Kelet-Magyarország, 1988. április (45. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-01 / 78. szám
XLV. évfolyam, 78. szám ÁRA: 1,80 FORI 1988. április 1., péntek MA Kulturális körkép (2. oldal) Segítő kéz a letelepedőknek Foglalkoztatási feszültségeink országos figyelmet sürgetnek ÜLÉST TARTOTT A MEGYEITANÁCS A Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács — Bánóczi Gyula tanácselnök vezetésével — csütörtökön ülést tartott. A testület először személyi ügyekről tárgyalt. Bizottsági tagokat mentett fel és új tagokat választott, majd a végrehajtó bizottság megüresedett helyére Kósa Barnabást, az ÉRDÉRT Vállalat mátészalkai üzemének igazgatóját választotta meg. Ezt követően — többek között — deha A létbiztonság csak úgy valósítható meg, ha elegendő és elfogadható jövedelmet nyújtó munkaihelyeik állnak rendelkezésre. Megyénkben a munkalehetőség hiánya az évek során állandósult, s a foglalkoztattási feszültség folyamatosan éreztette hatását — állapította megtöbbek között az írásos előterjesztés a munkaerő-gazdálkodás helyzetéről, amelyhez a végrehajtó bizottság megbízásából Juhász Gábor, munkaügyi osztályvezető fűzött szóbeli kiegészítést. A felszabadulás óta több mint 200 ezren kényszerültek elhagyni a szűkebb hazát, Szabolcs-Szatmárt, s a nagyarányú népességcsökkenés elsősorban a nem kielégítő munka-, kereseti és megélhetési lehetőségre vezethető vissza. Az okok között találjuk, hogy az elmúlt négy évtizedben Szabolcs-Szatmár igen alacsony hányadban részesült a beruházásokból. A tarthatatlan helyzet, a feszítő gondok vezették a hatvanas évek közepénarra, hogy a párt Politikai Bizottsága határozatot hozzon Szabolcs-Szattmár kiemelt fejlesztésére. Ennek megvolt a kedvező hatása: 1984 végéig a megye 903 millió fejlesztési támogatásban részesült, amelynek felhasználásával 3,6 milliárd forint értékű, s mintegy 20 ezer fő foglalkoztatását jelentő beruházás valósult meg. A mezőgazdaságban felszabaduló munkaerőtovábbi foglalkoztatásának lehetőségét a termelési adóból visszatérítendő, közel 530 millió forintból létrehozott melléküzemági tevékenység teremtette meg. Fontos eredmény, hogy az említett idő alatt 35 ezer olyan nő vállalhatott munkát, akinek túlnyomó része szakmai képzettségel nem rendelkezett. Mindezek nyomán a hetvenes években csökkent az elvándorlás,sőtt a megye népességének száma 21 ezerrel növekedett. Sajnos, évtizedünk elején ez a növekedési pálya módosult, majd negatív változásokkövetkeztek be (csökkent a kereslet a munkaerőpiacokon, visszaestek a beruházási lehetőségek), amit az is mutat, hogy az aktív keresőik száma 1980—85 között 4100- ra vitában tárgyalták meg a munkaerő-gazdálkodás és foglalkoztatottság megyei helyzetéről készített előterjesztést, amely megkülönböztetett figyelmet szentelt a fiatalok elhelyezkedési gondjainak. A továbbiakban a megyei tanács egészségügyi, szociálpolitikai, valamint az oktatási, ifjúságpolitikai és sportbizottsága tevékenységét értékelte a tanács, s köszönetét fejezte ki e bizott al csökkent. Ez a hullámvölgy újból hátrányos helyzetbe juttatta a megyét, ismét növekedett az elvándorlás, s a nehéz helyzet egy sortársadalmi probléma forrásává is vált (kevesebb házasságkötés, csökkent a születések száma.) Már 1985 őszén megállapította a megyei tanács végrehajtó bizottsága: az évtizedek során felgyülemlett foglalkoztatási gondokat a megye saját erejéből képtelen megoldani,s az új munkahelyek létrehozásához központi támogatásra van szükség. Ám az erőfeszítések, a különböző támogatások ellenére is tovább romlott Szabolcs- Szatmárban a foglalkoztatás helyzete. Az aktív keresők száma 1985-ben 1700-zal, 1986-ban 1900-zal, míg tavaly már 3200 fővel csökkent. A keményedő gazdasági követelmények és a szigorú szabályozórendszer hatása következtében a megyében eddig egy telephely, egy szövetkezet, egy költségvetési üzem és társulás szűnt meg, ami több mint 230 ember elbocsátását jelenti. Nehezíti a helyzetet, hogy az anyavállalatok a gyáregységek értékesítésével kívánják az egyensúlyt helyreállítani, a szanálást elkerülni. Ez Fehérgyarmattól Tiszabercéligtöbb üzemet éstöbb száz embert érint., Úgyszintén tetézi a gondokat a más megyéből hazatérő távolsági ingázók mimikáiba állítása. (Ez év februárig számuk elérte a négyszázat.) Ma is itt találató a legtöbb elhelyezkedni nem tudó pályakezdő és mobilizálható munkaerő. A súlyos gondok közül is kiemelkedik a munkaképes korú fiatalok problémája. Évenként átlagosan 17—18 ezer fiatal fejezi be tanulmányait. S ha mindent egybevetünk, akkor is évenként 1300 —1500 fiatal kénytelen elhagyni munkaalkalom híján a megyét. E probléma megoldása sem tűr sokáig halasztást. (Évtizedünkvégén mér több mint 7 és fél ezer fiatal igényel majd évenként munkát.) A testület részletesen megvitatta atársadalom és gazdasági folyamatok kölcsönhatását, a gazdaságilag elmaradott körzetek felzárkózságokban tevékenykedők munkájáért. Jóváhagyta a testület a megyei népi ellenőrzési bizottság idei ellenőrzési tervét, elfogadta a tanácsi irányítású háttérszervezetek korszerűsítésének programját, majd „A Szabolcs- Szatmár Megyei Tanács alkotói díja” idei adományozásáról döntött. A megtárgyalt napirendek fontosságát az is bizonyítja, hogy öt tárca képviseltette magát a megyei tanács tegnapi ülésén. Hatására készült program hatását is. A vitábanelsőként Benke László (Kállósemjén) azt ecsetelte, hogy a munkahely elvesztése milyen nagy megrázkódtatással jár és erről nyíltan kell beszélni, nagy figyelmet fordítani a pályakezdőikre. Galvács Miklós (Fehérgyarmat) elmondta, hogy a térségben ezer fiatal vár munkára, s hogy a határ mentén 40 kilométeres sávban nincs ipari munkahely. Ojtozi János (Benyige, Kömörő, Szatmárcserke) azt hangsúlyozta, hogy a foglalkoztatási gond Szabolcs-Szatmár akkui betegsége, s ecsetelte az elbocsátások és az állami teendők szoros összefüggését. Vörös István, a MÉM főosztályvezetője arról beszélt: a minisztérium segít, hogy a mezőgazdasági üzemek a nehézségek ellenére is stabilak maradjanak Szabolcs-Szatmárban,ahol a 117 termelőszövetkezetből 104 kedvezőtlen adottságú, s ezt a kormányzatnak figyelembe kell vennie. Az idei 600 milliós országos fejlesztésből jelentősen részesedik Szabolcs- Szatmár — mondta, az eredményesebb gazdálkodás új formáinak meghonosítását hangsúlyozta. Varga Gyula,a megyei pártbizottság első titkára hangsúlyozta: megyénk történelmének legrégibb és legnagyobb gondját tárgyalja a tanács, hiszen még az úgynevezett „arany évek”idején is megvoltak a sajátos foglalkoztatási nehézségek, s az utóbbi időben ezek súlyosodtak. 1980—86 között jelentősen csökkent a megye több részén a lakosság lélekszáma és tény, hogy — például a fehérgyarmati körzetben— elnéptelenednek egyes községek. Most elsősorban a pályakezdőket érinti a foglalkoztatási nehézség, s ez azt jelenti, hogy Szabolcs-Szatmár kénytelen elengedni az ország más részére a kvalifikált fiatal munkaerőt. Ugyanakkor probléma, hogy mind többen jönnek vissza, hiszen a leépítéseknél elsősorban az ingázókat bocsátják el. Az utóbbi időben közülük már 1300-an jelentkeztek munkáért. A gondok együttes kezelése túlnő a megye erején, ez már a kormány szintjére is , tartozik. Szólt a határmenti kapcsolatokban rejlő lehetőségekről, s arról, hogy a jelenlegi kényszerhelyzet helyett jól végiggondolt koncepcióra van szükség foglalkoztatási nehézségeink enyhítésében. Márton Mihály (Vásárosnamény) a beregi térség tapasztalatairól szólva hangsúlyozta: a megyét elhagyó fiatalok jó része gyökértelenné, majd deviánssá válik. Soltészné Pádár Ilona, a Hazafias Népfront megyei titkára hangsúlyozta: a társadalomban egyetlen ember sorsa sem lehet közömbös, hát még egy megye sorsa az országnak. A szabolcsi foglalkoztatási feszültségek halogatása tovább növeli a súlyos társadalmi problémát. Szükséges, hogy mindenütt lássák: Szabolcs-Szatmár nem könyöradományt kér, hanem jogos segítséget vár. Varga Gyula (Tyúkod) a fiatalok és a nyugdíjasok problémájával foglalkozott, majd a cigány lakosság helyzetét elemezte. Rózsa József, az ÁBMH főosztályvezetője arról beszélt, hogy a testület döntése a 24. órában születik, mert valóban súlyos a foglalkoztatási helyzet Szabolcs-Szatmárban. Beszélt a tévhitről, hogy itt csak szakképzetlen munkaerő van, ez korántsem igaz, ezért bátran lehet korszerű üzemeket is létesíteni. Tájékoztatta a testületet néhány kedvező központi döntésről, például arról, hogy április elseje után a 10 főn aluli, elbocsátás esetén is juttatható az elhelyezkedési támogatás. Beszélt arról, hogy a jövőben a mezőgazdaságban a vállalkozásokat az állam jelentős összeggel támogatja,hogy így is csökkenjen a munkanélküliek száma. László András, a megyei tanács általános elnökhelyettese szerint 10—12 ezer új munkahelyre lenne szükség a hetedik ötéves tervben, hogy nagyjából megoldódjanak a foglalkoztatási gondok, de ennek csupán az egyharmadára van lehetőség. A kritikus helyzet gyors megoldást sürget, a norma hivatás helyett megkülönböztetett támogatásra van szükség Pongrácz Antal, az ÁISH általános elnökhelyettese a munkaerő-foglalkoztatás és a fiatalok helyzetének összefüggéséttaglalta, arról beszélt, hogy milyen nehéz feladat a hatékony foglalkoztatás és a munkához való jog kezelése. „Váltóállításra" van szükség a gondolkodásunkban, azért, hogy megtudjuk állítani a Szabolcs-Szatmárban istapasztalható hátrányok újratermelődését. Halinda Tibor, az SZMT titkára azt sürgette, hogy új munkahelyeket ott hozzanak létre, ahol a legnagyobb mérvű a létszámleépítés. Az elhangzottak nyomán hozott határozatot a megyei tanács a munkaerő-gazdálkodás és foglalkoztatottság legsürgősebb feladatainakmielőbbi megoldására. A tavaszi ültetéshez válogatják a burgonyát a Balkányi Állami Gazdaság Biriben lévő burgonyatárolójában. (cs) 1 l,H* 11 ■■ ■ mi Tavaszi határszemle Előkészítve várják a feliek a jepeket Túlzás lenne azt mondani, hogy szorgoskodókkal van tele a határ. Szatmárban, Beregben és a Rétközben sok a felszíni víz, az elmúlt napok esőzését képtelen befogadni a talaj. A folyók, csatornák és vízfolyások magas vízállása is közrejátszik abban, hogy a termőföldek vízszintje magas, a mélyebb fekvésű részeken a felszíni vízborítás összefüggő. Azért dolgoznak is. Legsürgetőbb tennivaló a kalászosok lombtrágyázása a vegyszeres gyomirtással kombinálva. A nagykállói Nyírség, a máriapócsi Rákóczi Termelőszövetkezetek gabonaföldjein most szinte megállás nélkül dolgoznak a vegyszerezők, de ezt teszik mindenütt, ahol elég szilárd a talaj a földgépek kártétel nélküli munkájához. Jártunk a máriapócsi agrokémiai telepen is. Megállás nélkül készül a folyékony műtrágya. Torma Tamás a telep vezetője közölte, hogy a tavaszi időszakban éjjelnappal kétszer tizenkétórás műszakban üzemelnek. Napi 100—150 tonna folyékony műtrágyát szállítanak ki a környező üzemek. Húsvétkor is ügyeletet tartanak annak érdekében, hogy az esetleges jó időt kihasználva dolgozhassanak a gépek. A szuszpenzálható műtrágya most elegendő, nincs fennakadás a partnergazdaságok kiszolgálásában. Újdonság a telepen, hogy elkészült és üzembe helyezték az amonizáló egységet. A CHEMOBI-HAR kivitelezésében készült vegyi üzem a cseppfolyós 82,3 százalékos ammóniákból készít 20 százalékra hígított változatot. A berendezés az országban egyedülálló, előnye, hogy a helyszíni hígítással nem kell a vegyi üzemekből hosszú távon vizet szállítani, az eljárás költségtakarékos és gazdaságos. Felső-Szabolcsban már hozzáláttak a csíráztatott burgonya ültetéséhez. A burgonyaültetés még nem általános, de aki korai terméssel kíván piacra menni az igyekszik. Általános a dohánytermesztők munkája. A magokat a fóliasátrakban már elvetették és a jó kelést, a biztonságos palántanevelést elősegítendő, locsolják az ágyásokat. A tavaszi határszemle az egy évvel korábbihoz viszonyítva most jóval kedvezőbb képet mutatott. Nincs szárítatlan terület, magvetéshez már a kukoricaföldeket is előkészítették. Amire szükség lenne, az csak a száraz, napos idő, hogy a szikkadt talajon dolgozhassanak a gépek. A megyében tavasziakkal 150 ezer hektár területet kell bevetni és ez nem kevés, ugyanakkor a kertápolás, a növényvédelem is halaszthatatlan. (seres) Felszabadulásunk ünnepén Megemlékezés megyeszertei Színes programmal köszöntik megyénkben hazánk felszabadulásának 43. évfordulóját. Nyíregyházán díszünnepséget tartanak a Váci Mihály művelődési központban április 2-án 11 órakor. „Szabadság a zenében" címmel összeállítást hallhatnak a vendégek az egyesített vegyes kar és a szabolcsi szimfonikus zenekar előadásában. Szombat délelőtt koszorút helyeznek el Nyíregyházán a kozák lovas szobornak talapzatán és a temetőben a román hősök emlékművén. Az ünnepségekre szovjet, lengyel és román delegáció érkezik. A vendégek résztvesznek a KEMÉV-nél, a Volánnál és a TITÁSZ-nál az üzemi ünnepi megemlékezésen. A felszabadulási évforduló alkalmából faluházat avattak Varsánygyürében. Vásárosnaményban a szovjet hősök emlékművénél koszorúznak ma, Nyírbátorban szintén ma lesz a koszorúzás. Ugyanekkor Kisvárdán ünnepi nagygyűlést tartanak a szeszipari vállalatnál, utána a városi KISZ-bizottság Bolondos április címmel tavaszköszöntő műsorral lép a közönség elé. Mátészalkán szintén pénteken koszorúzzák meg a hősök emlékművét, Tiszavasváriban még március 31-én elhelyezték a virágokat a szovjet hősi emlékművön. Fehérgyarmaton ünnepi gyűlést tartanak a művelődési központban április 1-jén 17 órától.