Kelet-Magyarország, 1986. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-25 / 252. szám
4 Kelet-Magyarország Bevezetőben a postás dolgozók nehéz munkájáról szólt elismeréssel, majd arról beszélt, hogy a Magyar Posta elnökének beszámolója reálisan tárja fel a postai és távközlési szolgáltatás helyzetét, rámutat azokra a feszültségpontokra, melyek megoldása halaszthatatlan feladat mindenki számára. A képviselő ezután így folytatta: A távbeszélő szolgáltatás országos helyzetét szomorúan és összeszorult szívvel vehetem csak tudomásul, különösen, hogy ismert szűkebb és tágabb pátriám telefonellátottságának állapota. A beszámolóban hiányolom annak ismertetését, hogy országunk egyes tájegységei, megyéi között milyen aránytalanságok léteznek, illetve alakultak ki. A beszámolóban egy mondat utal arra, hogy „a megyék ellátottsági értéke 4,9 és 13,0 között váltakozik”. Ez az igen alacsony 100 lakosra jutó alig 5 telefon Szabolcs-Szatmár megye helyzetét és óriási elmaradottságát tükrözi. Ha elfogadjuk azt, hogy az információáramlás az ország idegrendszere, akkor szomorú tény, de elmondható: a mi megyénk az ország béna végtagja. Szólt arról, milyen érzékenyen vették tudomásul a megye vezetői az új pályázati rendszert, mely szerint a fejlesztési feladatok felgyorsítása érdekében a tanácsoknak legalább 40 százalékos részt kell vállalniuk a postai beruházásokból. Mindent számba véve megyénk is vállalta a tervezett fejlesztések 40 százalékát, mely a VII. ötéves tervidőszakra vonatkozóan 365 millió forintot jelent — folytatta Novák Lajos. — Különösen nagy érdekünk fűződik a gazdaságilag elmaradott térségek ez irányú gondjainak oldásához. A gazdaságilag elmaradott térségek távbeszélő helyzetének javítása egyik feltétele a felzárkóztatásnak, a népességmegtartó képesség erősítésének. Az igen kedvezőtlen helyzetben lévő egyes települések saját fejlesztési pénzeinek jelentős részét teszi ki a postai beruházásokhoz való hozzájárulás. Vállalták ezzel azt is, hogy elmarad, vagy későbbi időpontban valósulhat meg néhány létesítmény. A megye vezetése is messzemenőkig támogatja ezeket a törekvéseket és kiegészíti a helyi tanácsok pénzeszközeit, garanciát vállal a 40 százalékos saját erő átadására, bízva a fejlesztés felgyorsításában és megvalósításában. Teszi ezt azért is, mert az elmúlt 15 év fejlesztési eredményeként a megyék rangsorában a 17. helyről a 19-re jutottunk. Ismerve a Debreceni Postaigazgatóság VII. ötéves tervét, sajnos a pályázati rendszerbe vetett hitünk megrendült. A Magyar Posta a pályázatban részt vevő fejlesztéseknél a 40 százalékos tanácsi és koordinált pénzeszközökhöz a VII. ötéves tervben nem tette hozzá a 60 százalék erejéig vállalt saját részt. A Magyar Posta által biztosított fejlesztési pénz nem éri el a bekerülési költség 30 százalékát. Elmondta a képviselő: a jelentésben a Magyar Posta VII. ötéves tervi fejlesztéseit jelentős külső forrással kívánja megvalósítani. A 2,7 milliárd forint tanácsi és vállalati alapátadásból csak a mi megyénk 13,5 százalékos arányt vállalt. Kérte a Magyar Posta vezetését, hogy a további jó együttműködés érdekében keressék meg annak a módját, hogyan lehet a Szabolcs- Szatmár megye által vállalt 40 százalékos erőhöz a 60 százalékos részarányt biztosítani. Szólt szűkebb hazája, Nyíregyháza helyzetéről is. Elmondta: az elmúlt ötéves tervben megvalósított városi távbeszélőközpont bővítése a megyeszékhely égető telefonkérdését 3—4 évre enyhítette, a városi kábelhálózat nem felel meg az átalakult településszerkezetnek. A bővített telefonközpont kapacitása már kimerülőben van. A tömeges lakásépítkezések, az új lakótelepek telefonellátása több éves késésben van. A város külső részein gombamód szaporodtak a családi házak, a kialakult kertvárosrészek telefonellátása csak egy-két nyilvános állomás erejéig tekinthető megoldottnak. — Tisztában vagyok vele, hogy egy többszintes lakótelep telefonellátása könnyebben és gazdaságosabban megvalósítható, de nem szabad elfeledkeznünk a kis kertvárosok gondjairól sem — folytatta a képviselő. — A telefon bekötéséért vállalna választókerületem lakossága is nagyobb áldozatot, hisz számukra a városközponttól, a közintézményektől való távolság miatt a telefonkérdés égető. Ezzel párhuzamosan szeretném, ha elkerülhető lenne a megyeszékhelyen a 70-es évek elején kialakult áldatlan állapot, amikor a telefonhiány óriási méreteket öltött. A gyorsan urbanizálódó városnak egy-két éven belül nem elegendő a jelenlegi központ kapacitása. A VII. ötéves tervben a városközpont bővítésének előkészítése sem szerepel. A telefonkérdés súlyosbodásának elkerülése érdekében kérem az illetékes postai szerveket, vegyék fontolóra a VII. ötéves tervidőszak végén a városi központ bővítésének előkészítését. Szólt arról is Novák Lajos, hogy a megyeszékhely, de a megye gazdasági hatékonyságának erősödése megkívánná: Nyíregyháza is bekapcsolódjék a nemzetközi távhívó hálózatba. A hírközlés másik területéről, a rádió- és a tv-műsor vételének javításáról elmondta: nemcsak a lakosság, hanem a Magyar Posta is szükségesnek ítéli meg a megyében is egy nagy teljesítményű tvadó és több átjátszó adó építését. Novák Lajos nyíregyházi képviselő * ■ p | | p A Magyar Posta elnökének beszámolója fölötti vitában 'TA|A^n|n|r|AA szót kért Novák Lajos, Szabolcs-Szatmár megye 2-es számú IV*IX # |l|n|fl\n országgyűlési választókerületének képviselője. KOSSUTH RADIO 8,25: Családi tükör. — 9,00 : Színes népzene. — 9,33: Kandúr Kázmér... — 9,45: A Föld, amelyen élünk. — 10,05: Ismét — a javából! — 12,30: Déli zeneparádé. — 13,20: Népzenei példatár. — 13,30: Világkosár. — 14,20: Mindennapi irodalmunk. — 14,50: Rácz Aladár cimbalmozik. — 15,10: Új Zenei Újság. — 16,00: 168 óra. — 17,30: A szülőföld muzsikája. — 18,45: Történetek nagy egyéniségekről. — 19,45: Suppé: A szép Galathea. — 20,59: „Mint kasztíliai szélvész”. — 22,15: Európa hangversenytermeiből. — 23,44: Operaáriák. PETŐFI RADIO 8,11: Népszerű muzsika. — 9,05: Önarckép színes háttérrel. — 10,00: Szombat délelőtt. — 12,10: Jó ebédhez szól a nóta. — 13,05: Miska bácsi levelesládája. — 14,00: Magunkat ajánljuk. — 16,00: Magnósok, figyelem! — 16,40: Dostal, Olivia. — 17,05: Könnyűzenei újdonságok. — 17,30: Mozaik. — 18,30: Népdalok. — 19,05: Sport. — 19,32: Elvis Presley felvételei. — 20,46: A színész estéje. Novella. — 21,05: Közkívánatra! — 23,15: Billy Cobham lemezeiből. NYÍREGYHÁZI RADIO 8,00: Hírek. Lapszemle. Évfordulónaptár. — 8,20: A héten történt, összeállította: Ágoston István. — 8,40: Hétvégi teríték, zenével. A tartalomból: Hobbimikrofon. — Magdeburgi séta (Antall István) — Nem vezető diplomás (Pálfi Balázs) — Thália szekerén Egerbe. (Bálint István) — 9,58—10.00: Műsorelőzetes. (A nap szerkesztője: Gönczi Mária) MAGYAR TV 8,25:" Tévétorna. — 8,30: Nasekran. — 8,50: Foxi Maxi. Amerikai rajzfilm. — 9,10: Perpetuum mobile. — 9,45: Sportmúzeum. Birokra magyar . .. — 10,10: Kaláka. — 10,35: Rabszolgasors. Brazil tévéfilm. 8. rész. — 11,40: Popzenei magazin. — 13,30: Olümpia. Görög rövidfilm. — 14,00: Idesüss! Ajánlóműsor gyerekeknek. — 14,25: Miliők. — 15,15: Kötöttfogású birkózó-világbajnokság. — 16,05 Élet a Földön. 8. rész. — 17,00: Híradó. — 17,20: Johnny Hallyday. Vendége: Stevie Wonder. — 17,55: Mafilm-magazin. — 18,05: A világ metrói: London. — 19,10: Tévétorna. — 19,15: Esti mese. — 19,30: Híradó. — 20,00: Vers mindenkinek. József Attila: Érted haragszom. Elmondja: Tallai Péter. — 20,05: Szeszélyes évszakok. Szórakoztató magazin. — 21,25: Szép magyar tánc. Oláhos. — 21,30: Sidney Lumetsorozat. Hálózat. Amerikai film. — 23,30: Híradó 2. 2. MŰSOR 18,30: Szülőföldem: Bazsi. Bemutatja: Simon István. — 19,25: Egy szó, mint száz. — 20,00: „Oda s vissza”. Holland —magyar irodalmi est. — 20,45: Kalocsa műemlékei. Képzőművészeti rövidfilm. — 21,10: Kötöttfogású birkózó-világbajnokság. SZOVJET TV 12,30: A felkelés tere (film). — 14,00: Együttműködés. — 14,30: II. össz-szövetségi Népművészeti Fesztivál. — 15,00: Az állatok világa. — 16,00: A 9-es stúdió. — 17,00: Hírek. — 17,05: Afganisztáni ifjúsági nap. — 17,20: Vlagyimir Giljarovszkij visszaemlékezésed nyomán. — 19,00: Híradó. — 19,40: Szombat este. — 21,10: Hírek. — 21,25: Három ismeretlenes egyenlet (film 1. rész). — 22,30: Hírek. SZLOVÁK TV 8,20: Hírek. — 8,30: Előjáték. Filmsorozat, 5. — 9,00: Pionírok magazinja. — 10,00: Soksok csókot. Tv-film. — 11,00: Egészségünkért. — 11,10: A világrészek mozgásáról. — 11,40: Azimut. — 12,20: Riportműsor. — 12,45: Hírek. — 13,00: Amerikai lápvidékek. — 13,30: Mesterek találkozója. — 15,00: A Duna deltája. — 15,30: Ha szól a klarinét. Tv-komédia. — 16,25: Zenés vetélkedő. — 17,05: A komikus és világa. — 17,35: Az én otthonom. Filmsorozat, 6. — 18,05: Válaszolunk nézőink leveleire. — 18,15: Nótaszó. — 18,20: Esti mese. — 18,30: Tv-magazin. — 19,10: Külpolitikai kommentár. — 19,20: Időjárás-jelentés. — 19,30: Tv-híradó. — 20,00: Slavomir Henry akadémikus. — 20,30: Igaz történetek az életből. — 21,50: Gólok, pontok, másodpercek. — 22,05: A vad. Bűnügyi film. (15 év!) — 0,05: Hírek. 26., vasárnap KOSSUTH RADIO 8,10: öt kontinens hét napja. 8,25: Énekszóval, muzsikával. — 9,00: Neveletlenek. — 10,05: Édes anyanyelvünk. — 10,10: Beethoven: m. szimfónia. 11,00: Gondolatjel. — 12,15: Harminc perc alatt... — 12,45: Itáliai ősz. Jegyzet. — 12,55: Népdalkörök. — 13,20: Mit üzen a rádió? — 14,10: Művészlemezek. — 15,06: Néró és a VII/A. Regény. — 16,05: Fényes Szabolcsra emlékezünk. — 17,00: Értékmegőrző. — 17,30: Komoly zene. — 18,40: Egy fillér. Költői játék. — 20,08: Népzene. — 20,41: Európaiak Velencében. — 21,00: Örökzöld dallamok. — 22,10: Sporthíradó. — 22,25: Schumann: A költő szerelme. — 22,56: Mesterművek. PETŐFI RADIO 7,05: Areformátus egyház félórája. — 7,35: Vasárnapi orgonamuzsika. — 8,05: Merrevagy, az elveszett csillag. — 8,30: Prücsök. Mese. — 9,05: Spanyol popzene. — 9,50: Herczeg Ferenc: Szíriusz. — 10,50: Sci-fi kedvelőknek. — 11,10: Vasárnapi koktél. — 12,03: Jó ebédhez szól a nóta. — 12,50: Sport. — 13,05: Mit hallunk? — 13,35: Víz és kenyér. — 14,00: Szerpentin. — 15,05: Táskarádió. — 16,00: Poptarisznya. — 21,05: Társalgó. — 22,30: Tánczene. — 23,10: Könnyűzene. NYÍREGYHÁZI RADIO 9,00: Hírek. Évfordulónaptár. — 9,20: Tájközelben: Kék. Riporter: Haskó József. — 10,00: Hangsúly. Az irodalmi, művészeti folyóirat 37. száma: — 10,58—11,00: Műsorelőzetes. — 18,00—18,30: .Hírek, tudósítások. Sportösszefoglaló Észak- Tiszántúlról. (A nap szerkesztője: Gönczi Mária.) MAGYAR TV 8,25: Tévétorna. — 8,30: Óvodások filmműsora. — 8,50: Mese a Fehérlófiáról. Szovjet mesefilm. 2. rész. — 9,55: A repülő fiú. Csehszlovák sci-fi sorozat. 2. rész. — 10,40: Tervezzünk tárgyakat! Felhívás 1987. — 11,00: Boomer, a csodakutya. Amerikai sorozat. 3. rész. — 14,05: Bán Frigyes-sorozat. Talpalatnyi föld. Magyar film. — 15,45: Nézzük együtt — Gálvölgyi Jánossal. — 16,15: Kötöttfogású birkózó-világbajnokság. — 17,10: Elmebajnokság. — 18,00: Delta. — 18,35: Tévétorna. — 18,40: Esti mese. — 19,00: A Hét. — 20,05: Akciócsoport. Amerikai bűnügyi tévéfilmsorozat. Hátra arc. — 20,50: Jézus, az ember fia. Táncoratórium. — 22,05: Családregény. — 22,20: Himnusz. 7. MŰSOR 19,00: Pesti emberek. Dráma. 21,00: Telesport. — 22,10: A Hét. SZOVJET TV 8,00: A hazámat szolgálom! — 9,00: Reggeli posta. — 9,30: Világutazók klubja. — 10,30: Zenebutik. — 11,00: Falusi óra. — 12,00: Egészség. — 12,45: Hangverseny (A szünetben: Hírek). — 14,30: Kell egy jó ötlet. — 15,30: A mi házunk. — 16,00: Nemzetközi panoráma. — 16,45: Kinek az utcájában lesz ünnep? — 17,25: A nevetéskörül. — 19,00: Híradó. — 19,45: Az opera művésze. — 21,10: Kötöttfogású birkózó VB. — 21,45: Hírek. — 22,00: Háromismeretlenes egyenlet (2. rész). — 23,02: Hangverseny. — 23,57: A cirkusz porondján. SZLOVÁK TV 8,25: Hírek. — 8,30: Gyermekműsor. — 10,30: Sportbahúzás. — 10,40: Mi, tankötelesek. 5. rész. — 11,40: Hírek. — 11,55: Déli hangverseny. — 12,55: Honvédelmi magazin. — 13,15: Autósok-motorosok. — 13,50: Szórakoztató összeállítás. — 14,50: Dokumentumfilm. — 15,10: Aranykapu. Gyermekfilm. — 16,00: Környezetvédelmi műsor. — 16,45: A gyilkos a sínen vár. Bűnügyi film. — 18,15: Nótaszó. — 18,20: Esti mese. — 18,30: Zenés műsor. — 19,10: Heti műsorajánlat. — 19,20: Időjárás-jelentés. — 19,30: Tv-híradó. — 20,00: Smetana: A csók. Opera. — 22.25: Gólok, pontok, másodpercek. — 22.40: O. Véli török költő verseiből. — 23:10: Hírek. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: 25—26-ra : SZERZETESEK GÉPPISZTOLLYAL. Béke mozi: de. 25-re: A TÓ A SZÉNAKAZALBAN. Du. 25 —26-ra: SWANN SZERELME. Matiné: 26-ra: Jegesmedve a porondon. Móricz mozi: 25—26: DO NALD KACSA ÉS A TÖBBIEK. 25—26: FRANCES. 25. szombat, 18:00: ÚRHATNÁM POLGAR. Kiss Mányibérlet. 26. vasárnap 18,00: ÚRHATNÁM POLGAR. Latabár-bérlet. 26-án, vasárnap 10 órakor a hangversenyteremben. Oz, A NAGY VARÁZSLÓ c. mesejáték. Belépődíj: 15,— Ft. 1986. október 25., szombat 1986. október 26., vasárnap . 1986. október 25. A szocializmus megújulásának útja (18.) tanulság Néhány A szocializmus megújulásának útjáról szóló sorozatunkban Magyarország felszabadulása óta eltelt 41 esztendőnek jószerint nem is egészen egyharmadát, az 1953-tól, az új szakasz megindulásától 1966-ig, a gazdaságirányítási rendszer reformjának elfogadásáig terjedő 13 évet tekintettük át. Nem mintha nem volna fontos nyomatékosan hangsúlyoznunk, hogy a témának előzménye, mondhatnánk feltétele volt mindaz, ami 1945-től, majd 1948-tól, a népi hatalom győzelmétől történt. A tárgyalt 1953—1966 közötti szakasz azonban olyan sűrített formában tartalmazta a reformkísérleteket és az ellenállást az újításokkal szemben, a fájdalmas kudarcokat és az újrakezdés elszántságát, a szívós aprómunkát és a lendületes áttöréseket, a kritikus átgondolást és az elméleti útkeresést, a tömegek kételyektől terhes várakozását, és a tömegek egyetértő aktivitását — egyszóval mindazt a gazdagságot a társadalom mozgásában, amit csak a szocialista forradalom adhat egy népnek, hogy a tapasztalatokat ezeken keresztül lehetett leginkább feltárni. Ez a szakasz, különösen az 1956. november 4-ét követő időszak a párt, de a forradalom pártonkívüli hívei, aktivistái számára is felért a nemegyszer nosztalgiával emlegetett 1945—1948 közötti hősi korszakkal. Mindkettő aktív résztvevőjének állítását, még ha túlzásnak is tűnik, talán nem veszi rossznéven az olvasó, más, sokkal érettebb és persze némileg kesernyés formában ez az 1956. után kezdődő harci szakasz is a fényes szelek ideje volt. A forradalmi cselekvés szükségességét és szépségeit nap mint nap érezte az ember. Melyek a legfőbb tanulságok, amelyek általános érvényűek, vagyis — természetesen a változó körülményeknek megfelelő módosítással — más-más szakaszokban, tulajdonképpen minden időben alkalmazhatók? A múlt hibái persze előbb vagy utóbb lekerültek, lekerülnek a napirendről. De azt a tapasztalatot, hogy egy önhitt, magát mindentudónak hivő, a tömegektől, mi több, még a párttagságtól is elszakadt pártvezetés végveszélybe taszította hazánkban a szocializmust, soha sem szabad elfelejteni. És még mélyebbre kell hatolni az okok feltárásában: a forradalmi pártnak, de minden egyes kommunistának kritikus próbatétele a hatalom kézbevétele. Hiszen az a szektás vezetőség, és az őt követő és annyi hibát vétett párttagság 1945—1948 között jó munkát végzett, a tömegeket a politikai meggyőződés eszközével maga mögé tudta állítani. Elbizakodottsága, önelégültsége csak később alakult ki. S ez a veszély mindig újraszületik, különösen az egypártrendszerben, amikor a vezető pártnak egyben a „saját ellenzéke", vagyis saját tevékenysége állandó kritikusa szerepét is be kell töltenie. Ehhez kapcsolódik a szocialista demokratizmus ügye. Az MSZMP a tömegek bizalmának visszaszerzéséért vívott csatát igen jelentős mértékben azzal nyerte meg, hogy a parancsolgatást a közös ügyek közös intézése elvével cserélte fel. Természetesen az idők folyamán a demokratikus rendszer — felülről lefelé — sokat változott, fejlődött, az új igényekhez hasonlította megoldási formáit, a társadalom változatos érdekviszonyainak szükségleteit igyekezett kielégíteni — de az alapelv változatlan maradt: az állampolgárnak az ország ügyei eldöntésében véleményét kell nyilvánítania, mert csak így érzi a magáéinak közös dolgainkat. A szocializmus megújulásának jellegzetessége és feltétele volt, hogy az MSZMP kerülte a sablonokat. Ennek köszönhető tulajdonképpen a mezőgazdaság szocialista átalakításának, megszilárdításának sikeres véghezvitele, és később a mezőgazdasági nagyüzemek működésének rendkívül változatos formái. A sablonmentesség nyilvánult meg a másik korszakos lépés, a gazdaságirányítás rendjének kialakításában, formálásában, majd mindmáig a változó feltételekhez és körülményekhez való alkalmazásában is. A szocializmus megújulásának magyarországi folyamatában, mint erről szóltunk, biztos támasz volt az SZKP XX. kongresszusa. Ez az egész nemzetközi munkásmozgalom számára is fordulatot jelentő tanácskozás tulajdonképpen arra ösztönzött, hogy kutatni kell az új megoldásokat, az élet új problémáinak megoldására. Ezt a tanulságot jól megszívlelte az MSZMP, amely a szocialista építés általános törvényszerűségeit — és ezekben a gazdag szovjet tapasztalatokat —, követve a nemzeti sajátosságok kutatását és alkalmazását tette tevékenysége középpontjába. Ha annak idején az SZKP XX. kongresszusa adott döntő lökést a szocialista megújulás folyamatához, akkor napjainkban a XXVII. kongresszus szelleme, és az annak alapján kibontakozó radikális reformfolyamat ad bátorítást és impulzust a szocialista építésben új megoldásokat kereső erőknek Magyarországon. Annak idején, 1956. novembere után, amikor már tapasztalható volt, hogy az MSZMP szakított az MDP rossz gyakorlatával, és a közvélemény kezdte nagyobb rokonszenvvel figyelni a történteket, azért újra és újra felhangzott — még a kommunisták körében is — a bizalmatlankodó kérdés: „Mi a garancia arra, hogy új módon mennek tovább az ügyek, és nem tér vissza a múlt?" Az élet bizonyította a válasz igazát: az MSZMP politikája a garancia. Milyen nagy győzelme az MSZMP-nek, a szocializmus ügyének, hogy napjainkban olyan burzsoá orgánumok, amelyek 1956-ban csak napokat-heteket adtak a forradalmi munkás-paraszt kormánynak, már az elmúlt 30 év eredményeit elismerve, teszik fel a kérdést (a Time című nagy befolyású amerikai magazin 1986. augusztusában Kádár Jánossal készített interjújában): „KÉRDÉS: Mi a garancia arra, hogy az elmúlt harminc év eredményeit a jövőben meg tudják őrizni? KÁDÁR JÁNOS VÁLASZA: Hiszek abban, hogy a magyar nép értékeli az elmúlt harminc év eredményeit, azt, hogy van törvényesség, hogy mindenki, aki dolgozni akar, dolgozhat, hogy az életszínvonal javult. Népünk tudja ezt. Nem beszélnek erről mindennap, ehelyett azt reklamálják inkább, amit hiányolnak. Ez érthető. De ha népünk veszélyben látná eddigi vívmányait, megvédené azokat.” VÉGE Nemes János V_________________________|