Kelet-Magyarország, 1986. december (43. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-01 / 282. szám

2 Pénteken délután már öt órakor csillagokat rajzolt az égre az idő. A párt­­ház felé sűrűn igyekeztek asszonyok, lányok, férfiak. Esemény volt Zsur­­kon a november végi nap, mely egy jelszóval csábított: Az egészségesebb életért! A zsurki vöröskeresztesek hívták meg tagjaikon kívül vendégeiket, hogy arról be­széljenek: miként lehet egészségesebben, jobban él­ni. Része volt ez esemény annak az immár több mint hatszáz taggyűlésnek, me­lyen a Vöröskereszt falusi, városi, üzemi aktivistái ad­nak számot munkájukról, s nyújtanak segítséget, ötletet a kor nagy egészségügyi, tár­sadalompolitikai kérdéseinek megoldásához, s szervezik a humánus tettek oly nélkü­lözhetetlen sorát. Az egyén is felelős Csodás volt a látvány /Idős asszonyok mellett kismamák, meglett férfiak és még ép­­penhogy serdülő fiatalok hallgatták az orvos érdekfe­szítő gondolatait arról, mi­ként függ össze korunk nem­egy betegsége azzal, hogy nem tudunk okosan és he­lyesen táplálkozni. Peregtek a kérdések, kiben-kiben megfordult saját sorsának nemegy mindennapi gondja. Az élet, az egészség, a jövő­ért érzett felelősség látszó­lag nagy szavai felváltódtak aprópénzre, ki-ki megértet­te: rendkívüli az egyén fele­lőssége abban, hogy miként alakul a ma és holnap em­berének egészsége, sorsa. Alig hasonlítható valami­hez az ilyen összejövetel. Minden­­percét és tettét át­hatja a melegség. Pénteken Zsurkon igencsak gondos kezek tették az asztalra mindazt, ami a korszerű ét­kezéshez kell, ami kapható, s amire oly ritkán gondol va­laki. De a kiállításnál is több volt az a földszintes emberség, amely szülője az okos beszélgetésnek, a szó megértésének, az idegenség teljes száműzésének. A párt­titkár és a háziasszony, a szövetkezeti ember és a nép­frontos, az orvos és a terhes kis­asszonyka a fehér asztal mellett egyszerűen csak fe­lelős ember lesz ilyenkor, akit hajt a kívánság, hogy hasznos legyen a közössé­gért. És hogy ünnep is legyen a találkozás, sok zsurki asz­­szony csodás művének kö­szönhető. Már kora délelőtt bevették magukat az óvoda konyhájába, hogy estére asz­talra kerüljön az a sok, má­ra már elfeledett étel, amit a falusi asszonyok főzőmű­vészete az évszázadok alatt alkotott. S hadd tegyük hoz­zá: olyan ételekről van szó, melyek egészségesek, ízlete­sek, s bizony vétek, hogy el­tűnnek asztalainkról. A ki­pirult arcú főzőasszonyok egymás után tették asztalra a görbét, a sárgatúrót ojtott tejjel, a tengerikásás káposz­tát, a túrós és káposztás pu­liszkát, a szilvalekváros gom­bócot. Az idősebbek számá­ra ismert, a fiatalok számá­ra csupa új ételt. Ünnepi volt a kóstoló, hiszen olyan szívvel készü­lt, s kínáltatott a sok finomság, hogy az meghatott helyit és vendéget egyaránt. Az élet minősége A vöröskeresztesek estéje így lett itt is hasznossá. Nem valami formális előadás — meghallgatás, hanem az em­beri kapcsolat megteremtésé­nek alkalma, egy maradandó munka megalapozása. De ami igaz Zsurkán, az el­mondható jószerével mind­arról a több mint félezer taggyűlésről, amely a me­gyében zajlott, s azokról is, melyekre most kerül sor. Ma már a munkahelyek, szövet­kezetek vezetői is tudják, ér­tik: ez a fórum alkalom ar­ra, hogy szóba kerüljön min­den olyan kérdés, ami az emberi élet minőségének ja­vításával függ össze. Mert aligha véletlen, hogy a kis­­várdai Vulkán munkája szenvedélyesen tesz fel kér­déseket, melyek az alkohol­­fogyasztást érintik. De nem véletlen immár az sem, hogy az apagyi orvos a szűrővizs­gálatok fontosságát hirdeti, s nem is hiába. Ibrányban a gumigyári brigád ezt az al­kalmat használja fel arra, hogy segítségül háromezer forintot ajánljon fel segély­bélyegre. Tiszadobon a gyer­meket sürgetik: minden le­endő szakmunkás értsen az elsősegélynyújtáshoz. Mindennapok, emberség De szólhatnánk arról, hogy szinte minden községben szerveződnek és bővülnek a patronáló mozgalmak, má­sutt a véradás kerül előtérbe, s készenléti brigádok jelent­keznek állandó bevetésre. Nincs hely, ahol ne szól­nának az idősek segíté­séről, de nem egyszerűen szó a felvetés, mindig együttjár a megoldásra tett felajánlás­sal. A környezet védelme, a tisztaság ügye is mint meg­oldandó napi feladat fogal­mazódik meg. Ami talán a lényeg: Sza­bolcs-Szatmár több mint öt­venezer vöröskeresztese tet­tekben gondolkodik. Kiváló alkalom a most folyó taggyű­lések sora annak megméré­sére, mit jelent a jó szándé­kú embernek az a gondolat, hogy emberiességgel áthatva kell cselekedni. A zsurki es­te csak egy volt a sok meleg este közül. Példa arra, hogy igazolódjék: nem­ vagyunk híjával az emberségnek, s ahol a jó szándék része a mindennapoknak, ott a tett is élő, másokat segítő. (b.) Kameraközelben A falu jegyzője Z­surzs Éva, annyi jeles irodalmi alkotás nagy sikerű adaptációjának rendezője, is­mét jelentős vállalkozásba fogott. A magyar irodalom­nak egy olyan remekét ül­tette át képernyőre, amely eddig —, ha tájékozottságom nem csal — elkerülte a nagy regények sorsát. Nem ké­szült még belőle film, tévé­játék. Sükösd Mihály vállal­kozott rá, hogy a 19. század derekán írott műből, A falu jegyzőjéből forgatókönyvet készítsen úgy, hogy az átdol­gozás megőrizze az eredeti tartalmát és szellemét. Hogy ez mennyire sikerült, erről december 2-ától két héten át magunk győződhetünk meg. A négyrészes tévéváltozat ugyanis heti két adásban ke­rül a közönség elé. Mi az, amit az íróról és a regényről jó tudni, mielőtt helyet foglalunk a készülék előtt? Eötvös József báró 1813-ban született. Édesapja szélsőségesen magyarellenes mágnás volt, édesanyja né­met. Egyetemi tanulmányai után hivatalokat vállalt, majd külföldi tanulmányútra ment. Az 1843—44-es országgyűlé­sen a centristák élén harcolt. 1848-ban, az első felelős mi­nisztériumban ő kapta a vallás- és közoktatásügyi tár­cát. Batthyány lemondásakor Münchenbe ment, 1851-ben tért vissza. Csatlakozott De­ák politikájához, és a ki­egyezéskor ismét vallás- és közoktatásügyi miniszter lett. 1866-tól a Tudományos Aka­démia elnöke volt, 1871-ben halt meg. Eötvösnek A falu jegyzőjé­vel sikerült megalkotnia a magyar feudalizmus átfogó, művészi kritikáját. Rendkí­vül gazdag a regény a me­gyei hatalmasságok szatiri­kus ábrázolásában: a hata­lomra vágyó korrupt, része­ges, szélhámos alakok körké­pét teremti meg. Nézőpont kérdése Az alábbi történet akár vicc is lehetne. Az a szo­morú benne, hogy még­sem az. Ismerősömnek elrom­lott a kocsija. Ügyes kezű ember lévén nekilátott, hogy megjavítsa. Ám kide­rült, hogy a fél tengely­csuklóval van baj, venni kell egy újat. Irány a leg­közelebbi autósbolt, ahol az egyébként igen leleményes maszek most tehetetlenül tárta szét a karját. Csukló a többi nyíregyházi szaküz­letben sem volt, beleértve az állami, szövetkezeti szektort is. Ekkor akadt össze Tamással, akinek el­mesélte a kálváriáját. — Na komám, semmi sem lehetetlen, gyere ve­lem. Figyelj és hallgass! Ez­után beállítottak az egyik nyíregyházi áruház alkatré­szeket is értékesítő részlegé­be, ahol Tamás félrehívta az egyik fiatal eladót, és az ismerősére mutogatva bi­zalmasan a következőket mondta neki: „Elromlott az osztrák barátom autója, és nem tud hazamenni. Egy féltengely-csukló kéne, hogy megjavítsák. Valutá­ban is hajlandó lenne fi­zetni.” Csodák csodája, a raktár mélyéről pillanatok alatt előkerült a hiánycikk. Tamás ezután szemrebbe­nés nélkül, forintban, le­­perkálta a pénztárban az árát. A méltatlankodó el­adót pedig a következők­kel fizette ki: „Tanulja meg fiatalember, hogy egy osztráknak a magyar pénz is valuta.” (b. i.) Kelet-Magyarország A higiénikus orvos munkájáról a pályaválasztóknak Tájékoztató a KÖJÁ­L-tan diákoknak A higiénikus orvos munká­járól tartanak tájékoztatást az érdeklődő, továbbtanulás­ra készülő középiskolásoknak december 2-án, kedden dél­előtt 11 órakor Nyíregyhá­­zán, a megyei KÖJÁL-ban. Olyan szakemberekkel talál­kozhatnak a diákok, akik a Leningrádi Higiénikus Or­vostudományi Egyetemen sze­reztek diplomát. Szó lesz a leningrádi egyetem felvételi rendszeréről, a hallgatók képzéséről. Ezt követően lá­togatásra viszik a fiatalokat a KÖJÁL osztályaira, labo­ratóriumaiba. A rendezvény­re a megye egész területéről várják a harmadik, negyedik osztályos gimnazistákat. ★ Bár az orvostudomány rendkívül vonzó a továbbta­nulók körében, a higiénikus orvos munkájáról általában nem sokat tudnak. Feladata nem is már meglévő, kiala­kult betegségek gyógyítása, hanem a megelőzés. Életünk valamennyi szférájában — például a munkahelyeken, az iskolákban, a közétkeztetés­ben — rájuk hárul a járvá­nyok megakadályozása, a járványos fertőző betegségek felszámolása, a védőoltások megszervezése. Nagy szaktu­dást igénylő tennivalók ezek. Csak az orvostudomány is­merete mindehhez nem elég. Jártasnak kell lenni sok más tudományban is: a vegyé­szeti és az építészeten át, a konyhatechnológiáig. A köz­egészségügyi szolgálatnak döntő szerepe volt abban, hogy ma már nem fordul elő gyermekbénulás, szamárkö­högés és sok más súlyos, fer­tőző betegség. A világon kevés helyen képeznek higiénikus orvoso­kat. Szabolcs-Szatmár me­gyében több szakember dol­gozik, akik a Leningrádi Hi­giénikus Orvostudományi Egyetemen végeztek. Köztük dr. Lipóczki Imre, a megyei KÖJÁL osztályvezető főor­vosa, aki 1979-ben szerzett diplomát. — Rendkívül magas szín­vonalú szakképzésben ré­szesültünk a Szovjetunióban. A szakma alapos elsajátítása mellett perfekt nyelvismeret­re tettünk szert. Az egyetem hallgatóinak lehetőségük van a város, az ország, az ott élő emberek megismerésére is. Az odakerülő magyar diákok korszerű kollégiumban lak­nak és tanulmányi ösztöndí­jat kapnak. Sőt, a jeles és ki­tűnő tanulók jutalom-ösztön­díjban is részesülnek. Jó tud­ni, hogy a Leningrádban vég­zettek a szakvizsgát nem 4, hanem már 2 év múlva lete­hetik. A higiénikus orvosoknak biztos helyük van szerte az országban a KÖJÁL-okban. Kedvező, hogy munkahelyi pótlékot kapnak, de segít­ségre számíthatnak például lakásgondjaik megoldásában is. A fizika és a biológia mel­lett orosz nyelvből is felvé­telizniük kell a jelentkezők­nek. Ám a gyengébb nyelv­tudás — ha a másik két tan­tárgyból szép eredménnyel felvételizik valaki — nem jelent akadályt. Az egyetemi tanulmányok megkezdése előtt, nyáron, a vakációban intenzív nyelvi előkészítőre mennek a diákok Kijevbe. Már csak négyet kell aludni, és puttonyából az ablakba helyezi a Mikulás a várva várt ajándékot. A szánkó még sajnos a pincében hever, késik a fehéret suhintó tél. A kicsinyek hűséges barátja mégis megérkezett örökké beha­vazott országából. Vasárnap délelőtt Nyíregyházán járt, tá­jékozódott, merre laknak csintalan, és merre a jó gyere­kek. (Császár Csaba felvétele) Alkalmi ”"elem_ Alkalmi nő is­m­erős őket szemez­ni, bizony, nem kockázat nélkü­­­l 11 vállalkozás. Vám úgy, hogy drágán kell fizetni méh­ány ön­feledt percért. Az alábbi eset férfiszereplői ernek például 3000 forintja bánitja, hogy meghitt vi­szonyba került egy mátészalkai nővel. A mátészalkai Kossuth étte­remben szórakozott 1985. augusz­tus 13-án este a fiatalkorú Jónás Gézámé, Zun Jánosné és Jónás Margit. Itt ismerkedtek meg a későbbi sértettel, K. B.-vel. Együtt italoztak, majd záróra után négyesben elindultak a Ke­leti lakótelep fel­é. Útközben az egyik parkiban letelepedtek be­szélgetni, később pedig Jónás Margit egy bokorban osztotta meg ,,szerelmét” újdonsült isme­rősével. Míg együtt voltak, Jó­nás Gézáné a férfi nadrágjából kivett 1000 forintot, amit akkor sem­ adott vissza, amikor u­. a. —■ észrevéve mi történt — köve­telte rajta a pénzt. Ennek ellenére továbbment a kétes erkölcsű társasággal. Vesz­tére, ment a Pályii úton, lévő tsz-ma­­jár közelében újabb két ezresétől kényszerült megválni. Jónás Margit ugyanis ismét ölel­­kezni kezdett vele, s — immár előzetes ,megbeszélés ala­pján — Jónás Gézáné kivett a zsebéből kétezer forintot. A sikeres pénz­szerzés után elfutottak, a zsá­k­­mányon pedig megosztoztak. A könnyen ismerkedő hölgye­ket a Nyíregyházi Városi Bíró­ság vonta felelősségre, s kisebb értékre elkövetett lopás vétsége miatt valamennyiüket, egyévi próbaidőre felfüggesztett, hat­hat hónapi szabadságvesztésre ítélte. Az ítélet jogerős­ 1986. december 1. K­észülnek? Nem készülnek? Autósok zord napok eláll A közlekedőket mindig, de télen különösen sok veszély fenyegeti. Milyen az ellátás az autózás biztonságát foko­zó anyagokból, eszközökből? Van fagyálló A VAGÉP-nél Béres Ist­ván műszaki igazgatóhelyet­tes elmondta, hogy az autó­sok készülnek a járművük téli üzemeltetésére. Ilyenkor sokan vizsgáltatják felül au­tójuk motorját, elektromos berendezéseit. A kopott gu­mikat újakkal váltják fel. A szerviz kellő mennyiségű fagyálló folyadékokkal és akkumulátorokkal rendelke­zik. A vállalatok régi gondja a Diesel-üzemű járművek té­li indítása. Ugyanis alacsony hőmérsékleten a gázolaj pa­raffintartalma a szűrőben, illetve a csővezetékekben ki­csapódhat. Ezért sok helyen a teherautók motorját éjjel járatják, vagy az üzem­anyaghoz különböző adalé­kokat kevernek. Mindez egy speciális készülék motorba építésével szükségtelenné vá­lik, mert az hidegindítást tesz lehetővé. Hidegindítás Amint a hőmérséklet mí­nusz tíz fok alá süllyed, a VAGÉP hidegindító szolgála­ta ismét az autósok rendel­kezésére áll. A szolgálat Bar­kas gépkocsival Nyíregyháza útvonalain túraszerűen köz­lekedik, de telefonon is hív­ható. A forgalmon nem érződik az autósok télre készülése — kaptuk a tájékoztatást Mak­kai Lászlótól, az Autóker nyíregyházi üzletének veze­tőjétől. Tavaly a vásárlók a fagyálló folyadékokat keres­ve ostromolták a boltot. Az idén van elegendő. A gumikínálattal nem di­csekedhetnek, jelenleg a sze­mélyautókhoz csak 155X13- as méretű Viktória, a teher­autókhoz pedig 825X20-as méretű Pirelli gumiköpeny­nyel rendelkeznek. A vevők zöme a személyautójára To­mi, Barum, sőt nyugati im­portból származó acélradiál gumiköpenyeket szeretne venni. Az üzletben akkumulátorok, jégoldó és más, a járművek téli üzemeltetéséhez különö­sen fontos kellékek is kap­hatók. A kutaknál is Fagyálló folyadékokkal, ak­kumulátorokkal mi is szol­gálhatunk — informált ben­nünket Czimer György, az ÁFOR nyíregyházi, Széna té­ri benzinkút­jának műszak­­vezetője. Hamarosan leérté­kelt akkumulátorokat is ér­­­tékesítenek. Azok üzemképe­sek, csak azért adják olcsób­ban, mert régebbi típusúak. A műsza­ki vezető megítélése szerint az ellátással remél­hetően nem lesz gond. (Cs.)

Next