Kelet-Magyarország, 1991. június (48. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-01 / 127. szám
XLVIII. évfolyam, 127. szám ÁRA: 7,80 FORINT 1991. június 1., szombat Kézben tartott infláció kormányszóvivő tájékoztatója Az év első harmadában az árak, a jövedelmek és a gazdasági teljesítmények összhangban voltak. Az eddigi folyamatok nem igazolják az infláció elszabadulását prognosztizáló pesszimista várakozásokat. Változatlanul reális az esély arra, hogy az ez évre számításba vett 35—38 százalékos növekedési ütem nem lesz nagyobb. Ezt Cinkotai János kormányfőtanácsos jelentette be a pénteki szokásos kormányszóvivői tájékoztató vendégeként. A szóvivői tájékoztató másik vendége, Türős Sándor, a Kárpótlási Hivatal elnöke arról számolt be, hogy a kormány elfogadta azt a kormányrendeletet, amely az 1938 és 1945 között, faji vagy nemzetiségi hovatartozás, illetőleg a nácizmussal szembeni magatartás miatt deportáltak, vagy egyéb hátrányt szenvedett személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetével foglalkozik. Az ezen időszakban személyes szabdaságukban korlátozottak az évek számától függően kapnak pénzbeni kárpótlást. Az első évre 500, a második és ötödik év közötti időszak után évenként 250, míg a hatodik évtől évi 300 forint nyugdíj-kiegészítésben részesülnek. Szólt arról, hogy eddig 39 ezren nyújtották be kérelmüket, s közülük — az első felmérések szerint — mintegy 15 ezren jogosultak. László Balázs szóvivő végezetül az agrárgazdasági programról szólt. Az agrárpolitika legfontosabb célját a piaci viszonyok megteremtésében, a jelenleginél hatékonyabb, alkalmazkodóbb és versenyképesebb agrártermelés kiépítésében határozta meg a kormány. E célok megvalósítására fontosnak tartja a mai nagyüzemi struktúrák, tulajdonviszonyok átalakítását, a magántulajdonon alapuló szervezeti formák kiépítését. Japén professzor Nyíregyházán Energiatakarékos napház Akio Okamura japán professzor a saját rendszeréhez hasonlónak minősített a nyíregyházi Nagylucskait László napházát. A távol-keleti szakember csütörtökön Debrecenben a saját találmányáról, a solar systemről tartott előadást, amelyet Japánban már több ezren hasznosítanak. Az energiamegtakarítás 30—60 százalékos, a többletköltségek 5—8 év alatt megtérülnek. Ezt a rendszert kívánja Magyarországon elterjeszteni, amihez az eljárás leírását ingyen bocsátja a hazai szakemberek rendelkezésére. A japán feltaláló után a nyíregyházi Bán Ferenc és Nagylucskay László a magyarországi napházak sajátosságáról, technikai szerkezetéről és a nyírségi építmény munkálatairól szólt. Az ezt követő szakmai és üzleti megbeszélésen a további konzultációkban egyeztek meg. A technológia elterjesztésében pedig a Magyar Televízió Felkínálom című műsora segítene. összeállt egy nyíregyházi team, amely a tervezéstől az eladásig vállalná a rendszer elterjesztését a tiszántúli részen. Akio Okumura japán kollégái és a magyar vendéglátókkal közösen pénteken a falumúzeumban járt, ahol a magyar építészet egy részének történetével ismerkedett. Arra a kérdésre, hogy legközelebb mikor jön Magyarországra, azt válaszolta, ha sikerül cégének a magyar partnerekkel megegyezni a napkollektorok gyártásáról, akkor még ebben az évben. Új vasúti menetrend (4. oldal) Renault-szalon nyílt Francia képviselettel a Renault Hungária közreműködésével autószalon nyílt pénteken Nyíregyházán. A 200 millió forintot ért lottószámok: 5, 22, 56, 57, 74 Göncz Erpárt a TIB közgyűlésén Ápolni '56 emlékét Göncz Árpád köztársasági elnök üdvözlő szavaival vette kezdetét pénteken délelőtt a Budapest Konrresszusi Központ Bartók-termében, a Történelmi Igazságtétel Bizottság 1991. évi közgyűlése. Göncz Árpád kiemelte: a TIB feladata 1956 szellemének képviselete, tudatosítása a mai közéletben, s a történelmi igazság felkutatása. Középpontban a kicsik Gyermekgyógyászok tanácskozása A szervátültetésekről, a gyomor- és bélpanaszokról, a növekedés zavarairól, valamint a beteg gyerekek lelki gyógyításáról hangzottak el tudományos igényű előadások azon a kétnapos ülésen, amelyet a Magyar Gyermekorvosok Társasága északkelet-magyarországi területi szervezete tartott Nyíregyházán május 31-én és június 1-jén. A tudományos ülésen öt megye, Borsod, Nógrád, Heves, Hajdú és a házigazda Szabolcs gyermekgyógyászai mellett külföldi vendégek is közreadták tapasztalataikat. Nagy érdeklődés mellett hangzottak el péntek délelőtt a gyermekkori szervátültetésekkel foglalkozó előadások. Az orvosok a máj-, a vese- és a csontvelő-transzplantáció lehetőségeiről és már a gyermekkorban elvégzett sikeres átültetésekről mondták el tapasztalataikat. Az egészségügyi főiskolán a tudományos ülés résztvevői megismerkedhettek a megye élelmiszeriiparának olyan termékeivel, amelyeket a betegeknek, diétázóknak, fogyókúrázóknak ajánlanak a táplálkozási szakemberek. (tk) Gluténmentes kekszet, Márkus-kenyeret, Béres-cseppel dúsított almalevet mutattak be a résztvevőknek. Munkatársunk jelenti Spanyolországból Karatés erőpróba Napsütésre és szemerkélő estére ébredtek pénteken a magyar kyokusinka karateválogatott tagjai a spanyolországi Zaragozában. Erre mondják: az aragóniai ördög is veri a feleségét. Végre ágyban aludhattak a csoport tagjai, hiszen szerdán reggel 6-kor indult a busz Szolnokról és csütörtökön este 9 után érkezett meg két és fél ezer kilométeres út végén Aragónia félmilliós városába, ahol szombaton rendezik a szakág Európa-bajnokságát. (Folytatás a 16. oldalon) Az anyanyelv székesegyházában Nemzetiségi színházi fesztivál Kisvárdán Csütörtökön este az idő is kegyes volt a III. nemzetiségi színházi fesztivál vendégeihez Kisvárdán. Dr. Oláh Albert polgármester köszöntője után Tóth Mária a Köztársasági Elnöki Hivatal osztályvezetője felolvasta Göncz Árpád levelét. Ezután dr. Virágh Pál köztársasági elnöki megbízott megnyitotta a fesztivált. Az életért, az azt feláldozó ember küzdelméről szól a színház. Mozgásba hozza képzeletünket, olyan színtereket teremt, amelyeken megélhetjük a magunk hétköznapi történéseit is. Volt idő, amikor a színház az egyetlen eszköze volt a hatalom elleni tiltakozásnak — mondta, majd hozzátette, hogy a kisebbségi létben élők számára ma is nagy jelentősége van a színháznak, mert növelik a megmaradás esélyeit. A fesztivál első bemutatóját a kolozsvári Állami Magyar Színház tartotta. Shakespeare: Ahogy tetszik című vígjátékát állították színpadra. A péntek délelőtti színművészeti szimpózium a színházak képviselői beszámoltak életükről, gondjaikról. Ablonczy László bevezetőjében utalt az általános magyarországi színházi válságra, amely arra kényszeríti a szakembereket, hogy újragondolják a színház szerkezetét, kapcsolatrendszerét. Eddig a félelem légkörében jöttek létre jó előadások, ezután a szabadság körülményei közepette kell jó produkciókat létrehozni. Kincses Elemér arról beszélt, hogy a kisebbségi színházaknak a szeretettlenség és a megtűrtség légkörében kell élniük, éppen ezért meg kell teremteniük a szeretet és a tolerancia birodalmát. A jelenlegi helyzet roszszabb, mint a korábbi, mondta Ferenczi István, a marosvásárhelyi Színművészeti Főiskola tanára. Meg kell találnunk a művészeti igényesség és a közönségigény közötti középutat. Többen felvetették, hogy nagyon sok színész hiányzik a nemzetiségi színházakból, s mindenkit visszavárnak, akik az elmúlt időszakban elhagyták színházukat. Ha ez nem történik meg, akkor tovább tart a romániai magyar színjátszás hanyatlása, mondta Kötő József Kolozsvárról. A szimpózium délután is folytatta munkáját. Este a művelődési központban Háy Gyula: Caligula című drámáját mutatták be a komáromi Jókai Színház előadásában. A baráti találkozók, megbeszélések szombaton is folytatódnak, ezen kívül két előadás lesz. Délután Kovách Aladár: Téli zsoltár, este Gogol: A revizor című darabját láthatja a közönség a nagyváradi Állami Színház, illetve a szabadkai Népszínház előadásában. Nagy István Attila A kolozsvári Állami Magyar Színház játékában csütörtökön este Shakespeare: Ahogy tetszik című vígjátékát láthatta a nagyérdemű, a kisvárdai Várszínházban. (Balázs Attila felvétele) Hinni muszáj Nem is olyan régen még én is ott álltam a katedránál és vártam, hogy mi következik. Pedig nagyon jól tudtam: előlép a padsorok közül egy fiú és egy lány, s félénken, bátortalanul elsuttogják a köszöntőt. Átadják a szeretet és a hála virágait. Ilyenkor illett félretenni a tananyagot, s valami egészen másról beszélni. A nyersebb, a mindnyájunkat körülölelő életről, gondokról és örömökről, szorongásokról és a bátorság óvatos ösvényeiről. Aztán megváltoztak a dolgok. Más lett minden. Nem hatódtunk meg annyira, úgy éreztük, hogy kiüresedtek a köszöntő szavak, hiányzik mögülük a hétköznapok munkahálája. Pedig a gyerekek ugyanannyi évesek voltak: óvodások, általános iskolások, középiskolások. A kirakatélet megsápasztotta a pedagógusok arcát is: egyre kevésbé érezték a társadalmi figyelmet, a megbecsülést. Ezért aztán sokan azt mondták: ne az ünnepeken, hanem a hétköznapokon becsüljenek meg bennünket! A két tábor azóta is szemben, áll egymással. A pedagógusnapi köszöntés még a régi rendszer maradványa. Száműzzük tehát: Mostanában egyre kevesebb híradás szól arról, hogy az iskola, s benne a pedagógus alkotó légkörben végzi mindennapi feladatát. Inkább azt tapasztalni, hogy sok minden nincsen rendjén a mai iskolában. Alig múlik el hét, hogy ne érkezne levél a megye egyik vagy másik iskolájából: ide jöjjenek, mert itt nagy a botrány, az igazgató átmenti a hatalmát, korrupció van, vádaskodások, peres ügyek. H uram bocsá’ verik a gyerekeket! Egy éve már, hogy sok szó esett a rendszerváltásról. Kerülje el a politika az iskolákat, ne legyenek ezek az intézmények a politikai küzdelem színterei. Ezzel szemben mi történt? Acsarkodó indulatok mögé bújt az iskola, hírek és álhírek keringenek errőlarról. Leváltásról, megszűnésről. S az emberek a helyüket keresik. Zaklatottan mennek be az órákra. Nem törődnek a munka fegyelmével. A jövővel. Gyönyörűek a virágok. Szeretetre méltóak a gyerekek. Ez az ünnep arra figyelmeztet, hogy éremes, de muszáj is hinni bennük. Mert belőlünk is átörökítenek egy parányit. Nagy István Attila