Kelet-Magyarország, 1987. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-14 / 62. szám

2 Az Egyesült Izzó Kisvárdai gyárában halogén kerékpár- és­­ seblámpaizzókat gyártanak. Az exportra kerülő termék minden egyes darabját tartósan lepróbálják. írl) Kelet-Magyarország Jogos igények, kielégítetlen kívánságok Buszmenetrend egyéves kísérlettel Nyíregyházi pályaudvar • átadás április elején Mint már lapunkban is foglalkoztunk vele, nagy vá­rakozás előzi meg a nyíregyházi új autóbusz-pályaudvar április eleji üzembe helyezését, ugyanis mind a szakembe­rek, mind az utazók a közlekedés javulását várják tőle. Ez derült ki az elmúlt hetekben tartott vállalati megbeszélé­seken, népfrontgyűléseken, lakógyűléseken, ahol sok szó esett a megyeszékhely autóbuszjáratainak átszervezéséről. A városi tanács javaslatokat, véleményeket kért, hogy mi­nél több ember igényeit elégíthessék ki. Élénk volt az érdeklődés, mert mindenki a szőkébb környezetének közlekedését kívánta javíttatni. A nyom­vonalkialakítás mellett a me­netrendkészítést érintő ja­vaslatok — mikor induljon a busz, sűrűbb legyen a járat — is elhangzottak. Az útvonal — hagyo­mányok tisztelete Az elhangzott javaslatok és észrevételek nagy részét a Volán, a megyei tanács közlekedési osztálya és a vá­rosi tanács megvalósítható­nak találta. Ahogy Kovács István, a városi tanács mű­szaki osztályvezetője és Fe­kete Ferenc, a közlekedési csoport vezetője elmondták: az új járatvonalak kialakí­tásánál alapvető cél volt, hogy a korábbi törzsjáratok útvonala ne változzon, annál is inkább, mert ezeket az utazási igényekhez igazítot­ták. A tömegközlekedés szerve­zésénél alapvető szempont, hogy az utak műszaki álla­pota és forgalomtechnikai jellemzői — a pályaszerkezet, a vonalvezetés, a burkolat­­szélesség, kanyarodási ívek kialakítása -­­ alkalmas le­gyem , autóbuszközlekedésre. Nagyon sok ötlet épp ezek hiánya miatt nem valósítha­tó meg. Konkrét javaslatok alapján alakították ki a 13- as járatot, amely a Sóstói út és a Déli iparterület között közlekedik, így jelentősen csökken a 15-ös járat zsú­foltsága és az érintett város­részek közlekedési viszonyai is javulnak. Hasonlóképpen elfogadták az 1-es busz vá­rosközponti közlekedésére, valamint a Hímest érintő 10- es járat nyomvonalvezetésé­nek kialakítására érkezett javaslatokat. Műszakváltáshoz igazítva Megoszlottak a vélemé­nyek a Ságvári-telepi 17-es járat kialakítására. A­ lakók egy része az állomáshoz ve­zető útvonal kialakítását kérte. Ezzel a járattal, illet­ve a kialakított útvonallal összekapcsolták a város ke­leti és nyugati részét, az ál­lomást pedig a vasúti pálya­udvar és a gumigyár között kialakított — elsősorban a műszakváltáshoz igazított — járattal közelíthetik meg. A Ságvári-telep közlekedési gondjain alapvetően akkor lehet majd változtatni, ha a lakótelepi úthálózat a busz­­közlekedésre alkalmas lesz. A sóstóhegyi lakosság ész­revétele volt az egyébként megfelelő sűrűséggel közle­kedő és viszonylag jó közle­kedési feltételeket biztosító 14-es járat ellentétes irányú közlekedtetése. A javaslat megvalósítását az Úttörő ut­ca műszaki paraméterei, va­lamint a megállóhelyek hiá­nya lehetetlenné teszi. Vi­szont az iskolások részére a Volán továbbra is biztosítja a tanítás befejezéséhez iga­zított közlekedést. Nincs rá lehetőség A borbányaiak jogos igé­nye volt, hogy a nemrég ki­alakított új városközpontig közlekedjen az autóbusz. Sajnos, autóbuszforduló hiá­nya, valamint a csatlakozó utak műszaki állapota miatt erre sincs lehetőség, az út­hálózat teljes kiépítése után kapcsolják csak be ezt a területet a tömegközlekedés­be. A menetrendekkel és já­ratsűrűséggel kapcsolatos észrevételek feldolgozása most van folyamatban. Ki­sebb pontosításokon kívül azonban jelentősebb változás nem várható: egyrészt a Vo­lán kapacitása nem teszi le­hetővé, hogy a megnöveke­dett járatszámok mellett sű­rűbb közlekedést biztosítson, másrészt az autóbuszok in­dulási időpontjait a vállala­tok, intézmények, szövetke­zetek munkakezdéséhez iga­zították, s ezen nem volna célszerű változtatni. Az új autóbusz-pályaudvar üzembe helyezése szükséges­sé teszi azt, hogy a közleke­dési vonalakat felülvizsgál­ják és módosítsák. A szak­emberek úgy vélik, hogy a tervezett változtatások ked­vezőbbé és jobbá teszik a városi tömegközlekedést. Több jogos igényt nem tud­nak kielégíteni a már ko­rábban említett okok — az utak műszaki állapota, a for­dulók hiánya­­ miatt, de a városközpontban (Bocskai, a Dózsa György utcán, a Ke­leti Áruház környékén) már olyan mértékben megnöve­kedett a buszforgalom, hogy néhány csomópontban ez már zavarhatja a közlekedés folyamatosságát. Alapvető változás a kiskörút kiépítése után remélhető. A tervezett változtatások úgymond kísérleti jellegűek, nem tekinthetők végleges­nek: a forgalmi tapasztala­tok alapján egy év múlva újabb vizsgálatot végeznek, de kisebb kiigazításokra eset­leg korábban is sort keríte­nek. Balogh J. NYARALTAT VAGY ÜDÜLTET? Elkelne a feutaltán­öknet tartó gyakorlat, hogy a sze­zon előtt minden évben ösz­­szegyűjtik a dolgozók igénye­it — áfészektől, takarékszö­vetkezetektől — ki, hová, mikor szeretne menni. A megrendeléseket csak ezután küldik tovább. Jellemző, hogy amíg tavaly 131, addig idén mindössze 33 dolgozó vála­szolt a kérdésre. A nagymér­tékű csökkenés a beutaló kö­rüli gondokat is tükrözi. A leggyakoribb panaszt az okozza, hogy a dolgozók nagy többsége főleg nyáron, és elsősorban gyermekeivel együtt szeretne pihenni. A beutalók java része azonban az elő- és utószezonra szól. A TESZÖV-nél idén 4,5 milliót fordítanak üdültetés­re. Könnyíti a helyzetüket, hogy Gyulán és Balatonsza­­badiban saját üdülő résztu­lajdonosai. Persze nemcsak ezeken a helyeken üdülhet­nek tagjai. A TOT-, illetve a SZOT-beutalók az ország szinte minden részére eljut­tatják a dolgozókat. Legked­veltebbek a Hévízre, Siófok­ra, illetve Balatonföldvárra szóló beutalók, de a hegyvi­déki üdülésre jogosítók sem maradnak sokáig gazda nél­kül. A gyógyüdülésnek — szóljon bárhová a beutaló — mindig nagy sikere van. Bu­dapesten, a TOT-házban a nyári főidényben pihenhet­nek a tagok. Hajdúszobosz­lón pedig folyamatosan 10 fő töltheti szabadságát a bérelt üdülőben, de Gyulán is gya­kori vendégek a szabolcsiak. A szakszervezeti, vállalati beutalók sok dolgozó számá­ra teszik könnyebbé a pihe­nést. A gondot az okozza, hogy az igényekhez mérten igen kevés a nyári főszezon­ra szóló beutaló. Ezen per­sze nincs mit csodálkozni, hi­szen az üdülők nemcsak nyá­ron, hanem folyamatosan, egész évben üzemelnek. A beutalók nem pusztán nya­ralásra, sokkal inkább üdül­tetésre szólnak. A helyzeten nehéz változtatni, de apróbb finomításokra talán mégis van lehetőség. A különböző munkahelyeken szétszórtan megtalálható beutalók kö­zül bizony nem egy marad gazda nélkül, kihasználatla­nul. A jelenlegi helyzetben az ilyen beutalók árát a mun­káltatóknak ki kell fizetni­ük. Jó megoldás lehetne, hogy a megyében egyetlen helyre­­ érkeznének a beuta­lók, s így ami nem kél el az egyik helyen, még gazdára találhatna a másikon. Affé­le beutalóbörze is lehetne ez. Ezzel a módszerrel elér­hető volna, hogy minden üdülési lehetőséget kihasz­náljanak, s minden kedvez­ményt megkapjanak me­gyénk dolgozói. Kovács Éva A hosszúra nyúló télben talán még szívesebben gon­dolunk a nyárra. A kirándu­lások, pihenések, szabadságo­lások ideje sokak számára a legkedvesebb évszak. Ez­úttal arra kerestünk választ, hogyan segítik a munkálta­tók dolgozóik pihenését. Azt is tudakoltuk, megérkeztek-e már, s milyen lehetőséget kí­nálnak az idén a szakszerve­zeti beutalók? A MESZÖV-nél nagy fi­gyelmet fordítanak a szövet­kezeti dolgozók pihenésének megszervezésére. Évek óta A tárgyalóteremből kisstílű zsarolók Nemcsak az áruházak, népte­­len utcák, hanem a vasút is .jó alkalmat ad vagyon elleni bűn­­cselekmények elkövetésére. Ezt bizonyította a Kiss testvérpár, András és Csaba nyíregyházi la­kosok sikeres „működése” is. Mindketten többszörösen bün­tetett előéletűek. Előbbi munka­kerülő életmódot folytatott, utób­bi leszázalékolt nyugdíjas. A pénzhez jutás legegyszerűbb módjának azt tartották, ha más­tól veszik el. Működési terüle­tüknek tavaly tavasszal a Nyír­egyháza—Záhony vonalon közle­kedő személyvonatot szemelték ki. Első alkalommal három diák­tól szereztek pénzt. A fiúk ha­zafelé utaztak, amikor a két test­vér beállított a­ fülkéjükbe. Ész­revették, hogy a sarokban újon­nan vásárolt horgászbotok áll­nak. Megfenyegették a fiúkat, hogyha nem adnak pénzt, elvi­szik a botokat, összesen 26 Ft-ot sikerült így összeszedniük. Ugyanezen a vonaton egy fo­lyosón álldogáló magányos utast is kiszemeltek. Mivel pénz nem volt nála, a rajta lévő kvarcórát követelték. A férfi ezt kereken megtagadta, ezért K. Csaba mellbe vágta, majd erőszakkal lehúzta karjáról az órát. Meg­fenyegették, hogyha bárkinek, szólni mer a történtekről, meg­ölik. Másodjára ismét egy diák esett áldozatul, aki magában ült egy fülkében. K. András bement hozzá és pénzt követelt. A tilta­kozó fiút azzal fenyegette, hogy szól a barátainak, akik nagyon meg fogják verni. Ez hatott is: a zsaroló 90 Ft-tal távozott. A testvérek a sikerek láttán egyre jobban felbátorodtak. Nappalról éjszakára váltottak át, s a sértetteket K. András az­zal fenyegette, hogy kés van nála. Egyik esetben egy kvarc­órát és 180 Ft-ot, másik esetben a kvarcórán kívül ezüstláncot és 30 Ft-ot sikerült zsákmányol­niuk. A bűncselekmény-sorozat zá­róakkordja a guszevi aluljáró­ban történt. Egy magányos gya­logost szólított meg K. András este 10 körül azzal az ürügy­­gyel, hogy a nála lévő boros­­üveggel leüti, ha nem adja át önként az értéktárgyait. A sér­tettnél 25 Ft, egy kvarcóra és egy jegygyűrű volt. Kiss Andrást a megyei bíró­­­ság másodfokon egy rendbeli kényszerítés bűntettében mint társtettest, és hat rendbeli zsa­rolás bűntettében — részben mint társtettest — találta bűnös­nek. Halmazati büntetésül, mint többszörös visszaesőt 8 hónapi szabadságvesztésre ítélte. Kiss Csabát társtettesként elkövetett egy rendbeli kényszerítés és egy rendbeli zsarolás bűntette miatt, mint többszörös visszaesőt 3 év szabadságvesztésre ítélte. B. A. 1987. március 14. Tanácstagok Aluk­ja Nyíregyházáil lany­a­­nyvtatta A tájéko­ztatástól a­ ügyintézésig Alakult egy klub, amely nem hasonlítható egyetlen más hazai klubhoz sem. Itt — legalábbis egyelőre — nincsenek foglalkozások, nincs klubvezető, sőt szer­vezett tagság sem. Megnyi­tásával mégis mintegy száz ember munkája válhat könnyebbé. Március 1-én jött létre Nyíregyházán a tanácstagok klubja. Bár nem volt ünne­pélyes avatás, sem hivatalos átadás, e naptól kezdve auto­matikusan ide tartoznak a megyeszékhely tanácstagjai és a póttanácstagok. Maga a klub — mely a városháza könyvtárában kapott helyet — egyelőre nem több, mint tájékozódási hely, ahol a tag­ság sokoldalú segítségre szá­míthat társadalmi munkájá­ban. Ember legyen a talpán, aki bonyolult világunkban — el­fogadva a közösség bizalmát — vállalkozik rá, hogy ta­nácstag legyen. Nyíregyhá­zán többek közt orvos és hi­vatásos katona, asszisztens és kisiparos, nyugdíjas és lakatos és még hosszan sorol­hatnánk milyen foglalkozású embereket választottak a tes­tületbe. Ahhoz, hogy valaki közmegelégedésre töltse be ezt a funkciót, sokoldalú tá­jékozottságra van szükség. A házi gondozás lehetőségeitől a járdaépítés feltételein át a lakásügyekig szinte minden­hez érteni kell, ami a lakos­ságot foglalkoztathatja. Elsősorban a tanácstagok tájékozódásához nyújt segít­séget a klub, ahol a közlö­nyöktől a tanácsrendeletekig minden olyan kiadvány meg­található, amely hiteles in­formációkat tartalmaz a tele­pülésről, a tanács és szervei működéséről. Hetenként kétszer: hétfő reggel 8-tól délután 4-ig, s szerdán reggel 8-tól este fél 7-ig várják a könyvtárba a tanácstagokat. Igyekeznek se­gítséget adni számukra a testületi ülésekre való felké­szülésben, sőt az ügyintézé­sekben is. Mivel e két nlapon az osztályvezetőktől az elő­adókig mindenki megtalálha­tó a hivatalban, mód van rá, hogy ki-ki egyből az illetéke­seknél kopogtasson ügyes-ba­jos dolgaival, kérdéseivel. A titkárságon egy ügyintéző és egy gyors- és gépíró áll a klubnapokon a tagság ren­delkezésére. Már elkészült a tanácstagi klub éves programjának ter­vezete is, amely a résztvevők tájékoztatását, s ülésekre va­ló felkészülését szolgálja. Éves szinten 5—6 alkalom­mal tartanak majd foglal­kozásokat. Minden esetben egy rövid aktuális tájékozta­tóval kezdődik majd a ren­dezvény. Ezt követően olyan témákról hangzik el tájékoz­tatás, mely széles körű ér­deklődésre tarthat számot. Az első klubfoglalkozást terv szerint április 29-én, dél­után 4 órakor tartják. Ezút­tal várhatóan az orvosi kör­zethatárok módosítása, vala­mint az állattartásra vonat­kozó tanácsrendelet-tervezet megvitatása lesz a téma. Ha igénylik a tanácstagok, akkor a hétfő és szerda mel­lett más napokon — akár szombaton is — lehetőséget teremtenek a városházán a klub látogatására. (H.) Tanít a diák, felel a tanár Fordított nap a Kölcseyben Felkereste szerkesztőségün­ket csütörtök délelőtt a nyír­egyházi Kölcsey gimnázium és szakközépiskola igazgató­helyettese, Gazdag Barna és iskolalátogatásra invitált. Történelem, és matematika órán hospitáltunk. Csak az volt furcsa, hogy a felelők nem kék, hanem fehér kö­penyt viseltek. Kéket egyéb­ként senkin sem láttam — ennek hordását az igazgató megtiltotta. És még sok min­dent: például­ a szeszesital- és dohányfogyasztást (feltű­nő helyen), meg a kábítósze­rek alkalmazását, ide értve a morfiumot, az LSD-t és a matematikát. A rendelkezé­sek megszegői pedig dupla fizikaóra-hallgatásra ítéltet­nek! Fordított napokat tartanak ugyanis a Kölcseyben. Diá­kok tanítanak, pedagógusok felelnek. Egészen jól. Még azon a tanárvetélkedőn is, amit a nagyszünetben ren­deztek. Fogós kérdések hangzottak el földrajzból és angolból, természetesen más szakos tanárok részére. Tanítás után még break­­jazzbalett-bemutató, a „La­­zaCH f-üttes” koncertje, ta­nár,diák ügyességi verseny várta az érdeklődőket. Pén­teken pedig különböző vetél­kedők, kötésminta-bemuta­­tó, természettudományos kis­­filmek vetítése volt. A tanárok részéről rugal­masság, a diákok részéről jó ötletek jellemezték a fordí­tott napokat. Ahogy az „igaz­gató úr", Kruták Gyula meg­fogalmazta: „Minden nagyon szép, minden nagyon jó, min­dennel meg vagyok eléged­ve." Bartha Andrea Felel a tanárnő.

Next