Kelet-Magyarország, 1988. január (45. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-02 / 1. szám
XLV. évfolyam, 1. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1988. január 2., szombat 1 A minőség mércéje Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke a rádióban és a televízióban újévi köszöntőt mondott, amelyet az alábbiakban játsünk lóflfs első napján őszinte tisztelettel köszöntöm va 1700lamennyiüket. A párt- és az állami vezető testületek jókívánságait tolmácsolva boldog, békés, eredményes új esztendőt kívánok önöknek és népünk minden barátjának. Boldog új évet kívánva testvéri érzésekkel köszöntöm a határainkon túli magyarokat is; a környező államokban élőket csakúgy, mint azokat, akiket sorsuk messzi távolokba, a világ különböző tájaira vezetett. Az 1988-as esztendő számunkra többet jelent, mint az évek megszokott változását. Felgyülemlett gondjaink megoldásának, megméretésünknek fontos időszaka előtt állunk. Azok a célok, amelyek a párt Központi Bizottságának a múlt évi júliusi állásfoglalásán alapulnak, és a kormánynak az Országgyűlés által jóváhagyott munkaprogramjában, valamint az idei népgazdasági tervben öltenek testet, az eddigiektől eltérő igényeket, nagyobb követelményeket támasztanak valamennyiünkkel szemben. Emelkedett a minőség mércéje, és ez fokozott összpontosítást, egyéni és közös erőfeszítést, újfajta gondolkodást, cselekvő magatartást követel. Jobb, hatékonyabb munkával juthatunk túl a jelenlegi nehézségeken. Van közösen vállalható programunk, amelynek valóra váltásával sikeresen folytathatjuk a szocialista Magyarország építését, megteremthetjük az ismert és feszítő szociális gondok megoldásának anyagi feltételeit, eredményesen szolgálhatjuk népünk anyagi és szellemi gyarapodását. Feladataink széles körű vitában, az egymással is ütköző vélemények nyomán formálódnak nemzeti programmá. Közös, egybehangzó álláspontunk — amely programunknak is fontos része —, hogy a gazdasági reform továbbvitelének, a szocialista demokrácia kiteljesítésének, a politikai intézményrendszer fejlesztésének útján haladjunk. Olyan szocialista reformtörekvések ezek, amelyeknek megvalósításában bízvást támaszkodhatunk népünk nagy többségére. Építhetünk a Szovjetunióban és más szocialista országokban végbemenő társadalmi-gazdasági megújulás tapasztalataira és a korszerűbb együttműködésben rejlő lehetőségekre. Programunk valóra váltására munkára hívunk minden honfitársunkat, akinek szívügye szocialista hazánk jelene és jövője. Az idei évkezdéshez erőt és a folytatáshoz reményt ad, hogy 1987-ben a népgazdaság helyzete valamivel kedvezőbben alakult, mint a megelőző két esztendőben. De tudnunk kell, hogy mindez még nem elegendő a program végrehajtásának megalapozásához. Töprengésre azonban nincs idő. Gondjaink megoldásával, feladataink teljesítésével nem várhatunk további évekig. Tettekre, cselekvésre van szükség. Megnyugtató és bizodalmat keltő számunkra, hogy az új esztendőben kedvezőbbek lesznek munkánk nemzetközi feltételei. A szovjet—amerikai rakétaegyezménnyel, a két nagyhatalom vezetőinek további haladást ígérő tárgyalásaival megnőttek a fegyverkezési hajsza visszaszorításának, a népek-országok közötti bizalom erősödésének, a békének az esélyei. Jóleső érzéssel gondolhatunk arra, hogy a nemzetközi légkör enyhüléséhez a Magyar Népköztársaság is hozzájárult. A jövőben is mindent megteszünk annak érdekében, hogy egy biztonságosabb világban élhessünk, dolgozhassunk. Abban a reményben, hogy közös akarattal megoldjuk az előttünk álló feladatokat, kívánok sikerekben gazdag új esztendőt, békét, boldogulást és jó egészséget kedves honfitársaimnak. _________________________________________________ II kormány ülése A Minisztertanács csütörtöki ülésén állást foglalt aközponti államigazgatási szervekhez tartozó háttérintézmények átfogó felülvizsgálatáról, szervezeti korszerűsítéséről. A felülvizsgálat célja a munka hatékonyabbá tétele, a költségvetési támogatások mérséklése, a működési költségek csökkentése. A Minisztertanács kijelölte az ezzel kapcsolatos feladatokat. Január elsejétől Mi számít a táppénzbe? 1988. január 1-jétől a táppénz, a szülési szabadság idejére járó terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, valamint a baleseti táppénz adóköteles jövedelem lesz. Ezért ezeket a társadalombiztosítási ellátásokat a jövő év elejétől a bruttósított keresetek alapján számítják ki. Az ellátások alapja azonban eltér a vállalatok által bruttósított keresetektől, azoknál általában magasabb lesz. A munkáltatók többsége ugyanis a decemberi béreket bruttósítja, míg a társadalombiztosítási ellátások megállapításánál az előző év egészében elért keresetet veszik figyelembe, s alapjuk mindazt magában foglalja, ami után a dolgozó nyugdíjjárulékot fizetett, így az ellátások alapjába az alapbér mellett beleszámítanak a különféle pótlékok és mozgóbérek — jutalmak, prémiumok —, valamint a nyereségrészesedés is. Az ellátásokat azonban már úgy kapják kézhez a dolgozók, hogy abból az adóelőleget — a fizetéshez hasonlóan — levonják a munkáltatók. A terhességi-gyermekágyi segélyt és a gyedet eddig is naptári napokra folyósították, a jövő évtől kezdve a táppénzt és a baleseti táppénzt is így fizetik, eddig ezek az ellátások csak a munkarend szerinti munkanapokra jártak. A változtatásra a számítások egyszerűsítése érdekében került sor. 1988. január 1-jétől az eddigi másfél év helyett a gyermek kétéves koráig vehetik igénybe az édesanyák a gyedet. Amennyiben gyermekük az idén már betöltötte a másfél évet, a gyedet nem folyósítják jövőre tovább automatikusan, hanem azt a szülőnek külön kell kérnie. Erre azért van szükség, mert a gyes mellett vállalhat különmunkát az édesanya, de ha gyeden van, akkor nem, s a gyed további folyósításához nyilatkoznia kell arról, hogy nincs különmunkából származó jövedelme. A személyi jövedelemadó bevezetése a nyugdíjak megállapítását is érinti. A nyugdíjak önmagukban nem adóznak majd, ezért a jövőben a kiszámításuk alapja is az adóval csökkentett kereset lesz. Fontos tudnivaló, hogy az év elejétől a nyugdíj megállapításakor a szolgálati időbe beleszámítanak az egyetemi és a főiskolai évek is. A korábbi tanulmányi időt azonban csak oly mértékben veszik figyelembe, mint amennyi jelenleg szükséges az adott felsőfokú képesítés megszerzéséhez. Városról bokortanyára Segíteni az otthonteremtést, lefékeznia városiba áramlást —ez volt a Nyíregyházi Városi Tanács céljja, amikor az évelején néhány közeli községgel összefogva kedvező telekvásárlási és építési lehetőséget teremtettek a lakosságnak ,a megyeszékhelytíz kilométer sugarú körzetében. Nyírteleiken száznál jóval több telket közművesítettek e célra, csakhogy az eredeti szándékkal ellentétben — nemelsősorbana nyíregyháziak, hanem inkább ahelybeliek vették igénybe ezt a lehetőséget. Sikeres volt a nyírrpazonyiakció, több nyíregyházi család vásárolt a várostól hét kilométerre parcellázott telkekből. Itt 200 ezer forintig terjedő vissza nem térítendőtámogatást és kamatmentes kölcsönt nyújtottak a városból felköltözőknek. A szabolcsi megyeszékhelyt övező bútorak világa — a régi városalapító tirpákok tanyai települései — úgytűnik, reneszánszukat élik: fellendült az építési kedv, a fiatalok számára is vonzó ma ez a központtól pár kilométerre levő lakhatási lehetőség: új otthonok 'tucatjai 'épülnek a Sóstóhegyen, a Kistélaki szőlőben és más városkörnyéki tanyákon. A Nyíregyháza keleti részén lévő Borbányán 320 telket alakított fel a város, és ott az utóbbi két esztendőben családi házak kertvárosi negyede bontakozik ki. A házak többségébe még be sem költöztek, a Zöldért máris megnyitotta a mikrokörzet építési stílusához mutatósan illeszkedő ABC-áryházát. 1981. UTOLSÓ ESKÜVŐJE december 0-r a délután Nyiregyházán: a holde« Ifjú pár Fizeti Tredére Korám Zol 1988. ELSŐ MEGYEI II.»SZÜLÖTTJE Virág Alexandra, • óra 45 perckor született a nyíregyházi kórházban. Elsején az Állami Biztosító igazgatója — Fehér László — ajándékkosárral és virággal köszöntötte az édesanyát és kislányát. Szemiszló Ferenc tudósítása Moszkvából Újév a reform jegyében Mínusz tizenöt fok, nagy hó, ragyogó napsütés — igazi tél köszöntött Moszkvára az új esztendő első napján. Itt azonban most nem is annyira az újévi köszöntés vagy az időjárás a központi téma, hanem a jövő. Mert például mozgalmasnak ígérkezik az 1988. január elsején életbe lépett vállalati törvény, amely gyakorlatilag a gyökeres gazdasági reformokat indítja útjukra. A vállalati törvény a maga nemében páratlan dokumentum, modernizálási törekvéseket takar. Előírja például, hogy a vállalatoka jövőben nagyobb függetlenséget kapnak a gazdálkodásban, illetve a nyereség felhasználásában, önállóan terveznek, s az ötéves tervet is „lent” a gyárkapukon belül kezdik kidolgozni. Első ízben fogalmazódik meg, hogy az igazgatót a dolgozók kollektívája választja, a vállalatot pedig a dolgozók tanácsa kormányozza — az igazgatóval és az üzemi adminisztrációval karöltve. Forradalmasítja a szovjet gazdaságpolitikát az a rövid, de annál jelentősebb paragrafus, mely bezárással fenyegeti a veszteséges, csődbe ment vállalatokat. (Számuk több ezer, becslések szerint.) A törvény konkrétan kimondja, hogyan kell felszámolni a veszteséges vállalatot, s kimondja: az elbocsátott és ideiglenesen munka nélkül maradt dolgozók még hat hónapon át kapják utolsó havi átlagfizetésüket. Ugyancsak a múlttal való szakítást jelképezi a nagykereskedelem, a vállalatok egymás közötti kereskedelmének szentesítése, amely a hiánypszichózis miatt felhalmozott holt tőkét hivatott bevonni az országos gazdasági vérkeringésbe. A januári központi bizottsági ülésen döntés született arról, hogy 1988 júniusában összehívják — évtizedek óta először — az SZKP pártkonferenciáját, amely értékeli az 1985 óta megtett utat. A pártkonferencia jelentősége alighanem felér majd a kongresszuséval, márcsak azért is, mert a peresztrojka és a glasznoszty híveinek és nyílt vagy burkolt ellenzőinek öszszecsapását ígéri. Az új irányvonal támogatóinak feladata, hogy meggyőzzék a huszáros rohamokat, gyors, parádés győzelmeket, azonnali eredményeket várókat s megelőzzék a kiábrándulást. Mert a valódi peresztrojka még csak most kezdődik, a gazdasági reform beindulásával, a gazdaság új alapokra helyezésével. Az eddigi ízelítőket most egy átfogó, minden irányú reformprogram váltja fel. S végül ne feledkezzünk el az év másik, várhatóan sorra kerülő nagy eseményéről: Ronald Reagan amerikai elnök moszkvai látogatásáról. Ha minden a tervnek megfelelően halad, nyáron Reagan és Gorbacsov a szovjet fővárosban aláírja a következő leszerelési egyezményt, amely a hadászati ballisztikus nukleáris fegyverzeteket csökkentené kölcsönösen ötven százalékkal. Addig még hátra van jó néhány megbeszélés, de Washingtonban elvi megállapodás született e nagy horderejű egyezményről. Ha létrejön, 1988 a világpolitika és a diplomácia számára tökéletesen beváltja a reményeket. És miért ne jöhetne létre? Moszkva, 1988. január 1.