Kelet-Magyarország, 1986. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-01 / 231. szám
XLIII. évfolyam, 231. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1986. október 1., szerda Október 11—12-én az izlandi Reykjavikban Gorbacsov—Reagan találkozó Megállapodás született arról, hogy Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Ronald Reagan, az Egyesül Államok elnöke október 11—12-én Reykjavikban, Izland fővárosában találkozót tart — jelentette kedden a TASZSZ szovjet hírügynökség. A találkozót Mihail Gorbacsov javasolta, s Ronald Reagan e javaslatot elfogadta. A reykjaviki találkozó része azoknak az előkészületeknek, amelyek Mihail Gorbacsov Egyesült Államokban teendő látogatását szolgálják. Ez utóbbiról a felek 1985. novemberében Genfben állapodtak meg. A Szovjetunió és az Egyesült Államok hálásak az izlandi kormánynak, hogy kész a reykjaviki találkozó megrendezésére — tette hozzá a TASZSZ. Kádár János megbeszélése az Olasz KP főtitkárával Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára kedden délelőtt a Központi Bizottság székházában megbeszélést folytatott Alessandro Nattával, az Olasz Kommunista Párt hazánkban tartózkodó főtitkárával. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón a két port vezetői véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseiről, mindenekelőtt az emberiség létét fenyegető veszélyek elhárításának feladatairól. Sürgették a fegyverkezési verseny további kiszélesítésének megakadályozását, és állást foglaltak amellett, hogy a fegyverzetkorlátozás és a leszerelés terén mielőbb konkrét megállapodások szülessenek. Méltatták a Szovjetunió, a szocialista országok ez irányú erőfeszítéseit, és üdvözöltek minden erre vonatkozó konstruktív kezdeményezést, bárkitől is származzék. Különösen nagyra értékelték a Szovjetunió egyoldalú döntését a nukleáris robbantások felfüggesztéséről. Megállapították, hogy a nemzetközi béke és biztonság szempontjából különös jelentősége van az össz-európai párbeszédnek, amelyet a helsinki folyamat keretében a részt vevő államok a feszültség és a bizalmatlanság csökkentéséért, az együttműködés bővítéséért folytatnak. Üdvözölték a"stockholmi"tanácskozás eredményes befejezését és kifejezték reményüket, hogy a november elején kezdődő bécsi utókonferencián lehetőség nyílik az enyhülés újabb területekre való kiterjesztésére. Kölcsönös egyetértésben nagyra értékelték a kommunisták, más baloldali erők, a különböző demokratikus szervezetek és a széles társadalmi bázisra épüllő háború ellenes mozgalmak erőfeszítéseit. Ezeket az erőket, szervezeteket és mozgalmakat a jelentkor fontostényezőinek tekintik. Állást foglaltak a kommunista, a szocialista és szociáldemokrata pártok kapcsolattaimate elmélyítése mellett, és síkraszálltak minden olyan erő szolidaritásáért, amely a békéért, a társadalmi haladásért, a népek szabadságáért és függetlenségéért küzd. Kádár János és Alessandro Niatta kölcsönösentájékoztatta egymást az MSZMP ésaz OKP helyzetéről, tevékenységéről és időszerű feladatairól. Áttekintették a két párt közötti hagyományosan jó kapcsolatokat, és megelégedéssel állapították meg, hogy a magyar és az olasz kommunisták együttműködése eredményesen járul hozzá a két nép közötti barátság erősítéséhez, a két ország közötti kapcsolatok fejlődéséhez és azeurópai béke, a népek közötti barátság ügyéhez. A megbeszélésen részt vett Antonio Rubbi, az OKP vezetőségének tagja,a KB nemzetközi osztályának vezetője és Renato Sandri, a KB tagja, valamint Gecse Attila, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője. A találkozót követően Kádár János ebédet adott Alessandro Nasta tiszteletére, amelyen magyar részről jelen volt Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja,a Központi Bizottság titkára, Szűrös Mátyás,a KB titkára és Gecse Attila, olasz részről az OKP főtitkáránakkíséretében lévő Antonio Rubbi és Renato Sandri. Kádár János megbeszélése Alessandro Nattával. ..................... "■ 3 PERCRE PONTOS NYILVÁNTARTÁST vezetnek a számítógépes irányítási rendszer segítségével a záhonyi vasúti átrakókörzetben. Fényeslitke északi rendező pályaudvarán az ország belsejéből érkező üres kocsik adatait dolgozzák fel, illetve az áruval rakott szerelvények adatait továbbítják. A számítógépes központ (képünkön) közvetlen összeköttetésben áll a központi géppel. (Császár Csaba felvétele) Tanácsülés Vásárosnaményban és Nyírbátorban Közművelődés, kereskedelem A művelődési központ tevékenységét értékelte többek között tegnapi ülésén a vásárosnaményi tanács. A tárgyi feltételekről szólva megállapították: a tizenegy éve átadott épület megfelel a követelményeknek, bár a legfejlettebb technika — megfelelő anyagiak híján — csak szerény mértékben segíti a közművelődést. A name (Folytatás a 4. oldalon) Visszaszorultak a szövetkezetek Korántsem úgy alakul a megyében a lakossági szolgáltatások színvonala, ahogy szeretnénk. Bár növekedés tapasztalható, azonban sem mennyiségben, sem minőségben nem érjük el az országos fejlődési ütemet — derült ki a megyei területi ipari bizottság keddi nyíregyházi ülésén. Az utóbbi időben jelentős változások következtek be a szolgáltatószektorban. Az állami vállalatok viszonylag kis mértékben növelték a gépkocsijavításban, háztartási és elektromos gépek javításában, ruhatisztításban stb. tevékenységüket, míg a szövetkezeti iparban — a gyengébb jövedelmezőség miatt — visszaesés következett be. A magánkisipar viszont öt év alatt majdnem megduplázta a javítások értékét, ennek ellenére csökkent az ácsok, a kőművesek, férfiszabók száma, hiányszakmák közé tartozik a cipész, fodrász, bádogos, elsősorban a kisebb településeken. A helyi tanácsok szinte alig alkalmazzák az adóalapelengedés lehetőségét, pedig ezzel lehetne csökkenteni a hiányokon. A megyében 37 olyan kisebb falu van, ahol ipari tevékenységet végző kisiparos nem található, 99 helyen pedig személyi szolgáltatást nem végeznek. A feszültséget enyhíti a Patyolat által megszervezett horom-viszem szolgálat, amit a Nyíregyházi Cipőipari Szövetkezet is bevezet, támogatják a kisiparosok átjárásos megoldását. Kedvező visszhangot váltott ki több településen a kisipari szolgáltatóházak építése. Az országos átlagtól való elmaradásunk csökkentése a cél ebben a tervidőszakban — emelte ki Holp János, a Divatruházati Vállalat igazgatója, a napirend előadója. Megjelölték azokat a főbb tennivalókat, amelyek a szolgáltatás fejlesztésére várnak. Így Kisvárda, Nyírbátor és Fehérgyarmat térségében a nagyobb arányú gépkocsijavításra kell felkészülni, a szatmár-beregi térségben az elektroakusztikai és háztartási gépek javításánál szükséges a színvonalat emelni, az építőipari javító-karbantartó kapacitás növelése mindenütt cél. A helyi tanácsok szolgáltatást szervező feladata megnő, helyiségek biztosításával, egyéb kedvezményekkel segíthetik elő a változást. Törekedni kell a nyugdíjasok bevonására, a másik oldalon pedig az új szakemberek képzésére. A szolgáltatásfejlesztési alap 1988-tól mintegy 45 millió forintot jelent majd a megyében, erre pályázatot írnak ki — jelentette be öszszefoglalójában Kánási Erika, a megyei tanács ipari osztályának vezetője, a bizottság titkára. Az ülésen a bizottság elnöke, Kovács Zoltán, a Vulkán Öntödei Vállalat igazgatója beszámolt az országos iparpolitikai tanács munkájáról. A megye iparfejlesztését szolgálja az a vizsgálati program, amelyben az ipartelepítésre alkalmas lehetőségeket mérik fel. Mindez összhangban van a gazdaságilag elmaradott térségek fejlesztésével is. Ebben a témában szükség esetén jelzik az Ipari Minisztériumnak a tennivalókat. / Szolgáltatás zavarokkal Először ad otthont Nyíregyháza a Skála-Coop áruházak igazgatói tanácskozásának. Szeptember 29. és október 1. között az ország Skála szövetkezeti áruházainak vezetői vitatják meg a hatalmas vállalat üzletpolitikáját, az utóbbi fél év eredményeit és döntenek a közös ügyekben. Szeptember 29-én ismerkedtek Szabolcs-Szatmár megyével és konkrét üzleti tárgyalásokat folytattak a helyi ipari szövetkezetekkel, így például a Nyíregyházi Cipőipari Szövetkezettel,a nagykállói Kallux Cipőipari Szövetkezettel és az Elékíterfém Ipari Szövetkezettel vizsgálták mega kölcsönösen előnyös együttműködés feltételeit. A Skála-áruházak igazgatói szeptember 30-án ,a Technika Házában folytatták az eszmecserét. Ezenaz eseményen jelen volt Imre István, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának elnökhelyettese. Gyuricska Kálmán, a megyei pártbizottság titkára vázolta Szabolcs-Szatmári társadalmi, gazdasági helyzetét. Ismertette azokat az erőfeszítéseket, amelyeket megyénk a gyorsabb fejlődésért tesz. Szólt a kényszerű elvándorlásról, a foglalkoztatási gondokról, s egyúttal kérhea jelenlévő kereskedelmi vezetőket, hogy üzletpolitikájukba illesztve keressék a lehetőséget a megyében az Kölcsönösen előnyös feltételek mellett Együttműködés a Skála-Cooppal Igazgatói tanácskozás Nyíregyházán extenzív fejlesztés gyorsítására. A kereskedőház-jellegből fakad, hogy a Skálar Coop már eddig is szép sikereket könyvelhet ela megyében, ezt a vonalat érdemes lenne szélesíteni — fejezte be Gyuricska Kálmán. Ezután Nagy Miklós, a MESZÖV elnöke adott áttekintést a szövetkezeti mozgalom hétköznapjairól. Tavaly Szabolcs-Szatmárban a kiskereskedelem árbevétele 21,6 millárd forintot tettki és ennek az 53 százaléka a szövetkezeti kereskedelem kasszáját gyarapította. A megye 225 települése közül igen sokban kizárólagos a szövetkezeti kereskedelem. Szólt a felvásárlásról, amelynek időnként a bizonytalan értékesítés szab határt. Az árualaptermeltetéséhez kérte a Skála-igazgatók közreműködését. Kálvin Imre, a Kelet Szövetkezeti Kereskedelmi Vállalatigazgatója saját üzletpolitikájukról beszélt. Demján Sándor, a Skála-Coop vezérigazgatója tájékoztatta a megjelenteket a Skála jelenlegi helyzetéről, további elképzeléseiről. Imre István, a SZÖVOSZ elnökhelyettese vázolta a fogyasztási szövetkezetek legutóbbi kongreszuiszusa óta végzett munkát és ebben kiemelte a Skála lehetőségeit, feladatait. Végül egyeztették az idei reklám- és propagandaaikciókat és a karácsonyi vásár terveit. Skála-igazgatók Nyíregyházán