Kelet-Magyarország, 1990. október (47. évfolyam, 230-255. szám)
1990-10-01 / 230. szám
Kizárt az Ősi BNV Másféle vásárpolitikát kell folynia a Hungexpónak jövőben, jobban igaziva a kiállítók igényeihez mondotta Horváth ános, a BNV igazgatói az MTI-nek a fogyasztó cikkek őszi seregszemlének tapasztalatait összezve, abból az alkalom, hogy vasárnap este ezárta kapuit a 92. Budasti Nemzetközi Vásár, fogyasztási cikkek őszi zakkiállítása. XLVII. évfolyam, 230. szám ÁRA: 4,30 FORINT 1990. október 1., hétfő Felemás választás ú kistelepüléseken voksoltak többen, városaink többségében két hét múlva ismétlés következik ORZÁGSZERTE REGGEL HATKOR NYÍLTAK MEG VASÁRNAP A SZAVAZÓFÜLKÉK, HOGY „LENT” IS BEJEZŐDJÉK A RENDSZERVÁLTÁS. SZABOLCSSZATÁR-BEREG MEGYE 572 SZAVAZÓKÖRÉBEN 424 EZER MBERT VÁRTAK, ÁM MINT ESTE, A SZAVAZÓHELYSÉGEK ZÁRÁSA UTÁN KIDERÜLT, EZ CSAK VAUÍÓZÁS MARADT. MÁR DÉLELŐTT FÉL TIZENEGYKOR LÁTSZOTT, HOGY A VÁRTNÁL KISEBB AZ ÉRDEKLŐDÉS, HISZEN A FALVAKBAN MINDÖSSZE 23 SZÁZALÉKA, A 10 EZERNÉL NAGYOBB TELEPÜLÉSEKEN PEDIG MINDÖSSZE 12 SZÁZALÉKA SZAVAZOTT a válaszászra jogosultaknak, délután öt ÓRAKOR VALAMIVEL KEDVEZŐBB SZÁMADATOKAT KAPTUNK A TERÜLETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁGTÓL: EKKOR A FALVAK RÉSZVÉTELI ÁTLAGA 44, A VÁROSOKÉ VISZONT CSAK 25 SZÁZALÉK VOLT. Lip ótakor, vasárnap este 22 -kor megtudtuk: Kisordán a 10 egyéni válaszkerületből egyben, Mátészila és Tiszavasváriban úgy írák egyben választották ki a képviselőt. Kisrda környékén legtöbb ilyen a volt tanácselnök vrte el a falu bizalmát a poltmester-választáson. A megyeszékhely lakossága is keülhet a két hét múlva sorra kerülő új választásra, ha egyéni választókerületbe egyben sincs képviselő, s et nem érte el a szavaló aránya a 40 százalékot. A myeházán egy összesítésből a 227 településből 58 jelölés adatait táplálták be a •..'/. időgépekben egészen kedvő eredmény született. 57 vényes és eredményes volt 1 9 helyből 27 helyen polgámester is van, közülük 14 figetlen. A nap a végleges eredméyeket közöljük. Várnap reggel ajándékba kaptak egy órát, mert viszsza illett állítani a mutatókat. Nyíregyházán is reggel hatrakor nyitottak a szavazelyiségek. A Stadion u. 5. alatti szavazókörben Szatári Imre, a szavazatszed bizottság elnöke nyolc óra ír arról tájékoztat, hogy az61 szavazásra jogosultból még csak 52-en jöttek el. Nem tudom, bemenjek — kérdezi szinte önmagát az épület előtt egy férfi. - Miért? Változik valami a helyzet? Nem szavazás kéne, hanem hogy történjen valami igazán lényeges! Csak az árak változnak. Ötez-háromszáz forint a nygdíjam. Egy szombati válás az ABC-ben legalább ez ötszáz forint, s akkor hol vannak a hétköznapi ? A vállalatok elküldik a nygdíj mellett munkát vállalat, mert nincs elég munka.□ ésaváros, Ungvár sétány ! Hosszú percek telnek el, míg jön valaki. — Az az ifzság — mondja, hogy nem , ami erős belső kényszert jöttem szavazni, hanem sért, hogy minél előbb meginkuljon a városi önkormányzat. Az ügyeket kézbe f is venni, hamarosan hozzá-ezdeni az új költségvetés ■ készítéséhez. Nem vagyok írásos, de a Kereszténydeokrata Néppártra szavazni, mert ők voltak a legendesebbek. □ Örökösföld. Egészségügyizakközépiskola. Fiatal háaspár érkezik, kisgyerekkel. A férj húzódozik, de az asszony kifakad: — Fel vagyok háborodva. Kétszeresen is. Az egyik a szavazás miatt, a másik, hogy ilyen lanyha az érdeklődés. Nem akarom, hogy még egyszer szavazni kelljen!□ Árpád u. 52—58. Az ötvenedik számú szavazókor. Idős bácsi lép ki az ajtón. — Olyan rendszert szeretnék, amelyik végre a népé lesz. Azt kérem a kormánytól, hogy szüntesse meg minden korábbi rendelet jogfolytonosságát. Olyanok is érvényben vannak még, amelyeket Rákosi idején hoztak. Engem is kisemmizett ez a rendszer, írja csak meg. Fintor Béla vagyik, 79 éves. □ — Azért jöttem el szavazni — mondja Szakál Sándor —, mert bármi jobb, mint ami eddig volt. Itt állok, de még nem tudom, kire szavazok, mert a képviselőjelöltek közül senkit sem ismerek. Lehet, hogy érvénytelen lesz a szavazatom, de eljöttem, mertazt szeretném, hogy ne kelljen megismételni. Jó szívvel egyetlen pártra sem tudok voksolni. □ Mátészalkán az egyik szavazóhely udvarán két jelölttel is találkozom. Milyen előérzete van az esélyeit illetően — kérdezem az egyéniként indult tiszteletest. — Csoda lenne, ha befutnék. Három jól ismert orvos is van az „ellenfelek” között, engem meg alig ismernek. Az egyetlen nyilvánosságra hozott polgármesterjelölt már szavazott, amikor találkoztunk: — Azért szorítok, hogy az emberek éljenek a jogukkal. Most megint az egész világ szeme ezen a kis országon van. A jelölésemet is azért fogadtam el, mert hova jutunk, ha senki nem vállal semmit. A bizottságok fél 6-tól szolgálatban vannak. Rájuk hárul a munka túlsúlya. Az első kávés termoszok lassankiürülnek. 11 óra felé jár az idő. Mindenütt a százalékot számolják. Szeretnék, ha nem lenne második forduló. — Úgy tudjuk, hogy a községekben jobban áll az arány. Nyilván mert nagyobb a tét. Ha itt is közvetlenül választanák a polgármestert, akkor nagyobb lenne az érdeklődés. Így az emberek azt mondják, hogy mi csak arról dönthetünk, hogy ki döntsön helyettünk. Egy másik helyiségben az áremelésekre hivatkoznak, megint másutt azt hallom, hogy így valósághű, áremeléssel együtt. A választási bizottság elnöke 60 százalék esélyt ad az első forduló sikerének. (Folytatás a 2. oldalon) Nyírbátor 7-es számú választókörzetében reggel 8-kor egyszerre hatan érkeztek szavazni. A miskolci egyetemről érkezett haza Túras Emese, aki először szavazott vasárnap a vásárosnaményi 5-ös számú választókörzetben. Családi szavazás Örökösföldön. Nyíregyházán a nyugdíjasház lakója, Vajai Pálné a 8-as körzetben szavazott. II magyarság sorsvállalás kérdése Zászlódíszbe öltözött a hétvégén Ungvár, köszöntve Göncz Árpádot, a Magyar Köztársaság elnökét. A kárpátaljai város egyik legszebb pontján, az Újraegyesülés terén már délután két óra körül százával gyülekeztek az emberek, hogy üdvözöljék Göncz Árpádot, s tanúi legyenek, mikor felavatja a Petőfi-szobrot, noha az ünnepség csak négy órakor kezdődött. Dörgő taps, zúgó éljenzés fogadta a gépkocsiból kiszálló anyaországi vendégeket, s amikor a szovjet katonazenekar a magyar Himnuszt kezdte játszani, tízezernyi torokból csendült fel az ének. Munkács, Salánk, Csap, Szűrte, Beregsom — olvashattuk a magasba emelt táblákon a települések neveit, jelezvén, a szoboravató nem csupán az ungváriak, de a teljes kárpátaljai magyarság nagy ünnepe is volt egyben. A szovjet és az ukrán himnusz elhangzása után Fodó Sándor, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke köszöntötte Göncz Árpádot és Leonyid Kravcsuk ukrán elnököt. Ezt követően lépett a mikrofonhoz a Magyar Köztársaság elnöke, aki sokáig meg sem tudta kezdeni beszédét a zúgó taps miatt. — Honfitársaim, testvéreim! Nagy öröm nekem, hogy Önök között lehetek, s együtt avathatjuk fel a Kárpát-medence legszebb Petőfi-szobrát — kezdte beszédét. — Annak a költőnek a szobrát, akinek sohasem a babér, hanem az ügy volt a fontos, aki bebizonyította, hogy a magyarság sorsvállalás kérdése. Különösen fontos ezt itt elmondani, ahol az emberek ösztönösen, s tudatosan is követték Petőfi utasítását, a legnehezebb időkben is megtartották magyarságukat, példát mutatva az anyaországban élőknek is. Szólt a köztársasági elnök a háromnapos ukrajnai látogatásának eredményeiről is, hangsúlyozva: ami emberileg lehetséges volt, azt megbeszélték. Elmondta, olyan ország fővárosában járt, amely hozzánk hasonlóan a demokrácia, a szabadság útjára lépett, s nagy bátorítást kaptak azzal, hogy önállóságukat elismerve kezet szorítottunk velük, elsőként az országok közül. Egy új Szovjetunióban, egy új Ukrajnában járt a magyar küldöttség, melyek nekünk természetes barátaink, szövetségeseink. A magyar kisebbség 1989 óta saját kezébe vette sorsa irányítását, nem elszenvedője, de kovácsa jövendőjének. Megfelelő feltételeket teremtenek ehhez a továbbiakban a Kijevben folytatott tárgyalások is, olyan megegyezések születtek itt, amelyek lehetővé teszik a két ország szabad érintkezését, s olyan jogokat biztosít mindenkinek, melyek megilletnek egy nemzeti kisebbséget — fejezte be beszédét a magyar államfő. Szólt az egybegyűltekhez az ukrán elnök, Leonyid Kravcsuk, de méltatták a nap nagyszerűségét a kárpátaljai és az erdélyi magyarság, a helyi ukránok és ruszinok képviselői is. A forró hangulatú ünnepség befejezéseképpen virágcsokrok borították el a szobor talapzatát. Balogh Géza Göncz Árpád a Petőfi-szobor avatásán