Kelet-Magyarország, 1986. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-01 / 153. szám

­ XLIII. évfolyam, 153. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1986. július 1., kedd Gorbacsov felszólalása a LEMP kongresszusán Hétfőn Varsóban a Len­gyel Egyesült Munkáspárt X. kongresszusának második napján folytatódott a vita a központi bizottság vasárnap elhangzott beszámolójáról. A délelőtti órákban kilenc kül­dött szólalt fel. Ezután került sor a legna­gyobb érdeklődéssel várt ese­ményre, Mihail Gorbacsov­­nak, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja főtitkárának fel­szólalására. (A beszéd részle­teit lapunk 4. oldalán ismer­tetjük.) Ugyancsak hétfőn Zbigni­ew Messner kormányfő, a LEMP KB PB tagja részle­tesen ismertette a jelenlegi tervidőszak és a kilencvenes évek legfontosabb társadal­mi és gazdaságpolitikai cél­kitűzéseit. A legfontosabb stratégiai célok között a kormányfő mindenekelőtt a gazdaság szerkezetének átalakítását, a termelés korszerűsítését, a termelékenység növelését, a kül- és a belgazdasági egyen­súly javítását és a lakosság életszínvonalának emelését hangsúlyozta. Ahol tájékoztatnak—kevesebb a vita Jogi segítség a munkahelyen Hetvenhét helyen működik ma szakszervezeti jogsegély­­szolgálat a megyében — ezek közül 20 helyen ügyvéd ad tanácsot, 46 helyen jogvég­zettségű ember, a többinél pedig ilyen végzettség nélkü­li. A szakszervezetek megyei jogsegélyszolgálati bizottsá­ga nemrégiben összesítette a megyebeli munkahelyeken a dolgozók számára nyújtott jogi tanácsadást, segélyszol­gálatot. A kép változatos, mert né­hány helyen a dolgozók lét­számához viszonyítva megle­hetősen sokan fordultak a jogsegélyszolgálathoz, má­sutt viszont elenyészően ke­vesen. Több olyan munka­hely is akad, ahol szinte nem is tudják az ott dolgozók, hogy házon belül is kaphat­nak jogi felvilágosítást, se­gítséget. Többnyire az úgynevezett polgári ügyekben kérnek se­gítséget — ide tartoznak az OTP-vel kapcsolatos illetve a biztosítási ügyek is. Nemcsak tanácsot kérnek és kapnak azonban a dolgozók, hanem iratokat készítenek számuk­ra, sőt, személyesen is eljár­nak­ ügyükben. Munkajogi és családjogi ügyekkel csaknem azonos arányban foglalkozik a jogsegélyszolgálat — az összes ügy 18—20 százalékát teszi ki ez is, az is. Megjegy­zésre érdemes, hogy a ta­pasztalatok szerint a munka­jogi viták száma csökken az olyan helyeken, ahol na­gyobb súlyt fektetnek a meg­­előző-felvilágosító munkára. Sajnos azonban a jogse­gélyszolgálatoknak csak a harmadrészénél tartanak évente pár alkalommal elő­adást a dolgozókat érintő jogszabályokról — lakásépí­tési kölcsön, társadalombizto­sítás, üzemi baleset és ha­sonló témák szerepelnek a napirenden. Van olyan mun­kahely is, ahol faliújságon rendszeresen tájékoztatják az ott dolgozókat. Mindez azért is fontos, mert megesik: a dolgozó nem tájékozott a jogairól, le­hetőségeiről. Még az is elő­fordult, hogy az üzemi bal­esetet szenvedett ember csak tíz hónap után kereste fel a jogsegélyszolgálatot, hogy baleseti járadékának ügyét indítsák útjára. A megyei bizottság célja az, hogy a munkahelyi jog­segélyszolgálatokkal szoro­sabb kapcsolatot építsen ki, tájékozódjék a dolgozók ügyeinek intézéséről, segítsé­get nyújtson az egyes esetek­ben, és lehetőség szerint ta­pasztalatcserét szervezzen a jogsegélyszolgálatban dolgo­zók számára. Új kisszövetkezet: a Fetefém nagyobb választékban Fetefém a neve tegnap óta a fehérgyarmati Meke­­fém szövetkezetnek. A fővá­rosi cégből való kiválást ki­mondó határozat megszületé­se után fehérgyarmati tálaló­és evőeszközöket gyártó ipa­rú kisszövetkezet vagyonmeg­osztással jö­tt létre. A működ­tetett eszközök mind fehér­­gyarmati tulajdonban marad­tak, értékük mintegy 120 mil­lió forint. A 130 munkás az alakuló közgyűlésben vezető­ket is választott. Az új elnök, Virágh Ferenc elmondta, hogy az alapsza­bályt és a gazdálkodási ter­vet is elkészítették, elfogad­ták. A rozsdamentes evőesz­közök gyártásában újdonsá­gokat terveznek. Két modell bevezetése szerepel az eddi­­gei­k gyártása mellett a ter­vek között a választék bőví­tése a cél. Lesz egy új típus is, mégpedig lányéitól. Ilyet eddiig brazil importból szer­zett be az ország. A gé­pek más fémtömegcikk gyár­tására is alkalmasak, így ezeknél is termelésbő­v­ítés várható. Szükség is van rá, mert a Fetefém mér az év végére nyereséget akar elér­ni, a sorozatos veszteségek­­után szeretnék legalább egy­millió forint eredménnyel zárni az esztendőt. Sajtótájékoztató az Állami Biztosító terveiből Az Állami Biztosító tervei­ről tartott sajtótájékoztatót hétfőn a Pénzintézeti Köz­pontban Deák Andrea, az in­tézet vezérigazgatója. Mint ismeretes, az eddigi egyetlen biztosító kettéválá­­sával július 1-étől két bizto­sítóintézet működik az or­szágban, közülük az egyik továbbra is az Állami Bizto­sító, a másik pedig a Hun­gária Biztosító. A hétfői tá­jékoztatón az Állami Bizto­sító vezérigazgatója elmon­dotta, hogy mindkét intézet valamennyi biztosítással fog­lalkozik majd — kivéve az exporthitel-biztosítást, amire csak a Hungáriának lesz jo­ga — az induláshoz azonban az egyenlő esélyek megterem­tése érdekében a jelenleg ér­vényes biztosítások állomá­nyát osztották el. A kettévá­lás versenyhelyzetet teremt. Újdonság, hogy a kárszakér­tők a kár felmérése után a helyszínen 5000 forintig kész­pénzben fizetnek a károsul­taknak. A 70 éven felüliek számára, akik díjtalanul ve­hetik igénybe a helyi tömeg­­közlekedési eszközöket, eze­ken a járműveken ingyenes­sé teszik a baleset- és pogy­­gyászbiztosítást. Ülést tartott a megyei pártbizottság Június 30-án — Varga Gyula első titkár elnökletével — ülést tartott az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bi­zottsága. A pártbizottság elsőként Gyuricska Kálmán megyei titkár előterjesztésé­ben megvitatta a megyénk építőipará­nak helyzetéről, a jelenlegi 15 éves la­kásépítési terv teljesítéséről szóló jelen­tést és állást foglalt az ezzel kapcsola­tos feladatokról. A napirend tárgyalá­sánál részt vettek a megyei pártbizott­ság osztályvezetői, a városi pártbizott­ságok első titkárai, a jelentősebb épí­tőipari szervezetek vezetői. A vitában felszólalt Seres Antal, a SZÁÉV igaz­gatója, Bánóczi Gyula, a megyei ta­nács elnöke, Kanda Pál nyugdíjas, Lencsés János, az építők szakszerveze­tének megyei titkára és Kiss Gábor, az oktatásügyi igazgatóság vezetője. Ezt követően a Központi Bizottság 1986. június 18-i ülésének határozata alapján Varga Gyula tájékoztatta a tes­tületet megyénk gazdasága idei első félévi teljesítményéről, a munka javí­tásának feltételeiről, a szükséges in­tézkedések főbess irányairól. A pártbi­zottság úgy döntött: felhívással fordul megyénk dolgozóihoz, hogy minden erejükkel segítsék az 1986-os gazdaság­­politikai célok megvalósulását. Végezetül Diczkó László megyei tit­kár számolt be a legutóbbi pártbizott­sági ülés óta végzett munkáról. ÚJABB KILENCVENHAT MINIGARZON lakás készült el június végére, a kitűzött határidőre Nyíregyházán, a Vasvári Pál utcán, a KEMÉV kivitelezésében. (császár) Az építőipar, a lakásépítés helyzete és feladatai Szabolcs-Szatmárban Az utóbbi években keve­sebb volt az­ építési feladat, megváltozott összetétele, a gazdálkodásban szigorúbb kö­vetelmények érvényesültek amelynek a megyei kivitele­ző szervezetek sokoldalú erő­feszítései, jelentős eredmé­nyei ellenére sem feleltek meg teljes egészében — álla­pította meg a megyei párt­­bizottság az építőipar hely­zetét, a második 15 éves la­kásépítési terv teljesítését elemezve. Az előző tervidőszakhoz képest a szocialista szervek ötödével kevesebbet fordítot­tak beruházásra, míg a la­kossági beruházások aránya az országos átlagot meghala­dó mértékben növekedett. Emelkedett a fenntartási munkák aránya, amely 1981 —85. között a húsz százalé­kot érte el. A kedvezőtlen közgazdasá­gi hatások mellett az építő­ipari szervezetek egy részé­nél a gyenge alkalmazkodó­képesség, az esetenként ala­csony irányítási és vezetési színvonal miatt gazdálkodá­suk hatékonysága leromlott (SZÁÉV, KEMÉV, ÉPSZER). A helyzetük áttekintésével, a változtatás megjelölésével megtették a kezdeti lépése­ket. A kisebb szervezetek többsége javarészt rugalma­san alkalmazkodott a meg­változott építési igényekhez. összehasonlító árakon a VI. ötéves tervben a terme­lés mennyisége a szocialista építőiparon belül 31,6 száza­lékkal csökkent, elsősorban a minisztériumi szervezetek visszaesése miatt. A költség­­vetési üzemeknél nőtt a fenn­tartási jellegű munka, szá­mottevő a kisipar teljesítmé­nye, ahol kétezernél többen dolgoznak. Szűk keresztmet­szet volt a felújításoknál és a befejező szak­szerelőipari tevékenységben a megyében. Az építőiparban dolgozók száma folyamatosan, tíz év alatt ötezerrel csökkent, a munkaerő minősége folyama­tosan romlott. Kedvezőtlenné tette a munkavégzést, hogy a gépek és más állóeszközök állománya is csökkent, el­használódásuk nőtt, bár a fontosabb gépek kihasználási mutatója jobb, mint az or­szágos átlag. Gyengítette a minőségi munkát, hogy az anyagellátás akadozott, a kooperáló partnerek nem szállítottak egyenletesen. A vállalkozásban rejlő le­hetőségeket kevésbé használ­ták ki az építőipari szerve­zetek. Alacsony volt a ver­senytárgyalásokon kötött szerződések aránya. A vál­lalatoknál, szövetkezeteknél az új vállalkozási formák térhódítása (vgmk, szakcso­port, kisszövetkezet) lassúbb volt a szükségesnél. Az új vállalati irányítási rendszer­re való áttérésnél jobban koncentráltak az igazgató személyére, mint a vezetés korszerűsítésére. öt év alatt 28 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak át­lagbére, megőrizték a szociá­lis ellátás színvonalát. A dol­gozók több, mint fele napi ingázó, ami nagy terhet ró a vállalatokra. A munkásszál­lók szerepe csökkent. Teljesült lakásprogram A második 15 éves lakás­­építési program a megyében 60 ezer lakás felépítésével számol. Az első tíz évre ki­tűzött 42 600 lakás építését 5,3 százalékkal teljesítettük túl, 2279 lakás épült a terve­zett szint felett. A teljesítés­ben meghatározó volt a la­kosság áldozatvállalása. Az év elején a megyében a száz lakásra jutó személyek száma 300 volt. Javult a la­kásállomány minősége, az új lakások alapterülete emelke­dett. A közműves ivóvízháló­zatba kapcsolt lakások szá­ma nőtt. A lakásépítésben visszatérő gondként jelentkezett a la­kótelepek terület-előkészíté­sének elhúzódása, a lakását­adások ütemtelensége, a sok mennyiségi és minőségi hi­ány, az építőanyagok szezo­nális hiánya és ellátási zava­rok. Nem volt előre látható az állami lakásépítés csökke­nése, amit a magánerős épít­kezés ellensúlyozott. Gondot okozott a telekgazdálkodás hiánya, az áremelkedés. A feszültségek elsősorban a vá­rosokban, különösen Nyíregy­házán maradtak meg, ahol intézkedés szükséges a több­­gyermekesek és a fiatalok la­káshoz jutásának megoldá­sához. A lakóház-kezelési és -fenn­tartási tevékenység színvo­nala és eredményessége ja­vult. A tanácsok tudatos telekgazdálkodása 1982-től érezteti hatását, azonban a differenciált telekkínálat szá­mos nehézségbe ütközött. Az építőanyag-ellátás feszültsé­gekkel volt terhes, a megyén belüli építőanyag-ipar neve számottevő. Az egyensúly­­helyzet napjainkra alakul ki. A magánépítők gondja hogy a tervezők területi meg­oszlása nem megfelelő. A pártbizottság értékelte az építőiparban dolgozó párt­szervek munkáját is, amely­nek középpontjában a gaz­dálkodással összefüggő fel­adatok álltak. Az eredmé­nyek mellett előfordult a va­lós érdekegyeztetés hiánya,­­ belső nehézségek kisebbítése takargatása. Feladatok A megyei pártbizottság ál­lásfoglalása megszabta a leg­fontosabb tennivalókat, a gazdasági fejlődés, a terület­fejlesztési célok a kivitelez építőipartól megkövetelik hatékonyság és jövedelmező­ség növelését, a termelésre felhasználható élő- és hol munka minőségi színvonalá­nak javítását, az építőipai szervezetek teljesítőképessé­gének mennyiségi és minősé­gi fokozását. Ahhoz, hogy a nagyob feladatoknak eleget tegyenek szükséges, hogy figyelemml kísérjék az építési piac ala­kulását, s alkalmazkodjana annak változásaihoz, erősöd­jön a vállalkozási készség, tá­maszkodjanak a számítás­technika eredményeire. Ja­vítani és rendszeressé be tenni a tanácsok és az építő­ipari szervezetek kölcsönt információcseréjét. Az­­ irányítási rendszer működé­ s Folytatás a 4. oldalon

Next