettgyártással bővült a Tatabányai Brikettgyár kapacitása. A veszprémi szénbányáknál évi 200 ezer tonna kapacitással termelni kezdett az Ármin akna. Az év utolsó napjaiban megkezdődött a paksi atomerőmű I. sz. reaktorblokkjának a kísérleti üzemeltetése. Elkészült a Csepeli Csőgyár beruházása. A Dunai Vasmű konverteres acélművének II. sz. konverterét üzembe helyezték. A Tiszai Vegyi Kombinátban évi 4300 tonna kapacitással megindult a polipropilén fóliagyártás. A Borsodi Vegyi Kombinátban évi 46 ezer tonna kapacitással új salétromsavüzem készült el. Konvertibilis exportárualapot bővítő beruházásként befejeződött a Herendi Porcelángyár nyersárugyártást korszerűsítő beruházása. A kaposvári húskombinátban befejezték, az évi 10 000 tonna kapacitású húsfeldolgozó üzemet. Elkészült a Hajdú megyei Tejipari Vállalat napi 200 ezer liter tej feldolgozására alkalmas új üzeme, bővítették az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat hűtőkapacitását. Építőipar Az országos építési-szerelési munkák volumene lényegében a tervezettnek megfelelően, 1 százalékkal csökkent. A kivitelező építőipar az 1981. évinél 2,9 százalékkal kevesebbet termelt, míg a nem építőipari szervezetek némileg fokozták építési teljesítményeiket. A belföldi építési tevékenység csökkenése mellett az építési export nőtt. (Folytatás a 4. oldalon) aláírták a határforgalmi tárgyalás jegyzőkönyveit Több áru, gyorsabban A záhonyi határforgalomban a múlt évben a legnagyobb erőfeszítések ellenére fennakadások voltak. A szovjet fél a vasúti kocsik hiánya miatt nem tudta ütemesen fogadni a felkínált árut, míg az import tételeknél egyes tömegárukból érkezett kevesebb az eredetileg tervezettől. Az idén jóval nagyobb mennyiségek fogadására kell felkészülni mindkét oldalon. A határforgalomban összesen mintegy 18 millió tonna áru kerül átrakásra, illetve egyes fajtáknál bővül az átrakás nélküli árutovábbítás. Megvizsgálták annak a lehetőségét is, hogy a vízi és közúti szállítást milyen áruk esetében érdemes bővíteni. A Magyar Államvasutak továbbra is megtesz mindent a fenntartás nélküli árufogadásra, ezt célozzák azok a beruházások is, amelyek az utóbbi években megvalósultak, vagy a következő időszakban javítják az átrakás lehetőségeit. Bővítik a tengelyátszereléses és a konténeres forgalmat is. A tárgyalások befejezéséről, az egyes szekciókban végzett eredményes munkáról Mészáros András, a MÁV vezérigazgató-helyettese tett jelentést. Majd a jegyzőkönyvek aláírása után Szűcs Zoltán, a Magyar Államvasutak vezérigazgatója elmondta, hogy a MÁV szolgáltatóüzem jellegének megfelelően szeretné az ipar, a mezőgazdaság szállítási, exportigényeit kielégíteni, s feladata, hogy a Szovjetunióból érkező alapanyagok időben eljussanak a megrendelőkhöz. Nem közömbös a nemzetközi forgalom sem, hiszen a magyar vasutakon ez közel 60 százalékot tesz ki. Ennek érdekében alakítanak ki jó kapcsolatot a társvállalatokkal. Eredményesnek minősítette a megbeszéléseket Vlagyimir Nyikolajevics Ginyko, a Szovjetunió vasútügyi miniszterének első helyettese. Sikerült olyan megegyezéseket kötni, amelyek gyorsítják a forgalmat, s lehetővé teszik, hogy több esetben átrakás nélkül jusson el a magyar félhez az áru, illetve szovjet kocsikat küldenek a gabona- és hússzállítmányok fogadására. A sokkal nagyobb feladatok megkívánják, hogy az idén még összehangoltabban dolgozzanak. Ugyancsak a zavartalanabb szállítást várja a Jugoszláv Szövetségi Vasutak, ahogy azt Zoran Nasztics vezérigazgató kifejtette. Jugoszlávia a magyar vasutakon keresztül többek között timföldet, könnyűipari cikkeket szállít, míg importforgalomban műtrágyát, fát vásárol a Szovjetunióból. L. B. A delegációk vezetői aláírják a tárgyalásokról szóló jegyzőkönyveket. (Gaál B. felvétele) VENDÉGLÁTÁS, KERESKEDELEM I Új áruházak, szaküzletek Élelmiszerboltokkal, ABC- áruházakkal 1983-ban is gazdagodik Szabolcs-Szatmár megye. Az építkezésekre költhető pénzek ugyan szűkösebbek a korábban megszokottaknál, mégis imponáló mennyiséggel, kereken hatezer négyzetméterrel növekszik az idén megyénk kereskedelmi és vendéglátóhelyeinek alapterülete. Ennek kétharmada jut a kereskedelemnek, a többivel a vendéglátóhelyek gyarapodnak. Hosszú évek tortúrája után 1983 fordulópontot jelent a Korona-szálló és étterem életében : minden valószínűség szerint az év második felétől fogadja a vendégeket a patinás korona. Megifjodik konyhája is, ezentúl 1500 adag készülhet naponta. A városközpont tömegétkeztetését oldja meg az önkiszolgáló étterem, amelyet este hagyományos formában üzemeltet a vendéglátó. A fiatalokra is gondoltak: diszkó, kulturált körülmények várják a szórakozni vágyókat. Nyit a szálloda is, a 27 szobában ötven vendéget helyezhetnek el egyszerre. Az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat májusban nyitja a megyeszékhely első „dombházában” elhelyezett húsáruházát — már az utolsó simításokat végzi a kivitelező SZÁÉV. A tőkehúst, húskészítményeket és bisztró jellegű árukat forgalmazó bolt az előzetes számítások szerint évi 57-60 millió forintos bevételre tesz szert. A Belkereskedelmi Minisztériumtól kapta az élelmiszer-kisker. azt a 2,3 millió forintot, amelyet a Marx téri ABC-áruház melletti oktatási kabinet kialakítására költhetnek. Nyíregyháza központjában a Lenin téren szintén ebben az évben kezdi meg működését egy 950 négyzetméter alapterületű élelmiszerbolt, ahol a csemege mellett zöldséget, gyümölcsöt is kínálhatnak majd. Az új lakásépítésekhez kapcsolódó beruházások közül Mátészalkán egy összesen 540 négyzetméter alapterületű üzletsort avatnak, ahol méteráru, papír-írószer, kávé-tea bolt és húsbolt kap helyet. Mátészalka egy másik kereskedelmi egységet is nyit az idén: a Keleti lakótelepen élők bevásárlási gondjait oldja meg az épülő ABC. Bár a vásárlók általában az év második felétől vehetik birtokba az új létesítményeket, a meglévőknek még meg kell birkózni egy nagy feladattal: a hamarosan kezdődő téli vásáron várhatóan kétszer annyi vásárló keresi fel az üzleteket, mint általában. (tk) ITT A HÓ! Pénteken reggel hóesésre ébredtünk, délelőtt két-három centiméternyi fehér lepel borította be a földeket, utcákat, járműveket. Nem volt hideg, délben már olvadt. Vajon milyen tartós lesz, ezzel a hóeséssel megérkezett-e az igazi tél? A képen a nyíregyházi havas belváros. (császár) A Tiszavasvári ÁFÉSZ a múlt évben nyitotta meg új műszaki boltját. Itt már nagy választékban árusíthatnak alkatrészeket személyautókhoz. Az üzlet árukészlete meghaladja a hárommillió forint értéket. (E. E.)