Kelet-Magyarország, 1984. december (41. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-01 / 282. szám

MA Felújítják a sóstói tavat (2. oldal) A szabadság négy évtizede Tiszavasváriban (3. oldal) A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának irányelvei a párt XIII. kongresszusára Az irányelvek bevezető része megállapítja: szocialista társadalmunk a legutóbbi öt esztendőbenn a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusán elvi határozatoknak megfelelően fejlődött. Népünk műnk.. .eredményeként előbbre léptünk a társadalmi haladás útján. Hazánkban a szocialista társadalmi rend, a dolgozó nép hatalma szilárd. A szocialista nemzeti egység erős, a belpolitikai helyzet kiegyensúlyozott. Népünk békében, biztonságban él, magáénak vallja, támogatja a párt politikáját. Az elmúlt években is gyarapodott az ország, megőriztük legfontosabb vívmányainkat, javítottuk a népgazdaság egyensúlyát. Magasabb fokra emelkedett az állampolgárok politikai tudata, műveltsége. A Magyar Szocialista Munkáspárt betölt társadalomirányító szerepét, felelősséggel szolgálja a népet, a szocialista hazát, a szocializmus, a társadalmi haladás és a béke nemzetközi ügyét. Reálisan mérlegeli a szocialista építőmunka eredményeit és gyengeségeit, s a marxizmus—leninizmus alkalmazásával, az ország adottságainak figyelembevételével, minden felelős társadalmi tényező bevonásával, népünk alkotó erejében bízva dolgozza ki a milliók boldogulását segítő megoldásokat és módszereket. A Központi Bizottság javasolja, hogy a XIII. kongreszszus hagyja jóvá az elvégzett munka értékelését, erősítse meg a párt politikai irányvonalát. A XIII. kongresszus feladata, hogy a párt egész tagságának részvételével s a hazáért felelősséget vállaló állampolgárok közreműködésével kidolgozza a nehézségek és az akadályok leküzdésének, a szocialista építés folytatásának világos programját. A következő években az a legfontosabb teendőnk, hogy a társadalmi élet minden területén következetes munkával feltárjuk és hasznosítsuk a szocialista rendszerben levő hatalmas erőforrásokat, népgazdaságunk teljesítőképességének növelésével, a gazdasági fejlődés fokozatos élénkítésével megteremtsük az életszínvonal emelésének, az életkörülmények javításának, a társadalmi igazságosság jobb érvényesítésének anyagi feltételeit; demokratikus intézményeink fejlesztésével a szocialista célok jegyében tovább erősítsük a nemzeti egységet. A nemzetközi helyzet, külpolitikánk A nemzetközi viszonyok alakulását alapvetően a szocializmus és a kapitalizmus küzdelme és versenye határozza meg. Ugyanakkor a különböző társadalmi berendezkedésű országok közös érdeke, hogy a két világrendszer küzdelme a békés egymás mellett élés keretei között folyjon. Napjainkban, amikor a világban rendkívül sok tömegpusztító eszköz halmozódott fel, a népek közös érdeke a béke megőrzése, a fegyverkezési verseny megállítása, a termonukleáris és más tömegpusztító fegyverek betiltása, a leszerelés. Az irányelvek a továbbiaikban rámutatnak arra, hogy az imperialista körök politikájának következtében az utóbbi években a nemzetközi életben felerősödtek a kedvezőtlen irányzatok. Ennek ellenére is megvan a lehetőség az emberiséget fenyegető veszélyek elhárítására, aminek legfőbb biztosítéka a Szovjetunió, a szocialista közösség ereje és következetes békepoliitikája. A világbéke megőrzésének jelentős tényezője a Varsói Szerződés szervezete. A szocialista országok, a békéért síkraszálló néptömegek, a reálisan gondolkodó polgári politikusok erőfeszítéseinek eredményeként a feszültebbé vált világhelyzetben is bízhatunk az enyhüléshez való visszatérésben. A Magyar Népköztársaság a szocialista országok közösségének szilárd tagja. Külpolitikájának a jövőben is legfőbb célja, hogy hozzájáruljon a béke és a társadalmi haladás egyetemes ügyéhez, s ezáltal is kedvezőbb nemzetközi feltételeket teremtsen a szocialista építőmunkához. Hazánk számára különösen fontos Európa békéjének és biztonságának megóvása. Arra törekszünk, hogy a nemzetközi tárgyalásokon igazságos, az összes részt vevő állam népének javát szolgáló megállapodásokat érjenek el. Közös elveink, alapvető érdekeink és céljaink azonossága jegyében továbbfejlesztjük kapcsolatainkat a testvéri szocialista országokkal. Különösen fontos — elsőrangú nemzeti érdekünk — a magyar—szovjet barátság elmélyítése. A Szovjetunió ma is és a jövőben is hazánk függetlenségének, szocialista építőmunkánknak a legbiztosabb nemzetközi támasza. A dokumentum kifejezésre juttatja, hogy pártunk, népünk szolidáris a fejlődő országokkal, és támogatja a demokratikus, haladó erőket. Hangoztatja, hogy hazánk a fejlett tőkés országokkal a párbeszéd fenntartására, az együttműködés folytatására törekszik, és a kapcsolatokat a békés egymás mellett élés elveinek szellemében alakítja. Külpolitikai tevékenységünk eredményességének legfontosabb hazai biztosítéka népünk támogatása, társadalmi rendszerünk szilárdsága, a szocializmus sikeres építése. Társadalmi és politikai viszonyaink Társadalmi és politikai rendszerünk, a népi hatalom és legfőbb politikai alapja, a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság szövetsége szilárd. Szövetségi politikánkat folytatva megőriztük és fejlesztettük a szocialista nemzeti egységet. Szélesedett a szocialista demokrácia. Társadalmi rendszerünk alapja a termelőeszközök szocialista — állami és szövetkezeti — tulajdona. Szocialista rendszerünk erősítése megköveteli a társadalmi tulajdon gyarapítását, fokozott védelmét és előnyeinek teljesebb kihasználását. Államunk elismeri és védi a munkával, a törvényes úton szerzett személyi tulajdont. A társadalom alapvető osztályainak és rétegeinek közeledési folyamata nagymértékben előrehaladt. Az életszínvonal, a műveltség, az életmód területein azonban még számottevő különbségek vannak társadalmunkban, s ezek csökkentéséért a jövőben is következetesen munkálkodni kell. Szövetségi politikánk változatlan célja társadalmunk különböző osztályainak és rétegeinek, egész népünknek öszszefogása a szocialista haza építése érdekében. A nők egyenjogúságának érvényesítésében további eredményeket értünk el, de nem lehetünk elégedettek. Fokoznunk kell erőfeszítéseinket, hogy társadalmi és gazdasági eszközökkel könnyítsünk a nők összetett gondjain. A fiatalok jelentős részét a munkával szemben tanúsított igényesség, ideológiai és közéleti érdeklődés jellemzi. Az ifjúság szocialista szellemű nevelése, az önálló életre való felkészítése az egész társadalom feladata. A párt segíti a fiatalokat, hogy felelősen vehessenek részt az ország fejlődését szolgáló feladatok megoldásában, több lehetőséget kapjanak tudásuk alkalmazására és gyarapítására. Az idősebb — már nyugdíjban levő — nemzedékek a néphatalom kivívásának, a szocializmus megalapozásának és építésének részesei voltak. Fontos társadalmi érdekünk, hogy tapasztalataikat hasznosítsuk, a közéletben való részvételüket segítsük. Kötelességünk, hogy ahol szükséges, könnyítsünk ,az idős korral járó terheken. A jövőben is arra kell törekedni, hogy a különböző világnézetű, nem vallásos és vallásos dolgozók együtt munkálkodjanak céljaink eléréséért. Népünk javát szolgálja, hogy az állam és az egyházak viszonya rendezett. A nemzetiségek hazájuknak tekintik a Magyar Népköztársaságot. Természetesnek tartjuk és elősegítjük a velük azonos anyanyelvű nemzetekkel épülő kapcsolataikat. Hasonlóképpen természetes igénynek tartjuk, hogy a szomszédos országok magyar nemzetiségű állampolgárai is ápolhassák anyanyelvüket, fejleszthessék nemzeti kultúrájukat, s hozzájáruljanak népeink barátságának, országaink együttműködésének erősítéséhez. A népesedés alakulása nagy fontosságú nemzeti ügy. El kell érni, hogy a népesség csökkenése mérséklődjön, hoszszabb távon pedig a száma növekedjen, a korösszetétel javuljon. Fontos feladat népünk egészségi állapotának javítása. Szükséges, hogy államunk és társadalmunk jobban segítse és védje a család intézményét. Az elmúlt években tovább erősödött szocialista államunk, amelynek a jövőben is kiemelkedően fontos feladata a szocialista vívmányok védelme és fejlesztése, a gazdasági és a kulturális építés szervezése. Folytatni kell a szocialista demokrácia fejlesztését a társadalmi élet minden területén. Az állampolgárok nagy többsége tiszteletben tartja a törvényeket, erkölcsi normáink szerint él és dolgozik, teljesíti kötelességét, gyakorolja jogait. Ugyanakkor szaporodnak a törvénybe ütköző, az erkölcsi normáinkat sértő jelenségek. A párt-, állami és társadalmi szervek — a közvélemény támogatására is építve — határozottan és erélyesen lépjenek fel e negatív jelenségek visszaszorításáért. A gazdasági építőmunka A népgazdaság az elmúlt években a XII. kongresszuson meghatározott gazdaságpolitikai irányvonalnak megfelelően fejlődött. Ez dolgozó népünk szorgalmának, tehetségének, áldozatvállalásának, valamint a párt-, állami és társadalmi szervek együttes erőfeszítésének jelentős eredménye. Az elmúlt öt esztendő gazdálkodását végigkísérte az a küzdelem, melyet az ország külgazdasági egyensúlyának javításáért, fizetőképességünk megőrzéséért folytattunk. Az erőfeszítések eredménnyel jártak. (Folytatás a 4. oldalon) A 150. évfordulón Jósa-ünnepségek Nyíregyházán Jósa András régész, néprajztudós, orvos és antropológus 1834. november 30-án született a tégifaRÍVdíj 150 éve. A jubileumi évforduló alkalmából a megyeszékhelyen ünnepi megemlékezéseket tartottak a nevét viselő intézményekben. A reggeli órákban a Jósa városban a 15. számú általános iskola falán helyeztek el emléktáblát, amelyet a kerületi pártszervezet, a népfrontbizottság és az iskola képviselői megkoszorúztak. Bensőséges ünnepséget rendeztek a Jósa András Múzeumban, ahol dr. Németh Péter múzeumigazgató köszöntötte az évforduló alkalmára alakult emlékbizottság tagjait, összefoglalta a jelentősebb eseményeket, kiemelve a Régészeti és Művészttörténeti Társulat háromnapos nyíregyházi vándorgyűlését, valamint a nyári jósavárosi napok programjait. Bár az emlékbizottság munkája ezzel befejeződött, kérte tagjait, hogy a továbbiakban is ápolják a Jósa-kultuszt, hiszen olyan emberről van szó, akinek munkája, családi élete egyaránt példamutató ama emberének is. Ezután adták át a Jósa-emlékplakettet kiemelkedő társadalmi munkáért az emlékbizottság tagjainak, továbbá Zalatnay Károlynak, a jósavárosi pártszervezet titkárának, a KEMÉV KISZ-bizottságának és a KIOSZ megyei szervezetének. Impozáns rendezvény következett ezután a Jósa András megyei kórház új sebészeti épületében. A vendégek között ott volt Gyúró Imre, a megyei tanács elnökhelyettese, Fodor Géza, a városi pártbizottság titkára és Soltészné Pádár Ilona, a HNF (Folytatás a 15. oldalon) A Jósa-domborműnél dr. Vágvölgyi János méltatta a névadó munkásságát. ' « . vi* ■ «Op**'*'*'.* Y/ri — “ *—-'-IS- - 1hN ■jn.a*, .vyi «nlAA *9'tfVJl #1H AH lllillvlll 131WW vlwiffullbll a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front megalakulása 40. évfordulóján Negyven évvel ezelőtt alakult meg Szegeden a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front. A jubileum alkalmából ünnepi ülést tartottak a Tisza-parti városban, amelyen Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke méltatta az esemény jelentőségét. Elöljáróban szólt arról, hogy ezekben a napokban, hónapokban ünnepeljük hazánk felszabadulásának évfordulóját. Amikor a Vörös Hadsereg felszabadította hazánkat, nemcsak az országunkat megszállt hitleri és az őket kiszolgáló hazai fasizmus hadi gépezetét verte szét, ezzel együtt széthullott a súlyos bűnökkel terhelt és a magyar nép előtt gyűlöletes ellenforradalmi rendszer államgépezete is. A felszabadulás történelmi folyamatának két kiemelkedően fontos eseménye volt: 1944. december 2 3-án Szegeden megalakult a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, 1944. december 21— 22-én pedig Debrecenben az ideiglenes nemzetgyűlés és az ideiglenes nemzeti kormány — folytatta Kállai Gyula, majd a szegedi zászlóbontás körülményeiről szólva hangsúlyozta: — A függetlenségi front alakuló ülése a Magyar Kommunista Párt hitet és erőt sugárzó jelszavának jegyében jött össze: lesz magyar újjászületés! Nagy szükség volt akkor az ilyen reményt és erőt sugárzó jelszavakra. Egyike volt ez a párt azon jelszavainak, mely valóban történelmi jelentőségre tett szert. S tehetett is, mert nem csak a kommunisták jövőbe vetett hitét fejezte ki, de azoknak a reményét is, akik az igazabb jövőért készek voltak küzdeni, de önmagukra hagyatva nem lettek volna képesek arra, hogy a példátlanul súlyos helyzetből megtalálják a kivezető utat és másoknak is irányt mutassanak. A magyar kommunisták már ekkor tudták, hogy történelmi küldetésüket egyedül, magukra hagyatva nem képesek teljesíteni: szövetségesekre, harcostársakra van szükségük. A Szegeden elfogadott program legfőbb követelései fokozatosan helyet kaptak a később Debrecenben megalakult ideiglenes kormány nyilatkozataiban, így a megalakulást bejelentő, a nemzethez intézett szózatában is. A kormány határozatot hozott a fegyverszüneti egyezmény megkötéséről, hadat üzent Németországnak, elhatározta, hogy törvényt alkot a nagybirtokrendszer megszüntetéséről, a bankok, a bányák, s a legnagyobb üzemek államosításáról. Megmutatva, hogy mégis van kivezető út abból a katasztrofális helyzetből, amelybe a Szovjetunió ellen indított háborúval taszítottak bennünket. Szeged büszke lehet arra, hogy nemzeti újjászületésünk egyik bölcsője volt. Mai ünnepi ülésünk nemcsak tiszteletadás a múlt nagy eseményei és azok kiemelkedő harcosai előtt. Visszaemlékezésünk a mát és a jövőt szolgálja: négy évtizedes közös küzdelmünk eredményeinek megőrzését, gyarapítását, nemzeti feladataink közös akaratú elvégzését és jövőnk olyan megalapozását, amely méltó a 40 évvel ezelőtti sorsfordulóhoz, s amely kivívja az új nemzedékek tiszteletét — mondotta végezetül az ünnepi szónok, s további jó munkát, további sikereket kívánt az ülés minden résztvevőjének, Szeged város minden lakosának.