Kelet-Magyarország, 1986. november (43. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-01 / 258. szám
ülést tartott az Elnöki Tanács A testület megtárgyalta a Beatrix holland királynő és II. Richard von Weizsäcker, a Német Szövetségi Köztársság elnöke közelmúltban Magyarországon tett hivataos látogatásáról szóló jelenést. Kádár János tájékoztatta az Elnöki Tanácsot Gustáv dusaknak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Csehszlovák Szocialista Közársaság elnökének október 10-án hazánkban tett munkaátogatásáról, amelynek során megbeszélést folytattak a kétoldalú kapcsolatokról és közös érdekű nemzetközi ■kérdésekről. Az Elnöki Tanács megtárgyalva a Minisztertanács előerjesztését, módosította a Magyar Vöröskeresztről szóló 1955. évi 25. számú törvényejv rendeletet. A társadalmi szervként működő Magyaröröskereszt felügyeletét aövőben nem az egészségügyi miniszter, hanem a Minisztertanács fogja ellátni. A módosítástervezetnek a betel megelőzése érdeket ,lami szervekkel "kifalt széles körű együtt■ működése és feladatkörének bővülése tette indokolttá. A testület határozott a lágy októberi szocialista forradalom évfordulója alkalmából adományozandó kitüntetésekről, bírákat mentett fel és választott meg, majd egyéb időszerű témákról tárgyalt. Várják az exportalmát A száraz vagonokban való almaszállításra még a következő napokban is van lehetőség. Tuzséron, a Hungaro- Bruct hűtőházában elegendő vasúti kocsi áll rendelkezésre, a gazdaságokat folyamatosan tudják fogadni. Hétfőtől még mintegy ezer konténer is rendelkezésre áll, de kamionokat is vezényeltek a térségbe, hogy minél nagyobb arányú legyen a szállítás. A szovjet átvevők felkészültek az alma fogadására, minősítésére. Az időjárás még néhány napig kedvez az exportnak, ezért érdemes kihasználni a lehetőséget, a megyei szervezési bizottság is erre kéri a gazdaságokat. ÉRTÉK A HÁZTÁJIBÓL Másfél millió embert érint közvetlenül az a tanácskozás, amelyet a napokban tartottak a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban. A háztáji termelésről volt szó. Arról, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságok a VI. ötéves terv idején 12 százalékkal növelték termelésüket, az összes mezőgazdasági termelésnek 35 százalékát adták. Most a VII. ötéves terv a kistermelés évi 3 százalékos növekedésével számol. Az országostól némiképpen eltérő a megyei adat. Itt a háztáji termelésben jogosultságukat tekintve, 60 ezer a kistermelő, de ha a családtagokat is figyelembe vesszük, akkor a 200 ezer embert jóval meghaladja azoknak a száma, akik növénytermesztésben, állattenyésztésben értékteremtők. Más, nagyobb hányadú, a közös és a háztáji termelés százalékos megoszlása is. Vannak területek, zöldség és dohány, sertéshizlalás, kisállattartás, amelyben a háztáji jár élen. Megyei, de az országos összehasonlításban is jelentős a gyümölcstermesztés, a szarvasmarhatartás, tej- és hústermelés. Az országos megállapítás tehát, hogy egyes mezőgazdasági ágak nehézségeit a kistermelés is erősen megérezte, Szabolcs-Szatmárban kiváltképp tapasztalható volt. Sok területen csökkent a termelési kedv, főként a gyümölcstermesztésben, a sertéshizlalásban, avagy a szarvasmarhatartásban. Történtek intézkedések, szabályozó módosítások, így aztán ha nem is állt vissza minden a régi kerékvágásba, de megint ültetik az almafákat, megint több a sertés, és lassult a tehenek fogyása. Az évi háromszázalékos termelés növekedéséhez viszont több kell attól, hogy az alapok helyreálljanak. A termelési alapok fejlesztésére van szükség. Ez sokoldalú összehangolt munkát követel a központi irányítástól, a tsz-ektől, az állami gazdaságoktól, a felvásárló és feldolgozó vállalatoktól, így jó és helyes, hogy a követelményeket enynyire együtt hangsúlyozták a MÉM-ben, így lehetséges az anyagi érdekeltség, a termelési és értékesítési biztonság megteremtése. Ha tehát semmi sem hiányzik majd a sorból, akkor meglesz a mezőgazdasági kistermelés újabb lendülete. S. E. XLIII. évfolyam, 258. szám ÁRA: 2,20 FORINT 1986. november 1., szombat Földben a mag százezer hektáron Törnek az ekék a szántásnál Úgy lépünk át a novemberbe, hogy a betakarítási munkákkal a vége felé járunk, gyakorlatilag sehol és semmiben sincs lemaradás. A termésről, átlagokról egyelőre még nem lehet biztosat mondani, közelítő becslésekre kell hagyatkoznunk. Mint arról többször is hírt adtunk, az aszály jelentős károkat okozott megyénk némely mezőgazdasági nagyüzemében — különösen a homokos területeken, a Nyírségben. Ott is főként a 41-es út mentén egy-egy szélesebb sávban sültek ki a növények. Szabolcs-Szatmár peremterületei, folyóhoz, vízhez közeli vidékei viszont kevésbé sínylették meg a csapadékhiányt. A több mint 82 ezer hektár kukorica zömét — körülbelül 80—85 százalékát — letörték. A már ismert terméseredmények rendkívül szélsőségesek. A napos idő következtében a szemek nedvességtartalma lényegesen kisebb a megszokottnál. Ez pedig jelentős energiamegtakarítást eredményez a szárításnál, tárolásnál, ami némiképp kárpótolhat a veszteségekért. Silókukoricából kevesebb termett a számítottnál. Ugyanakkor több helyen arra kényszerültek, hogy azt is besilózzák, amit nem arra szántak. A burgonya felszedése befejeződött. A termésátlagokról annyi biztosan elmondható, hogy alatta maradnak az elmúlt évek szintjének. Mezőgazdasági szakemberek ugyanakkor fájlalják, hogy az első, eladásra szánt krumplitételekkel a kereskedelem úgy bánt, mintha rekordtermés nyomasztotta volna őket, azaz ahol szerződések nem szabályozták pontosan az eladások mikéntjét, anyagi feltételeit, ott a termelők húzták a rövidebbet. Kiválóan fizet a napraforgó az idén. Hektáronként átlagosan 1,7 tonnás kiemelkedő termésről adhat számot a megye. A napfény, szárazság ennek a növénynek kifejezetten kedvezett. Nem fejlődtek ki gombabetegségek, nem rothadt a kalap, nem hajolt a szár. Jó közepes a dohányhozam. Hektáronként 1,7 tonna körül szóródik. A termés mind mennyiségben, mind minőségben kielégíti az ipar igényeit. Félidőnél tart a cukorrépa betakarítása. Súlyra ugyan elmarad a tervezettől a répa, de cukorszázaléka másfél százalékkal nagyobb a szokásosnál. Vége felé közeledik az almaszüret. Jó közepes termést hoztak a fák. Ahol még van kint gyümölcs, ott egyre sürgősebbé válik a szedés, hiszen nemsokára beköszöntenek a fagyok. A zöldségfélék betakarításával is időben vagyunk. Az idei őszi talajmunkákra illik az eketörő jelző. Igen kemény a föld. Egyébként mintegy százezer hektáron már elvetettek. Az őszi mélyszántásnak, illetve a tavaszi vetések talajmunkálatainak több mint harmadát elvégezték. e __ A jövő évi napraforgó vetéshez készítik elő a talajt az újfehértói Lenin Tsz egyik 240 hektáros tábláján. (Császár Csaba felvétele) A város felszabadulása évfordulóján Ünnepi tanácsülés Nyíregyházán Napirend és az ellátás, a tömegközlekedés A város felszabadulásának évfordulóján, péntek délután ünnepi ülést tartott a Nyíregyházi Városi Tanács. A tanácsülésen megjelent Bánóczi Gyula, a megyei tanács elnöke, Szemerszki Miklós, a városi pártbizottság első titkára, valamint Nyíregyháza testvérvárosának, Eperjes háromtagú küldöttsége: dr. Milan Rovnák tanácselnök, Józef Salata, a járási pártbizottság titkára és Ján Soták osztályvezető. Táviratban kívánt sok sikert az évforduló alkalmából Unvár város pártbizottsága és tanácsa. Az ünnepi tanácsülésen Horváth István színművész és a Nyírség Konzervipari Vállalat vegyeskarának műsora után Csabai Lászlóné, a városi tanács elnöke mondott beszédet. Szólt arról az útról, amelyet Nyíregyháza város és lakói megtették a mai napig. Megemlékezett a kétszáz év előtti eseményről, amikor II. József szabadalomlevele mezővárosi kiváltságokkal ruházta fel Nyíregyházát. Felidézte az örökváltságot, majd a negyvenkét esztendővel ezelőtti eseményekről szólt. Tisztelettel adózott a Malinovszkij marsall vezette szovjet felszabadító csapatok harcosai, a bolgár, a román katonák és a magyar ellenállók emlékének. A nem múló emlékezet szép jeleként idézte fel a szónok, hogy ilyenkor, halottak napján az ő sírjukon is száz meg száz gyertya lángja lobog. Szólt Csabai Lászlóné az építőmunkáról, az államosításokról, a földosztásról, a tanácsok megalakulásáról. Arról a lendületről, amely újjáéledt az 1956-os ellenforradalom keserves, emberéleteket is követelő próbatétele után, a harminc évvel ezelőtt kezdődött konszolidációs folyamat részeként. Felidézte a szónok a hatvanas években kezdődött, addig soha nem látott mértékű fejlődést, az ipartelepítést, új városrészek kialakulását. Napjainkról szólva a tanácselnök megemlítette, hogy bár teendőink száma sok, és gondjaink nem könnyűek, mindent megtesznek azért, hogy Nyíregyháza tovább fejlődjék. Csabai Lászlóné ezután átadta a városi tanács által adományozott díszpolgári címet igazoló oklevelet Varga Gyulának, a megyei pártbizottság első titkárának, aki hosszú évek óta részt vesz Nyíregyháza életének fejlesztésében. Tizenhárom évig volt a városi pártbizottság első titkára, jelenleg a tanács tagja, s a megyeszékhely egyik országgyűlési képviselője. „A városért” emlékplakettet vette át dr. Czövek Lászlóné, az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat vezető laboránsa, dr. Kovács Istvánné, a SZÁÉV főépítésvezetője és Balla József nyugalmazott MÁV-állomásfőnök. A megyei tanács elnöke által adományozott „Kiváló társadalmi munkáért” kitüntető jelvényben részesült Brozsek Pál és Molnár Bertalan. Az ünnepi ülésen vehette át a dr. Magyar Dezső és felesége, Bakos Anna által létrehozott alapítvány idei díját Módi Gyuláné, a Zrínyi Ilona Gimnázium tanára. A tanács tagjai ezután a megyeszékhely kereskedelmi ellátásáról és a további feladatokról szóló előterjesztést vitatták meg. A közel 120 ezer lakosú városban csaknem három és fél száz bolt és 172 vendéglátóhely található — vállalatok, szövetkezetek és magánszemélyek kezelése (Folytatás a 4. oldalon) Csabai Lászlóné, a városi tanács elnöke ünnepi beszédét mondja. A tanácsülés résztvevői