Kelet-Magyarország, 1984. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-01 / 205. szám

Csengőszó A boldog vakáció vé­gét jelzi hétfőn az iskolai csengőszó. Ma, az ünnepélyes tanév­nyitókon már az új tanév legfontosabb célkitűzései­ről beszélnek az igazga­tók. Remélhetően nem sablonokban, nem terjen­gősen és általánosságok­ban, hanem az adott is­kola képmására illeszthe­tő tennivalók felvázolásá­val. Erre van ugyanis nagy szükség. A szakmai, nevelési, módszertani, szervezeti és egyéb ügyeket a tantestü­leti értekezleten és a napi oktató-nevelő munka so­rán ésszerű megvitatni. Egy iskola tanévnyitó ün­nepsége, tartalma, hangu­lata sokat elárul a veze­tés igényességéről, stílu­sáról, az iskolai életről. Sokszor elmondják szü­lők, tanárok — diákok is a maguk módján —, hogy az iskolai élet olykor szürke, eseménytelen, színtelen. Igazuk van-e? Minden óra, mindennap — az ismeretanyag jellegé­től és a tanító, a tanár személyiségétől függően — nem lehet egyformán izgalmas, színes, változa­tos. Akadnak népszerűt­len iskolai feladatok is, különösen a megszaporo­dott írásbeli munkákra panaszkodnak a diákok, joggal. Az is igaz, a munkát — amely a diákoknál a ta­nulás — komolyan kell venni, a játékosság nem szülhet fegyelmezetlensé­get, vagy parttalanságot. Jogos igény azonban, hogy az iskolai élet a jelenle­ginél valóban lehetne szí­nesebb, vonzóbb, hogy a gyermekek szívesen, sőt örömmel induljanak reg­gel, vagy éppen, ahol még „két műszakos” a tanítás, délután az iskolába. Mert ott figyelmet, megértést, segítőszándé­kot, buzdítást kapnak a tanáraiktól. Ezt az esetek többségében meg is kap­ják, de olykor, mintha spórolnánk — akárcsak az élet más területein is — a dicsérő, elismerő szóval. Pedig némely gyermeknél egy elismerő szó többet jelent egy fényes jegynél. Vonatkozik ez termé­szetesen a szülőre is, aki­nek olykor csak addig terjed a figyelme, mi tör­tént az iskolában, mi rossz. A jót alig-alig érté­keli, pedig a gyermek azért is várná a kis já­randóságát. A figyelmet és biztatást... Is sokszor elhangzott az új tanév előkészí­­tésének időszaká­ban, hogy javítani szük­séges a tanulók tanulmá­nyi fegyelmét, tanulási morálját. Ennek okait ku­tatva igen szerteágazó tennivalók rajzolódnak ki a felnőttek előtt. De az egyik legfontosabb talán az, hogy az iskola — s persze a szülői ház is — jobban igyekezzen meg­tanítani a gyermekeket tanulni. A továbbjutás, a sikerek, a napi élmények egyik akadálya, hogy a gyermekek egy jó része nem tanult meg helyesen, módszeresen tanulni. Még mindig sokan magolnak, vagy nagyolnak, nem a lényeg, az összefüggések megragadása, megjegyzé­se és alkalmazása izgatja őket. Az új tanévben jó len­ne a korszerű, az egyéni adottságokra is figyelő tanulási módszerek meg­tanítására is nagyobb gondot fordítani, hogy több legyen az öröm az is­kolákban. Páll Géza A­z Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. A testület megerősítette a Magyar Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság kö­zötti barátsági és együttmű­ködési szerződést, amelyet Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének a Mongol Népköztársaságban tett hiva­talos, baráti látogatása al­kalmával, 1984. június 1-én írtak alá. Az Elnöki Tanács a Mi­nisztertanács előterjesztése alapján határozatot hozott arról, hogy a Bajai Tanító­képző Főiskola a jövőben Eötvös József Tanítóképző Főiskola néven folytatja mű­ködését. A továbbiakban a testület kinevezésekről határozott, majd bírákat mentett fel és­­választott meg. ★ A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Tóth Lászlót 1984. szeptember 1. napjától közlekedési minisz­tériumi államtitkárrá nevez­te ki. Gazdálkodási nehézségekkel élénkülő szövetkezeti kereskedelem Megnyugtató, hogy a ki­sebb falvakban és a tanyá­kon élő lakosság ellátása cikkeket helyben megvásá­rolhatják — állapították meg pénteken a MESZÖV elnökségi ülésén. A fogyasztási szövetkeze­tek az év első felében közel 5 milliárd forint értékű árut adtak el, részesedésük a me­gye kiskereskedelméből 53,6 százalékos. Mindez azonban bizonyos aránytalanságokat takar, mert amíg az alapel­látásban kétharmados rész­aránnyal vezető szerepet töl­tenek be, addig különösen a vegyes iparcikkek (mint a bútor, különböző háztartási gépek) eladásában fokozato­san csökken a részarányuk. Ennek oka nemcsak házon belül kereshető, hanem a hi­ánycikkek viszonylag magas számában, a szövetkezetek kisebb lehetőségeiben az egyenlő feltételű beszerzés­nél. Továbbfejlődik a szövet­kezeteknél az új üzemelteté­si formák elterjesztése. Az idén már 110-re emelkedett a szerződésbe adott boltok és 265-re a vendéglátóhelyek száma, míg 30 nagyobb egy­ségnél a jövedelemérdekeltsé­gű rendszert vezették be. Egy év alatt 310-zel csök­kent a szövetkezeti kereske­delemben dolgozók száma. Mindez általában lehetővé tette a bérek megfelelő eme­lését. Továbbra is gond vi­szont, hogy a hatékonyság tartalékait nem tárják fel eléggé. Ennek, valamint a költséggazdálkodás alakulá­sának is tudható be, hogy a gazdálkodás jövedelmezősége nem mutat javulást, az alig 110 millió forint nyereség nem teszi lehetővé a későb­biekben a jobb kereskedelmi munka feltételeinek megte­remtését. Az első fél év tapasztala­tai határozzák meg a követ­kező időszak legfontosabb feladatait. Ezek közül ki­emeli az árubeszerzés javí­tása, hogy ne csak a bolto­kon múljon annak minősé­ge, hanem a szövetkezeti központok, a közös vállalat, illetve a MÉSZÖV is erőtel­jesebben képviselje a piaci érdekeket. Ehhez szükséges javítani a kereskedelmi pro­pagandát is. Tartalék talál­ható az irányításban és szer­vezésben, aminek kihasználá­sa a hatékonyabb kereske­delmi munkát segíti elő. A következő hónapokban sok múlik a felvásárló tevékeny­ségen, ami — különösen az alma exportjánál — a tag­ság kötődését, hangulatát is befolyásolja. Szeptember: piackeringő (2. oldal) Sikeres aratás (3. oldal) Művelődési osztály: Színvonalasabb tanácsi irányítás Együttes ülést tartott au­gusztus 31-én a megyei ta­nács oktatási, sport- és ifjú­ságpolitikai, valamint köz­­művelődési társadalmi bi­zottsága. A résztvevők be­számolót hallgattak meg a megyei tanács művelődési osztályának tevékenységéről. Az osztály munkájában megyei szinten különösen az oktatás, a közművelődési és a művészeti élet feladatainak áttekintése, a tankötelezett­ség, a gyermek- és ifjúság­­védelem, a szakemberellátás, a helyi közművelődési tenni­valók nyomon követése volt jelentős. A helyi tanácsok művelődésirányító, szervező feladatainak ellátásához is komoly segítséget adott a megyei művelődési osztály, amelynek jelenleg 29 főhiva­tású dolgozója van. A szakosztály tevékenysé­gében kiemelt helyet foglal el a megye csaknem 600 ne­velési, oktatási és közműve­lődési— ebből 35 közvetlen megyei irányítású — intéz­ményeiben a személyzeti munka irányítása. A szak­osztály szervezésében jól se­gítik a helyi tanácsi szervek munkáját a különböző igaz­gatói, szakfelügyelői, kibőví­tett csoportértekezletek és to­vábbképzések. Az osztály a művelődési minisztériumi vizsgálat alap­ján intézkedési tervet készí­tett, melyet szintén az együt­tes ülés elé terjesztettek. A TIMÁRI BÉKE TSZ-BEN ez évben 250 hektáron termesztenek burgonyát. A napok­ban kezdték meg a korai érésű Cleopátra gépi szedését, s máris jó termés ígérkezik: hektáronként 30 tonnát takarítanak be a földekről. (Gaál Béla felvétele) Női ruhák­­ exportra Idén 44 millió forint értékben készítenek divatos női női ruhákat NSZK- és francia megrendelésére a Nyír­ség Ruházati Szövetkezetben. Képünkön: Balla Lajosné nyugatnémet exportra kerülő női ruhák idomait szabja ki. (Gaál Béla felvétele) Befejeződött az országos tanácskozás Javítani az anyagellátást A gazdaságos termelés alapja, hogy az ehhez szük­séges feltételek, így az anya­gi-műszaki ellátás is megfe­lelő szintű legyen. Ám ehhez — a tapasztalatok szerint — több irányú változásra van­­ szükség, állapították meg azon a háromnapos országos­­ tanácskozáson, amely tegnap ért véget Nyíregyházán. A Gépipari Tudományos Egye­sület ipargazdasági központi szakosztálya és megyei szer­vezete rendezte meg az­­ anyaggazdálkodók és -beszer­­zők országos tanácskozás­át. Az előadásokon többek kö­zött a tervteljesítés feltéte­leivel, a szerződéses fegye­lemmel, a szakemberképzés-­­ sel foglalkoztak, a szekció-­­ üléseken az egyes területek gazdasági és elméleti szak­emberei számoltak be a kor­szerű módszerekről, az­­ anyagellátás mai helyzetének­­ fonákságairól. A szakembe­­­­rek véleményét a pénteki­­ plenáris ülésen foglalták ösz­­sze. A GTE nevében Szakácsi László terjesztette elő azokat az ajánlásokat, amelyek az irányító szerveknél, vállala­toknál és oktatási intézmé-­­ nyeknél az anyaggazdálkodás­­ javítását segítenék elő, így­­ többek között felhívták a fi­gyelmet az irreális megren­delési határidőkre, amelyek­­ gátolják a jobb tervezőmun­­­­kát Nagyobb elismerést, s­­ ehhez megfelelő szakmai ok­tatást sürgettek az anyag­gazdálkodásiban dolgozók szá­mára. Mind a vállalatoknál, mind más szerveknél szüksé­ges a korszerű információs rendszer kialakítása, a nyil­vántartásoknál a számítás­technika igénybevétele, hogy akár központi adatbankokat tudjanak kialakítani. Az elő­relépéshez szükséges, ha a kutatók a gyakorlati problé­mákat elemzve dolgozzák ki az anyaggazdálkodás és -készletezés javításának me­tódusait. A tanácskozás Adorján Jenőnek, a GTE ipargazdasági központi szak­osztálya titkárának zárszavá­val ért véget. Együtt Nyíregyházáért Teret ! !« „Együtt Nyíregyházáért — közterületi kultúrán­kért!” — ez a jelmondata az idei őszön a megye­­■“ székhely immár hagyomá­nyos akciójának, melynek keretében a városlakók társadalmi munkájuk ré­vén segítik a település fej-­­ lesztését. A város vezetése­­ felhívással fordult a dol­­­­gozókhoz, a tanulókhoz,­­ hogy az évek óta kedve­­­­ző tapasztalatokat hozó­­ eredményes munkaakció­­ idén Nyíregyháza felsza­­­­badulásának 40. évfordu-­­ lójához kapcsolódjék. Október 31-ét, a felsza- I badulás dátumát kívánják­­ megörökíteni a városban, s teret neveznek el a jeles I napról. Az épülő új Rá- I­kóczi úti csomóponton­­ alakul ki az új tér — ezt­­ kívánják minél szebbé I tenni az „Együtt Nyíregy- I házáért” akcióból befolyó I pénzből. Az üzemek, vál­­­­lalatok dolgozói elsősor­ I­ban saját munkahelyükön,­­ egy-egy szabad szombaton­­ végzett munkájuk bérét ajánlhatják föl, az intéz­mények, hivatalok dolgo­zói, az iskolák tanulói pe­dig a mezőgazdasági beta­karítás segítésénél kapott egynapi keresetükkel já­rulhatnak hozzá az akció sikeréhez. -----------------­

Next