Kelet-Magyarország, 1995. december (52. évfolyam, 283-306. szám)
1995-12-01 / 283. szám
1995. december 1 péntek HÁTTÉR Kovács Éva Nyíregyháza (KM) — Ügynökösködni a szó legjobb értelmében, a megye érdekében — fogalmazhatnánk meg a mottóját annak a törekvésnek, melyet a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Fejlesztési Közalapítvány megalakulása óta végez. Vezetőjével, Róka Lászlóval a megye előbbre jutásának lehetőségeiről, és a távlati tervekről beszélgettünk annak ürügyén, hogy a közelmúltban elkészült Szabolcs-Szatmár-Bereg fejlesztési koncepciója. Tervezni szükséges ? Mi a jelentősége, s van-e tétje egyáltalán egy ilyen tervezetnek? — A megyei koncepció léte azért is jelentős, mert Európa minden országában, minden tartományában, régiójában létezik ilyen terv. Legfőbb ideje volt, hogy mi is kidolgozzuk azokat az elképzeléseket, melyeknek mentén a mi vidékünk sorsa is előbbre juthat. A program akkor lesz végleges, ha véleményezi a megyei testület, s elfogadja a fejlesztési tanács. Erre várhatóan december első felében kerül sor, s ezután kezdődik meg a végrehajtás, a tényleges munka. — Ha jól tudom, Magyarországon ez az első ilyen jellegű koncepció... — így igaz. Érdekesség, ha úgy tetszik, kuriózumszámba megy, hogy ezúttal elsőként nem külföldi tanácsadó cégek, minisztériumok, hanem száz megyei szakember munkájának gyümölcse a tervezet, amelyet a megyei fejlesztési ügynökség öntött végleges formába, s fogott össze. A koncepció hosszú- és közép távon meghatározza a régió célját, misszióját, megfogalmazza, hová akar haladni, s megjelölje fejlődésének prioritásait. — Mi lehet itt és most miszszió, netán hosszú távú cél? — Nem lehet más, mint a lakosság számára egy magasabb életminőség biztosítása, a gazdasági, társadalmi fejlődés elősegítése, a szociális biztonság megteremtése és a tervezhető jövő. Már rossz néven ne vegye, de ez a célkitűzés első hallásra igencsak demagóg... — Valóban, a fenti megállapítás és elvárás bármely megyére igaz lehet. Mentségünk, hogy hosszú távú célnak a világ bármely részén hasonló dolgokat fogalmaznak meg. Egy kormánynak, egy országnak, egy régiónak ugyanis nem lehet más feladata. Biztos vagyok abban, hogy a konkrét tettekben, a megoldásokban egyediek, egyértelműek leszünk. Ha az ember a nyugati régiók megismerésébe kezd, többnyire olyan szlogenekkel találkozik, amelyek az adott terület lényegét egyetlen mondatban fejezik ki. Van-e ilyen szlogenje Szabolcs-Szatmár- Beregnek? Három szlogen — Akár egyszerre három is. Ez a megye „stabil hídfő a kelet-nyugati kapcsolatokban”, „Kelet és Nyugat kereskedelmi kapuja” és rólunk mondható el, hogy mi vagyunk a „legkeletibb nyugat”. — Az ország gazdasági állapota, a világban tapasztalható negatív tendenciák nyilvánvalóan kihatással vannak a megye helyzetére is. Hogyan tudja az ország és a nemzetközi gondoktól függetleníteni magát? — Ez egyáltalán nem lehetséges, mert az ön által soroltak szorosan összefüggnek. A mi feladatunk az, hogy amennyiben rosszabbodik vagy javul a jelzett állapot, ahhoz a saját módszerünkkel igazodjunk, a fejlesztési koncepciót karbantartsuk, kiigazítsuk. A tényleges munka mikor kezdődik? — Ha az elfogadáson túl vagyunk, akkor egy második terv készül, mely a megye konkrét területfejlesztési programja, s amelyben határozott tennivalókat, forrásokat, felelősöket és határidőket adunk meg. Ezt a munkát jövő év januárjára szeretnénk elkészíteni, majd az illetékesekkel egyeztetve a kormány elé vinni, ezzel is bizonyítani, hogy ez a megye ki tudta találni magát, ismeri saját gondjait és lehetőségeit, s mindezeket el tudja fogadtatni a lakossággal is. A dokumentumban demonstrálni kívánjuk, hogy ez a megye képes tenni önmagáért, vannak tervei, s egyértelműen tudja azt is, melyek azok a területek, melyeken segítségre szorul.Ez a segítség nyilvánvalóan pénzbeli támogatást jelentene. Lehet ezt remélni akkor, amikor szinte üres az államkassza? — Meg vagyok győződve arról, hogy nem elsősorban hatalmas pénzeket kell egy ilyen programba beleölni, hanem a meglévő anyagi lehetőségeket a megye érdekében tervszerűen felhasználni. Maga Horn Gyula jelentette ki Gyarmaton, hogy a kormány hajlandó a térség támogatására, amennyiben a térség illetékesei tervszerű, konkrét elképzelésekkel állnak elő. Örömmel jelenthetem, ez a konkrét elképzelés létezik. Remény van tehát arra, hogy a törvény és a miniszterelnöki ígéret alapján már a jövő esztendőben jelentős támogatásban részesülhessen Szabolcs-Szatmár-Bereg. Tételezzük fel a legjobbat, hogy a mi régiónkba is elkezd folyni a pénz. Ki lesz, aki ezeket a pénzeket elosztja, a fejlesztést irányítja? — A törvény egyértelműen meghatározza, hogy az első számú gazdasági szervezet, aki koordinál és menedzsel, a fejlesztési tanács. Ez a tanács nálunk már létezik. Az elosztás módjáról az elképzelés jelenleg többféle. Szó van arról, hogy a kormány az ide szánt pénzek egy részét átadja, de előfordulhat az is, hogy megtartja ezeket a pénzalapokat, és szabályozza milyen mértékig lehet ezt az összeget egy régió számára felhasználni. Pénzről van szó . Vannak akik úgy tartják, ha pénzről van szó, előbb-utóbb megjelenik a korrupció. — Szerintem nagyon helytelen lenne, ha a fejlesztési tanács tagjai döntenének a pénzről. Meggyőződésem, hogy a tanácsnak csakis a pénzelosztás mechanizmusát kellene meghatároznia, a végrehajtást pedig átadni egy olyan szakmai, civil szervezetnek vagy banknak, amely ehhez a legjobban ért. Ez persze nem jelentené azt, hogy a tanács vagy az ügynökség nem vállalhat fel konkrét programokat. Nekünk elsődleges feladatunk, hogy eladjuk a megyét, a legjobb értelmében ügynököljünk vele az országban vagy éppen a világban, felkeltsük iránta a befektetők, a pénzemberek érdeklődését. Mindezekhez megfelelő szakembergárda is szükséges, s ennek a megyének ki kell termelnie saját menedzsmentjét. Ez pedig azért is megvalósítható ötlet, mert az ügyben máris történtek lépések. . . A mezőgazdasági főiskolán közgazdászképzés indult, a tanárképző főiskolán pedig jövőre nemzetközi kapcsolatok szakot indítanak. Mindezek tudatában vallom, hogy igenis van esély a megye felemelkedésére, bár tudom, hogy mindennek ma még az elején tartunk. A munka nem könnyű, de nem szabad elfelejteni, hogy a rendszerváltáskor szinte minden, ami régi összeomlott, s most kell a dolgokat újrakezdeni, elindítani. Esély a sereghajtók mezőnyéből 11. A legkeletibb nyugat • Az országban elsőként léptek • Sok-sok jó ötlet Harasztosi Pál felvétele A . Gregor krimije______________________________________________________________ ^ tefan Klug kedvetlenül dolgozott a számító Lgéppel. Olykor kinézett az irodaablakon és még rosszabb lett a hangulata a sűrű köd miatt. Arra gondolt, hogy vajon Annette csakugyan beváltja e a fenyegetést, melyet a legutóbbi veszekedéskor vágott a képébe: „Szürke kis egér vagy. Míg mások utazgatnak, te annyi pénzt sem tudsz keresni, hogy egybekeljünk. Gondold meg, vagy elhagylak!” ■ A főnöke lépett a szobába. Lezárt boríték volt a kezében. — Fejezze be a munkát — mondta és a borítékot az asztalra tette. — Vigye el ezt a borítékot a bankba. Húszezer márka van benne. Klug bólintott és kikapcsolta a gépet. A megbízás nem volt váratlan, már máskor is rábízta a főnök a bankügyeket. Amint kilépett, ösztönösen behúzta a nyakát a kabát gallérjába, mert megcsapta a hűvös szél. A borítékkal a belső zsebében gyalog indult a bank felé. Elhaladt a kivilágított kirakatok előtt, befordult egy utcasarkon és hirtelen megpillantott egy hatalmas reklámot. Homokstrand csábított valahol a déli tengerparton, pálmafák szegélyezték, az előtérben pedig egy bikinis lány pompázott. Lenyűgözve nézte a képet, majd azon tűnődött, hogy az őt körülvevő szürkeségből egyenesen a paradicsomba pillantott. Aztán sietni kezdett és teljes lendülettel nekiment egy lámpaoszlopnak. Bevágta a fejét, elfeketedett előtte a világ és elterült a lucskos aszfalton. Érezte, hogy az orrából szivárog a vér. „A rohadt életbe!” — Dünnyögte, míg nagy nehezen feltápászkodott. Megpróbálta letisztítani a ruháját. A közelben volt egy üzlet, annak a kirakatában megnézte magát és megijedt a látványtól. Mintha megtámadták volna és ráadásul jól helyben is hagyták... Megtámadták! Ez az! Micsoda pompás ötlet! Sietve haladt a rendőrség felé. Gyors elhatározással benyitott és majdnem ráesett az ügyeletesre. — Megtámadtak.... — motyogta. — Megtámadtak... és elvették a pénzt. Az ügyeletes leültette. Kétségkívül szánalmas látvány volt: a haja a homlokára tapadt, a vér és a sár ragacsossá tette. Minden mozdulatnál eltorzult az arca. —Türelem, azonnal orvost hívunk — szólt valaki a háta mögött. Rendőrtiszt volt. —T Igyon egy kis kávét, az jót tesz. — Nincs szükségem orvosra — mondta nehezen lélegezve. — Csak néhány karcolás ért. És a jobb kezem fáj, mert behúztam egyet. — Hányan voltak? — Ketten. A napi bevételt akartam a bankba vinni. A Marcus téren, a régi szökőkútnál támadtak rám és elvették a pénzesborítékot. — Jöjjön ide, a város falitérképéhez és mutassa meg, hol történt a támadás. — Itt, közvetlenül a szökőkútnál, ezen az utcasarkon. — Rámutatott egy pontra, de óvatosságból nem azt az utat jelölte meg, amelyen ment. Minden kérdésre gyorsan, határozottan válaszolt. Amikor befejezték a kihallgatást, a rendőrtiszt eltette az aláírt jegyzőkönyvet és így szólt: — Akkor most menjünk a helyszínre, hátha találunk valami használható nyomot. Amikor a téren a kocsiból kiszálltak, Stefan Klug úgy érezte, hogy megnyílik alatt a föld. A szökőkútra akart mutatni, de az nem volt sehol. Tanácstalanul forgatta a fejét, az utcatáblákat olvasta. Csak éppen a szökőkútnak semmi nyoma! — A szökőkutat keresi? — kérdezte a rendőrtiszt érezhető kíváncsisággal. —Nyilván nem olvas újságot, mert akkor tudta volna, hogy két napja lebontották. Átépítik a teret. Mindenesetre a rablómesének vége. Őrizetbe veszem a hatóság félrevezetése és a pénz eltulajdonítása miatt. És akkor most menjünk viszsza a kapitányságra és vegyünk fel egy másik jegyzőkönyvet! Kútbaesett ötlet Kelet-Magyarország 3 Harmincmilliárd Balogh József -nincs irigylésre méltató helyzetben Boki- Soros Lajos. Most már nemcsak az ellenzéki pártok bombázzák a jövő évi költségvetés tervezetét, hanem a koalíciós pártok is, olyannyira, hogy még harmincmilliárd forint kellene ahhoz, hogy módosító javaslataikat érvényesíteni lehetne. Az SZDSZ legtöbb kifogásolnivalót a személyi jövedelemadó fizetését meghatározó táblázatban lát, néhány számát lejjebb emelné, a felső határt pedig eltörölné, vagyis nem lenne 900 ezer forint évi jövedelem után sem 48 százalék a fizetnivaló, de 700 ezer fölött már 44 százalékot vonnának a keresetekből, hogy nagyjából hasonló legyen a bevétel, mint a Bokros Lajos által készített táblázat szerint lenne. A szocialista frakció más tételeknél keresi az emelés lehetőségeit, hiszen attól, hogy a miskolci kongresszus látszatra békességben zajlott, nemigen hihető, hogy a pártnak az a része, amelyik azt megelőzően immár egy éve a baloldali értékeket kéri számon, a lakosságot sújtó intézkedéseket szeretné enyhíttetni, s bizonyítani is akarja, hogy a Szocialista Párt igenis érzékenyen reagál a szociális feszültségekre, nem valószínű, hogy enged ebből az álláspontjából, ha mégoly nagy egyetértés is alakult ki a stabilizációs kormányprogram következetes végrehajtása ügyében. Hogy mindezekből mi következik? Kiszámíthatatlan. Bokros Lajos a koalíciós pártok egyeztető tanácsának ülése után nem nyilatkozott, nyilván nem kedvére való, hogy az Alkotmánybíróság után saját pártjai is borsot törnek a bajusza alá. A szabaddemokraták tegnap még azt mondták: nem engednek a negyvennégyből, a szocialisták is hajthatatlannak látszanak, hiszen 48 százalékban egyeztek meg az Érdekegyeztető Tanács ülésén, s a kormány is eltökéltnek mutatkozik szándéka végrehajtásában, így hát akár igazuk is lehet a kisgazdáknak: a koalíció kisebbik pártja a kihátrálás gondolatával foglalkozik? Újgazdagéknál... Ferter János rajza Kommentár Próbajogosítvány Kováts Dénes •—Évente 4-4,5 százallékkal csökkent a 1 ú1 balesetek aránya a statisztikák szerint az elmúlt három esztendő során bevezetett intézkedések eredményeképpen, az idén várhatóan 20 ezer körül alakul ez a szám—hangzott el a háromnapos tatai országos közlekedésbiztonsági konferencián. Bár az adat biztató, azt sem lehet vitatni, bőven van még tennivaló a közlekedési kultúra javítása érdekében. Éppen ezért a közeljövőben módosítják a KRESZ-t, bevezetik az úgynevezett próbajogosítványt és a büntető pontrendszert. Úgy gondolom, a közlekedés biztonsága nem mellékes kérdés, különösen annak tükrében, hogy a csökkenő tendencia ellenére még mindig gyakoriak a halálos, illetve a súlyos sérüléssel járó balesetek. S bizony, nem ritkán fiatal emberek találhatók az okozók és áldozatok között, akik vagy légi járgányukkal, vagy saját illetve a szülőktől kölcsönkért éskapott csodaautókkal válnak baleset részeseivé. Olvasóink előtt is ismert a közelmúltbeli, mindenkit megrázó, több halálos áldozatot követelő baleset, a minap pedig a megyei bíróság egy olyan ügyben ítélkezett, ahol az Audit vezető fiatalkorú leány az ütközést követően, ügyet sem vetve arra, akinek nekihajtott, eltávozott a helyszínről. Félreértés ne essék, nemcsak a fiatalok hibásak a baleseteknél, több-kevesebb rutinnal rendelkező, idősebb honfitársaik felelőtlensége is megfigyelhető. De talán nem véletlen, hogy a próbajogosítvány „intézményét" be kívánják vezetni, hiszen a tanfolyam kevés a rutinszerzésre, az igazából a napi közlekedés során sajátítható el. S aki gyakran vét a szabályok ellen, annak nem érdemes jogait adni. Vélhetően a büntetőpontok is a szabályszegők megrostálását célozzák, dicsérendő módon. Vallom, a bűnözők mellett a közlekedési szabályokat durván megsértőket is ki kell szűrni. Ebben segíthetnek az újabb intézkedések.