Kelet-Magyarország, 1990. szeptember (47. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-01 / 205. szám
XI, VII. évfolyam, 205. szám ÁRA: 5,30 FORINT 1990. szeptember 1., szombat Egységes Németország Péntektől Az NDK és az NSZK képviselői pénteken délben aláírták a két német állam egyesülési szerződését, amely a Népi Kamara, illetve a szövetségi gyűlés és a szövetségi tanács jóváhagyása után emelkedik jogerőre. Ezáltal jogilag is szabaddá válik az út Németország egységének október 3-ra tervezett helyreállítása előtt. Az aláírási aktusra a keletberlini Unter den Linden sugárúton levő palotában került sor, abban az épületben, amely egykor a porosz, illetve a német trónörökösök rezidenciája volt. A kelet- és a nyugatnémet rádió- és tv-állomások által egyenes adásban közvetített eseményen jelen volt mindkét német állam számos vezető politikusa. A dokumentumot Wolfgang Schäuble nyugatnémet belügyminiszter és Günther Krause keletnémet parlamenti államtitkár írta alá. AZ ÉSZAKI PÉLDA Finn—magyar csúcstalálkozó A kétoldalú gazdasági együttműködés bővítésének lehetőségeiről és az európai fejleményekről folytatott eszmecserét pénteken Helsinkiben Antall József magyar és Harri Holkeri finn miniszterelnök. A kormányfői megbeszélés utáni sajtóértekezleten Antall József nagyon hasznosnak minősítette a két ország gazdasági együttműködését, és magyarországi beruházá,sokra biztatta a finn befektetőket. Úgy vélte, még két nehéz esztendő után fellendülést várhatunk a magyar gazdaságban. Holkern elmondta, hogy hasznos információkat kapott a magyar kormányfőtől nemcsak a magyarországi helyzetről, hanem a Varsói Szerződés Szervezetének átalakulásáról és a magyarszovjet viszonyról. Mint Antall is megerősítette, megbeszélésükön tapasztalatcserét folytattak a Szovjetunióhoz fűződő viszonyról, hiszen mindkét ország sok szállal kötődik e világhatalomhoz. — Magyarország számára fontos tanulmányozni Finnország belső fejlődését, de nemzetközi kapcsolatait is, hiszen az északi ország mind a Szovjetunióhoz fűződő viszonyát, mind a nyugati kapcsolatait jól tudja hasznosítani. Bizonytalan dollárkilátások (3. oldal) ________ . .. ......... -- SZÁZ NAP Száz nap, amely Ha nem is rengette meg hazánkat, de jelentős változásokat hozott. Ennyi türelmi időt kért az Antall-kormány, hogy ezalatt az idő alatt kialakítsa a jövőre szóló koncepcióját. A kormánykoalíció nem, vagy csak belülről, az ellenzék viszont sorozatosan kritizálta a kormányt különböző felvetésekkel, javaslatokkal, indítványokkal. A több mint három hónapban csodákat nem várhattunk, de fontos átalakulások zajlottak. Az alkotmánymódosítás, az önkormányzati választásról szóló törvény, a privatizációs é■s a földtörvénytervezet kidolgozása, hogy csak néhány fontosabb módosítást ragadjunk ki, amelyet a parlament megtárgyalt. Nem unatkozott a közvélemény, hiszen szinte minden napra jutott a kül- és belpolitikánkban számottevő esemény, és ezzel együtt sorozatos botrányok megszellőztetése. A honatyák inden hét kezdetekor heves szócsatákkal tarkított réseken vitattak meg számtalan kérdést. Egy év múlva az ország és a Varsói Szerződésél, a KGST-tagságunk mál tovább várhatóan egyre jobban nyitottunk a Nyugat irányába. A többszörösére nőtt a dolláraktívumunk, ugyanakkor viszszaszorítottuk a rubelexportot. Utóbbi lépést csak akkor értékelhetjük megfelelően, ha az a bizonyos dollárelszámolás megvalósul a Szovjetunióval. Akkor láthatjuk majd, hogy megérte-e nekünk vagy pedig számottevő piacveszteséget kell elkönyvelnünk. Lépéseinket a Közös Piaci országok sorban respektálták és folyamatosan szavaztak meg hazánk számára jelentős hiteleket. A mindennapi változásokhoz tartozó inflációemelkedést, életszínvonal-csökkenést, a napi megélhetési gondokat viszont már kevésbé díjazta a lakosság. A lassan, de biztosan növekvő szűk elitréteg mellett egyre többen szakadnak le a középmezőnyből azok közé, akik hó végéhez közeledve rettegnek, hogy miből fedezik a család napi étkezését. Nem beszélve a többi kiadásról. Az eddig papíron nagyszerűen prosperáló nagyvállalatok sorra kerülnek a csődlistára és hosszú hónapokat várnak a csődeljárásra, illetve egy pénzes külföldi partnerre. Alkalmazottaik pedig a bizonytalanságban saját sorsuk iránt érdeklődnek, sokszor hiába. Ezt a száz napot — mely pillanatnak is kevés a történelemben — nehéz volt türelemmel megélni és az elkövetkező száz napokat még jobban nehéz lesz. Az áremelések bejelentés nélkül is állandósultak, a kamatköltségek nehezedtek. A kormány kétségtelen erőfeszítései ellenére lassan elérkezünk Jugoszlávia gyakorlatához, ahol irtózatosan elszabadultak az árak, az infláció háromnégy számjegyű lett és csak nagyon kemény intézkedéssel lehetett mindezt megállítani és bevezetni azt, hogy a dinár szabadon váltható valutára. Nincs könnyű helyzetben a kormány, hiszen naponta érik vádak, nincs kialakított koncepciója, megkérdőjelezik többen a most kinevezett vezetők hozzáértését. A törvényekkel, rendeletekkel szemben még mindig nagyon sok a kiskapu, amely az ügyeskedők vagyonát növeli, a közrend-közbiztonság helyzete sok kívánnivalót hagy maga után, nincs megfelelő ösztönzés az ipari és a mezőgazdasági termeléshez, a bürokrácia még mindig hihetetlen dolgokra képes. Letelt a száz nap és nem rengette meg hazánkat. Kormányunk — úgy tűnik — lojális minden irányban, azt a liberális vonalat képviseli, amely akkor lenne ésszerű, ha gazdaságunk legalább a hollandéval vagy a finnével megegyező szinten lenne. A szereposztás Európa színpadán még nem zárult le, sürgető, hogy ne csak epizódokat kapjunk. Ennél többre lennénk képeseik. Máthé Csaba Egészségügyi kongresszus Nyíregyházán Diplomás ápolónő és menedzser Hamarosan diplomás nővérek is tevékenykednek a kórházakban, mivel az egészségügyi főiskolai képzés átalakítása nyomán az eddigieknél nagyobb figyelmet fordít a tárca az ápolás minőségére — egyebek közt ezt is mondta dr. Csaba Károly, a Népjóléti Minisztérium főosztályvezetője a miniszter nevében az egészségügyi szakdolgozók III. országos kongresszusán, amely tegnap Nyíregyházán a tanárképző főiskolán nyílt meg. A közel 900 résztvevő Győr és Debrecen után ezúttal Szabolcsban tanácskozik. A rendezvényen dr Vágvölgyi János, a megyei kórház főigazgató főorvosa, mint a kongresszus elnöke hangsúlyozta: az egészségügyben végbemenő reform érezteti hatását a szakdolgozók létszámának emelkedésében és emellett a minőségi munkára is nagyobb figyelmet fordíthatnak. Az egészségi irányítás átszervezésével egyes státusok megszűnnek, a fennmaradók új tartalommal telítődnek. Új fogalomként ismerhetjük meg az egészségügyi menedzsert. A hamarosan sorra kerülő választások alkalmával az ápolási igazgatói funkciók betöltésénél minden bizonynyal a felsőfokú végzettségű, szakmájában jártas dolgozókat bíznak meg irányítási feladatokkal. Szekcióüléseken vitatják meg az ápolás, a szociális gondozás, az időskorúak ellátása, a finanszírozási rendszer működésének kérdéseit A kongresszus ma fejezi be munkáját. T. K. A szén ára A kormány csütörtöki ülésén tárgyalta meg az energiapolitikai koncepciót és a szénbányászat szerkezetátalakítási programját. Ennek kapcsán foglalkozott az energiahordozók 1991-től bevezetendő új árrendszerével is, ezen belül az új szénárrendszerrel. Az Ipari Minisztérium szerint félrevezető az a megfogalmazás, hogy 1991-től a szénárakat felszabadítják. A szabad szénár ugyanis nem azt jelenti, hogy az eladók bármilyen árat felszámíthatnak a szénféleségekért. Az elfogadott koncepció szerint a szén termelői árát jövőre a helyettesítő energiahordozó, a nehéz fűtőolaj importbeszerzési árából levezetve alakítják ki, figyelembe véve a kereslet és kínálat alakulását, valamint a tüzeléstechnikai és környezetvédelmi szempontokat. Fél milliárd márka Magyarország 500 millió márka, korábban már kilátásba helyezett hitelt kap nyugatnémet bankoktól, részben szövetségi kezességvállalással — jelentette a Frankfurter Allgemeine Zeitung pénteken exkluzív értesülésként. A tizenkét hónapra szóló hitelt a Deutsche Bank vezetésével nyugatnémet bankkonzorcium nyújtja a Magyar Nemzeti Banknak. Mint a frankfurti lap írja, Magyarország likiindítási gondjainak enyhítésére kap pénzügyi segítséget. Az ország devizaszűkében szenved. A Szovjetunióval szemben behajthatatlan követelései vannak Magyarországnak, a bolgár külkereskedelmi bank pedig leállította kifizetéseit. Megnyílt a 71. Nemzetközi Mezőgazdasági Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár Megyénk vállalatai a díjazottak között Pénteken a kőbányai vásárvárosban megnyílt a 71. Nemzetközi Mezőgazdasági Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK). A BNV fellobogózott főterén az alkalomból rendezett ünnepségen jelen volt a hazai társadalmi, politikai és gazdasági élet számos kiemelkedő képviselője. Megnyitó beszédet Göncz Árpád köztársasági elnök mondott. Hangsúlyozta: hazánk fejlődésében, népünk boldogulásában a mezőgazdaság meghatározóan fontos szerepet tölt be. Nemzetgazdaságunk egykori sikerágazata napjainkban a pusztító aszállyal és az átalakulással járó gondokkal küszködik, ám sok a felszínre hozható lendítőerő is. Ezek azonban csak akkor érvényesülhetnek igazából, ha az ágazat elfogadható áron és jó minőségben jut hozzá a kiállításon is látható hazai és külföldi biológiai anyagokhoz, műszaki eszközökhöz, technológiákhoz, valamint a tudományos világ kínálta legkorszerűbb ismeretekhez és módszerekhez. A vendégek ezután megtekintették a vásárvárost, amelyben 611 hazai és 178 (Folytatás a 4. oldalon)— külföldi kiállító vizsgázik szeptember 9-éig az OMÉK zárásának napjáig a szakma és a nagyközönség előtt. Az OMÉK első napján több vállalat tartott szakmai bemutatót és sajtótájékoztatókon is ismertették munkája ________________________________________________ Tovább fogyott az ország Pénteken sajtótájékoztatón ismertették az 1990. január 1-i — tíz évenként esedékes — népszámlálás előzetes adatait. E szerint a 80-as évtizedben az ország népessége 3,1 százalékkal csökkent, január 1-jén 10 millió 375 ezren éltek határainkon belül, 334 ezerrel kevesebben, mint tíz évvel korábban. A csökkenés új jelenség, mert bár a 70-es években meglehetősen mérsékelt volt már a népesség számának növekedése, csökkenést a második világháború utáni évtizedekben most először regisztrált a népszámlálás. Mindez visszavezethető a lakosság kifejezetten rossz egészségügyi helyzetére. A konkrét okok között továbbra is első helyen állnak a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségek, ezt követik a balesetek és az öngyilkosságok. A népszámlálás előzetes adatai képet adnak az ország lakásállományáról is. Az elmúlt tíz év alatt 300 ezerrel — 8,5 százalékkal — gyarapodott a lakások száma, ez a növekedés azonban 120 ezerrel kevesebb, mint az előző évtizedben.