Kelet-Magyarország, 1990. április (47. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-02 / 77. szám

X ’ Vendégünk CDS centit ugrik Lapunk utolsó oldalán exkluzív interjú ta­lálható Szergej Bubkával, a rúdugrás világ­bajnokával. Kovács György rovatvezetőnek tegnap Nyíregyházán sikerült egy beszélgetés erejéig leültetni az időnként hat méter fölött repülő embert. „Tovább csalogat a messzeség” — nyilatkozza a hihetetlen eredményeket el­érő sportember. Képes külföld ! Több tízezren tüntetnek London belvárosában a „fejadó”, a minden 18 éven felüli lakosra kivetett helyi közszolgál­tatási adó bevezetése ellen. Landsbergis: Gorbacsov kemény volt Határozottan elítélte Gor­­bacsovnak a litván parla­menthez intézett újabb fel­hívását vasárnapi tévényi­latkozatában Vytautas Land­­bergis. A Litván Legfelsőbb Tanács elnöke kijelentette: a szovjet elnök nem hajlik a nemzetközi közvélemény által is javasolt párbeszédre Litvániával. Landbergis nyilatkozatá­ban közölte, hogy a vilniusi törvényhozás hétfői és ked­di ülésén vitatja meg, mi­lyen választ adjon „Gorba­csov elnök elfogadhatatlan nyilatkozatára”. A litván vezető — burkol­tan bírálva a külföldet a ha­tározottabb támogatás elma­radásáért — külön is kitért arra, hogy a három baltiku­mi ország segítséget kért az ENSZ főtitkárától, de mind­­eddig nem kapott választ. — Holnap meglátjuk, hogy rea­gál a világ ezúttal — tette hozzá. Romouldas Ozolas litván miniszterelnök-helyettes va­sárnapi tévényilatkozatában szintén úgy vélekedett, hogy az elnöki válasz „túl kemény volt”. Ugyanakkor reményt keltőnek nevezte, hogy Gor­bacsov ezúttal nem csak a vezetéshez, hanem Litvánia népéhez is üzenettel fordult, mert mint mondotta, ez a helyzet némi enyhülésére ad­hat alapot. XLVI. évfolyam, 77. szám ÁRA 4.,30 FORINT 1990. április 2., hétfő Sanyarú tsz-sarjú (3. oldal) MSZOSZ, MDF - SZDSZ mim A jelen helyzetben a szak­­szervezeteknek együttműkö­dést kell ajánlaniuk minden olyan pártnak, amely nem tö­­­rekszik a mozgalom szétzúzá­sára — mondta Szegő And­rea, a Magyar Szakszerveze­tek Országos Szövetségének elnökhelyettese az MTI mun­katársának, aki arról kér­dezte, hogy a szövetség mi­lyen lehetőségeket lát az ér­dekérvényesítésre az új par­lamentben, s egyáltalán: szükséges-e a szakszerveze­tek jelenléte a törvényhozás­ban. Az elnökhelyettes szerint a szakszervezeteknek alapve­tő érdeke fűződne ahhoz, hogy képviseltessék ma­gukat az új országgyűlésben, mert az új politikai rendszerben a prlament lesz a legfőbb le­­politikai fórum, s aki -lül nem tudja a sa­­kedt kifejezésre jut­ának további tevé­ben jelentős nehéz­ben majd néznie. .ban a mozgalom hatott 30 független ’eb­ből a választá­­■’* fordulójára aradt talpon, úgy vélelte­­­szervezetek is lehetősé­geit elsősorban az határozza meg, hogy a koalícióra lépő pártok hogyan fogalmazzák meg a mozgalomhoz kapcso­lódó viszonyukat. Hangsú­lyozta, hogy leginkább a szo­ciáldemokrata eszmerend­szer áll közel a szakszerve­zetek társadalompolitikai, gazdaságpolitikai szerepvál­lalásához, de egyes kérdé­sekben szövetségre léphet­nek olyan pártokkal is, ame­lyek nem tagadják a társa­dalmi szolidaritás szüksé­gességét, programjukból a szociális értékrend sem hi­ányzik. Ebből a szempontból a szakszervezetek nehéz helyzetben lesznek, mert Sze­gő Andrea értékelése szerint a választásokon a baloldali erők jelentős mértékben fel­morzsolódtak, s az új parla­mentben a meghatározó erők előreláthatóan a jobb cent­­ru­m köré szerveződnek, aho­vá az SZDSZ-t is sorolta. Mivel várhatóan az új par­lamentben az erőviszonyok eléggé kiegyensúlyozatla­nok lesznek, felmerül a kér­dés, milyen gazdaságpoliti­kát tudnának támogatni a szakszervezetek, amelyek mögött a bizalomvesztés el­lenére még mindig igen je­lentős erők vannak. Tudományos tanácskozás a család békéjéről Nyíregyházán Tiszteletet a tízparancsolatnak Az Országos Béketanács olyan mozgalomként kíván működni, amely a békét nem egyszerűen háború nélküli állapotban látja, hanem ki akarja küszöbölni az erőszakot a családi kö­zösségből is, éppúgy, mint az országon belüli társadal­mi feszültségek kezeléséből, és a nemzetközi kapcsola­tokból. Ennek jegyében , tartottak tudományos tanácskozást március 31-én, Nyíregyházán a Bessenyei György Tanár­képző Főiskolán, amelynek fő témája a ,.Családi béke „ Társadalmi béke” volt.­­ Magyarországon a hatvan párt, a különböző csoportosu­lások, közösségek nagy része magáénak vallja a békét, nyugalmat, sőt programként fogalmazza meg, akkor mi­ért van mégis szükség egy ilyen mozgalomra? ■— Mi sokkal mélyebben és szélesebb körben vállaltuk fel ezt az ügyet. Az te­­mé­­szetes, hogy mindenki békét akar, ne legyen háború, ne éhezzenek az emberek a nagy makrovilágban, miközben a saját kis mikrokörnyezeté­­ben egyáltalán nem békés a viszony, mert mondjuk a ré­szeges férj veri otthon a fe­leségét — válaszolta Fodor István, az országos Béketa­nács titkára. A tanácskozás­on különbö­ző előadások hangzottak el a család helyzetéről, funk­ciójáról. Dr. Csernák József­­né demográfus azt hang­súlyozta, hogy mivel egyre kevesebben kötnek házassá­got, nem születik annyi gye­rek, mint korábban és sajnos a halandóság pedig magas. Az ezredfordulón már nem beszélhetünk népességszapo­rulatról. Elemezte a válságok okait is, az előrejelzések sze­rint kétezerre minden má­sodik házaság válással fog végződni. Bölcskei Gusztáv, reformá­tus teológiai tanár a csa­ládban folyó nevelés keresz­tény etikai szempontjairól beszélt. Meggyőződése, hogy ennek alapja a bibliai tízpa­rancsolat. S nagyon fontos az a légkör, miliő, amibe az ember beleszületik. Észre­vétlenül kell nevelni, ahol a köteleséget nem lehet kipa­rancsolni; ez a szeretetvi­­szony. Figyelemre méltó volt dr. Madácsi Mária tanszékve­zető főiskolai docensnek az a megállapítása, hogy az em­berekben meg van az igény rá, viszont az együttlétek­­ből mégis hiányzik az őszinte érdeklődés, az érzelmi kötő­dés kifejezése. Diákjaival egyszerű dolgokról beszél, a „Hogy vagy?” kérdésre igazából még megfelelő szó­kincsük sincs. A tanácskozás befejezése­ként a közel ötven résztvevő előtt Ignácz Ildikó főiskolai hallgató a családi nevelés hibáiból származó magatar­tászavarokról szólt. S végül néhány gondolatban a béké­re nevelés kultúrtörténetéről egy rövid összefoglalót adott Palotay Ferencné dr. főis­kolai adjunktus. Bojté Gizella A megnyitót Albert Antalné választmányi tag tartotta. Konferencia az MGF-en A Gödöllői Agrártudmányi Egyetem Mezőgazdasági Fő­iskolai Karán, közismertebb nevén a Nyíregyházi Mező­­gazdasági Főiskolán holnap, április 3-án tartják a házi Tudományos diákköri kon­ferenciát. Az immár tizen­nyolcadik éve megrendezésre kerülő esemény délután egy órakor kezdődik a főiskola 1. előadójában. A megnyitót követően a konferencián in­duló diákok tartják meg elő­adásaikat, melyek elbírálása után 17 órakor lesz az ered­ményhirdetés. BUDAPEST: Paskay László bíboros, prímás, esztergomi érsek március 31-én Gazdagréten — ünnepélyes keretek között — letette a Jövő templomának alapkövét. a második fordulóban javában tart a válasz­tási kampány második fordulója. Lapunkban ma új sorozatot indítunk: azok az országgyűlési képviselőjelöltek fejtik ki véleményüket, akikre a legtöbben szavaztak és az első három helyen esélye­sek az április 8-ai válasz­tási fordulóban. (4. oldal) Civista Az ország diákszervezetei­nek vezetői, képviselői talál­koztak a hétvégén Nyíregy­házán, a Megyei Ifjúság Központban. A Nyíregyházi Demokratikus Ifjúsági Szö­vetség kezdeményezte a meghívást, ugyanis szerették volna megtudni, hogy más helyeken hogyan szervezik a középiskolai diákéletet, Bóta Mária a Nyíregyházi Diákok Szervezetének ügyvi­vője elmondta, hogy nagyon nehéz a tagtoborzás. Nehéz elhitetni, hogy ez már nem a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség, nincs taggyűlés, politi­kai vitakör, egyenruha. A politikának ehhez semmi kö­ze. A hatvani, a pécsi, szolno­ki, győri és még néhány vá­ros fiataljai közösen gondol­kodtak, tapasztalatokat sze­reztek egymás munkájáról a szombati diskurzuson. Kere­sik azokat a lehetősége­ket, melyek színesítenék az egy­re üresedő, szürke minden­napokat. A későbbiekben is szeretnének találkozni, s egy jól működő információs lán­cot kialakítani. Ebben a poli­tikai b­izonytalanságban még a diákélet sem az igazi, és sajnos azt tapasztalják, hogy a DEMISZ, mint országos szervezet nem képviseli iga­zán az egyik legszélesebb tagsági körét, a középiskolá­sokat. A kétnapos rendezvény alatt a vendégek megismer­kedtek a város nevezetessé­geivel is, s a vita mellett ter­mészetesen volt zene, tánc és fiatalos jókedv. A program a vasárnapi ,áprilisi dili­vel zárult. A diákok bolon­dos öltözékben zenebonával vonultak fel a város köz­pontjában. Ahol mindent szabadon csinálhattak, ami nem volt lehetetlen. ' " 1 Körmünkre ég a tavasz N­incs két egyforma év. Idén a természet újabb tréfát eszelt ki a mezőgazdasággal hiva­tásszerűen, vagy kedvtelés­ből, netán megélhetési­­ kényszerből foglalkozók­­ számára. Nem áztatta át földjeinket, az elmúlt télen hiába várt, vastag hótakaró­ból az olvadással lassan le­­szivárgó hólé, amit már az ókori bölcsek is a gazdag aratás előfeltételeként em­legettek. A télutó és eddig a korán érkezett tavasz sem igyekezett a csapadékadós­ságot pótolni. Jó három héttel jár előbb­­ minden, mint általában szokott. A szilva, a barack, a meggy, cseresznye már napok óta virágban, az al­mafák pirosbimbós állapot­ban vanak. Szatmárban vi­ , rágzik a kökény. Ez a fehér virágú bokor pedig már ■ igen régtől fogva figyel-­­ mezteti a magyar paraszt-­­ embert, hogy­ kezdheti a­­ kukorica vetését. Tengerit­­ kellene vetni, holott még­­ a „forgó” sem került mind földbe! Vern tehát hál istennek mit csinálni a földeken, gyümölcsösökben. Hirtelen zúdul ránk megannyi ten­nivaló s a kialakulóban lé­vő, már-már katasztrofális szárazságon nem hagy so­káig siránkozni, tépődni, a körmünkre égő munka. Bár szívünk mélyén ott az ag­godalom: „mi lesz az idei terméssel?”, azonban még­is a földeken gazdálkodó emberre ősidőktől fogva jellemző bizakodás az, ami most is minden mezőgaz­dában munkál. Valóban. A természet tempójához alkalmazkodni kell. A gyümölcsösökben be kell fejezni a metszést (!) a gally kitolását, hogy ha szükséges lesz az eddiginél erőteljesebb növényvéde­lemre, a gépek elvégezhes­sék a permetezést. Vetni kell azonnal a napraforgót, kukoricát, most lehet a táb­lákon dolgozni. Mert mit csinálnak a szatmári, bere­­­­gi, rétközi talajokon gaz­dálkodók, ha megjön a vár- .­va várt eső és netán, meg­kísérelve bepótolni az el­­maradtakat napokig hull az égi áldás?

Next