Kelet-Magyarország, 1983. február (40. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-13 / 37. szám
1983.február 13 KÉPEK, HÍREK, ÉRDEKESSÉGEK BELFÖLDRŐL ÉS KÜLFÖLDRŐL |III□□□ UBllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllltlllllllllltllllllllllllllllllllll Sóstó fogalommá vált 1977-ben az első nyíregyházi éremművészeti alkotótelepen dolgozott Bogumil Nikolov bolgár szobrászművész. Hazai sikerei után Nyíregyházán kapott először külföldi díjat, olvasom így varsói kiállítás plakátján Rigában Gunars Klara grafikusművész műtermében. E kiállítást Edward Goro lengyel szobrász nyitotta meg, aki hat évvel ezelőtt szintén itt dolgozott Sóstón. Most Tofik Guszejnov bakui szobrász műtermében Dzintariban egymásra csodálkozunk és beszélgetünk arról, mi történt hat év alatt Sóstón, milyen jó lenne rendezni egy kiállítást, egy kiállítás utáni közös nagy beszélgetést, ahol az egykori résztvevők összetalálkoznának. A lett kulturális minisztérium megvásárolta Veisza Vera Jósa András érmét. Janis Karlovsz műtermében sóstói katalógust látok az asztalon, ő a Nemzeti Galériában látta tavalyelőtt a sóstói művésztelep kiállítását. A sóstói művésztelep érmészetben és a kisplasztikában nemzetközi találkozóhellyé, központtá nőtte ki magát. A városi tanács „éremtára” a sóstói kultúrparkban őrzi az itt járt alkotók kezenyomát. Időszerű a gyűjtemény katalogizálása, szakszerű feldolgozása és propagálása, rendszeres nyitvatartással. A mátészalkai múzeum Képes Géza által adományozott éremanyaga és a sóstói éremtár megyénk két rangos képzőművészeti gyűjteménye. Szükséges közkinccsé tenni, propagálni a barátság ércbe fogant, nyelvi korlátoktól mentes jeleit. Tóth Sándor Veisza Vera lett szobrászművész Jósa András érme. Élő leltár A Természettudományi Múzeum irányításával befejeződött a Kiskunsági Nemzeti Park élőleltárának elkészítése. A kutatók hatéves munkával térképezték fel a természetvédelmi terület faunáját és flóráját. A szélhordta homokbuckákon, a szikes tavakon, mezőkön, ártereken fennmaradt élővilág gazdagságát jelzi, hogy háromszáz növény- és több mint tízezer állatfaj található itt. Akadnak köztük olyanok is, amelyek eddig semmilyen tudományos leírásban nem szerepeltek, így például hangya-, sáska- és szitakötőfajok. A növények közül egy Európában másutt nem honos őspáfrányfaj keltheti fel a természettudósok érdeklődését. Eddig nemigen volt ismert az sem, hogy mintegy százféle zuzmó és moha tenyészik a sívó homokon, a bugaci ősborókásban. Napbojler A Balaton környékén már vagy félszáz olyan napbojler látható — a hétvégi telkeken, üdülőházak területén és néhány úttörőtáborban —, amely a Gyulai Vasipari Szövetkezet gyártmánya, s két dolgozójának szolgálati szabadalma. A tetszetős kivitelű, jelenleg csak 500 literes űrméretben készülő glóbusz hasonlatos a kisebb települések víztornyaihoz, azzal a különbséggel, hogy magassága alig haladja meg a három métert. A miniglóbuszba bevezetett hideg vizet a nap hevíti fel mintegy 40 fokra, s egy légbeszívó nyomása szorítja ki a felmelegített vizet a bojlerből. Kelet-Magyarország A „láthatatlan" múzeum Egy híján négyszázezren keresték fel tavaly megyénk múzeumait, emlékházait. A múlt tárgyi emlékeit őrző intézmények adottságaikból adódóan az állandó és időszaki kiállításokon csupán a gyűjtemények egy részét mutathatják be, a többi a nagyközönség számára „láthatatlan”. A muzeális tárgyak raktárak polcain türelmesen várakoznak arra, hogy a felújított vagy témájában újszerű bemutató reprezentatív darabjaiként léphessenek le helyükről, elő a dobozokból. Mi mindent őriznek a szabolcsi múzeumok falai között? Adatokkal nehéz ezt érzékeltetni. A nyíregyházi Jósa András Múzeumban például több mint 108 ezer régészeti tárgy szerepel leltári tételként. A csiszolt kőbaltától a darabjaira hullt anyagedényig, a honfoglalók rozsdavéknyította szablyájától a fejedelmek nagyságát példázó arany, ezüst hatalmi jelvényekig mindegyik viseli a „személyi számát”. A néprajzi raktárban naftalin óvja a fürtös gubát a falánkmolyoktól és a különböző használati tárgyak társaságában tucatszámra hevernek az orvvadászok fabrikálta puskák. Legkönnyebben tárolhatónak tűnik a közel 1300 darabos képzőművészeti gyűjtemény, pedig egy-egy különösen nagyméretű vászonfestmény elhelyezése igencsak feladja a leckét a helyszűkével küzdő illetékes szakembereknek. A falak közötti értékek egészét bemutatni lehetetlen. Azért mégsem a kiállítás az egyetlen alkalom, hogy látogató és tárgy találkozzon. A vásárosnaményi Beregi Múzeumban például az érdeklődők évek óta megtekinthetik előzetes bejelentkezés után a népi textilgyűjtemény ritkaságszámba menő darabjait. Hogy más megyei múzeumoknál nem gyakori a hasonló „szolgáltatás”, az nem pusztán a jó szándékon múlik. Az épületek adottságai, a szűkös raktárak behatárolják a lehetőségeket. Így be kell érni a kiállításokon szemünk elé lépő muzeális értékekkel. org) Távcső és szövőgép Dél-Franciaországban, 85 kmre Aix-en-Provence-től található a képünkön látható kastély, amelyet reneszánsz stáusban építettek. Az idegenvezető a kastély látogatása során nemcsak régi történelmi emlékekre, de arra is felhívja a figyelmet, hogy Lourmarim, a híres francia feltaláló, Giraud hazája, aki itt született 1775-ben. Philippe de Giraud 1806-ban akromatikus távcső feltalálásával hívta fel magára a figyelmet. 1810-ben működőképes lenszövőgépet konstruált, amely annyira megtetszett Napóleon császárnak, hogy 1 millió frank jutalmat utalt ki számára. Napóleon abban az időben minden erővel szerette volna megtörni a Franciaország elszigetelésére kiépített kontinentális zárlatot, és minden újítást, találmányt pártfogolt, amely hazája gazdasági függő helyzetének lazítására szolgálhatott. A feltalálónak azonban a jutalmat soha nem fizették ki. Franciaország mind nehezebb helyzetbe került, és végül elbukott a császárság. Giraud átmenetileg börtönbe került. XVII. Lajos király a restauráció után már nem értékelte találmányát. Giraud eladósodott, és nehéz anyagi helyzetében elfogadta I. Sándor cár meghívását. A francia feltaláló 1833-ban Varsó mellett egy szövőgyárat rendezett be, egyben kinevezték Lengyelország szövőüzemeinek főmérnökévé. 1844-ben tért viszsza hazájába. Giraud 1845-ben Párizsban halt meg. (KS) Lecke a raboknak Az Egyesült Nemzetek Szervezetének oktatási és nevelési bizottsága, az UNESCO, több mint húsz esztendővel ezelőtt hirdette meg nagy programját, mely az írástudatlanság felszámolását tűzte ki célul. A felhívásnak világszerte nem várt nagy hatása volt. Elsősorban a fejlődő országok csatlakoztak a mozgalomhoz és vették igénybe a szervezet segítségét. Képünkön marokkói rabok a börtönben szervezett tanfolyamon vesznek részt. Az írni és olvasni megtanuló bűnözők különböző kedvezményeket is kapnak — jutalmul saját érdeküket szolgáló buzgalmukért. (UNESCO fotó: Gerda Bohm) Ponttérkép készül Egész Európát feldarabolták tízszer tíz kilométeres négyzetekre. A tettet a madarászok követték el, hogy ebben az évben is elkészítsék programjuknak megfelelően a kontinens ponttérképét. Megyénkre is jó néhány 100 négyzetkilométeres terület jutott, melynek felderítése, felkutatása és felmérése az itt dolgozó madarászokra vár. A Tiszavasváriban dolgozók mellett a Fekete István nevét viselő nyíregyházi csoport vállalt nagy részt ebből a fontos, nemzetközileg is jelentős munkából. A készülő ponttérképen feltüntetik a fészkelő madárfajokat, azokat a helyeket, ahol bizonyítottan található fészek, így rövid idő alatt teljesen megbízható képet kapnak arról, hogy a legkisebb területtől egész Európáig milyen madaraik, s körülbelül milyen mennyiségben fordulnak elő. Az elkészült térkép a védelem szempontjából is fontos. (Sz. T.) Tűnődés egy régi gyárról Kik tették modern várossá, ipari centrummá a „homokország” központját? Nem volt itt ásványi kincs, nem voltak híres vásárai, hiszen vásártartási joga nincs, még alig kétszáz éves, kinek volt mersze itt olyan üzemet létrehozni, amihez vas és szén kellett, meg olyan szaktudás, amelyet a környéken sehol nem tanítottak? Nos, voltak néhányan, köztük Majerszky Barnabás. Majerszky 1851-ben született, akkoriban volt gyerek, amikor földjük mellett építeni kezdték a vasútat, a telkük másik végében pedig működni látta az első gőzmalmot. Az élmény életreszóló ragaszkodás a gépekhez, építeni és ápolni kívánta őket. A vasút mintha felejteni igyekezett volna a távolságokat, messzi vidékekről hozta és vitte a gabonát, fát és a felnövő fiatalember joggal bízhatott abban, hogy az ő terveihez is elhozza a nyersanyagokat. Ám itthon nem segíthették bölcs mesterek. Majerszky Barnabás tehát — akárcsak a régi céhlegények — elindult nagyvárost látni és ipart tanulni. Nyíregyházához képest Pest már valóban óriási volt. Sok új gépcsodával, de itt is kezdetek lendületével, a kísérletezés örömével ismerkedhetett elsősorban. Hol voltunk mi a tengeri kereskedelmet uraló Angliától! Ezt eldönteni legegyszerűbb volt elmenni egy igazi tengeri kikötőbe, ahol már nagy ipari részvénytársaságok életét is megfigyelhette. A Lloyd társaság trieszti üzemeiben nemcsak gyógyítani tanulta meg a gépeket, hanem az újak építéséhez is kedvet kapott. Itthon — hogy nem túl nagy vagyonából teljen és hasznot is hozzon — olyan vasgyárat épített 1882-ben a vasútállomáshoz közel, amelyik javította a már messzi földről idehozott gőzcsodákat, a cséplőgépeket, a malmokat és gondolatait egyre inkább a vidék nyersanyagához igazítva az olajütők és sajtolók konstruálására kötötte le. Gyára nem volt nagy. Igazgatását mindössze ketten végezték, az ércöntő, esztergályos, a kovács, lakatos, mechanikai szerelő és asztalos műhelyben 52 munkás és egy raktáros dolgozott. A sok fény és fölösleges pompa mellett a milleneumi kiállításnak egyik sikere éppen a Majerszkyféle gépsorok bemutatása volt. Egy kisebb nyomású és egy kettős víznyomású olajsajtoló, egy napraforgóhajaló malom és a hozzá kapcsolódó szerelő, magelkülönítő, zúzó és pörkölő. Sikeres ember lett az egykori álmodozó kisfiú. Olyat teremtett, ami százaknak adott munkát, ezreknek élelmet és egy városnak, vidéknek tekintélyt. Vasgyárát, amelynek többször átépített épületeit még a konzervgyárral szemben ma is láthatjuk, kicsivé tette az eltűnt idő, ám megteremtőjének köszönhető, hogy ez a gyár másokat is hasonló úton ösztönzött, hogy a múlt század elején 123 mesterember, a végén közel ezer iparos manapság pedig majdnem 100 ezer ember él a gyárakban, üzemekben végzett munkájából. HALLGASSUNK NÉZZÜNK MEG rádió°teleuizió°mozi°5zínház 1983. február 13., vasárnap 1983. február 14., hétfő KOSSUTH RÁDIÓ 5:00: Előttünk a vasárnap! — 7,23: „Vadat és halat, s mi jó falat...” — 8,05: Öt kontinens hét napja. — 8,21: Énekszóval, muzsikával. Budai Ilona és a Muzsikás együttes felvételeiből. — 9,00: Fűtői-fáig. — 10,03: Jelky András kalandjai. 2. (bef.) rész. — 10,43: Az MRT gyermekkórusának madrigálfelvételeiből. 11,06: Az MRT szimfonikus zenekarának hangversenye. — kb.: 12,50: Harminc perc alatt a Föld körül. — kb.: 13,20: Ruggiero Ricci Paganini paprice-okat hegedül. — 13,35: Utazó kutatók. — 14,00: Peter Schreier operaáriákat énekel. — 14,27: Így láttam Kodályt. — 15,05: Művészlemezek. — 16,05: Rendezte: Cserés Miklós dr. A Nagy fejedelem. Rádiójáték. III/1. rész. — 17,05: Az ember értéke. — 17,35: Artur Schnabel zongorázik, Gregor Pjatigorszkij gordonkázik. — 18,40: Véres madár. Andrej Hieng hangjátéka. — 19,41: Örökzöld dallamok. — 20,33: Gyulai Erzsébet és Herr Olivér nótákat énekel. — 20,59: Töltsön egy órát kedvenceivel. — 22,15: Zenekari muzsika. — 0,10: Haj. Részletek MacDermot zenés játékából. PETŐFI RADIO 6,00: Népszerű muzsika koránkelőknek. — 7,00: A római katolikus egyház félórája. — 7,30: Vasárnapi orgonamuzsika. — 8,05: A Nyitaskék postája. — 8,50: Így vagyunk együtt. Kiss Ferenc versei. — 9,03: Mit hallunk? — 9,30: Magnósok figyelem! — 10,15: Paganini. Részletek Lehár Ferenc— Kulinyi Ernő—Erdődy János operettjéből. — 11,00: Kattogó kabaré. II. rész. — 12,00: Jó ebédhez szól a nóta. — 13,00: Néró és a VII/A. 2. (bef.) rész. — 14,00: Ha még nem tudná . .. Februári tudományos mozaik. — 14,35: Táskarádió. — 15,33: Újdonságainkból. — 16,00: Útközben hazafelé. — kb. 16,45: Sportösszefoglaló. — 17,40: Köszönjük, Mr. Bell! Zimre Péter hangjátéka. — 18,50: Poptarisznya. — 20,33: Legyen vagy ne legyen nyelvoktatás az óvodában? — 20,53: Társalgó. — 23,15: „Halkan”. Könnyűzene éjfélig. NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ 8,30: Hírek. Időjárás. Lapszemle. Évfordulónaptár. 8,45: Délelőtti barangolások. (A tartalomból: Nézzük meg együtt (Antal István) — Slágerlista (Matyasovszki Edit) — Utcák, terek, emléktáblák (Ágoston István) — Venezuelából jöttünk (Haskó József). — 9,57—10,00: Műsorelőzetes. (A nap szerkesztője: Bálint Attila.) MAGYAR TV 8:00: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétémna (ism., sz.) — 8,05: Mindenki iskolája. Matematika. Szerkesztések (ism.) — 8,35: Fizika. Elektromos áram (ism.) — 9,05: Óvodások filmműsora. Kisfém-összeállítás: 1. Indián mesék. Csehszlovák rajzfilmsorozat. A nyúl és a macska (ism.) 2. Guriga a varázsló. NDK bábfilm. A játszótéren (ism., sz.) — 9,45: Lenke. Magyarul beszélő bolgár játékfilm. 2/2. rész (sz.) — 11,00: Hírek. — 11,05: Sakk, Kempelen úr! Tévéjáték. 3/1. rész (ism., sz.) — 11,50: A két Kings Singers együttes hangversenye a MTA kongresszusi termében. 14,05: „Aki dudás akar lenni”. Fiatalok népzenei műsora. Népzenei hangverseny Debrecenből. 14,30: Reklám. 14,35: Műsorainkat ajánljuk (sz.) — 15,00: Képújság. — 15,05: Audrey Hepburn-sorozat. Hogyan kell egymilliót lopni? Magyarul beszélő amerikai film (sz.) — 17,05: Reklám. — 17,10: Elmebajnokság. Egri János műsora (SZ.) — 18,00: Delta. Tudományos híradó (sz.) — 18,25: Reklám. — 18,35: A Közönségszolgálat tájékoztatója. — 18,40: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna (sz.) — 18,45: Esti mese (sz.) — 19,00: A Hét (sz.) — 20,00: Hírek. — 20,05: A bogár. Magyarul beszélő holland tévéfilm (sz.) — 21,15: „Nem felfelé török, uram”. Sütő András műsora (ism., sz.) — 22,20: Hírek. 2. MŰSOR 20,00: Hírek. — 20,05: Az impresszionizmus. Francia képzőművészeti filmsorozat. 13/5. rész: Claude Monet. Tükrözések és áttűnések (sz.) — 20,55: A világ animációs filmjeiből: 1. A határ. Jugoszláv rajzfilm. 2. Pánik. Csehszlovák rajzfilm. 3. Szögek. Román rajzfilm. — 21,25: Telesport — sporthírek (sz.) — Hungária Kupa nemzetközi kardvívóverseny. Közvetítés a Nemzeti Sportcsarnokból (sz.) — 22,25: Képújság. ROMÁN TV 8,30: Családi kör. — 9,30: Zeszó. — 10,00: A falu életéből. — 11,45: Gyermekvilág. — 13,00: Vasárnapi album. — 18,10: Utazás a jövőbe. — 19,00: Román tájakon. — 19,50: Dalok. — 20,20: Aida. Olasz játékfilm. — 21,50: Tv-híradó. — 22,00: Könnyűzene. SZOVJET TV 16,45: Hangverseny. — 17,30: Magzati ingadozik. — 19,00: Tvhíradó. — 19,35: A tv-játék folytatása. — 21,00: Gyorskorcsolya VB. — 21,30: Hírek. — 21,40: Paganini (Tv-film IV.) 14., hétfő KOSSUTH RÁDIÓ 8,25: Nóták. — 9,00: A hét zeneműve. — 9,30: Dal anyámról. — 9,40: Ki kopog? — 10,05: Nyitnskék. Kisiskolások műsora. — 10,35: Mit ér a nevem? — 10,45: Mozart: B-dúr divertimento K. 287. — 11,25: Kemény Egon dalaiból Kótzián Katalin szövegeire. — 11,40: Védett férfiak. Rádiójáték. 13. rész. — 12,45: Válaszolunk hallgatóinknak. — 13,00: Zenei érdekességek az elmúlt hét műsorából. — 14,34: A szürkezakós meg a mama. Palotai Boris novellája. — 15,05: Daloló, muzsikáló tájak. — 15,30: Az omnibusztól a metróig 1. rész. — 16,02: Évszázadok mesterművei. — 16,29: Látogatóban. — 17,10: Kodály kórusművészete. — 18,05: Judy Garland két filmdalt énekel. — 19,15: Baráti szövetségben. — 20,15: Hétfő este Pesten és Budán. — 22,30: Halló, itt vagyok! — 23,30: Franck: A-dúr szonáta. — 0,10: Németh Gábor táncdalaiból. PETŐFI RÁDIÓ 8,50: Slágermúzeum. — 9,50: Köznapi ügyeink. Jegyzet. — 10,00: Zenedélelőtt. — 12,00: Ráduly Árpád gordonkázik, Oláh Kálmán népi zenekara játszik. — 12,40: Tánczenei koktél. — 13,25: Éneklő ifjúság. — 14,00: Kettőtől ötig .' 17,00: így látták — így történt. Németország 1933-ban. — 17,30: Ötödik sebesség. — 18,35: Minden hangra emlékezem. Tamássy Zdenkó műsora. — 20,00: Japán. — 20,35: Az Állami Népi Együttes felvételeiből. — 21,30 Prágai sonka, tormával. — 22,30: Tip-top parádé. — 23,20: Loewe zenés játékaiból. NYÍREGYHÁZI RADIO 17,00: Hírek. Időjárás. Lapszemle. — 17,10: Hétnyitó. Hétfői információs magazin. (Közben : Hallgatóink leveleire válaszol dr. Orosz Gyula jogász.) — 18,00: Észak-tiszántúli krónika. — 18,15: Joe Tex énekel. — 18,25—18,30: Hírösszefoglaló. Műsorelőzetes. (A nap szerkesztője: Ágoston István.) ROMÁN TV 15,05: Magyar nyelvű adás. — 17,50: A legkisebbeknek. — 20,00: Tv-híradó. — 20,15: Tudományos horizont. — 20,30: Népművészet. — 20,50: Különös világ. Román játékfilm. — 22,00: Tv-híradó. MOZIMŰSOR Nyíregyházi Krúdy: 13-14-én: AKIT BULLDÓZERNEK HÍVTAK (pl.) Nyíregyházi Béke: 13-án: VUK (magyar) Előadás kezdete: 16 óra! SZEMBEN A VILÁGGAL (16 év!, fr.) Előadás kezdete: 18 és 20 óra! 13-án: MATINÉ: Start két keréken. 14-én: A PÁRTFOGOLT (14 év!, magyar) Nyíregyházi Móricz: 13-14-én: A KARATÉZÓ COBRA (14 év!., jap.) Mátészalkai Béke: 13—14-én: A POSTÁS MINDIG KÉTSZER CSENGET I—II. (16 év!, am.) Kisvárdai mozi: 13—14-én: A VŐLEGÉNY (magyar). 13-án: MATINÉ: Az aranyember. Nyírbátor: 13—14-én: ÉJSZAKAI BOSZORKÁNYOK (sz.) 13-án: MATINÉ: Szivárvány c. mesesorozat. Rendes belyárral! Fehérgyarmat: 13-án: AZ ELNÖK ELRABLÁSA (16 év!, kanadai) 13-án: MATINÉ: Hegyen völgyön. 14-én: ROHANJ VELEM (magyar) vásárosnamény. 13-án: EZ AMERIKA (16 év!, am.) — 14- én IZZÁS (14 év!, jug.) 7