Kelet-Magyarország, 1991. június (48. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-20 / 143. szám
1991. június 20., csütörtök EGYRŐL TÖBBET a ffiUMM leste ■n.v-UjgdíljasjDo knjak—szg.ni.uu Igények és lehetőségek Hont házicseléd, szociális gondozó! Nyíregyháza (KM) — Valamikor két-három generáció élt egy fedél alatt, s az idősek, betegek gondozása természetesen a családtagokra maradt. Nem volt akkor ebben semmi rendkívüli, ilyen volt a világ, ez volt a szokás. A fiatalok tisztességgel ápolták az időseket, hogy majd ők is megöregedvén joggal számíthassanak a gondoskodásra. Mára e téren is nagyot fordult a világ, a családok szétszóródtak, a fiatalok a városba vándoroltak, így aztán nem csoda, hogy a beteggé váló szülőket, magukra maradt öregeket többnyire a szomszéd istápolja, az állam támogatja. Hogy ebben aztán olykor nem sok a köszönet? Nincs min csodálkozni. Az állam által kirendelt hivatásos gondoskodók, a szociális gondozónők egyszerre több idős embernek is segítenek, mint esetenként hallani, nem mindig a legnagyobb sikerrel. Mi a gondozónők feladata, mire kötelezhetők, s mi az, ami egyáltalán nem várható el tőlük? Elöljáróban fontos leszögezni : a szociális gondozónőknek van ugyan, munkaköri leírása, de annak szó szerinti betartása nem kötelező. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az előírt feladatoknál jóval többet is elvállalhatnak, s el is végezhetnek. Nem árt, ha kimondjuk: a gondozónő ugyanakkor nem cseléd, hanem olyan segítő, aki szándékai szerint mindent megtesz azért, hogy az idős emberek a körülményekhez képest is jól érezhessék magukat. Elsősorban olyan feladatok elvégzésére vállalkoznak, amelyeket az öregek nem tudnak elvégezni. Ez egyben azt is jelenti, hogy amire képesek, azt maguknak is meg kell csinálniuk! A munkaköri leírásban első helyen az élelmezés segítése szerepel. Ebben a bevásárlástól az ebédkihordásig minden benne van. A személyi higiéné megteremtése a gyakorlatban azt jelenti, hogy a gondozó kimossa a kisebbnagyobb ruhadarabokat, amelyekkel az öregek már nem bírnak, vagy ha kell, Patyolatba viszi a szennyest. A szociális gondozónő segít a fürdésben, közreműködik a takarításban, ha arra igény mutatkozik. A szellemi, kulturális igények kielégítése körébe az újságok beszerzése, a felolvasás is beletartozik. A gondozónő intézi az öregek apró-cseprő ügyeit, postára, hivatalba jár, befizeti a csekket, feladja a leveleket. Kapcsolatot tart az öregek orvosaival, ápolónőivel, felíratja, kiváltja a gyógyszereket. A feladat tehát nem kevés, s az igény sem kevesebb. A szociális gondozóhálózat azért született, hogy a magukra maradt, idős emberek a család helyett az államtól kaphassanak segítséget. Nem árt azonban megjegyezni: a törődés, a gondoskodás mégis csak a család kötelessége lenne! A gondozónő feladata egyénre szabott, s többnyire attól függ, hogy a rábízott idős ember milyen mértékben szorul segítségre. IMIÉM Nyíregyháza (KM) — A nyugtatószereknek soha nem volt talán akkora respektje, mint mostanában. Nemcsak a világban, hazánkban is alaposan megnövekedett a fogyasztás mértéke. A szakemberek szerint ekkora mértékű növekedés teljesen indokolatlan — vallják szerte a világban, s szerintük patikaszerek helyett némi önnevelés is eredményhez vezethet (ne). A nyugtatók a központi idegrendszerre hatnak, s több csoportba oszthatók, attól függően, hogy milyen esetben fejtik ki legkedvezőbb hatásukat. Elsősorban azok a gyógyszerek fogynak, amelyek a mindnyájunknál tapasztalható ideges feszültséget kedvezően befolyásolják: csökkentik a feszültséget, segítik az elalvást. Közöttük a legismertebbek az Elemum, Seduxen, Andaxin, Trioxazin, Belloid és a Valeriána. Az altatók közül a Noxyront, Tardylt, Dorlotynt ismerik legtöbben. A felsorolt szerek csökkentik, illetve szüntetik az ideges panaszokat, a vele járó kellemetlen érzéseket. Ezért is nyúlnak sokan gyakorta hozzájuk, anélkül, hogy megpróbálnák idegességük okát megkeresni, s valamilyen módon megszüntetni. Az ideges panaszokat gyakran tévesztik össze szervi bajokkal az emberek. Leggyakoribb tünet a szívtáji nyomás, illetve szúrás, vagy erős szívdobogás, verejtékezés, elsápadás, az elfehéredő, majd újra kipiruló végtagok. Mindezek lehetnek szervi, ugyanakkor ideges eredetű panaszok is. Az orvosi rendelőben gyakorta hallani: a beteg nem tud sóhajtani, mintha mellkasát összeszorítaná valami. A nyomás, puffadás úgyszintén gyakori tünet,amelyeknek okát felkutatni az elsődleges feladat. Mit is ír.»? No lássuk, mit ír az újság . . . ! Nézd csak, kisunokám, holnap végre jó lesz az idő! Oroszországban meg Jelcin lett az elnök. Hej, de sok rossz emlékem került nekem onnan! Még elmondani is sok, nemhogy megélni. Ronda egy dolog ez a politika, a fene se érti a forszát. Egy biztosnem ez a mostani az igazi jó világ. Ha az elejét elolvasom, lapozok a hirdetésre. Az „egyebek”-nél kezdem, azt mindig végigsilabizálom. Ritkán hirdetnek lovakat. Nem mintha venni akarnék, bír mán vele a fene! — de szeretem tudni, hogy er' adják-veszik. Valamikor vet nekem két gyönyörű lovam,, a Baba meg a Tünde. Ahogy azok mentek! Hidd el kisonokám, olyan járású lovakat ritkán láthattak a faluban. Nem is mentek tán azok, hanem táncoltak .. . És az eszük! Csak épp nem beszéltek, hidd el! Ha a hirdetéssel végeztem, elolvasom, mit mond Stohanek... Harasztosi Pál felvételei Nyugdíjasmajális Nyíregyháza (KM) — A megye 30 falvából, városából 38 nyugdíjasklub több mint 1000 tagja jött össze a közelmúltban, hogy egy kellemes napot töltsön a szép kirándulóhelyen, Harangodon. Küldöttséggel képviseltette magát a munkácsi nyugdíjasklub, s a Szolnok megyei klubok szövetsége is. Délelőtt a nagykállói kultúrcsoportok szórakoztatták a nyugdíjasokat. Az ebéd után a klubok kultúrcsoportjai mutatták be műsorszámaikat. A bíráló bizottság megállapítása szerint igen magas színvonalú volt a bemutató. Este vidám nótázással ért véget a szép nyugdíjasmajális. Kelet-Magyarország 1 1 Az oldalt összeállította: KOVÁCS ÉVA Nyíregyházán a Honvéd utcai kertváros környékén sok idős nyugdíjas él. Korábban a legalapvetőbb élelmiszerekért is a belvárosba kellett menniük. Nemrég a Honvéd utcai Művelődési Ház szomszédságában nagy örömükre nyugdíjasok boltja kezdte meg működését, hoszszú nyitvatartási idővel. Felülvizsgálják a nyugdíjakat A pótlékok nagyrészt megmaradnak Nyíregyháza (KM) . Az Országgyűlés 1991. március 20-án elfogadta az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg az egyes nyugdíjkiegészítések megszüntetéséről szóló 1991. évi XII. törvényt, amely a Magyar Közlöny ez évi 37. számában történt közzétételével április 9-én lépett hatályba. Nem mindenkinek fogják felülvizsgálni a nyugdíját, illetve az eddig kapott nyugdíjpótlékát továbbra is javarészt folyósítják. Kinek van oka izgalomra ? A törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni azokra a 70. életévüket 1991. január 1-jéig betöltött nyugdíjasokra, akiknek a saját jogú nyugellátása az ez évi emelés után 8500 forint, illetve az özvegyi nyugellátása a 7500 forintot nem éri el. Nem vizsgálják felül azoknak a személyeknek a nyugdíját sem — korhatártól függetlenül —, akiknél a havi járandóságnak a kedvezményekkel növelt összege nem haladja meg a 6000 forintot. Ez a kivétel nem vonatkozik a volt állami vezetőkre, akiknek a nyugdíját az említett korlátoktól, illetve öszszeghatártól függetlenül felül kell vizsgálni. Porondon a volt állami vezetők A törvény szerint felülvizsgálják azoknak a volt állami vezetőknek a nyugdíját, akiknek az 54 1988. (VII. 12) MT. rendelet alapján a nyugdíj jogszabályok rendelkezéseitől eltérő módon számították ki a nyugdíjukat. A törvény úgy rendelkezik, hogy 1991. május 31-ével meg kell szüntetni az említett MT. rendeletben biztosított kedvezmény alapján 1988. július 12-e után megállapított nyugdíjakat — ideértve a hozzátartozói nyugdíjakat is — és 1991. június 1-jétől az általános szabályok — tehát az 1975. évi IL törvény (T.)—rendelkezései szerinti nyugellátást kell a már elismert szolgálati idő figyelembevételével megállapítani és folyósítani. Azoknak, akik 1988. július 12-én már nyugdíjasok voltak, június 1-jétől a korábban megállapított nyugdíjukat kell ismét folyósítani, kiegészítve az időközbeni emelések öszszegével. Kiegészítés helyett pótlék* A törvény szerint a magyar és külföldi kitüntetések, valamint kitüntető címek alapján megállapított nyugdíj-kiegészítéseket nem vállalja a társadalombiztosítás, ezért ezeket 1991. május 31-ével megszüntette. Ugyanakkor rendelkezik a törvény arról is, hogy június 1-jét követően a nyugdíjkiegészítéssel azonos összegű pótlékot kapnak a Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze, a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze, a Népművészet Mestere, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze, a Miniszterelnöki elismerés, a nemzeti ellenállási mozgalomban és németellenes szabadságharcban szerzett kitüntetésekért. Jár a nyugdíjpótlék az 1946. évi VIII. törvénnyel alapított Magyar Szabadság Érdemrend 1948. december 31-e előtti kitüntetettjeinek is. Kárpótlás — Kálvária Nyíregyháza (KM) — Jó ideje annak, hogy a kárpótlási törvény, a földek visszaadásának ügye foglalkoztatja az embereket. A parlament döntése után nem sokkal Göncz Árpád köztársasági elnök négy kérdést intézett az Alkotmánybírósághoz, amely nemrég döntést hozott: az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló, az Országgyűlés által április 24-én elfogadott törvény egyes részleteiről megállapította, hogy azok ellenkeznek az alkotmánnyal. Alkotmányellenesnek minősítette a testület a törvénynek azt az intézkedését, amely különbséget tesz a földtulajdon és az egyéb javak között a kárpótlás felső határának megállapításában és a számítás módjában. A földtulajdonosok többsége ugyanis a törvény rendelkezése szerint teljes orvoslást kap, más tulajdonosok viszont csak részlegeset. Az eltérő számítási mód lehetővé teszi az egykor volt földtulajdon teljes természetbeni helyreállítását, a többi jogosultnál pedig a kárpótlási jegyek fejében csupán az elvett javak értékének a töredékét kaphatja meg a kárpótolt. Kirívó igazságtalanság, hogy a föld esetében az 1000 koronás felső határ egymillió forintnak felel meg, míg más vagyontárgyaknál kétszázezer forint felett erős degresszió érvényesül. Ugyancsak alkotmányellenesnek ítélte a bíróság azt a törvényi rendelkezést, amely az önkormányzatokat lakásvásárlás esetén a kárpótlási jegy elfogadására kötelezi. Ez az intézkedés nagymértékben korlátozza az önkormányzatok rendelkezési jogát, hatáskörét. A termelőszövetkezeti tulajdon kapcsán a kárpótlási törvény hiányosságaként kifejtette a bíróság, hogy a szövetkezeti tulajdon átalakítása mellett annak védelme is alkotmányos feladat. Az Alkotmánybíróság határozatát kézbesítették a köztársasági elnöknek, az államfő ennek alapján közli az Országgyűléssel, hogy a kárpótlási törvényt nem hirdeti ki, azt a parlamentnek újra kell tárgyalni és az észrevételek alapján a hibákat korrigálni. Az Országgyűlés új jogerős döntése után kerülhet sor a törvény kihirdetésére (a Magyar Közlönyben való közzétételére). E naptól számított egy hónap után léphet életbe majd a törvény, s kezdődhet az igények benyújtása. Addig is, aki teheti, vessen és kapáljon, hogy ősszel a végleges döntésig is bőven arathasson.