Kelet-Magyarország, 1990. december (47. évfolyam, 282-305. szám)
1990-12-30 / 305. szám
4 Kelet-Magyarország Az elmúlt év legfontosabb világpolitikai eseményei, összeállításunkat az AP amerikai hírügynökség adta közre. JANUÁR 10. Kína bejelenti a pekingi szükségállapot feloldását, amelyet hét hónappal korábban vezetett be. 29. Letartóztatják Erich Honeckert, a kommunista párt bukott vezetőjét. FEBRUÁR 7. Vége az SZKP alkotmányban biztosított hatalmi monopóliumának — döntötte el a párt Központi Bizottsága. 11. Szabadon engedik Nelson Mandelát 27 évi raboskodás után. 25. Violeta Chamorro nyeri a nicaraguai választá- RHckt!1-3. MÁRCIUS 11. A litván parlament kinyilvánítja függetlenségét a Szovjetuniótól; Chilében Patricio Aylewin átveszi az elnöki hatalmat Augusto Pinochettől. 13. A szovjet népi küldöttek kongresszusa erős elnöki hatalmat vezet be; Gorbacsov elnök nem ismeri el Litvánia függetlenségét. 15. Mihail Gorbacsovot választják a Szovjetunió immár kiterjedt jogkörrel rendelkező elnökévé. 20. Namíbia elnyeri függetlenségét Dél-Afrikától. ÁPRILIS 12. Lothar de Maiziere lesz az NDK miniszterelnöke, aki a két német állam gyors egyesítése mellett száll síkra. 23. Li Peng kínai kormányfő Moszkvába látogat, személyében 26 év után először jár pekingi miniszterelnök a szovjet fővárosban. MÁJUS 22. Észak- és Dél-Jemen egyesül. 24. George Bush amerikai elnök újra megadja Kínának a legnagyobb kereskedelmi kedvezményeket. 29. Borisz Jelcint választják az Oroszországi Föderáció elnökévé. JÚNIUS 9. Václav Havel nyeri a 44 év utáni első szabad csehszlovák elnökválasztásokat. JÚLIUS 10. Gorbacsovot választják ismét az SZKP főtitkárává. 16. A Szovjetunió beleegyezik az egyesült Németország NATO-tagságába. 18. Washington többé nem ismeri el a polimpeni kormány ellen harcoló gerillákat. AUGUSZTUS 2. Irak lerohanja Kuvaitot. 6. Az ENSZ BT megszavazza a gazdasági embargót Irak ellen. 7. Bush elnök csapatokat küld Szaúd-Arábiába. 8. Irak annektálja Kuvaitot. SZEPTEMBER 4. Első ízben találkozik Észak- és Dél-Korea kormányfője. 30. A Szovjetunió és Dél- Korea diplomáciai kapcsolatokat létesít. OKTÓBER 3. Az NDK és az NSZK egyesül. 8. Az izraeli rendőrség 21 palesztint lő agyon Jeruzsálemben. 15. Gorbacsov elnöknek ítélték oda a Nobel-békedíjat. NOVEMBER 1. A Szovjetunió bejelenti a piacgazdaságba való átmenet „ötszáz nap” című programjának kezdetét. Az első reformlépésről azonban nem esik szó. 15. Leningrádban jegyrendszert vezetnek be az élelmiszerekre. 19. Harmincnégy ország állam- és kormányfője Párizsban aláírja az Európa-chartát, a VSZ és a NATO megállapodik hagyományos fegyverzeteinek csökkentéséről. 22. Lemond Margaret Thatcher brit miniszterelnök 27. A szigetország új kormányfője John Major. 29. A BT határozatban teszi lehetővé az erő alkalmazását Irak ellen, ha Bagdad január 15-ig nem vonja ki csapatait Kuvaitból. Andrzej Lukanov bolgár miniszterelnök és kormánya lemond. DECEMBER 2. Helmut Kohl jobbközép koalíciója nyeri a háború utáni első össznémet választásokat. 9. Lech Walesát választják Lengyelország elnökévé. 20. Lemond Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter, utódja kijelöléséig azonban hivatalában marad. 27. Moszkvában a küldöttkongresszus Gennagyij Janajevet választja az új alelnöki tisztségbe. Az év krónikája 1990. a világpolitikában Moszkva: Hans-Dietrich Genscher és Eduard Sevardnadze kézjegyével látja el szeptember 13-ikán a szovjet—német kapcsolatokban új irányt jelentő szerződést. 1990. hazai eseményeiből Válogatás az MTI adatbankjából. JANUÁR 1. Három megye — Jász- Nagykun-Szolnok, Komárom- Esztergom és Szabolcs-Szatmár-Bereg — új nevet kapott. 2. Február 3. Az ország 13. népszámlálása. Március 13- án közzétették az első eredményeket. Eszerint Magyarországnak 1990. január 1-jén 10 millió 450 ezer lakosa volt, 260 ezerrel kevesebb, mint 1980-ban. 4. Az MSZP elhatárolta magát a Lázár-kormány hibás gazdaságpolitikájától, valamint öt korábbi vezetőtől, Biszku Bélától, Gáspár Sándortól, Korom Mihálytól, Németh Károlytól és Pallai Árpádtól. 17. A Fővárosi Bíróság felmentette az 1948. évi pócspetri rendőrgyilkossági ügy vádlottjait. FEBRUÁR 23. Finnországban, ahol minden esztendőben megválasztják az év Mátyását, 1990-ben ezt a címet Szűrös Mátyásnak, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnökének ítélték oda a Magyar Köztársaság kikiáltásáért. MÁRCIUS 10. Moszkvában Horn Gyula magyar és Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter aláírta a szovjet csapatok Magyarországról történő kivonásáról szóló egyezményt. Eszerint a csapatkivonás 1990. március 12-én megkezdődik és 1991. június 30-ig befejeződik. 25. Lezajlott a parlamenti választások első fordulója. Az ország 7 millió 800 ezer választópolgárának 64,99 százaléka szavazott az egyéni és listás rendszerben. A 176 egyéni választókerületben a mintegy 1600 jelölt közül az első fordulóban mindössze öt ért el 50 százaléknál több szavazatot, a többi egyéni választókerületben a második fordulóra maradt a döntés. ÁPRILIS 1. Hatályba lépett a vállalkozói törvény. 1. Hatályba lépett az alanyi jogon járó családi pótlékról szóló törvény. 8. A képviselőválasztás másoddik fordulóján a választásokra jogosultak 45,54 százaléka szavazott. MÁJUS 9. Megtartotta plenáris ülését a május 2-án alakult új parlament. Elfogadták az alkotmánymódosítást, amelynek értelmében a kormány a miniszterelnökből és a miniszterekből, köztük a tárca nélküli miniszterekből áll. Megszűnt a miniszterelnökhelyettesi tisztség. 18. Végleg elhagyta a debreceni repülőteret az ott állomásozó szovjet repülőezred, s ezzel megszűnt annak katonai jellege. Május 25-én befejeződött a létesítmény teljes átadása. 18. A Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek ellen 1948—49- ben a Népbíróság által hozott ítéletet semmisnek mondta ki a Fővárosi Bíróság. JÚNIUS 18. Hatályba lépett a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvény, amely 12 ezer jogerősen szabadságvesztésre ítéltet és 120 elzárással sújtott szabálysértőt érintett. 26. Az Országgyűlés határozati javaslatban indítványozta: a kormány indítson széles körű tárgyalásokat Magyarország kilépéséről a Varsói Szerződésből a bécsi konvenció 63. cikkelye alapján, és addig is szüneteltessük részvételünket a VSZ katonai szervezetében. JÚLIUS 3. Az Országgyűlés Magyarország állami címerévé nyilvánította a koronával ékes címert. 16. A Ford Motor Company 80 millió dolláros magyarországi üzem létesítését jelentette be. AUGUSZTUS 1. A szovjet határőrizeti szervek ideiglenesen beszüntették a könnyített kishatárforgalmat, amely 1989. március 1-jétől volt érvényben. 2. A kormány elfogadta, hogy 1990. szeptember 1-jétől 5600 forint a minimálbér. 3. Az Országgyűlés Göncz Árpádot köztársasági elnökké, Szabad Györgyöt az Országgyűlés elnökévé választotta. A képviselők elfogadták az önkormányzati törvényt. SZEPTEMBER 18. a kormány rendkívüli ülésén elfogadta a nemzeti megújhodás hároméves, keretjellegű programját. (Megjelent szeptember 25-én). 27. A kormány ülésén döntött az Egzisztencia Alap létrehozásáról, valamint az elmúlt rendszer kitüntetéseinek megszüntetéséről és helyettük a Szent István Rend, a Magyar Köztársaság Érdemrend, továbbá a Magyar Corvin Koszorú felújításáról. OKTÓBER 14. Az önkormányzati választások második fordulóján a választásra jogosult 4 932 583 választópolgárból 1 427 360 (28,94 százalék) választópolgár szavazott. 24. A halálbüntetés alkotmányellenes — hirdette ki határozatát az Alkotmánybíróság. 25—28. A magántaxisok úteltorlaszolással tiltakoztak a kormányintézkedés ellen. 26-tól a taxisok, a magánfuvarozók és a hozzájuk csatlakozott magánszemélyek akciója megbénította a közúti közlekedést az ország egész területén. NOVEMBER 16. Átadták a forgalomnak az M0-ás autópálya első szakaszát. 21. Párizsban találkozót tartott Antall József miniszterelnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő. DECEMBER 10. A kormány újra foglalkozott a Bécs—Budapest világkiállítás ügyével. A jelentkezési határidő lejártának napján Párizsban ideiglenesen jegyeztették be a rendezés szándékát. 14. Kormányátalakítás: új pénzügyminiszter Kupa Mihály, új belügyminiszter Boriss Péter. ’ 'iV Október 4.: megszűnt Sármelléken a szovjet légitámaszpont. Ünnepélyes külsőségek között október 14-ikén felszállt, Minszkbe vezető légiútjára a MiG—29-esek utolsó, 17 gépből álló egysége. 1990. december 30. Emberlényegű élet Emlékezés Petőfi Sándorra Gyakran elgondolkodom: miért akarják Petőfit időről időre a sárba rántani? Honnan támad az indulat, amelyik vagy rendkívüli hőst, emberfeletti embert, vagy önmaga eszményeibe belebukó forradalmárt akar belőle csinálni? Petőfi Sándor szerencsére kibírta az idei esztendőt is. A kazános indulatokat, a tisztázás álarcában megbújó leleplezési mániát. Kibírta, mert élete és sorsa egybefonódik azzal, amit ettől nemzedékek sora várt és vár: az ember azonos önmagával. Emberlényegünk megcsúfolása lenne, ha nem hihetnénk abban, hogy jövendő tetteink, sorsunk újabb és újabb fordulatai szervesen kapcsolódnak megélt múltunkhoz. „Hol sírjaink domborulnak, unokáink leborulnak” — írta a költő egyik korai látomásában. Nem lehet megfosztani bennünket attól, hogy Petőfi életének utolsó pillanatait idézve ne a segesvári csatatéren morzsoljunk el egy férfias könnycseppet. _ A feltámadó indulatok forrásán gondolkodom. Bizonyára szerepe van az elutasító gesztus megszületésében a másság — nálunk kevéssé gyakorolt és elfogadott — iránti tolerancia hiányának. A mi közgondolkodásunk még mindig arra törekszik, mint a folyóvíz a medrébe került kődarabokkal: egyformára csiszolja őket. Holott a hegyvidék szépsége is azzal ejt rabul bennünket, hogy csúcsok és lejtők, sziklameredélyek és bukdácsoló patakok keresztezik. Az emberi csúcsokat azonban nehezen viseljük el. Petőfi Sándor élete és költészete ilyen emberi csúcsteljesítmény. Csak annyiban kivételes, hogy következetes. Pedig hát mindnyájan tudjuk — legalább elméletben —, ez a következtesség az emberlényeg realitása. Petőfi nem tett semmi mást, mint önmagát élte, engedte lényegi mivoltát érvényesülni. Ettől lett volna hős? Vagy attól, hogy elesett a csatatéren? Meghalt, mert mindvégig tudta: van valami, ami több megélt évek hosszú soránál. Az önmagunkhoz méltó élet. Hős volt tehát? Nem, egyáltalán nem volt az. Tette, amit tennie kellett. Példája — ha van még értelme ennek a szónak — arra figyelmeztet, hogy mindnyájunknak tennünk kell azt, amire szán bennünket az élet. Nem szabad becsapni önmagunkat, szándékaink megfogalmazásakor méltatlan dolog a könnyebb ellenállás irányába mozdulni. Petőfi sorsa arra figyelmeztet, hogy a tetteinknek méltóaknak kell lenniük önmagunkhoz. Akkor is, ha ezért sohasem állít szobrot a hálás utókor. Hiszen csak azt tettük, amit önmagunktól elvárhattunk. Nagy István Attila Pel Sándor feleségének, ] Szertey Júliának Marosvásárhely, 1949. július 29. mj kedves édes Juliskám, e szempillantásban értem ML ide vissza hat napi szakadatlan utazás után. Fáradt vagyok, kezem úgy reszket, alig bírom a mi tollat. Megkaptad-e előbbem két levelemet? Egyiket innen, a másikat Kézdivásárhelyről írtam. Elmondom röviden utamat. Itt hallottuk, hogy Bem egy csapattal Moldvába ment. Utána rugaszkodtunk Udvarhely, Csíkszereda, Kézdivásárhely, Bereck felé, ott találkozottam vele, már visszajött Moldvából, hova lázító proklamációkat vitt be s ráadásul kegyetlenül megdöngetett négyezer oroszt egy zászlóaljjal. Berecken jön hozzá a tudósítás, hogy Szászrégennél megverték a mieinket, s ezek borzasztóan szétfutottak, vágtatott tehát ide a bajt helyrehozni. Kézdivásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, az Erdővidéken. Udvarhelyen keresztül, én vele. Rohantunk szinte megállás nélkül. Iszonyú út volt. Most vagy két napig itt leszünk, míg a sereget egy kissé rendbe szedi, aztán mit teszünk? Ő tudja. Előbbeni levelemben írtam, hogy Csíkszeredának és Kézdivásárhelynek gyönörű vidéke van: Sepsiszentgyörgyé talán még szebb, a város is jobban tetszik. Majd körülményesebben megvizsgáljuk, ha együtt utazzuk be Háromszéket, mint a fészket rakni akaró fecskék. Bemmel Berecken találkoztam, megálltam hintája mellett s köszöntem neki, ő odapillant, megismer, elkiáltja magát és kinyújtja felém karjait, én fölugrom, nyakába borultam, összeöleltük és csókoltuk egymást, „mon fils, mon fils, mon fils’” szólt az öreg sírra. A körülálló népség azt kérdezte Egresi Gábortól, hogy „fia ez a generálisnak?” Ma még sokkal nyájasabb, szívesebb, atyaibb irántam, mint eddig, pedig eddig is az volt. Ma azt mondta a másik segédtisztnek: „Melden Sie dem Kriegsministerium, aber geben Sie Acht, I melden Sie das wörtlich: Mein Adjutant der Major I Petőfi, walcher abgedankt hat wegen der schändlichen Behandlung des Generals Klapka, ist wieder in Dienst i getreten.*” Szinte ma az útban mondta, hogy neked itt ) Marosvásárhelyt csináljunk szállást, s ide hozzalak. ' Nekem is ez a fő vágyam, de míg erősebb lábra nem állunk a szomszédban levő oroszok irányában, addig ezt tenni nem merem. Csak két mérföldnyire vannak innen, s az idevalók a napokban is szétfutottak, mint , a csirkék. De mihelyt némileg biztos lesz a hely, az lesz első dolgom, meg lehet felőleg győződve. Hogyan vagytok kedves imádott lelkeim? ha én hallhatnék valamit felőletek! ha lehet, ha valahogy szerét ejtheted, írj csak egy szócskát is, édes angyalom. Én nem mulasztom el az arra menő alkalmakat. Szopik-e még a fiam? Válasszátok el minél előbb, s tanítsd beszélni, hogy meglepjen. Csókolom a telketeket és szíveteket milliomszor, számtalanszor imádó férjed ! Sándor ! * Jelentse a Hadügyminisztériumnak, de jól figyeljen, szó szerint ezt jelentse: Segédtisztem, Petőfi őrnagy, aki Klapkai tábornok gyalázatos bánásmódja miatt lemondott, ismét szolgálatba lépett.