Kelet-Magyarország, 1987. január (44. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-05 / 3. szám
|_____________ Gyakori ellenőrzések az utakon főbb figyelmet a járművekre! A korábbinál is jobban érdemes ezentúl odafigyelni járműveink műszaki állapotára. Egyre gyakoribb lesz, hogy a közlekedési felügyelet munkatársai és a rendőrök azért állítják meg a gépkocsikat és motorkerékpárokat, mert a műszaki állapotot kívánják megvizsgálni. Szaszala László, a megyei közlekedési felügyelet igazgatója arról tájékoztatta lapunkat, hogy már feltérképezték azokat a parkolókat, ahol például a környezetvédelmi vizsgálatok, a fékhatásmérés, a fényszóró-beállítás ellenőrzése elvégezhető. Ha súlyos, a közlekedés biztonságát veszélyeztető hibákat találnak, akkor akár a helyszínen leszerelhetik a rendszámtáblát, vagy pedig a jármű műszaki vizsgára berendelését kezdeményezhetik, s természetesen helyszíni bírságolásra is joguk van. Élesben... Két rendelet szabályaira különösen érdemes odafigyelni. Január elsejétől ugyanis már ,,élesben megy” a környezetvédelmi ellenőrzés is. A kipufogógáz szénmonoxid-, illetve koromtartalmát vizsgálják, s ha a típusonként meghatározott gyári értéket meghaladó a szennyezettség, akkor annak kellemetlen következményei lehetnek. Sok embert érint (és természetesen a közületiket is) annak a rendeletnek a módosítása, amely a közúti járművek műszaki vizsgálatának rendjét módosította. Gépjárműből például ezentúl nem lehet lassú járművet (tipikusan kerti traktort) barkácsolni, mint ahogyan motorkerékpárt sem alakíthatunk át segédmotorrá. (Ez elsősorban a Simson-tulajdonosokat érinti, mert ennek az átalakítása volt gyakori.) Új szabály, hogy a 11 kilowattnál (hozzávetőleg 15 lóerőnél) nagyobb teljesítményű lassú járművek műszaki vizsgára kötelezettek. Az elsőt még ebben az esztendőben el kell végeztetni, mert 1988-tól nem vehetnek másként részt a forgalomban, utána pedig ötévenként szükséges ez a vizsgálat. Megszűnt az a lehetőség is, hogy gépjármű alvázat használjunk fel kerti traktor készítésére. Az átalakított lassú járművek teljesítménye pedig nem lehet nagyobb 26 kilowattnál, mintegy 35 lóerőnél. Mennyit fogyaszt? Hamarosan várható, hogy a közlekedési felügyelet Lujza utcai telepén elvégezhető lesz — a közületek számára évente kötelező — üzemanyagfogyasztás-mérés a személygépkocsiknál és a kisteherautóknál. Az új vizsgálósor átadása annak is megteremti a lehetőségét, hogy magánszemélyek is elvégeztethessék — díjazás ellenében — ezt a mérést, és apróbb javításokra, beszabályozásokra is megbízást adhassanak. A szolgáltatások színvonalának emelését s a munkaidőalap védelmét szolgáló változásokat is bevezetett ettől az évtől kezdődően a megyei közlekedési felügyelet. 103 ezer, rendszámmal ellátott gépjármű fut megyénk útjain, így sok embert érintenek a módosítások. A Lujza utcai telepen ezentúl hétfőn, szerdán és pénteken reggel hat órától este tízig végzik a műszaki vizsgáztatást, s arra is lehetőség van, hogy ebben az időben telefonon is tájékozódjanak az ügyfelek a 11-273-as számon. Újdonságok Az ügyfélszolgálat csütörtökönként este hat óráig, szombaton pedig 8-tól 12 óráig (egyéb munkanapokon délután négyig) áll a gépjármű-tulajdonosok rendelkezésére Nyíregyházán. Újdonság, hogy tavasztól a motorkerékpárosoknak nem kell előre bejelentkezniük a vizsgáztatásra, hanema nekik leginkább megfelelő időpontban kereshetik fel a Tempó Szövetkezet telepét, természetesen munkanapokon. A közlekedési felügyelet és a Tempó megegyezése szerint ugyanis mindig a szükséges létszámot biztosítják a vizsgáztatáshoz. Mátészalkán hasonló változásra számíthatunk, ott a Szatmár Autójavító Kisszövetkezet vállalta el ezt a tevékenységet. (P. d.) Műszaki vizsgán a „Zsiga” Kelet-Magyarország Tévéből a színpadra Négyszemközt Csenterics Ágnes rendezőre! Színházi premier volt vasárnap este a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban. A Fekete Péter című darab sikerében nagy része volt Csenterics Ágnes rendezőnek. A televízió berkeiben ismert személyiség a fiatalhölgy. A színművészeti főiskolán film- és tv-rendezői szakot végzett. Eddigi munkásságát komolyzenei műsorok, operaportrék, show készítése fémjelzi. Legutóbbi tv-műsora a Látta-e már Budapestet éjjel? című öszszeállítás volt. —Hogy került kapcsolatba a nyíregyházi színházzal? — Még a múlt év nyarán történt, hogy felhívott Léner Péter igazgató és felajánlotta a Fekete Péter rendezésének lehetőségét. A csábító feladat ellenére rövid gondolkodási időt kértem. Utólag bevallom, féltem a vidéki rendezéstől, meg attól is hogy színpadon ez az első igazi nagy munkám. — Ezt a népszerű operettet évtizedek óta nem játszották színházaink, mi lehet az oka? — Véleményem szerint nem találtak a főszerepre megfelelő színészeket. — És itt? — Schlanger András, Juhász György és Varjú Olga egy évfolyamon végezte a főiskolát. Simon Mari ugyanebben az időben tanult ott. A tehetséges fiatal művészek összeszokottak, jól táncolnak és énekelnek. A többiekkel együtt jó szereposztást sikerült kialakítani. Azt lehet mondani, itt minden jól összejött. Amit itt csináltunk, az nem is operett, inkább zenés játék. — Most már mondhatjuk, hogy színpadon is sikeres rendező. — Nyíregyházán ráadásul először rendezett színházi előadást a „gyengébb nem” egy képviselője. — Milyen további feladatok várják a tv-ben? — Hétfőn már visszautazom Budapestre, hamarosan megkezdjük egy orosz balett előkészítését. Elek Emil Csenterics Ágnes A Legfelsőbb Bíróság döntéseiből Dróthálós per • Az egyik vidéki áfész dróthálóval körülvett tárolójába betörtek. A szövetkezet az Állami Biztosítót kérte az elvitt áru értékének megtérítésére, de azzal az indokkal utasították el, hogy a kockázatvállalás csak lezárt épületben elhelyezett vagyontárgyakra terjed ki, a zároló pedig ilyennek nem tekinthető. Az áfész az Állami Biztosító megyei igazgatósága ellen kártérítési pert indított. Az első fajtó bíróság a keresetet elutasította. Az ítélet elleni fellebbezésében az áfész arra hivatkozott, hogy a szóban forgó tároló két méter magas dróthálóval körülvett, oszlopokon álló tetőzettel fedett, lakattal zárható építmény, tehát a „lezárt épület” fogalma alá vonható. Ezt az érvelést a Legfelsőbb Bíróság nem fogadta el, és az első fokú ítéletet jogerőre emelte. TV döntés iránymutató indoklása szerint téves az áfész érvelése, hogy a biztosítási szerződési feltételek szempontjából a „lezárhatóságnak” van döntő jelentősége. Az Állami Biztosító fizetési kötelezettsége megállapításához ugyanis két együttesen érvényesülő feltétel szükséges: 1. „lezárt”, 2. „épület”. Ebben az esetben az utóbbi feltétel hiányzik, mert a dróthálóval körülvett tároló még akkor sem minősül épületnek, ha lakattal lezárták. Az épület fogalmát — a biztosítási kockázat szempontjából — az általános szóhasználatnak megfelelően kell meghatározni. Eszerint épületnek tekinthető — egyebek közt — az emberi , tartózkodásra, anyagok, áruk stb. elhelyezésére alkalmas, szilárd anyagokból készült építmény. Az áfész tárolója ennek a követelménynek sem felel meg, ezért a biztosító a kárt nem köteles megtéríteni. 1987. január 5. Érdekünk, hogy tudjuk A gyanúsított vevő jogai A kereskedelemben dolgozók kötelessége, hogy vigyázzanak azokra az értékekre, amelyek a boltban vannak és megakadályozzák, ha valaki fizetés nélkül akar elvinni valamit. Ugyanígy kötelességük azonban az is, hogy ne gyanúsítsák alaptalanul a vásárlókat, s még ha fel is merül a gyanú, hogy valaki fizetés nélkül akar elvinni valamit, nem szégyeníthetik meg a többi vásárló előtt. A vásárlókat sértő helytelen eljárások megelőzésére a belkereskedelmi miniszter rendeletet adott ki, erről kértünk tájékoztatást Váradi Istvántól, a megyei tanács vb. kereskedelmi osztályának helyettes vezetőjétől, a kereskedelmi felügyelőség vezetőjétől, aki május óta havonta segít olvasóinknak abban, hogy jogaikat minél jobban megismerhessék. Ha a bolti dolgozó azt tapasztalja, hogy valaki fizetés nélkül akar árut elvinni, feltűnés nélkül fel kell hívnia hogy menjen a bolt irodájába, raktárába, vagy olyan helyre, ahol a vásárlók nevi, látják. A bolti alkalmazot ilyenkor nem lehet egyedül csak másodmagával tárgyalhat a vevővel. A vásárló részére is lehetőséget kell adni, hogy vele maradjon aki addig vele volt, vagy ha kéri, akkor egy idegen is velük lehet. A kereskedelmi dolgozónak udvariasan kell közölni a vásárlóval, hogy mivel gyanúsítják és fel kell kérni, önként mutassa meg csomagja, vagy zsebe tartalmát. Ha a vásárló az árut előadja, továbbá személyazonosságát is hajlandó igazolni, akkor, nem kell rendőrt hívni. Ha azonban nem él a felkínált lehetőséggel, vagy az áru nem kerül elő és a bolti dolgozó kétségei továbbra is megmaradnak, rendőrt kell hívni. Fontos szabály, hogy motozáshoz csak rendőrnek van joga. Előfordulhat, hogy a kere- , esett árját nem találják meg a vásárlónál. Ilyenkor az alaptalan gyanúsítás miatt a bolt vezetője és dolgozói kötelesek bocsánatot kérni. Ha a vásárlót ez nem elégíti ki, kívánságára oda kell adni neki a vásárlók könyvét. Ha a gyanúsított vásárlótól az áru előkerül, akkor két példányban jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben a pontos adatokon kívül azt is rögzíteni kell, mit mond a vásárló arról, hogyan került hozzá az áru. Természetesen az ügynek ezzel még nincs vége: vagy a rendőrség, vagy a vállalat központja szabálysértési, vagy büntető feljelentést tesz a vásárló ellen. Az is ide tartozik még, hogy a kereskedelmi dolgozóknak udvariasan kell bánni a gyanúsítottal akár igazolódott a gyanú, akár nem. Fizikai erőszakot még akkor sem szabad alkalmazni, ha nem akarja megvárni a rendőr megérkezését. Távozását nem fizikai erővel, hanem a bolt bezárásával szabad megakadályozni. A nyíregyházi rádió hullámhosszán Mától: Kállai kettős 6:20-kor is Az új esztendővel újabb fejezet kezdődött a nyíregyházi rádió immár több mint három évtizedes történetében: a rtárciusi kísérleti adások tapasztalatait felhasználva mától a reggeli órákban is sugároz műsort a stúdió. A részletekről érdeklődve a következőket tudtuk meg Samu András stúdióvezetőtől: — A kétszer tízperces információs összeállítás „első kiadása” 6,20-kor, a második pedig 7,20-kor kezdődik. Ebben a kis magazinban a munkába indulókat vagy a műszakból már hazafelé tartókat szeretnénk tájékoztatni a közlekedési viszonyokról, az időjárásról, a nap eseményeiről, ma, az első adásnapon például a munkásgyűlésekről, amelyekre több üzemben most kerül sor. Állandó kapcsolatban leszünk az ügyeletekkel, és „élni fog” az a telefonvonal is, amin keresztül a hallgatók közölhetik észrevételeiket, javaslataikat. Mi ezeknek természetesen utánajárunk, s az eredményről beszámolunk a „második kiadásban", vagy ha erre nincs mód, akkor esti műsorunkban. — A reggeli adások bevezetése más változásokat is hozott a rádió programjában . .. — Igen, fél órával rövidebb lesz, tehát nem 17-kor, hanem 17.30-kor kezdődik a műsor, véleményünk szerint kedvezőbb időpontban, hiszen ekkor már többnyire hazaértek az emberek a munkából. Programunk élén továbbra is a hírcsokor szerepel, és általában helyükön maradnak az ún. „kisrovatok", tehát pl. az Egészségünk sorozat, a filmlevél, a könyvajánlat, viszont a jogi tanácsokat hétfőről át kellett tennünk szombatra, mert a hét első napján fórum tölti majd ki a műsor első fél órájának jó részét. A többi napon a rovatműsoron kívül még egy fajsúlyosabb riportnak, interjúnak tudunk helyet szorítani, hiszen a krónika továbbra is 18 órakor kezdődik. A hallgatók egy része bizonyára rosszallja majd, hogy valamelyest csorbul a zenés kívánságok teljesítésére fordítható idő — a szerkesztők ígérete szerint az egy-egy Vasárnapon hallható Lemezespolc című összeállítással igyekeznek majd kárpótolni a zenekedvelők népes táborát. A hétvégi adásrend nem változik, tehát szombaton és vasárnap továbbra is 2, illetve 2 és fél órás műsort sugároz a nyíregyházi rádió. (g. m.) Vasárnapi pillanatkép a stúdióból. (1. 1.) Örökzöldek...M ár napok óta fekszenek a ház előtti fagyos hóban a kopár örökzöldek, szeretetünnepünk kiszolgált jelképei. Az új év első napjaiban kerültek az utcáraa díszefosztott fácskák, erkélyről zuhanva, lépcsőházból kidobva. Ágaikról lezúduló száraz tűleveleik apró foltokban megfestették a havat. Égnek meredő csupasz gallyaikon néhány gyűrött szaloncukorpapírt lobogtat a szél, körülöttük ezüstszál hullámzik. Rideg csillogásuk az elmúlt ünnep melegségét idézi. Igen, a lakásokban egy karácsonyfa-melegségnyivel hűvösebb van. A fenyők eleget tettek rövid küldetésüknek, feldíszített szépségükkel, ■ illatukkal tették teljessé a karácsony hangulatát békességet sugározva, ajándékot rejtve szobánk közepén. S most szemétként fekszenek a hóban, ágaik őrzik a gyertyák fényének melegét, a csillagszórók szikrát hányó sercegését, gyermekek örömét, a szeretet mosolyát, s néhány halk karácsonyi dallamot. (szoboszlai) M FEHÉRGYARMAT: Tanácstagi alap A tanácsi értállóság és a társadalmi összefogás kiszélesítése céljából tanácstagi alapot hoztak létre Fehérgyarmaton. Éves összege háromszázötven ezer forint. Választókerületenként 10— 10 ezer forint áll majd egyegy tanácstag rendelkezésére. A tervek szerint járda, útalap és lefolyócsatorna épül ezekből az összegekből a lakosság segítségével.