Kelet-Magyarország, 1990. december (47. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-30 / 305. szám

4 Kelet-Magyarország Az elmúlt év legfontosabb világpolitikai eseményei, összeállításunkat az AP amerikai hírügynökség adta közre. JANUÁR 10. Kína bejelenti a pekin­gi szükségállapot feloldását, amelyet hét hónappal koráb­ban vezetett be. 29. Letartóztatják Erich Honeckert, a kommunista párt bukott vezetőjét. FEBRUÁR 7. Vége az SZKP alkot­mányban biztosított hatalmi monopóliumának — döntötte el a párt Központi Bizott­sága. 11. Szabadon engedik Nel­son Mandelát 27 évi rabos­­kodás után. 25. Violeta Chamorro nye­ri a nicaraguai választá- RHckt!1-3. MÁRCIUS 11. A litván parlament ki­nyilvánítja függetlenségét a Szovjetuniótól; Chilében Patricio Aylewin átveszi az elnöki hatalmat Augusto Pi­nochettől. 13. A szovjet népi küldöt­tek kongresszusa erős elnö­ki hatalmat vezet be; Gor­bacsov elnök nem ismeri el Litvánia függetlenségét. 15. Mihail Gorbacsovot vá­lasztják a Szovjetunió im­már kiterjedt jogkörrel ren­delkező elnökévé. 20. Namíbia elnyeri füg­getlenségét Dél-Afrikától. ÁPRILIS 12. Lothar de Maiziere lesz az NDK miniszterelnöke, aki a két német állam gyors egyesítése mellett száll síkra. 23. Li Peng kínai kor­mányfő Moszkvába látogat, személyében 26 év után elő­ször jár pekingi miniszterel­nök a szovjet fővárosban. MÁJUS 22. Észak- és Dél-Jemen egyesül. 24. George Bush amerikai elnök újra megadja Kíná­nak a legnagyobb kereske­delmi kedvezményeket. 29. Borisz Jelcint választ­ják az Oroszországi Föderá­ció elnökévé. JÚNIUS 9. Václav Havel nyeri a 44 év utáni első szabad csehszlo­vák elnökválasztásokat. JÚLIUS 10. Gorbacsovot választják ismét az SZKP főtitkárává. 16. A Szovjetunió bele­egyezik az egyesült Németor­szág NATO-tagságába. 18. Washington többé nem ismeri el a polimpeni kor­mány ellen harcoló gerillá­kat. AUGUSZTUS 2. Irak lerohanja Kuvaitot. 6. Az ENSZ BT megsza­vazza a gazdasági embargót Irak ellen. 7. Bush elnök csapatokat küld Szaúd-Arábiába. 8. Irak annektálja Kuvai­tot. SZEPTEMBER 4. Első ízben találkozik Észak- és Dél-Korea kor­mányfője. 30. A Szovjetunió és Dél- Korea diplomáciai kapcsola­tokat létesít. OKTÓBER 3. Az NDK és az NSZK egyesül. 8. Az izraeli rendőrség 21 palesztint lő agyon Jeruzsá­lemben. 15. Gorbacsov elnöknek ítélték oda a Nobel-békedí­­jat. NOVEMBER 1. A Szovjetunió bejelenti a piacgazdaságba való átme­net „ötszáz nap” című prog­ramjának kezdetét. Az első reformlépésről azonban nem esik szó. 15. Leningrádban jegy­rendszert vezetnek be az élelmiszerekre. 19. Harmincnégy ország ál­lam- és kormányfője Párizs­ban aláírja az Európa-char­­tát, a VSZ és a NATO meg­állapodik hagyományos fegy­verzeteinek csökkentéséről. 22. Lemond Margaret Tha­tcher brit miniszterelnök 27. A szigetország új kor­mányfője John Major. 29. A BT határozatban te­szi lehetővé az erő alkalma­zását Irak ellen, ha Bagdad január 15-ig nem vonja ki csapatait Kuvaitból. Andr­zej Lukanov bolgár minisz­terelnök és kormánya le­mond. DECEMBER 2. Helmut Kohl jobbközép koalíciója nyeri a háború utáni első össznémet válasz­tásokat. 9. Lech Walesát választják Lengyelország elnökévé. 20. Lemond Eduard Se­vardnadze szovjet külügymi­niszter, utódja kijelöléséig azonban hivatalában marad. 27. Moszkvában a küldött­kongresszus Gennagyij Ja­­najevet választja az új alel­nöki tisztségbe. A­z év krónikája 1990. a világpolitikában Moszkva: Hans-Dietrich Genscher és Eduard Sevardnadze kézjegyével látja el szeptember 13-ikán a szovjet—német kapcsolatokban új irányt jelentő szerződést. 1990. hazai eseményeiből Válogatás az MTI adat­bankjából. JANUÁR 1. Három megye — Jász- Nagykun-Szolnok, Komárom- Esztergom és Szabolcs-Szat­­már-Bereg — új nevet ka­pott. 2. Február 3. Az ország 13. népszámlálása. Március 13- án közzétették az első ered­ményeket. Eszerint Magyar­­országnak 1990. január 1-jén 10 millió 450 ezer lakosa volt, 260 ezerrel kevesebb, mint 1980-ban. 4. Az MSZP elhatárolta ma­gát a Lázár-kormány hibás gazdaságpolitikájától, vala­mint öt korábbi vezetőtől, Biszku Bélától, Gáspár Sán­dortól, Korom Mihálytól, Né­meth Károlytól és Pallai Ár­pádtól. 17. A Fővárosi Bíróság fel­mentette az 1948. évi pócspet­­ri rendőrgyilkossági ügy vád­lottjait. FEBRUÁR 23. Finnországban, ahol minden esztendőben megvá­lasztják az év Mátyását, 1990-ben ezt a címet Szűrös Mátyásnak, a Magyar Köz­társaság ideiglenes elnökének ítélték oda a Magyar Köz­társaság kikiáltásáért. MÁRCIUS 10. Moszkvában Horn Gyu­la magyar és Eduard Se­vardnadze szovjet külügymi­niszter aláírta a szovjet csa­patok Magyarországról törté­nő kivonásáról szóló egyez­ményt. Eszerint a csapatki­vonás 1990. március 12-én megkezdődik és 1991. június 30-ig befejeződik. 25. Lezajlott a parlamenti választások első fordulója. Az ország 7 millió 800 ezer választópolgárának 64,99 szá­zaléka szavazott az egyéni és listás rendszerben. A 176 egyéni választókerületben a mintegy 1600 jelölt közül az első fordulóban mindössze öt ért el 50 százaléknál több szavazatot, a többi egyéni vá­lasztókerületben a második fordulóra maradt a döntés. ÁPRILIS 1. Hatályba lépett a vál­lalkozói törvény. 1. Hatályba lépett az ala­nyi jogon járó családi pót­lékról szóló törvény. 8. A képviselőválasztás másoddik fordulóján a válasz­tásokra jogosultak 45,54 szá­zaléka szavazott. MÁJUS 9. Megtartotta plenáris ülé­sét a május 2-án alakult új parlament. Elfogadták az al­kotmánymódosítást, amely­nek értelmében a kormány a miniszterelnökből és a mi­niszterekből, köztük a tárca nélküli miniszterekből áll. Megszűnt a miniszterelnök­­helyettesi tisztség. 18. Végleg elhagyta a deb­receni repülőteret az ott ál­lomásozó szovjet repülőez­red, s ezzel megszűnt annak katonai jellege. Május 25-én befejeződött a létesítmény teljes átadása. 18. A Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esz­tergomi érsek ellen 1948—49- ben a Népbíróság által hozott ítéletet semmisnek mondta ki a Fővárosi Bíróság. JÚNIUS 18. Hatályba lépett a köz­kegyelem gyakorlásáról szóló törvény, amely 12 ezer jog­erősen szabadságvesztésre ítéltet és 120 elzárással súj­tott szabálysértőt érintett. 26. Az Országgyűlés hatá­rozati javaslatban indítvá­nyozta: a kormány indítson széles körű tárgyalásokat Magyarország kilépéséről a Varsói Szerződésből a bécsi konvenció 63. cikkelye alap­ján, és addig is szüneteltes­sük részvételünket a VSZ katonai szervezetében. JÚLIUS 3. Az Országgyűlés Ma­gyarország állami címerévé nyilvánította a koronával ékes címert. 16. A Ford Motor Compa­ny 80 millió dolláros ma­gyarországi üzem létesítését jelentette be. AUGUSZTUS 1. A szovjet határőrizeti szervek ideiglenesen beszün­tették a könnyített kishatár­­forgalmat, amely 1989. már­cius 1-jétől volt érvényben. 2. A kormány elfogadta, hogy 1990. szeptember 1-jétől 5600 forint a minimálbér. 3. Az Országgyűlés Göncz Árpádot köztársasági elnök­ké, Szabad Györgyöt az Or­szággyűlés elnökévé válasz­totta. A képviselők elfogad­ták az önkormányzati tör­vényt. SZEPTEMBER 18. a kormány rendkívüli ülésén elfogadta a nemzeti megújhodás hároméves, ke­retjellegű programját. (Meg­jelent szeptember 25-én). 27. A kormány ülésén dön­tött az Egzisztencia Alap lét­rehozásáról, valamint az el­múlt rendszer kitüntetései­nek megszüntetéséről és he­lyettük a Szent István Rend, a Magyar Köztársaság Ér­demrend, továbbá a Magyar Corvin Koszorú felújításá­ról. OKTÓBER 14. Az önkormányzati vá­lasztások második fordulóján a választásra jogosult 4 932 583 választópolgárból 1 427 360 (28,94 százalék) vá­lasztópolgár szavazott. 24. A halálbüntetés alkot­mányellenes — hirdette ki határozatát az Alkotmánybí­róság. 25—28. A magántaxisok úteltorlaszolással tiltakoztak a kormányintézkedés ellen. 26-tól a taxisok, a magánfu­varozók és a hozzájuk csat­lakozott magánszemélyek ak­ciója megbénította a közúti közlekedést az ország egész területén. NOVEMBER 16. Átadták a forgalomnak az M0-ás autópálya első sza­kaszát. 21. Párizsban találkozót tartott Antall József minisz­terelnök és Mihail Gorba­csov szovjet államfő. DECEMBER 10. A kormány újra foglal­kozott a Bécs—Budapest vi­lágkiállítás ügyével. A je­lentkezési határidő lejártá­nak napján Párizsban ideig­lenesen jegyeztették be a rendezés szándékát. 14. Kormányátalakítás: új pénzügyminiszter Kupa Mi­hály, új belügyminiszter Bo­­riss Péter. ’ 'iV Október 4.: megszűnt Sármelléken a szovjet légitámasz­pont. Ünnepélyes külsőségek között október 14-ikén fel­szállt, Minszkbe vezető légiútjára a MiG—29-esek utolsó, 17 gépből álló egysége. 1990. december 30. Emberlényegű élet Emlékezés Petőfi Sándorra Gyakran elgondolkodom: miért akarják Petőfit időről időre a sárba rántani? Hon­nan támad az indulat, ame­lyik vagy rendkívüli hőst, emberfeletti embert, vagy önmaga eszményeibe belebu­kó forradalmárt akar belőle csinálni? Petőfi Sándor szerencsére kibírta az idei esztendőt is. A kazános indulatokat, a tisz­tázás álarcában megbújó le­leplezési mániát. Kibírta, mert élete és sorsa egybefo­nódik azzal, amit ettől nem­zedékek sora várt és vár: az ember azonos önmagával. Emberlényegünk megcsúfolá­sa lenne, ha nem hihetnénk abban, hogy jövendő tette­ink, sorsunk újabb és újabb fordulatai szervesen kapcso­lódnak megélt múltunkhoz. „Hol sírjaink domborulnak, unokáink leborulnak” — ír­ta a költő egyik korai láto­másában. Nem lehet meg­fosztani bennünket attól, hogy Petőfi életének utolsó pillanatait idézve ne a se­gesvári csatatéren morzsol­junk el egy férfias könny­cseppet. _ A feltámadó indulatok for­rásán gondolkodom. Bizo­nyára szerepe van az elutasí­tó gesztus megszületésében a másság — nálunk kevéssé gyakorolt és elfogadott — iránti tolerancia hiányának. A mi közgondolkodásunk még mindig arra törekszik, mint a folyóvíz a medrébe került kődarabokkal: egyfor­mára csiszolja őket. Holott a hegyvidék szépsége is azzal ejt rabul bennünket, hogy csúcsok és lejtők, sziklamere­délyek és bukdácsoló pata­kok keresztezik. Az emberi csúcsokat azonban nehezen viseljük el. Petőfi Sándor élete és köl­tészete ilyen emberi csúcs­teljesítmény. Csak annyiban kivételes, hogy következetes. Pedig hát mindnyájan tud­juk — legalább elméletben —, ez a következtesség az emberlényeg realitása. Petőfi nem tett semmi mást, mint önmagát élte, engedte lénye­gi mivoltát érvényesülni. Et­től lett volna hős? Vagy at­tól, hogy elesett a csataté­ren? Meghalt, mert mind­végig tudta: van valami, ami több megélt évek hosszú so­ránál. Az önmagunkhoz mél­tó élet. Hős volt tehát? Nem, egyáltalán nem volt az. Tet­te, amit tennie kellett. Pél­dája — ha van még értelme ennek a szónak — arra fi­gyelmeztet, hogy mindnyá­junknak tennünk kell azt, amire szán bennünket az élet. Nem szabad becsapni önmagunkat, szándékaink megfogalmazásakor méltat­lan dolog a könnyebb ellen­állás irányába mozdulni. Petőfi sorsa arra figyelmez­tet, hogy a tetteinknek mél­­tóaknak kell lenniük önma­gunkhoz. Akkor is, ha ezért sohasem állít szobrot a hálás utókor. Hiszen csak azt tettük, amit önmagunktól elvárhattunk. Nagy István Attila Pel Sándor feleségének, ] Szertey Júliának Marosvásárhely, 1949. július 29. mj kedves édes Juliskám, e szempillantásban értem ML ide vissza hat napi szakadatlan utazás után. Fá­­­­radt vagyok, kezem úgy reszket, alig bírom a mi tollat. Megkaptad-e előbbem­ két levelemet? Egyiket­­ innen, a másikat Kézdivásárhelyről írtam. Elmondom­­ röviden utamat. Itt hallottuk, hogy Bem egy csapattal­­ Moldvába ment. Utána rugaszkodtunk Udvarhely,­­ Csíkszereda, Kézdivásárhely, Bereck felé, ott találkozo­t­tam vele, már visszajött Moldvából, hova lázító prok­­­­lamációkat vitt be s ráadásul kegyetlenül megdöngetett­­ négyezer oroszt egy zászlóaljjal. Berecken jön hozzá a­­ tudósítás, hogy Szászrégennél megverték a mieinket, s­­ ezek borzasztóan szétfutottak, vágtatott tehát ide a­­ bajt helyrehozni. Kézdivásárhelyen, Sepsiszentgyör­­­­gyön, az Erdővidéken. Udvarhelyen keresztül, én vele. Rohantunk szinte megállás nélkül. Iszonyú út volt. Most vagy két napig itt leszünk, míg a sereget egy kissé rendbe szedi, aztán mit teszünk? Ő tudja. Előb­beni levelemben írtam, hogy Csíkszeredának és Kéz­divá­sárhelynek gyön­örű vidéke van: Sepsiszentgyör­­gyé talán még szebb, a város is jobban tetszik. Majd körülményesebben megvizsgáljuk, ha együtt utazzuk be Háromszéket, mint a fészket rakni akaró fecskék. Bem­mel Berecken találkoztam, megálltam hintája mellett s köszöntem neki, ő odapillant, megismer, elkiáltja magát és kinyújtja felém karjait, én fölugrom, nyaká­ba borultam, összeöleltük és csókoltuk egymást, „mon fils, mon fils, mon fils’” szólt az öreg sírra. A körül­­álló népség azt kérdezte Egresi Gábortól, hogy „fia ez a generálisnak?” Ma még sokkal nyájasabb, szíve­sebb, atyaibb irántam, mint eddig, pedig eddig is az volt. Ma azt mondta a másik segédtisztnek: „Melden Sie dem Kriegsministerium, aber geben Sie Acht, I melden Sie das wörtlich: Mein Adjutant der Major I Petőfi, walcher abgedankt hat wegen der schändlichen Behandlung des Generals Klapka, ist wieder in Dienst i getreten.*” Szinte ma az útban mondta, hogy neked itt ) Marosvásárhelyt csináljunk szállást, s ide hozzalak. ' Nekem is ez a fő vágyam, de míg erősebb lábra nem­­ állunk a szomszédban levő oroszok irányában, addig­­ ezt tenni nem merem. Csak két mérföldnyire vannak­­ innen, s az idevalók a napokban is szétfutottak, mint , a csirkék. De mihelyt némileg biztos lesz a hely, az­­ lesz első dolgom, meg lehet felőleg győződve. Hogyan vagytok kedves imádott lelkeim? ha én hallhatnék va­lamit felőletek! ha lehet, ha valahogy szerét ejtheted, írj csak egy szócskát is, édes angyalom. Én nem mu­lasztom el az arra menő alkalmakat. Szopik-e még a fiam? Válasszátok el minél előbb, s tanítsd beszélni, hogy meglepjen. Csókolom a telketeket és szíveteket milliomszor, számtalanszor imádó férjed ! Sándor ! * Jelentse a Hadügymini­sztériumnak, de jól figyeljen, szó­ szerint ezt jelentse: Segédtisztem, Petőfi őrnagy, aki Klapka­i tábornok gyalázatos bánás­módja miatt lemondott, ismét szol­­­­gálatba lépett.

Next