Kelet-Magyarország, 1985. június (42. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-01 / 127. szám

XLII. évfolyam, 127. szám ÁRA: 2,20 FORINT 1985. június 1., szombat Tanácskozott az MSZBT elnöksége A Magyar—Szovjet Baráti Társaság ügyvezető elnöksé­ge pénteken Apró Antal el­nökletével ülést tartott. A testület megtárgyalta a moz­galomnak az utóbbi négy év­ben végzett nemzetközi tevé­kenységét, értékelte a Szov­jet Baráti Társaságok Szö­vetségével és a Szovjet—Ma­gyar Baráti Társasággal meg­valósított együttműködés ta­pasztalatait. Az ügyvezető elnökség elfogadta az MSZBT megalakulása 40. évforduló­ja alkalmából sorra kerülő rendezvénysorozat tervét. Választási gyűlések Pénteken tovább folytatód­tak Szabolcs-Szatmár me­gyében az országgyűlési kép­viselőjelöltek választási gyű­lései. Tiszadadán az 5-ös számú választókerület két jelöltje Laskai Károly és Moravszki György ismertet­te választási programját a település lakóival. Legközelebb hétfőn tarta­nak újabb választási gyűlé­seket Szabolcs-Szatmár me­gyében. Ekkor Tiszaeszláron mutatkozik be az 5-ös szá­mú választókerület két je­löltje délután 2 órától a pártházban rendezett válasz­tási gyűlésen. Napkoron a 8- as számú választókerület jelöltjei mondják el prog­rambeszédüket este 7 órától a termelőszövetkezetben. A 9- es számú választókerület települései közül hétfőn Nyírbogát lesz a választási gyűlés színhelye, ahol a mű­velődési házban várják este 6 órára az érdeklődőket. Ófehértón délután 4 órakor kezdődik a választási gyűlés a művelődési házban, itt a 10- es számú választókerület két jelöltje ismerteti prog­ramját. L Miről ír a hétfői Kelet-Magyarország? Érdekek párharca címmel találjuk a hétfői Kelet- Magyarországban azt a riportot, amely bemutatja, mi­lyen érvek és ellenérvek közepette igyekeznek megvá­lasztani a vállalati tanácsot a Nyíregyházi Sütőipari Vállalatnál. A Hét embere rovatban Mozsik Lászlóval ismerkedhetünk meg, aki a napokban úgy érkezett ha­za Szabolcsba, mint az ország legjobb ifjú ács szak­munkása. Állítólag Nyíregyháza környékén 100 forintért le­het építési telekhez jutni. Mi igaz ebből? — erre vála­szol a városi KISZ-bizottság egyik munkatársa. Napkorról látja a Balatont címmel érdekes ripor­tot olvashatunk a megyénkben lévő meteorológiai ob­szervatórium életéről. Merre tart a nyíregyházi Venus-szobor? — erre a kérdésre válaszol az az információ, amely a nyíregyhá­zi Zrínyi Hóna út átépítéséről számol be. Ifjúság, érzelem a szexológus szemével. Ez a címe annak az érdekes beszélgetésnek, amelyben a neves or­vos, dr. Veress Pál válaszol az újságíró kérdéseire. Természetesen ezúttal is kétoldalas sportösszeállí­tást találnak az olvasók a hétfői Kelet-Magyarország­­ban, ahol az eredmények mellett arról is hírt adunk, hogy miként fedeztek fel egy új barlangot a Bükkben a nyíregyházi barlangkutatók.­­u MWtMm Amikor a hátrány előny... (2. oldal) Hétvégi melléklet (5—12. oldal. Pedagógusnapi ünnepség a megyei tanácson Pénteken pedagógusnapi ünnepséget tartottak a me­gyei tanácson, ahol a műve­lődési miniszter által ado­mányozott kitüntetéseket ad­tak át a megye közoktatásá­ért kiemelkedő munkát vég­zőknek. Az ünnepségen László András, a megyei ta­nács általános elnökhelyette­se méltatta a megyében dol­gozó pedagógusok munkás­ságát, mondott köszönetet az eddigi sikeres tevékenysé­gért. Utalt azokra a fontos társadalompolitikai követel­ményekre, amelyeket a párt kongresszusa az iskolák elé állított. Kiemelte többek kö­zött a szocialista erkölcsi, eszmei értékek erősítését az iskolai nevelő-oktató mun­kában, a politikai, világné­zeti tisztánlátás megalapo­zásában. Szólt a megye köz­oktatásában elért eredmé­nyekről, a tárgyi és szemé­lyi feltételek kedvező alaku­lásáról és a további tenniva­lókról. Czirják Ferenc, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője ugyancsak elis­merését és köszönetét fejez­te ki a nevelőknek, a kitün­tetett oktatási dolgozóknak, akei­k közül többen egy egész életút eredményeinek elis­meréseként kapták a magas kitüntetést. Ezután átadták a megyei tanács által alapított „Túri Sándor Díjakat”, melyben dr. Barota Mihály nyíregy­házi nyugdíjas pedagógus, dr. Honfi Ferenc, a Besse­nyei György Tanárképző Fő­iskola docense és Siket Mi­hály, a Hodászi Általános Iskola nyugdíjas pedagógusa részesült. Ismertették a leg­magasabb szakmai elisme­résben részesített nevelőket. Apáczai Csere János Díjat kapott Tóth Imre, a nyírbog­­dányi Kazinczy Ferenc Ál­talános Iskola vezetője, szak­­felügyelője, aki a kitüntetést a fővárosban vette át hason­ A kitüntetett nevelők egy csoportja a megyei ünnep­ségen. Jóan azzal a kilenc szabolcsi nevelővel, akik Kiváló Pe­dagógus kitüntetést kaptak. A megyében az idei peda­gógusnap alkalmából 234-en kapták meg a „Kiváló Mun­káért” kitüntetést és 149-en vették át a Miniszteri Dicsé­retet. Pedagógusnapi ünnep­ségeket tartottak a városok­ban is, ahol a megyei ese­ményhez hasonlóan átadták a miniszteri kitüntetéseket, dicséretet és jutalmakat. (A kitüntetettek névsorát lapunk 4. oldalán közöljük.) e­e ülést tartott a megyei pártbizottság­­ Az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsága — Varga Gyula első titkár elnökletével — pénteken ülést tartott. A tanácskozáson részt vett és a vitában felszó­lalt Kovács Jenő, a Központi Bizottság osztályvezető­helyettese és Szandtner Iván, a KISZ Központi Bizott­ságának titkára. Ugyancsak jelen volt az ülésen Lakosi Kálmán, a Központi Bizottság munkatársa. A megyei pártbizottság először egyperces néma fel­állással adózott a közelmúltban elhunyt Cs. Nagy Ist­ván, a megyei pártbizottság volt gazdaságpolitikai osz­tályvezetője emlékének. Ezután a testület Bánóczi Gyula, a megyei párt­­zottság titkára előterjesztésében vitatta meg az ifjúság társadalmi helyzetéről, a párt ezzel kapcsolatos megyei feladatairól szóló jelentést. A napirend vitájában fel­szólaltak: László Béla, Hajdú Sándor, Soltészné Pádár Ilona, Hegymegi István, Gőcze István, Gyúró Imre, Gu­­bik János, Vincze Jánosné, Imre László. (E témáról la­punk 4. oldalán részletesen beszámolunk.) Ezt követően Gyuricska Kálmán, a megyei pártbi­zottság titkára az MSZMP Központi Bizottsága 1985. április 29-i értékelése alapján tájékoztatta a megyei pártbizottság tagjait a népgazdaság, ezen belül me­gyénk gazdaságának helyzetéről, az idei első négy hó­nap tapasztalatairól. E napirendnél a megyei pártbizottság megállapí­totta: az idei évnek kiemelkedő jelentősége van a VI. ötéves terv eredményes befejezésében, a következő tervidőszak megalapozásában. Ezért is érdemel meg­különböztetett figyelmet, hogy az esztendő első négy hónapja során mind az iparban, mind a mezőgazda­ságban kedvezőtlen jelenségek tapasztalhatók. Ezt mu­tatja többek között, hogy a termelés hatékonysága ki­sebb mértékben emelkedett a tervezettnél, hogy a ke­mény tél okozta károk és az energiakorlátozások kö­vetkeztében jelentős kiesések voltak a termelésben. Szabolcs-Szatmár megyében — annak ellenére, hogy az év első napjaiban még kedvező volt a kép , hasonló a helyzet, mint másutt az országban. Megyénk ipará­ban, építőiparában egyrészt a kapacitások kitöltése, az energiakorlátozás, az anyag- és az alkatrészhiány to­vább nehezítette a helyzetet. Itt is gond, hogy az ener­giafelhasználás meghaladja a termelés növelését. Épí­tőiparunkban a rendkívüli hideg, majd ezt követően a hiányos anyagellátás, vasúti szállítási problémák gá­tolják a munkát, az elmaradások pótlását. Mindezen túl tapasztalható a szerződéses fegyelem lazulása, a termékek minőségének romlása az építőiparban. A megyei pártbizottság ezek alapján úgy foglalt állást: Szabolcs-Szatmárban is arra van szükség, hogy társadalmi összefogással, jobb munkaszervezéssel, az eszközök átcsoportosításával még nagyobb erőket moz­gósítsunk a munka eredményességének javítására, a hiányok pótlására. A pártszervek és a pártalapszerve­­zetek, a társadalmi és tömegszervezetek összehangolt kezdeményezésével mindenütt a kialakult helyzetnek megfelelően törekedjenek a munkakollektívák az ész­szerű takarékosságra, a tartalékok feltárására, a mun­kafegyelem erősítésére, a munka még szakszerűbb megszervezésére. Különösen nagy feladatok várnak mezőgazdasági üzemeinkre az ár- és belvízkárok eny­hítésében, abban, hogy megfelelően hasznosítsák a ma még belvizes területeket. A megyei pártbizottság meg van győződve róla, hogy megyénk dolgozói megértik a kialakult helyzetet és minden munkahelyen megteszik a szükséges intéz­kedéseket azért, hogy a kieséseket pótoljuk, s az 1985. évi gazdasági céljainkat teljesítsük. Megnyílt az ünnepi könyvhét Pénteken már kora reggel megkezdődtek a sátorépítési munkák a nyíregyházi Zrínyi Ilona sétálóutcában. Költöz­tek ki a könyvek a Kossuth téri könyvesboltból. Már a megnyitó előtt, szinte a kira­kodás közben jöttek a vá­sárlók, hogy az új könyvek között válogassanak. Meg­élénkült a könyvesbolt for­galma is, ami önmagában mutatja, hogy az ünnepi könyvhét hazánkban ma már olyan esemény, ahogy azt szellemi atyja, Supka Géza valamikor 1927-ben elkép­zelte. A délután 3 órakor kezdő­dött ünnepi megnyitó , me­lyen részt vett többek között Ekler György, a megyei párt­­bizottság titkára, — beszédé­ben Tóth László, a megyei pártbizottság munkatársa ar­ról szólt: Supka Géza, a Li­­tera­túra egykori szerkesztője azzal bocsátotta szárnyra a könyv ünnepének gondolatát, hogy teremtse meg ország­szerte — a legkisebb faluban éppúgy, mint a városokban — a könyv szeretetét. Két évvel­­később — folytatta — Bu­dapesten, a Nemzeti Színház előtt felállították az első könyvsátrakat, s az elsőt kö­vette a többi. A harmincas évek derekától ez az évente visszatérő esemény mindin­kább az élő irodalom ünne­pe, az élőé és többnyire a ha­ladóé. Ezt a szép hagyományt kell folytatnunk ma is. A megnyitóünnepségen két budapesti íróvendég is részt vett. Kunszabó Ferenc, aki megyénkben, született, Nyír­­pazonyban és kiváló szo­ciográfiáiról és regényeiről ismert, valamint Zsoldos Pé­ter, a tudományos-fantaszti­kus irodalom nemzetközileg is elismert nagy magyar mű­velője. Jelen voltak az ün­nepségen a megyei írócsoport tagjai is, akiknek a Tiszta szívvel című sorozatban meg­jelent kötetei a könyvsátrak­ban is hallhatók. A több száz fős közönség által figyelem­mel kísért ünnepségen Tilless Ágnes előadóművész Kölcsey Parainesiséből olvasott fel részletet és az ifjúsági fúvós­­zenekar, valamint a „nagyle­­mezes” Dongó együttes mű­ködött közre. Az érdeklődők száma, a sátrak előtt álló vásárlók so­ra azt bizonyítja, hogy Supka Géza (akinek szintén könyve jelent meg az ünnepre) haj­dani felhívása mára igazi és lelkesítő mozgalommá vált, egyre többen érzik át a könyv, az irodalom jelentőségét. Tudják „országszerte — a legkisebb faluban éppúgy, mint a városokban —, hogy a könyv az emberiség emlé­kezete és horizontjának kitá­­gítója ... Időben és térben való tájékozódásunk lehető­ségeit nyújtja meg szinte korlátlanul. Visszatekinthe­tünk vele a múltba, távoli világrészekre repíthet el és a jövőt is előrevetíti.” Az ünnepi könyvhét megnyitója Nyíregyházán. * Ut­­ rfiíif,rítií !

Next