Kelet-Magyarország, 1989. június (46. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-01 / 127. szám

2 A Móricz Zsigmond Színház Munkácson Tilda néni bukszája — Egyszerűen fantasztikus volt — állítják egyhangú­lag színházunk fiatal művészei, akik május 21-én Munká­cson előadták Tamási Áron: Ének és madár című székely népi játékát. — Fantasztikus élmény volt, ahogy az első pillanat­tól kezdve a nézők elfogad­tak bennünket, ahogy velünk együtt éltek — meséli Tóth Károly. — Sikerült kiszakí­tanunk őket két órára az éle­tükből; az előadás után „el­varázsolt” embereket láttunk. A csoda persze Tamásinak k­öszönhető. És Tilda néni­nek ... Dr. Vaszócsik Lászlóné, Tilda néni 71 esztendős asz­­szony. Matematika-fizika szakos tanári diplomát szer­zett hajdan Budapesten, de visszament tanítani szülő­földjére, Kárpátaljára. Most, 1987 óta ő az elnöke a II. Rákóczi Ferenc Baráti Kör­nek, amely eddig 100 bejegy­zett tagot számlál. És Tilda néni intézett min­dent, a szállást, a fogadást, az étkezést. — Ilyen ember nincs több — mondja Hor­váth László Attila. — őstí­­pus. — Ő fogja össze az itteni magyarságot — szól közbe Csikós Sándor, aki később el­meséli, hogy Tilda néni és barátai az előadás előtt a fo­lyosón elhelyeztek egy per­selyt, amolyan bukszát, amelybe a belépődíjat kellett bedobni: egy rubelt. A stáb tagjaitól azt is meg­tudtam, hogy a kör vezetősé­gi tagja, dr. Balogh Géza, szülész-nőgyógyász, azzal en­gedte őket színpadra: ennek az előadásnak sikerülnie kell, ugyanis ez az első ren­dezvényük. Ha ez megbu­kik, az emberek többet nem jönnek el. Az Énekes madár azonban kiemelkedő sikert aratott. — Csupa boldog arcot lát­tam a nézőtéren — emléke­zik Tóth Károly, akire érez­hetően nagy hatást gyakorolt a munkácsi vendégszereplés. (Nem is csoda, hiszen Tilda nénitől azt is megtudta, hogy a II. Rákóczi Ferenc Kör most először ünnepelhette meg március tizenötödikét. Előbb megtisztították a gaz­tól, majd megkoszorúzták az egykori emlékművet, s eléne­kelték a Szózatot...) — Persze, szerencsés idő­ben jártunk ott — szól köz­be Horváth László Attila — aznap misézett ott Paskai bíboros... A fiatal színészek azt ter­vezik, hogy ősszel Ungvárra és Beregszászra is elmennek, hiszen odaát az egész Ta­mási-jelenség egészen más­képp jelentkezik, mint ná­lunk ... (k. zs.) Itt a nyár, sokan már napos­nak. Sok tinédzser bőre tele van pattanásokkal, ezek el­tüntetésére kiváló gyógyír a napsugár. Napkúra előtt ajánlatos a bőr szakszerű ki­tisztítása, melynek mesterei a kozmetikusok. (suri) Könyvü­nnep A ma kezdődő, sor­rendben immár hatvanadik könyv­héten talán kevesebb lesz a rendezvény, s a terve­zett új könyvek közül sem jelenik meg mindegyik időben — mégis, így is ünnep ez. A sodró politi­kai forgatagban legalább néhány napig ismét a könyv, az irodalom áll majd az érdeklődés egyik középpontjában. Megyénkben is lesz al­kalom a választásra. A könyvkiadóknak az ün­nepre időzített, mintegy félszáz kiadványa mellett a Püski Kiadó több köte­tét is kézbe veheti az it­teni olvasó, maga Püski Sándor, a híres, New York-ban élő kiadó is el­látogat Nyíregyházára. Külön öröm, hogy bő­vült a helyi kiadású köny­vek választéka is. A Mó­ricz Zsigmond könyvtár gondozásában több kötet a könyvhét tájékán látott napvilágot. A Téka-soro­zat legújabb darabjaként megjelent a Sipkay Bar­na-emlékkönyv, amely a már-már elfeledett író írá­saiból nyújt át az olvasó­nak egy csokorra valót. Szintén szellemi öröksé­günk ápolását szolgálja a Kis Ferenc költői világát bemutató kötet, amely Az ínség és harc fia címet vi­seli, s amelyet Tidrenczel Sándor állított össze. A Szabolcsi Téka kilence­dik kötete, a Móricz Zsig­mond és Szabolcs-Szatmár alcímű szöveggyűjtemény az író 34 művét idézi: azokat, amelyek gyermek­korának és későbbi láto­gatásainak emlékeit, a múltat idéző töprengéseit tartalmazza. Szintén kap­ható a könyvhéten Czine Mihályt köszöntő kiad­vány és bibliográfia, ez ugyancsak a közelmúlt­ban jelent meg a neves irodalomtörténész hatva­nadik születésnapja alkal­mából. A Bessenyei Társaság is több kiadvánnyal je­lentkezik. Bizonyára sokan veszik majd kézbe a Szel­lemi elődeink sorozat má­sodik kötetét, amely töb­bek között Bessenyei György, Lukács Ödön, Ge­­duly Henrik, Czóbel Min­ka költői pályáját, Lőrin­­czy György írót és Mé­­reyné Juhász Margitot mutatja be. A kicsit könyvaján­lónak­­sikerült ün­nepi köszöntő más megyei kiadványokra is szeretné felhívni a figyel­met, így az említetteken kívül például a most in­duló Koszorú-sorozat el­ső darabjára, amely Krú­­dyt hozza közelebb a köl­tők hozzá írt alkotásaival. Bodnár István Kelet-Magyarország Vállalni szellemi örökségünket A Bessenyei Kör története Csaknem négy évtizednyi szünet után feltámadt a tetsz­halálból, s ma ismét számot­tevő tényezője megyénk mű­velődésének a Bessenyei Tár­saság, amely az egykori Bes­senyei Kör legjobb hagyo­mányait kívánja folytatni. Az újjászervezésben oroszlánré­sze volt Bánszki Istvánnak, a nyíregyházi tanárképző fő­iskola tanárának, aki Besse­nyei György életének, mun­kásságának nemcsak kiváló ismerője, hanem elhivatott ismertetője is. Nála szakavatottabb szer­zőt tehát bajosan találhatott volna a Bessenyei György Irodalmi és Művelődési Tár­saság, amelynek gondozásá­ban éppen az ünnepi könyv­hétre jelent meg A Besse­nyei Kör története. A rend­kívül alapos kutatómunkáról tanúskodó kötetben Bánszki István nyolc fejezetre osztja a Kör históriáját. Rövid, lé­­nyegretörő áttekintést ad az újkori Nyíregyháza kialaku­lásáról, fejlődéséről, arról a szellemi-társadalmi közeg­ről, amelybe beágyazódhatott a kétévi előkészítés után 1898-ban megalakult egylet, hivatalos nevén a Szabolcs­­vármegyei Bessenyei György Művelődési Kör. Célja — az alapszabály szerint — „a Bes­senyei-kultusz ápolása és en­nek megfelelően a Kör mű­ködési területén az irodalom­nak, művészetnek, tudo­mánynak művelése.” Az ak­kor nem egészen 32 ezer lel­ket számláló, tehát kisváros­nak tekinthető Nyíregyházán két és fél százan csatlakoz­tak ehhez a nemes szándékú közösséghez. Vállalt feladatának változó színvonalon felelt meg a Kör, működésének 52 éve alatt. A fénykor mindjárt a megala­kulás utáni időszak — az iíj század első két évtizede — jelentette. Irodalom- és ha­gyományápoló, tudományos ismeretterjesztő tevékenysé­ge meghatározó volt a vá­ros, a vármegye életében. Egy-egy előadóestre olyan művészeket hívtak ide, mint Jászai Mari, Hubay Jenő, Jan Kubelik. A Nemzeti Sza­lon tárlatán Benczúr Gyula, Szinyei Merse Pál festmé­nyeiben gyönyörködhetett a közönség. Felolvasóestet tar­tott Herczeg Ferenc, Koszto­lányi Dezső. Nyíregyházán Bessenyei-szobrot avattak, a költő-filozófus tiszaberceli szülőházán emléktáblát he­lyeztek el. A forradalmak utáni újjá­szerveződés öt esztendejét egy ellentmondásos, 1931-ig tartó szakasz követi, majd a Kör történetének „irodalmi” fejezete kezdődik. Saját könyvtár létesítését, Bartók Béla nyíregyházi hangverse­nyét, a Szabolcsi Szemle in­dulását, Bessenyei Hunyadi­tragédiájának kiadását je­gyezheti fel ebből az időből a krónikás. A következő sza­kaszban, 1936—40 között szü­letik meg a népfőiskola ter­ve, ekkor szállítják Bakon­­szegről Nyíregyházára Besse­­­­nyei hamvait. Társasággá alakul a Kör. Ettől fogva te­hát irodalmi és tudományos társaságként működik to­vább az addigi közművelő­dési egylet, egészen 1949-ig, azaz megszűnéséig. A ha­zánk fölött lassan besötétedő égbolt alatt elsorvadtak az ilyen és ehhez hasonló kö­zösségek. A mostani szellemi pezs­gés, a szabadabb légkör azon­ban ismét teret engedett ezeknek a kezdeményezések­nek, újra van már Bessenyei Társaságunk, Kölcsey Társa­ságunk. Szellemi örökségüket tárja az érdeklődő olvasó elé a Bessenyei Kör történetét színesen, élvezetesen taglaló könyv. Gönczi Mária A NYUGDÍJASKLUB ta­valy decemberben alakult meg Nyírvasváriban, több mint hetven taggal. Azóta rendszeresen — két­heten­ként — találkoznak, közösen ünnepelték a karácsonyt, a húsvétot és az anyák napját. Sok segítséget kapnak a he­lyi művelődési központtól és a tanácstól, így az ő támoga­tásukkal vehetnek részt jú­nius 7-én egy megyei kör­úton, amelyen többek között ellátogatnak Fehérgyarmatra, Jánkmajtisra, Túristvándi­­ba, Tarpára, Csarodára, Tá­­kosra. G O­lvasónk írja Mire jó az ellenőrző?­ ondolom arra, amit ne­ve is jelez tudnillik, hogy a pedagógusok rendre jelzik a nebuló érdemjegyeit, kifogásaikat, a szülőnek szánt üzeneteket, ké­réseket. Képzelem én, aki 20 éve volt diák. Ennek a köny­vecskének komoly szerepe volt, diák abba nem írhatott, legfel­jebb a vakmerőbbek próbálták kikaparni, netán átírni rossz jegyeiket. De ezekre a stiklik­­re hamar fény derült, úgyhogy az ellenőrző hű tükörképe volt magaviseletünknek és tanulmá­nyi eredményünknek, „szeplő­­telenségét” óvták tanáraink és szüleink. Manapság a gyermek, diák ír­ja be — ha egyáltalán beírja — osztályzatait. Mindenki elége­dett — legalábbis egy ideig —, a pedagógus leterheltsége, „ad­minisztrációja” csökken, kevés­bé hajszolt. A diák megoldot­ta átmeneti gondjait, a szülőt pedig csupa elfogadható ér­demjeggyel „ajándékozták” meg. Mint minden — ez a boldog­ság is — múlandó. Két héttel az évzáró előtt gyorsan össze­hívott szülői értekezletre in­dulnak a szülők, ki helyből, ki rövidebb, hosszabb távolságot megtéve, a megyeszékhelyen lévő középiskolába. Itt tudják meg az elrettentő hírt: az osz­tály több mint fele bukásra áll, ki egy, ki több tantárgy­ból. Magatartásukra jelző sem illik, csak sorolni lehet a dur­vaságokat, amellyel gyermeke­ink bosszantják tanáraikat. A szülők dermedtek, egyrészt azért, mert a huszonnegyedik órában kapják a figyelmezte­tést, másrészt, mert nem egye­dülálló, nem egy-két gyermek esetéről van szó, hanem az egész osztályról. A tanár ma­gyarázkodik, leterhelt, nincs ideje osztályzatokat beírni, de szívesen fogadja a szülőket a hivatalos fogadóórán, vagy azon túl is (?). A szülők ér­tik ezt, de mégis értetlenked­nek, hiszen csak egy beírásról lenne szó és minden helyrebil­lenhetne: szülő figyelmesebben nevelné gyermekét, tanár rit­kábban kerülne kínos helyze­tekbe, s így a két oldalról „megtámogatott” gyermekek­ben nem szabadulnának el úgy az indulatok. De addig is kell-e az ellenőr­zőkönyv? Jónás Ágnes R­ugalmas B­M-esek Útlevél helyben A Fehérgyarmati Rendőr­­kapitányság dolgozói a város­tól távol élő községek lakóit tájékoztatták arról, hogy egy fényképész kisiparos (mel­lesleg önkéntes rendőr) egy közösen kialakított időpont­ban felkeresi az útlevél­fényképet készíteni akarókat. A kapitányság dolgozói a kész fényképek és kitöltött útlevélkérő lapok birtokában fogadták a székhelyközségek tanácsain az állampolgárokat. A napokban például a szatmárcsekei területen jut­hatnak így az illetékbélyeg megvásárlását követően e fontos okmányhoz Túristván­­di és Szatmárcseke utazni kí­vánó állampolgárai. Május 4-én Tiszabecsen 230 tiszahá­ti lakos kapta meg kishatár­­átlépőjét. Alig öt hónap alatt közel 6 ezer igénylő kapott lehetősé­get arra, hogy Kárpátaljára utazhasson. A takarékos meg­oldással a rozsályi térség la­kóit is felkeresik a kapitány­ság dolgozói, így több száz forintos utazási költséget ta­karíthatnak meg az itt élők. Életveszélyes slalomozás Furcsa közúti baleset történt tavaly augusztus 20-án, késő éj­jel Rakamaz és Tokaj között. A fiatalkorú B. Cs. az említett idő­pontban az édesapja Ladájával 80 km/óra sebességgel Tokaj irá­nyába haladt. Ebben az időben vele szemben az út menetirány szerinti bal oldalán, a felfestett szegélyvonalon kívül Rakamaz felé gyalogosok mentek. B. Cs. az autó vezetése közben a gépkocsin rendellenességet ta­pasztalt, és annak eredetét me­net közben meg akarta állapíta­ni, illetve ki akarta küszöbölni. Emiatt — anélkül, hogy az or­szágúti világítást mellőzte volna — az egyébként csúszós úton jobbról balra, majd ismét jobbra hajtással slalomozott, melynek során az út szélén a vaskorlát­hoz húzódó gyalogosokat majd­nem elsodorta. Közülük legelős V. Valéria teljesen kiszolgáltatott helyzetben állt. A nagy sebes­séggel felé haladó személygép­kocsi elől — amely őt és a tár­sait teljesen elvakította — me­nekülni kényszerült, s ennek so­rán az utat szegélyező vaskorlá­tot átlépte és az öt-hat méter mély szakadékba zuhant. Ennek következtében a lány súlyosan, életveszélyesen megsé­rült, az egyik csigolyája eltört. Karjának idegsérülése miatt ma­radandó testi fogyatékosságot szenvedett. A tényleges gyógytar­­tam egy évre tehető. A bírósági ítélet kimondja, hogy a vádlott figyelmes és biz­tonságos közlekedése mellett a baleset nem következett volna be. Amikor B. Cs. a gépkocsin rendellenességet észlelt, a táv­fényt le kellett volna kapcsol­nia, a sebességet pedig mérsékel­nie. Amennyiben az autó való­ban meghibásodott, akkor azon­nal meg kellett volna állítani. V. Valéria a vádlottal szembe­ni polgári jogi igényét a tör­vény egyéb útján kívánja érvé­nyesíteni. A Nyíregyházi Városi Bíróság Cs. B.-t a maradandó fogyaté­kosságot eredményező közúti bal­eset gondatlan okozásának vét­ségéért jogerősen nyolcezer fo­rint pénzbüntetésre ítélte. A vád­lott az eddig felmerült bűnügyi költségeket, vagyis 2009 forintot is köteles megfizetni. (Cs. Gy.) 1989. június 1. ARANYKÖNYVESEK KLUBJA A Ceglédi Tanács és a Peda­gógus Szakszervezet helyi szer­vezetének közös kezdeményezésé­re — 1982-ben határoztak az Aranykönyv létesítéséről. Az ak­kor elkészített alapító okirat meghatározta, hogy évente 3—5 olyan személy vagy testület né­vé kerülhet a merített papírla­pokkal bélelt album oldalaira, akik új alkotásokkal vagy hosz­­szas gyümölcsöző munkával je­lentőset alkottak a város kultu­rális életében, esetleg országos fórumokon szereztek dicsőséget Cegléd városának. A gondos kiválasztást biztosít­ja, hogy az Aranykönyvben megörökítendőkről a különböző társadalmi szervezetek ajánlása után döntenek. A nyilvánosság jegyében a beiktatásra váró sze­mélyek nevét közhírré teszik. Minden alkalommal részletesen indokolják, hogy a kitüntetettek mivel érdemelték ki ezt az elis­merést. Az újonnan beiktatott neveket — évente két alkalom­mal, a pedagógusnapon és a népművelők napján — ünnepé­lyesen ismertetik a nyilvánosság­gal. Az idén az Aranykönyvbe bejegyzettek létrehozzák az Aranykönyvesek klubját. (Pest Megyei Hírlap) BALATON-ADATBANK Idén új kezdeményezést indí­tott útjára a Keszthelyi Agrártu­dományi Egyetem. Az intézmény könyvtára — együttműködve a Balatoni Intéző Bizottsággal — a természet- és környezetvédelmet segítendő. ..Balaton-adatbankot” kíván létrehozni. Az adatbank kialakításával az a céljuk, hogy­­ a Balatonnal és környezetével összefüggő információk — a le­hetőség szerinti teljességgel — egy helyen legyenek megtalálha­tók. Könyvtáruk már jelenleg is rendelkezik a vízminőséget, a környezeti infrastruktúrát, a te­lepülésszerkezetet és hasonló kö­rülményeket elemző anyagokkal. Ezeket szándékoznak továbbfej­leszteni, illetve kiegészíteni a balatoni témakörű irodalommal. Az adatbank kialakítása során 1990-ig visszamenőleg — s ha le­hetséges, még korábbról is­ — összegyűjtik, s bármikor hozzá­férhetővé teszik a fellelhető do­kumentumokat, vizsgálati, kuta­tási eredményeket. Sok hasznos anyagot sikerült már beszerezni­ük, amellyel jelentős szellemi tő­két képviselnek. Rövidesen meg­kezdődik az információk számító­gépre vitele. Az adatok gyors hozzáférhetőségét már a jövő év elejétől biztosítják. (Zalai Hírlap) tanítják AZ IDEGENFORGALMAT Az idegenforgalmi és szálloda­­vállalatok, a szövetkezetek és utazási irodák, illetve egyéb — a turizmusban közreműködő — munkahelyek számára képez szakembereket szeptembertől a szegedi Kereskedelmi és Vendég­látóipari Szakmunkásképző Inté­zet és Szakközépiskola. Az okta­tás egyelőre csak levelező tago­zaton indul és érettségizett, leg­alább egy nyelvből alapfokú nyelvvizsgával, munkahelyi ja­vaslattal rendelkező hallgatókat fogad. A képzés időtartama 2 év lesz, az órákat heti két al­kalommal tartják. Végzés után idegenforgalmi ügyintézők —a külön szakvizsga letételével — idegenvezetők, szállodai portá­sok, szobafőnökök, szállodai üz­letvezetők, valamint — a képesí­tési rendeletben meghatározott kategóriáig — szállodavezetők, illetve -helyettesek lehetnek a hallgatók. A szegedi iskola egy­fajta kísérletnek is szánja az új képzési formát, hisz tervei kö­zött az idegenforgalmi szak nap­pali tagozaton való indítása is szerepel. (Délmagyarország) IMPRESSZáL A KÖLCSEY Január elsejétől nemzetközi művészközvetítési jogot kapott a debreceni Kölcsey Művelődési Központ, ahol Máté László fő­munkatárs vezetésével ötfős munkacsoport kezdte meg imp­­resszálási tevékenységét. Elsősor­ban debreceni és Debrecen kör­nyéki művészek menedzselésével kívánnak foglalkozni, de távla­tokban az is elképzelhető, hogy a különböző intézményekhez, például a szomszéd megyék mű­velődési központjaihoz fűződő kapcsolataik révén, velük is ügynöki hálózatot építenek ki. (Hajdú-Bihari Napló) James Bond Him kerül — elad ízben — a magyar mozik műsorára: A kém, aki szeret engem. Főszerepben Roger Moore, Curt Jürgens.

Next