Kelet-Magyarország, 1985. augusztus (42. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-01 / 179. szám

XLII. évfolyam, 179. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1985. augusztus 1., csütörtök Folytatódik a helsinki tanácskozás Sevardnadze — Shultz találkozó A szovjet—amerikai vi­szonyról, mindenekelőtt a novemberi Gorbacsov—Rea­gan találkozóról, továbbá nemzetközi kérdésekről foly­tatott háromórás megbeszé­lést Helsinkiben Eduard Se­vardnadze szovjet és George Shultz amerikai külügymi­niszter. Vlagyimir Lomejko, a szov­jet hivatalos szóvivő a talál­kozót „érdekesnek, őszinté­nek és hasznosnak” minősí­tette a Finlandia-palotában megtartott sajtótájékoztató­ján, közvetlenül a külügymi­niszteri eszmecsere befejezé­se után. Lomejko szavaiból kitűnt, hogy a két miniszter igen alapos eszmecserét foly­tatott a nemzetközi helyzet­ről, a szovjet—amerikai vi­szonyról és­­a novemberi csúcstalálkozóról. Szovjet részről ezen egyebek között aláhúzták, hogy a csúcsta­lálkozón meg kell teremteni a feltételeket, hogy a kétoldalú kapcsolatokban fordulat áll­jon be. Hangsúlyozták továb­bá, hogy a két ország közöt­ti dialógus középpontjába a világűrbeli fegyverkezési hajsza megelőzésével és a földön folyó fegyverkezési hajsza leállításával kapcsola­tos kérdéseket kell állítani. Eduard Sevardnadze a meg­beszélésen kijelentette: meg­engedhetetlen, hogy újabb te­rületekre terjesszék ki a ka­tonai előkészületeket, óvott attól is, hogy kísérleteket te­gyenek a Szovjetunió bel­­ügyeibe való beavatkozásra. A szovjet vezetés szerint egy szovjet—amerikai csúcsta­lálkozó, amennyiben az egyenlőség, a be nem avat­kozás és a kölcsönös érdekek tiszteletben tartása alapján kerül megrendezésre, min­den területen ösztönzést ad­hat a kapcsolatok javításá­hoz. Sevardnadze ezt az alkal­mat is felhasználta arra, hogy ráirányítsa a figyelmet Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának az atomfegyver-kísérletek teljes moratóriumára vonatkozó kezdeményezésére. Kérdésekre válaszolva Vla­gyimir Lomejko elmondta, hogy szovjet részről nem te­kintik véglegesnek a mora­tórium kérdésében eddig tett amerikai megjegyzéseket, köztük Schultz külügyminisz­ternek a helsinki repülőté­ren hétfőn elhangzott eluta­sító nyilatkozatát. Ismét fel­hívták az amerikaiak figyel­mét arra, hogy a Szovjetunió a január 1-i határidő után is kész tartózkodni a nukleáris robbantásoktól, ha az ameri­kai fél mégis úgy döntene, hogy csatlakozik a kezdemé­nyezéshez. Ami a nevadai amerikai atomrobbantásokra való meghívást illeti (az ame­rikaiak szovjet megfigyelőket hívták meg Nevadába), a szovjet szóvivő rámutatott: a két ajánlatban két ellentétes koncepció ütközött. Az egyik fél a nukleáris robbantások megszüntetését, a másik lé­nyegében azoknak a szovjet jelenlét általi törvényesítését szeretné elérni. Arra a kérdésre válaszol­va, vajon Reagan elnök be­tegsége megakadályozhatja-e a novemberi csúcstalálkozó terv szerinti lebonyolítását, Anatolij Dobrinyin a Time magazin véleményét idézte, amely szerint Reagan elnök ott lesz a genfi találkozón. (Folytatás a 4. oldalon) Eduard Sevardnadze szov­jet és George Scultz ame­rikai külügyminiszter meg­beszéléseik előtt Helsinki­ben. (Kelet-Magyarország telefotó) Szeptember 6­ sorától Huszonnégy hét a szülési szabadság A Minisztertanács rendelete alapján 1985. szep­tember 1-től a szülési szabadság időtartama húsz hét­ről huszonnégy hétre emelkedik. A felemelt szülési szabadságot úgy kell kiadni, hogy abból négy hét a szülés várható időpontját megelőző időre essen, az azt követően járó húsz hét szülési szabadság meghosszab­bítására nincs lehetőség. A rendelettel kapcsolatban az Országos Társada­lombiztosítási Főigazgatóság az Állami Bér- és Mun­kaügyi Hivatallal egyetértésben a következő tájékozta­tást adta az MTI munkatársának. A huszonnégy hét szülési szabadságra az a szülő nő jogosult, akinek az orvos a szülés várható időpont­ját szeptember elsejére vagy azt követő időpontra ál­­­­lapítja meg. Ha tehát a szülés szeptember elsejére vagy azt követően várható, a szülési szabadságot a szülés várható időpontját megelőző 28. naptól kell kiadni, függetlenül attól, hogy a szülés esetleg szeptember 1-ét megelőzően következik be. Ha a szülés várható idő­pontja szeptember elsejét megelőzi, a szülő nő a jelen­leg hatályban lévő szabályoknak megfelelően jogosult a szülési szabadságra, abban az esetben is, ha a szülés a vártnál később, szeptember 1-én, vagy azt követően következik be. A szülést megelőző időre járó szülési szabadság — terhességi-gyermekágyi segély — kezdetét a terhesál­lományba vételről szóló orvosi igazolás, ennek hiányá­ban a terhesgondozási könyv adatai alapján kell meg­állapítani. Az illetékesek felhívják az érdekelt kisma­mák figyelmét arra, hogy a szülés várható időpontját négy héttel megelőzően keressék fel a terhesgondozó orvost a terhesállományba vétel céljából. (MTI) V.­. ........ ■ .✓ MA „Ha a cipőm mesélni tudna..." (2. oldal) Segít az erősebb (3. oldal) Berecz lány* látogatása a Szovjetunióban Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára július 27. és 30. között a VIT-en részt vevő magyar küldöttség * díszvendégeként részt vett a XII. világifjúsá­­gi találkozón Moszkvában. Fogadta őt Borisz Ponomar­­jov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a KB titkára. Megbeszélést folytatott Konsztantyin Ru­­szakovval, az SZKP Közpon­ti Bizottságának titkárával, valamint Oleg Rahmanyin­­nal, az SZKP KB tagjával, az SZKP KB nemzetközi osz­tálya vezetőjének első he­lyettesével. A találkozón vé­leménycserét folytattak az MSZMP és az SZKP idősze­rű feladatairól, továbbá a két párt együttműködésének to­vábbi fejlesztéséről az agitá­ció és a propaganda terén. Berecz János szerdán ha­zaérkezett Moszkvából. Búzaünnep burszával Aratóverseny Nyírteleken érkező vendégeket. A Sza­­bolcs-Szatmár megyei TE­­SZÖV, a KISZ Nyíregyházi városi Bizottsága, a nyírte­leki Dózsa Tsz és a helyi művelődési és ifjúsági ház közös szervezésű versenyére bárki benevezhet. Az aratástól, amely vala­ha a legnehezebb mezőgaz­dasági munkának számított, az egész évi kenyér függött, azért is volt nagy esemény egy-egy faluközösség életé­ben. Megvoltak a maga szo­kásai, s ezeket, amióta gép helyettesíti az emberi erőt, szép lassan elfelejtjük. A nyírtelekiek azt szeretnék, ha egy-egy ilyen alkalommal az idősebb nemzedék felelevení­tené a régi hagyományokat. Nyílhúzás dönti el a terü­let elosztását, majd puskalö­vés dörren, s akkor indulnak a csapatok. Száz ölről kell levágni és kévébe kötni a gabonát. A munkát mező­­gazdasági szakemberekből és idősebb parasztemberekből álló zsűri értékeli, figyelem­be véve a tarló magasságát, a szemveszteséget, a keresz­tek formáját. Az értékelés után az első három helyezett népművészeti tárgyakat kap ajándékba. Ezután kezdődik a búza ünnepéhez tartozó felvonu­lás. Felpántlikázott koszorút visznek magukkal a népvise­letbe öltözött fiatalok, ott lesznek a felvonulók között a nagycserkeszi tsz fogatosai, többek között egy négylovas hintóval. Népdalkörök mű­sorát hallgathatja meg a közönség, fellép a nagycser­keszi, a nyírpazonyi, a Vaj­da-bokori és a nyírteleki együttes. Végül pedig a bur­­szába invitálják a vendége­ket — ez volt a bokortanyák tirpákjainak esti mulatsága. A rendezők úgy tervezik, hogy jövőre az egész megye számára hirdetik meg az ara­tóversenyt. (be) Nagy sikere volt a múlt nyáron Nyírteleken a kézi aratóversenynek. Ezen fel­buzdulva újra megszervezik a kézi kaszások, maroksze­dők és kévekötők három­személyes csapatainak vetél­kedőjét. Augusztus 3-án reg­gel kisbíró dobolja ki a nagy eseményt, amire a Jászai­­dűlőbe várják a falu apra­­ját-nagyját, s a környékről ----------------------------------------------------------------------­ Ölést Mtt a megyei pártbizottság Az MSZMP Szabolcs- Szatmár megyei Bizott­sága Varga Gyula első titkár elnökletével szer­dán ülést tartott. Az ülé­sen a pártbizottság tagja­in kívül részt vettek a megyei pártbizottság osz­tályvezetői és a városi pártbizottságok első tit­kárai. Részt vett és fel­szólalt Látos István, a Központi Bizottság párt- és tömegszervezetek osz­tályának helyettes veze­tője. A testület beható vitá­ban megtárgyalta a VI. ötéves tanácsi terv vár­ható teljesítéséről és a VII. ötéves tervkoncepció fontosabb kérdéseiről szóló előterjesztést. A na­pirend előadója Gyurics­­kó Kálmán megyei tit­kár volt. A napirend vi­tájában felszólalt Bánóczi Gyula, a megyei tanács elnöke, Ballai István, a munkásőrség megyei pa­rancsnoka, Cservenyák László, a tanárképző fő­iskola főigazgatója, Hegy­­megi István, a Szamos menti Állami Tangazda­ság igazgatója, Malmos Zoltán, a BEAG Univer­­sis műszerésze, Tóth Gé­za, az SZMT vezető tit­kára, Imri László, a Fel­­ső-Tisza-vidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság osztályvezetője és Enge­di Sándorné, a nagykállói nagyközségi pártbizott­ság titkára. Ezt követően Ekler György megyei titkár előterjesztésében a pár­ton belüli tájékoztató és meggyőző munka tapasz­talatairól és feladatairól szóló jelentést vitatta meg a pártbizottság. A vitában felszólalt Kopka János, a Kelet-Magyar­ország főszerkesztője, Nagy Sándor, a MEZŐ­GÉP igazgatója, László Béla, fehérgyarmati kö­zépiskolai igazgató, Illés Elemér, a vásárosnamé­­nyi városi pártbizottság első titkára, Balogh Zol­tánné, a baktalórántházi általános iskola tanára és Kiss Gábor, az oktatási igazgatóság igazgatója. A pártbizottság tagjait a két ülés között végzett munkáról Varga Gyula tájékoztatta, majd a tes­tület személyi kérdések­ben döntött. Tisza Lászlót, a megyei tanács eddigi elnökét — akit az Orszá­gos Takarékpénztár ve­zérigazgatójává neveztek ki — Szabolcs-Szatmár­­ban hosszú időn át vég­zett tevékenysége elisme­rése mellett felmentették megyei pártbizottsági és végrehajtó bizottsági tag­sága alól. A pártbizottság Bánóczi Gyulát — akit a megyei tanács a közel­múltban elnökének meg­választott — a párttestü­letben végzett munkája elismerésével felmentette a megyei pártbizottság titkári funkciójából és a pártépítési munkabizott­ság elnöki tisztségéből. A megyei pártbizottság tit­kárává, a végrehajtó bi­zottság tagjává és a párt­építési munkabizottság elnökévé választotta Dacz­­kó Lászlót, a pártbizott­ság eddigi osztályvezető­jét. A megyei pártbizott­ság a párt- és tömegszer­vezetek osztályának ve­zetőjévé nevezte ki Ha­lász Andrást, a megyei pártbizottság politikai munkatársát, s megvá­lasztotta az ifjúságpoliti­kai munkabizottság elnö­kének. A gazdaságpoliti­kai osztály vezetőjévé Bacsó Józsefet, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztá­lyának vezetőjét nevezte ki, akit megválasztottak a gazdasági és szövetke­zetpolitikai bizottság tit­kárává is. Rozsály, Nyírpazony, Nagy­ecsed, Fábiánháza Tervezőasztalon a jövő településtervei Elkészítette Rozsály és an­nak vonzáskörzetéhez tarto­zó települések, valamint Nyírpazony, Nagyecsed és Fábiánháza összevont rende­zési tervét a Nyírterv vá­rosépítési szakosztálya. En­nek során felmérték az említett községek épületállomá­nyát, megvizsgálták a falvaknak a környező te­lepülésekkel való kap­csolatát. Mind Rozsály, mind Nyírpa­zony, Nagyecsed és Fábián­háza esetében a Felső-Tisza­­vidéki Vízügyi Igazgatóság­tól vízügyi szakvéleményt kértek. A Nyírterv szakemberei a lakosság várható számának és összetételének függvényé­ben meghatározták, hogy az adott községben 15— 30 éves távlatban körül­belül hány lakást kell építeni, s a meglévők milyen arány­ban alkalmasak a felújítás­ra, bővítésre. A telkeket a jövőben is úgy alakítják ki, hogy azok megfeleljenek a mezőgazda­­sági kistermelésre. A rende­zési tervek készítése során a tervezők foglalkoztak az említett települések üzlethá­lózatának, oktatási, kultu­rális, egészségügyi intézmé­nyeinek, közlekedési, távköz­lési és villamosenergia-, ivó­­vízellátásának, szenny- és csapadékvíz-elvezetésének, erdeinek és zöldterületeinek fejlesztési lehetőségeivel. Prognosztizálták a lakó­terület bővítésének üte­mét, s végeztettek me­zőgazdasági vizsgálato­kat is. A Nyírterv városépítési szak­osztálya még ez évben elké­szíti Kékese, Nyírcsászári és Tiszabezdéd helyi építésügyi előírásait, valamint Deme­­cser összevont községrende­zési tervét. Vásárosnamény általános rendezési terve 1986-ra áthúzódó munka lesz. (csgy)

Next