Kelet-Magyarország, 1987. július (44. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-01 / 153. szám
, XLIV. évfolyam, 153. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1987. július 1., szerdaM Fél év Nem tapasztaltak különösebb hajrát az mmmé áruszállításban a záhonyi vasutasok. Pedig máskor ilyenkor, a fél év zárására ugyancsak felgyülemlenek az áruval rakott vagonok, szinte mindenki egyszerre akarja behozni a korábbi hónapok lemaradását. Bár ebből a vasúti tapasztalati tényből nem szabad túlzott következtetéseket levonni, azonban más forrásokból is kiderül, hogy a korábbitól sokkal egyenletesebb, tervszerűbb volt a termelés igen sok ütemben. Az egyenletesebb termelés pedig azt is jelenti, hogy ha nem is rohamléptekkel, de megindult az iparban, az élelmiszeriparban az a fejlődési szakasz, amelyet már régóta várunk. Különösen fontos, hogy legtöbb helyen nem a mennyiségek hajszolása volt a cél, hanem a minőséget, az eladhatóságot tartották szem előtt. A Szatmár Bútorgyárban az idén egy új gyártósor kezdte meg a termelést, amely a korábbitól jóval többet tud számítógépes vezérlésével, nagyobb termelékenységével. Az évek óta csak az előző szintet megtartó textiliparban is arról számolnak be, hogy az új gépek beállításával sikerült megfelelő üzleteket kötni, ennek alapján zajlik a termelés. A tervezettől, a fél évre esőtől jobb eredményt prognosztizál az erdőgazdaság is, ahonnan az ország hazai bányafaellátásának közel fele kikerül. Az első fél év összesítésére csak a következő napokban, hetekben kerül sor. Azonban látni kell, hogy ott, ahol maguk is felmérték a novemberi párthatározat után a gazdaság élénkítéséhez szükséges lehetőségeket és feltételeket, lépni is tudtak. Nemegyszer szervezeti változásokat vezettek be, új termékekkel jelentkeztek — mint a nyírteleki Agrogép vásári nagydíjas tartálycsaládja —, mert tudják, csakis ezen az úton lehet megtartani az eddigi eredményeket, fokozni azokat. A sok ütemben a külföldi partnerek most tomttik le a teljesítményt. Ezért hoztak intézkedéseket a Tungsram kisvárdai fényforrásgyárában, ennek a jegyében igazodik a termékválaszték bővítésével a megrendelőkhöz a nyíregyházi gumigyár, kezd rekonstrukcióhoz a vásárosnaményi forgácslapgyár. A minőség és a gazdaságosság vezérelte vállalati magatartás az, amelyik hosszabb távra teszi biztossá a termelést. Lányi Botond Sajtótájékoztató az egészségügy feladatairól Törvénymódosítás, végrehajtás Az egészségügyi törvény szeptember 1-jén hatályba lépő módosításának részleteiről, valamint a társadalmi egészségmegőrző program konkrét feladatairól tájékoztatták az újságírókat kedden az Egészségügyi Minisztériumban. Dr. Medve László egészségügyi miniszter egyebek közt elmondta, hogy szeptemberben megjelennek a módosításból következő miniszteri rendeletek. Addig még több szakmai konzultációra is sort kerítenek, például a művi meddővé tétellel kapcsolatos kérdésekről, a genetika új lehetőségeiről, illetve az ilyen beavatkozások veszélyeiről. Az egészségügyi törvény sokat vitatott, a hálapénzről szóló paragrafusával összefüggésben a tárca vezetője rámutatott: a módosítás egyértelmű szabályozást teremtett, ugyanis kimondja, hogy az egészségügyi ellátást az orvos nem kötheti ellenszolgáltatáshoz. Több megyei kórházban hozzáfogtak az érsebészeti profil kialakításához. A Celladammal kapcsolatos kérdésre válaszolva a tájékoztatón elmondották: több olyan adat van az Egészségügyi Minisztérium birtokában, amely a szer hatástalanságát bizonyítja. Egy akadémikusokból álló bizottság megerősítette: a Ceiladaim toxikus és nincs daganatellenes hatása. Változatlanul érvényben van viszont az a miniszteri rendelet, amely a szer emberen történő kipróbálását megtiltja. A konzervgyárakban folyamatos a zöldborsó-feldolgozás A konzervgyárakban megkezdődött a zöldborsó-feldolgozás szezonja. Ezekben a napokban tíz gyár fogadja a gazdaságokban nyújtott műszakban betakarított termést, amelyből az idén a tavalyinál többet vesznek át. A Nyírség Konzervipari Vállalatnál 7350 tonna zöldborsószemre szerződtek. Ebből 1300 tonnát már feldolgoztak. A termelés a múlt hét hétfőjén indult, jelenleg nagyüzem van. Becslés szerint a beszállítási, illetve feldolgozási tervet teljesítik, bár a nagy melegben fennáll a veszélye annak, hogy a zöldborsó túlérik. A késztermék már ezen a héten útnak indult, az NDK-, illetve szovjetunióbeli piacokra. A szállítmányokból azonban belföldre is jut elegendő menynyiség. A konzervgyári feldolgozásra alkalmas zöldborsó fejlődése és érése két és fél-három hetet késett. A tartósításával foglalkozó gyárak a tervezett mennyiségnek eddig csupán ötödét dolgozták fel, míg tavaly ilyenkor már a négyötödét átvették. MA naményban (2. oldal) Bizonyítvány mellé gvízes nudli (3. oldal) Leáll a gumigyár Július első napjaiban, pontosabban tizenkettedikéig szabadságra mennek a nyíregyházi gumigyár dolgozói. Eddig csak a mezőgazdasági abroncsgyárban rendszeresítették, hogy éves nagyjavításra leállítják a termelőberendezéseket, most valamennyi üzemben szüneteltetik a munkát. Azért, hogy ne legyen lemaradás, az év elején nagyobb tempót diktáltak, most hét végén pedig azért dolgoztak szombaton és vasárnap, hogy ezt a két napot csúsztatással (munkanapáthelyezéssel) tudják be szerda és csütörtök helyett. Természetesen nem mindenki megy el szabadságra, mert a leállás célja éppen az, hogy a szükséges karbantartásokat elvégezzék. Különösen az energiarendszer karbantartása — a szolgáltatókkal karöltve — fontos, de a gépek szükséges nagyjavítását is erre az időre ütemezték, így néhány százan dolgoznak a gyárban. Ugyancsak ügyeletet tart a szállítás és raktározás stábja. (1b) Szekciókban folytatódik a nyári akadémia A legkorszerűbb szervezési módszerekről és azok konkrét üzemi tapasztalatairól hangzottak el előadások tegnap a XIV. nyári szervezéstudományi akadémián Nyíregyházán. A Bessenyei György Tanárképző Főiskola nagyelőadójában először Farkas Ferenc kandidátus, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem docense, az MTA Szervezési és Vezetéstudományi bizottságának titkára beszélt a nem fizikai munka szervezésében rejlő lehetőségekről a vállalatoknál. Ezt követően a vezetési rendszerek korszerűsítésének időszerű kérdéseiről fejtette ki álláspontját Papp Péter, a debreceni Ybl Miklós Építőipari Főiskola igazgatója, majd a megbízhatóság, a karbantartás és a biztonság szervezésérőltartott előadást Gaál Zoltán, a veszprémi Nehézipari Műszaki Egyetem Szervezési Intézetének igazgatója. Ma négy szekcióra bomlik az eddig egy programmal folyó akadémia, amelynek napirendjén délután üzemlátogatás szerepel a Szatmár Bútorgyárban Mátészalkán. BROKKOLI HOLLANDIÁBA. Harminc hektáron termesztenek brokkolit a székely-ramocsaházi Rákóczi Termelőszövetkezetben. A termés, melyet már három hete szednek, kiváló. Ezért is kerülhetett sor az exportra. A holland megrendelőnek 10 vagonnyit szállítanak, kamionokkal. Még körülbelül öt hétig tart a szedés, a belföldre szánt termést a miskolci hűtőház vásárolja fel. (Jávor László felvétele) Másfél száz gabonafajta kísérleti bemutató a kállói homokon Nagy az igény az új iráni Kalászos gabona fajtabemutatót és tanácskozást tartottak június 30-án a Vetőmag Vállalat Nyírségi Kutató Központ Nagykállói Kísérleti Telepén. A bemutatóra több mint száz szakember volt kíváncsi és ez jelzi, hogy a gabonatermesztésben a jól megválasztott fajta az egyik legfontosabb tényező. Szabó Zoltán, a Mezőgazdasági Minisztérium csoportvezetője előadásában hangsúlyozta: módosult a fajtapolitika és ennek lényege, hogy előtérbe került a minőség. Búzánál elsődleges a jó sütőipari érték. A nagyobb hozam a takarmánygabonánál fontos. Szabolcs-Szatmárban a mezőgazdasági üzemek 23 búzafajtát termesztenek. Hogy hol, melyik a legelőnyösebben és legbiztonságosabban termeszthető búzafajta, azt az üzemi körülmények döntik el. Ilyen alapon helyes, ha a köztermesztésben több fajtával próbálkoznak a gazdaságok. Bírálat érte az üzemi, nagyparcellás fajtaösszehasonlító kísérleteket. A megyében nagyparcellás kísérletet mindössze négy helyen végeznek és komoly hiba, hogy a 10 ezer hektártól nagyobb területen vetett őszi és tavaszi árpánál nagyparcellás fajtakísérlet egyáltalán nincs. Ha figyelembe vesszük a megye széles skálájú talaj- és éghajlati viszonyait, úgy a fajtaösszehasonlító kísérletek jelentősége termelési biztonság és jövedelmezőség szempontjából máris indokolt. A gabonatermesztésben a jövedelemtermelő-képesség fokozása állandó követelmény — mondta Tóth Lajos, a GITR igazgatóhelyettese, amikor a rendszertermelés tapasztalatairól szólt. Fajtamegválasztáskor a jövedelmezőség érdekében négy szempontot kell figyelembe venni. Ezek: helyhez viszonyítva mmire képes a vetőmag, mennyire viseli el az időjárási és más szélsőségeket, beleillik-e a fajta a környezetbe, és végül a termelés-összetevők aránya mennyiben felel meg a követelményeknek. A búzatermesztés idei gyakorlatáról szólva az előadó kijelentette, hogy hasonló körülményekre még nem volt példa. A kései vetés és kelés, a hosszú tél ellenére a búza jól viselkedett. Ez a köztermesztésben alkalmazott fajták igazolása. Szó volt a találkozón a hazai fajtanemesítés helyzetéről. Dr. Bedő Zoltán, a Martonvásári Kutató Intézet osztályvezetője elmondta, hogy az új fajták iránt nagy az igény. A martonvásárifajták, amelyekből Szabolcs- Szatmárban is sokat vetnek, megállják a helyüket. Érvényesül az a hármas követelmény, a termőképesség, a minőség és a termelésbiztonság. Martonvásárnak ma 15 állami minősítésű búzafajtája van. Ezek mellett jelentős területen termesztik meg a Szegedi Gabonatermesztési Kutató Intézet kalászosait. A bemutatóterületen a szakemberek 165 kalászosgabonafajta kísérleti parcelláit láthatták. A kísérleti telep munkatársai a vendégeknek a fajtajellemzőkön túl azt is elmondták, hogy a 122 hazai mellett 43 külföldi fajtával végzik az összehasonlító kísérleteket. Az eredmények jók. Igazolódott, hogy gyengébb homoktalajon is lehet eredményesen búzát termeszteni. Érdekessége volt a tanácskozásnak a kenyérízbírálat. A sütőipari vállalat a köztermesztésben lévő különböző búzafajtákból sütött kenyereket tette közszemlére. A búzatermelők ízleléssel is meggyőződhettek arról, hogy milyen búzából lehet rugalmas, finom kenyeret sütni. (i. e.) Szakemberek a bemutatón.