Kelet-Magyarország, 1985. március (42. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-16 / 63. szám

ÁRA: 2,20 FORINT 1985. március 16., szombat XLII. évfolyam, 63. szám Vetés előtt M­árcius közepét írjuk, s talán már vége a télnek, ha­bár egy utolsó rohamot még indí­tott a tavasz ellen. A ter­mészet már nagyon várja a meleget, a napsütést, a földeken is megindul az élet. Mert az idő sürget, hamarosan pattannak a rügyek, megindul az őszi vetésűek növekedése. A hosszan tartó, kemény hideg kényszerszünetre kárhoztatta a mezőgazda­ságban dolgozókat. Most rövid idő alatt nagy mun­kát kell elvégezni a határ­ban. Még több gazdaság­ban tart a gyümölcsfák metszése, s talán ez a leg­sürgetőbb. Ahol pedig be­fejezték — mint a szabolcs­­bákai Búzakalász Terme­lőszövetkezetben — a nö­vényvédelemre való felké­szülés folyik. A növényter­mesztésben már más a helyzet. Még a homokte­rületeken is tíz-tizenkét nap múlva indulhat a mun­ka, feltéve, ha nem válto­zik visszájára az időjárás. Legkorábban a csillagfürt vetését kezdhetik, viszont a tavaszi árpa helyett nap­raforgó kerül a talajba. Az idén kimondottan erős tél volt, s mire a föld­re mehetnek a vetőgépek, már áprilist írnak. Erre mondják a bölcs öregek: áprilisi árpa maradjon a zsákban. Vagyis a későn vetett szemekből nem fej­lődik megfelelően a nö­vény, így a kukoricán van a sor — amiből növekszik a vetésterület — mert a jó termést vetés előtt kell megalapozni. Aztán nem szabad elfeledkezni a nö­vényápolás valamennyi fá­zisáról, hiszen ez is a ter­mesztéshez tartozik. Még sokáig fogunk be­szélni erről a télről. Leg­hamarabb — valószínű — a fagykárok felmérésekor. Szerencsére a hideggel együtt vastag hótakaró is párosult, ami jótékonyan betakarta, megvédte az őszi vetésű kalászosokat. Ennek ellenére bizony tapasztal­ható kipusztulás, ezt pedig tetézi a belvíz is. A segít­séget a növényeknek az jelenti, ha — a lehetősé­gekhez mérten — elvezetik a vizet. T­avasz és március. Két elválaszthatatlan fo­galom. Az idén ké­sőn ugyan, de találkoztak, ennek már látható jelei vannak. S gondoljunk csak a korábbi évekre. Voltak máskor is hidegek, sokáig tartó fagyok, azért a ter­mészet behozta a lemara­dást. Lefaragta a késést, de ezt várni, nem bölcs do­log. Szorgalmas munkával siettetni lehet és kell ezt a folyamatot. Sipos Béla Villamosenergia-körhálózat Növekvő áramfogyasztás Nem a takarékossági in­tézkedések hiányának, hanem a korábbi elmaradás behozá­sának bizonyítéka, hogy a megyében tovább nő a villa­­mosenergia-felhasználás. A múlt évben ennek mértéke elérte a 927 megawattórát, ami 6 százalékos növekedést takar. A megye fogyasztási szerkezetére jellemző, hogy legnagyobb aránnyal (több, mint­ egyharmados részese­déssel) a lakosság részesül az áramfogyasztásból, míg az ipar az összes mennyiség ne­gyedét használja fel, a me­zőgazdaságnál pedig tízszá­zalékos ez az érték. A ház­tartásokban egyre több vil­lamos berendezést üzemel­tetnek. Különösen sok boj­lert és hőtárolós kályhát kapcsoltak be, s ennek kö­szönhető, hogy a lakossági fogyasztás növekedése majd­nem kétszerese az átlagos­nak, eléri a 11 százalékot. A megye villamosenergia­ellátására a 120 ezer voltos körhálózatot építették ki. Ennek Nyíregyházán, Kis­várdán, Tuzséron, Vásáros­­naményban, Mátészalkán, Fehérgyarmaton, Nyírbátor­ban és Tiszalökön vannak transzformátorállomásai. (A távlatokban a Vásárosna­­mény és Fehérgyarmat kö­zötti összeköttetést indokolt megteremteni.) Nyírbátorban februárban helyezték üzem­be a második transzformá­tort, így a térség áramellátá­sát javították és biztonságo­sabbá tették. Mátészalkán a transzformátor cseréjével tudták az alállomás teljesí­tőképességét növelni. Nehe­zebb a nyíregyházi Simai úti alállomás helyzete, ahol csúcsidőben a transzformá­torok rendszeresen túlterhe­léssel üzemelnek, tartalék nélkül. Nem szólam, hanem való­ság, hogy az elektromos ve­zetékek behálózzák az egész megyét. A villamos hálózat teljes hossza 6800 kilométer, amiből 3200 kilométer a fő­ként lakossági ellátást szol­gáló közcélú kisfeszültségű hálózat hossza. Miután a fo­gyasztás itt nőtt erőteljeseb­ben, ezért a hálózat fenntar­tása és rekonstrukciója a rendelkezésre álló pénzügyi lehetőségek szűkös volta miatt komoly erőfeszítéseket jelent a Tiszántúli Áramszol­gáltató Vállalatnak. L. B. 1848. március 15-ére emlékeztünk Munkával védjük vívmányainkat Forradalmi ifjúsági napok megyénkben Nyíregyházán reggel 9 óra­kor kezdődött az ünnepségso­rozat. A Petőfi téren gyüle­keztek a fiatalok. Márkus Gyula, a KISZ Nyíregyházi városi Bizottságának első tit­kára méltatta a márciusi if­jak tetteinek jelentőségét, majd megkoszorúzták a leg­nagyobb magyar költő szob­rát. A megyeszékhely központ­jában, a Kossuth téren foly­tatódott a program, amelyen részt vett többek között Gyu­­ricsku Kálmán, a megyei pártbizottság titkára is. A Himnusz hangjai után több ezer ember hallgatta meg az 1848-as forradalom szimbólu­maként ismert Petőfi-verset, a Nemzeti dalt. Hajdú Sán­dor, a KISZ megyei bizott­ságának első titkára köszön­tötte a résztvevőket, s hiva­talosan is megnyitotta az idei forradalmi ifjúsági napokat. Ezt követően Soltészné Pá­dár Ilona, a Hazafias Nép­front megyei bizottságának titkára mondott ünnepi be­szédet. — Európa egyik legelnyo­­mottabb nemzete tépte szét a láncát 1848. március 15-én. A forradalom halhatatlan nagy­jai: Kossuth, Petőfi, Tán­csics, Jókai, Vasvári mellett azonban látnunk kell azokat a tömegeket, parasztokat, jobbágyokat, akik vérüket hullatták a forradalomért. Csak így érthető, miért vált 1848 a magyar forradalmi gondolat éltetőjévé a követ­kező század során. Másként éljük meg saját korunkat, ha érezzük: történelmi folyamat részesei vagyunk, amelyben mindannyiunknak megvan a maga szerepe és felelőssége. A márciusi forradalom szel­leme is segítheti 1985-ben hétköznapi forradalmiságunk kibontakozását. Hazafias üze­net ez nekünk, Petőfi örö­köseinek, akkor is, amikor ritkábban születnek látvá­nyos eredmények, amikor a kis lépések stratégiájával le­het előbbre jutni, s az egyéni érdeket esetenként fel kell áldozni a közösség érdeké­ben. — Nagy utat tettünk meg a négy évtized alatt — hang­súlyozta —, hiszen 1848 esz­méi mostanra öltöttek testet. Jogot, biztonságot, megbecsü­lést kaptak a dolgozók mil­liói. A fejlett szocialista tár­sadalom építésének fontos eseményéhez közeledünk: a párt XIII. kongresszusa ösz­­szegzi az eddig megtett utat és irányt szab további mun­kánknak. Nehezedtek körül­ményeink, de örömmel ta­pasztaljuk, egyre többen áll­nak a hatékony cselekvés szolgálatába, hogy történelmi vívmányainkat megvédjük és eredményeinket gyarapítsuk. Mindezt békében, biztonság­ban válthatjuk valóra. Csak így lehetünk 1848 méltó foly­tatói, a mindennapok forra­dalmárai — fejezte be a szó­nok. Ezután a 110-es szakmun­kásképző fiúkórusának mű­sora hangzott fel, majd a párt-, a KISZ-, állami, tár­sadalmi és tömegszervezetek, a fegyveres erők, az üzemek, intézmények képviselői he­lyezték el koszorúikat Kos­suth Lajos szobránál. A nagy­gyűlés után nyílt meg a FI­- utca, ahol pol-beat műsor, bemutatók, kirakodóvásár, kulturális és szórakoztató programok várták az ünnep­lőket. Az 1848-as forradalom és szabadságharc évfordulójára emlékeztek március 15-én: ünnepi nagygyűlést, koszorú­zást tartottak városainkban. Kisvárdán felavatták Búza Barna szobrászművész Petőfi-szobrát, menetdalversenyt és kulturális műsort szerveztek, Fehérgyarmaton filmankétra került sor. Ifjúsági nagygyűlés Nyír­egyházán, a Kossuth téren. Vörös Vándorzászlóval tüntették ki a Volán KISZ-bizottságát Az előszállítások zökkenő­­mentes lebonyolításáért, az őszi csúcsforgalom, a téli üzemre való felkészülés za­vartalanságáért sokat tesz­nek a Szabolcs Volán Válla­lat fiataljai. Mozgalmi mun­kájuk elismeréseként az 5. számú Volán Vállalat KISZ- bizottságának ítélték oda a KISZ Központi Bizottsága Vörös Vándorzászlaját. A bensőséges ünnepségre már­cius 15-én került sor a vál­lalat nyíregyházi központjá­ban. Az eseményen részt vett Varga Gyula, a megyei párt­­bizottság első titkára. Szilá­gyi Antal, a KISZ KB ifjú­munkás és mezőgazdasági fi­atalok tanácsának titkára nyújtotta át a vándorzászlót Tóth István KISZ-titkárnak. Az elmúlt mozgalmi év­ben a Volán KISZ-bizottsá­­ga irányításával tovább erő­södött az ifjúsági szervezet tömegbefolyása. Döntő sze­repet játszott ebben a tar­talmasabb mozgalmi munka, a nyíltabb egyéni érdekvé­delem. Következetesen ér­vényesítették az ifjúsági tör­vénybe foglaltakat. Ezt tük­rözték a vállalati ifjúsági parlamentek. A KISZ-bi­­zottság és a nyolc alapszer­vezetbe tömörült fiatalok jól éltek jogaikkal a beszámo­lók és intézkedési tervek vé­leményezésekor. Munkájukon felül jelentős pluszfeladatokat vállaltak a KISZ-esek a tömegközleke­dés javításában. A KISZ- szervezetek mozgósítására kétszázötvenen vettek részt utasszámlálásban, hogy a tapasztalatok alapján módo­sított autóbuszjáratok, útvo­nalak jobban szolgálják a megyeszékhely közlekedé­sét. A KISZ-bizottság által irányított Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsa jelentősen hozzájárult az üzem- és a munkaszervezés színvonalának javulásához. A fiatal szakemberek segí­tették a mikroszámítógépek alkalmazását a szállításszer­vezésben. A fiatalok szabadidős te­vékenységének szervezésében is szép eredményeket értek el. Ennek köszönhető, hogy immár harmadik alkalom­mal nyerték el a volános KISZ-fiatalok a Vörös Ván­dorzászlót. Az ünnepség vé­gén az élenjáró fiatalok­nak, az őket segítő dolgozók­nak kitüntetéseket, jutalma­kat adtak át, majd egy be­jelentést tettek a vállalat KISZ-esei. Felhívják a megyeszék­hely üzemeit, hogy az ott dolgozó fiatalok indítsanak társadalmimunka-akciót, a­melynek bevételéből támo­gassák az általános iskolák mikroszámítógéppel való fel­szerelését. A Volán fiataljai a maguk részéről megígér­ték, hogy két kis számítógé­pet ajánlanak föl a város is­koláinak! A vándorzászló átadásának ünnepélyes pillanata. (G. B.) Miről ír a hétfői Kelet-Magyarország? Érzékenyen érintette a SZÁÉV-et a szokatlanul hosszú ideig tartó tél: csak­nem 800 emberüket kellett fagyszabadságra küldeni. Ez öt hét munkakiesést oko­zott, amivel a vállalat száz­milliós hátrányba került. Hogyan igyekeznek behoz­ni ezt az elmaradást, meg­épülnek-e az 1985-re terve­zett lakások? — erről szól Balogh, Géza riportja a hét­fői Kelet-Magyarország 3. oldalán. Lakásra várókat érdekel az az információ is, amelyből megtudhatjuk: Nyíregyházán aki vállalko­zik a jelenleg üresen álló lakások helyreállítására, az a besorolás mellőzésével költözhet az óhajtott ott­honba ... Egyre több a magányos ember, jóllehet sokan társ­ra vágynak. Ebben gyakor­ta a kor sem számít — ez derül ki Cselényi György riportjából, melynek szerep­lői a sóstói szociális otthon „ifjú házasai” ... Gyakorta fut viszont zátonyra egy­­egy házasság, ahol a vesztes legtöbbször a gyermek. Tóth Kornélia a láthatási napok tapasztalatairól érdeklődött a gyámügyi csoportnál. A pénzt tedd a zsákba — hangzott az utasítás, s a folytatás: „Leviszem a zsá­kot a kertbe a táppal, s ak­kor már könnyen megy a dolog.” Így kelt lába 300 kg tápnak a felső-simai sertéshizlaldából. Hasonló példákat olvashatunk a sza­bálysértés legújabb esetei közül. A Hét embere rovatban ezúttal Kulimár Jánossal, a nyíregyházi Lenin téri ABC-áruház vezetőjével is­merkedhetünk meg abból az alkalomból, hogy ez az üzlet nyerte el a héten a Fogyasztók Kiváló Boltja címet. Most Huszár István festőművész heti program­ját olvashatjuk, aki faragó­műhelyt szeretne berendez­ni, magángalériát nyitni a Bocskai utcán. Ezen a hétfőn is kétolda­las összeállítással jelentke­zik sportrovatunk, részletes beszámolókat közöl a hét­vége valamennyi fonto sporteseményeiről. Olvas­­tunk Gáspár Lászlón­ NYVSSC egykori kitű s­zéphátvédéről, akit nap búcsúztatnak labdarúgástól.

Next