Kelet-Magyarország, 1997. április (54. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-24 / 95. szám
12 Háromnyelvű főiskola Szatmárnémeti (S. L.) — A kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem kihelyezett tagozataként ősztől háromnyelvű — román, magyar, német — közigazgatási főiskolai kar kezdi meg működését Szatmárnémetiben. Létesítését a polgármesteri hivatal és a megyei önkormányzat kezdeményezte, tekintettel az adminisztrációban jártas szakemberek hiányára. Hogy miért háromnyelvűre? Azért, mert a megye lakossága ezt a három nyelvet beszéli. Első hallásra, olvasásra nem is gondolnánk: az új kar beindításában döntő szerepe van a kormányzati pozícióba jutott RMDSZ- nek. Az önálló erdélyi magyar egyetemi oktatás megvalósításában ez is egy lépés. Igaz, piciny lépés, alig visz közelebb a célhoz, de más, ősztől induló főiskolai karok magyar csoportjaival — mint a marketing, informatika vagy turisztika — már valami. Számunkra most a jogi garancia megteremtése mindennél fontosabb. Vagyis a román parlamentben úgy igazítsák ki a tanügyi törvényt, hogy az garantálja az anyanyelvi oktatást minden szinten és minden területen — beleértve a szakoktatást is — és tételesen mondja ki: jogunk van az önálló magyar egyetemhez. Az már nem annyira lényeges, hogy Bolyainak, Báthorynak vagy Bethlen Gábor egyetemnek hívják. A Bessenyei... ...György Irodalmi és Művelődési Társaság ma délelőtt 11 órakor rövid megemlékezés keretében koszorút helyez el a 250 éve született Bessenyei György sírjánál a nyíregyházi köztemetőben. Délután — 16 órától — társasági rendezvény lesz az Evangélikus Kossuth Lajos Gimnáziumban. A téma: Vietórisz József élete és pályája. (KM) Nyírbátorban... ...az Alkotóház Galériájában ma 15 órakor nyitják meg a millecentenárium tiszteletére kiírt pályázat anyagából rendezett kiállítást. Az ünnepélyes eseményen adják át az egyes kategóriákban elnyert pályadíjakat is. (KM) A Magyar Nyelv... ...Hete záró rendezvényét tartják április 25-én, délután fél kettőtől Nyíregyházán a Zrínyi Ilona Gimnázium kollégiuma előadójában. Az érdeklődők Dr. Balázs Géza kandidátus, egyetemi docens (ELTE, Budapest) 13 + 1 kérdés a magyar nyelvi kultúráról című előadását hallgathatják meg. (KM) A mi Velencénk... ...címmel nyílik ma 12 órakor kiállítás a nyíregyházi Művészeti Szakközépiskola Csontváry Kamaragalériájában. A tárlaton az intézmény díszlet-jelmeztervező, bőrműves, képgrafika és gobelin szakos tanulói teszik közszemlére egy tanulmányút emlékei által ihletett alkotásaikat. (KM) Élet-aforizmák Nyíregyháza (KM — B. I.) — Ismeretes, hogy a magyar könyvkiadást válságba sodorta az állami kiadók megszüntetett monopóliuma. Azóta bárki alapíthat könyvkiadót. Fontos, hogy a működőképes műhelyek között a vidéki kiadók is biztosítsák a helyüket. Külön öröm, ha egy szabolcsi kiadó az irodalom mecénása is egyben. Ördögh János, a nyíregyházi Grafit Nyomda ügyvezetője néhány évvel ezelőtt vállalta, hogy minden évben támogatásként megjelentet egy olyan irodalmi kiadványt, amelynek a szerzője, vagy szerzői megyénkben élnek. Két évvel ezelőtt Jánosi Zoltán A zuhanás káprázata című könyve, tavaly Ki vált meg minket? címmel a szabolcsszatmár-beregi költők antológiája látott napvilágot. Az idén igazi irodalmi csemege, aforizmákat tartalmazó kiadvány került ki az irodalombarát nyomdából. Nagy István Attila Összezárt szárnyak című kötete ugyanis „csak” aforizmákat tartalmaz. Ahogy a szerző fogalmazza: „Ittott bölcsesség is szorult beléjük, de csupán csak annyi, mint mindnyájunkba, akik ebben a tér-idő káoszban megéltük az elmúlt évtizedeket, s azt hisszük gyenge perceinkben, hogy eddig sem éltünk hiába. Marad utánunk valami: egy csöndes sóhaj, vagy néhány verssor, amellyel nekifeszülünk a ránkomló falnak”. És hogy miről szól a mintegy 150 sóhaj, aforizma? Hitről, gyűlöletről, szerelemről, közönyről, életről, halálról. Tűnődve, lassan szabad olvasgatni őket, ahogyan odahaza, vasárnap délután csöndes mélabúval a kávét ízlelgetjük. Szó — rácsok mögül Budapest (MTI) — Irodalom és művészet a rácsok mögött címmel tart irodalmi estet az 1945-1956 közötti Magyar Politikai Elítéltek Közössége, szombaton, 18 órakor az MVSZ Magyarok Házában (Bp. V. kerület, Semmelweis utca 1-3). A előadáson válogatás hangzik el tizenhat, 1945-1956 között politikai okokból bebörtönzött író és költő — többek között Faludy György, Tollas Tibor, Határ Győző, Tóth Bálint, Gérecz Attila és Kárpáti Kamil — műveiből. KULTÚRA 1997. április 24., csütörtök Durungláb és Hasfejdug Előnyben a kosárfejűek • Óriássá nevelt szereplők • A legfontosabb — a látvány Sz. Kántor Éva Nyíregyháza — „Ha nem véletlen, hogy a Robinson gyermekkönyv lett, valóságos gúnyos végzet, hogy a Gulliver az lett” — írta Babits Mihály. S valóban, Swift Gulliverje egyáltalán nem a kicsinyek számára készült. Máig sok vonatkozásában érvényes társadalomkritikát ad a XVIII. század legnagyobb írójának tartott szerző. Szerb Antal szerint olvasása közben az ember mélyen szégyelli, hogy ember. Ebből a verzióból nyilvánvalóan képtelenség mesejátékot írni. A történet ugyanakkor számtalan alkotót megihletett, többek között Karinthy Frigyest, aki a mű folytatását megírta vagy Jékely Zoltánt, akinek színpadi átdolgozását láthatja a tisztelt publikum Gulliver az óriások földjén címmel a Móricz Zsigmond Színház pódiumán. Swift történetét tökéletesen átgyúrta Jékely. Jószerével csak a méretekre vonatkozó motívumokat, a metafizikus spekulációkkal foglalkozó tudóst, s egy-két angliai viszonyokra utaló humoros részt tartott meg az eredeti történetből. Mégis dicsérendő a társulat, hogy mert e témához nyúlni. Előadásukra emlékezve talán nem egy felcseperedő gyermek kedvet érez majd az „anyamű” elolvasására. A kitűnő színész és „bárzongorista” Hetey László vállalta az „óriásokhoz” méltó feladatot: színpadra vinni a nem létező világot, ahol az ember garantáltan megszabadul felsőbbrendűségi érzésétől, ahol kiszolgáltatottá, bábbá válik, ahol az akkori világ legnagyobbjának tartott Anglia csak jelentéktelen Szanglia lesz. Gulliver narrátorként elő-előtűnik, felvázolva az előzményeket — a törpék országában tett látogatását és utazásának egy-egy momentumát (Róbert Gábor játssza). Átlagos méretű színészeknek nem egyszerű dolog törpét és óriást alakítani. A változatlan magasság mellett ezúttal törpévé lett hajóorvost a megelevenített történetben kicsi bábfigura testesíti meg, akinek mozgását, hangját Kövér Judit adja. Az óriássá növelt többi szereplő arcát — ötletesen — egy-egy kosár alkotja. Ezzel érzékeltetik az emberektől teljesen eltérő voltukat, s emellett lehetővé teszik testmagasságuk megemelését is. Az ügyes maszkokat a Kossuthdíjas Koós Iván készítette. Ugyanakkor mindez fantasztikusan megnehezítette a színészek munkáját, hiszen pusztán mozgásukra, hangjukra számíthattak, mimikájukra nem. Ennek ellenére sikerült jó alakításokat nyújtani a minden fenségességet nélkülöző Bajusz királyt megtestesítő Tóth Károlynak, a hallatlan energiával játszó, a gesztikulálás lehetőségeivel ügyesen élő tudóst megelevenítő Tűzkő Sándornak. Kedves, csupa szív volt a királylány Gosztola Adél, mosolyt fakasztott Durungláb királyné szerepében Sándor Júlia. Hasfeldug udvari törpe csupa rosszindulat, semmi jót nem ígérő serénykedés volt. Tucker András ügyesen személyesítette meg. Kisebb szerep jutott még Bajzáth Péternek, illetve Gyuris Tibornak. A kicsik számára a gondolatnál fontosabb a látvány, a mozgalmasság. Játékba kapcsolásukkal, lebilincselőbb fényekkel és „királyi” díszlettel még emlékezetesebbé tehették volna számukra az így is jó szórakozást nyújtó darabot. Jelenet a Gulliver nyíregyházi előadásából Harasztosi Pál felvétele Az észkombájn, a zokni és társaik A diákélet változásával párhuzamosan változik a szókincse, nyelvhasználata is Bachát László Nyíregyháza . A diáknyelv az a csoportnyelvünk, amelynek talán a leggazdagabb a szókincse. Diáknyelvi szó- és kifejezésgyűjteményem 6-7 ezer szót és kifejezést tartalmaz. A diákélet változásával párhuzamosan változik a szókincse is. Érdekes az, hogy e szavak elvesztése, a nyelvből való kikopása jóval lassúbb folyamat, mint az új szavak születése. Ennek egyrészt az a magyarázata, hogy a fővárosi és nagyvárosi szavak a kisebb városokba és településekre jóval később jutnak el, s ott még mindig élnek, amikor a nagyváros diákjai egy részüket már elfelejtették. Keletkezésükben nagy szerepe van a köznyelv szavainak. Ha a diákéletben valami alakjával, funkciójával, külsőbelső tulajdonságaival hasonlít a mindennapi életben a köznyelv által megnevezett fogalomhoz, akkor a diáknyelv a köznyelv szavával nevezi meg azt. Hasonló alakja miatt nevezi az elégtelen osztályzatot fának vagy kampónak, az egykettedest alfának, az elégségest hattyúnyaknak és fásításnak, ha valaki sok elégtelent kap. Az alacsony termetű tanuló törpe, mélynövésű vagy talajmenti, a magas pedig létra, seprűnyél vagy colos, a kövér fiú dömper, dagadt, zsírcsászár, a kövér leány tömörgyönyör, vagy hajbáj, a barna bőrű bokszos vagy brazil, a fehér bőrű, szőke lány hableány. Az okos gyerek észkombájn, a buta pedig lökött vagy agyilag zokni. Agytankolás a tanulás, melynek következtében a diák kupálódik vagy átmegy okosba. A felelős rabvallatás, s ha megbukik, leverte a lécet vagy visszatapsolták. Az iskolai élet minden mozzanatának és az iskolai élethez tartozó minden személynek és tárgynak megvan a diákneve. Az igazgató serif, diri, az osztályfőnök lélekidomár, a történelemtanárnő csatamami, az irodalom rohadalom, a matematika matek, népnyomorító. Az étkezés a kajáidéban zajlik, ahol csodálatos ételeket kapni: kínai tápszert (rizs), Petőfi-levest („Minek nevezzelek?”), Zilahi-levest („Valamit visz a víz”), proletár pörköltet (paprikás krumpli), macskapörköltet (tejberizs) vagy robbantott csirkét. Szinte vég nélkül folytathatnám a példák sorolását, helyszűke miatt azonban nem tehetem. Az iskolarendszer állandó változása maga után vonja a diákélet változását és új szavak keletkezését. Bénának mondják az ügyetlen, szerencsétlen küllemű vagy viselkedésű gyereket, de béna a rosszul szervezett kirándulás és a rosszul rendezett ünnepség is. Bete a butának angolos kiejtése, a hokedli a nokedli elferdített alakja. A parkírozik szó a legkülönösebb és legidőszerűbb, ugyanis felsőoktatási intézménybe beiratkozott hallgatók használják, akiknek a megtanulandó szakmához semmi kedvük, de az időt 2-3 évig el akarják tölteni, s „azután majd lesz valahogy”. Tanultam egy kifejezést is: Na, jó neki! (jelentése: le van ....!). Itt kell megjegyeznem azt, hogy a diáknyelvet a sok ötletes és találó szava és kifejezése miatt szeretem. Ugyanakkor ebben a nyelvben sok az ízléstelen, a durva és trágár szó. Szerencsére sokszor a durva kifejezést már maguk is igyekeznek megszépíteni. Fényes siker a kórusversenyen A koncertkörút jól zajlott le, Genfbe visszavárják az énekkart Nyíregyháza, Nyírpazony (KM -MML) — Nemzetközi kórusversenyt rendeztek a közelmúltban a németországi Darmstadt városában, amelyen részt Nyíregyházáról az adventista egyház E. G. White-ról elnevezett kórusa is. A fiatalok nem vallottak szégyent, tovább öregbítették hazánk és megyénk zenei hírnevét, ugyanis az egyházi zene kategóriában ezüst fokozatot kaptak, a kamarakórus kategóriában pedig első díjat nyertek. Az énekkar vezetője a Nyírpazonyról elszármazott Magyar Tünde, aki három évvel ezelőtt végzett a debreceni Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. — Az E. G. White kórus még 1988-ban alakult Nyíregyházán — mondta a karvezető. Névadónk Amerikában élt a XIX. század elején, az adventista egyház megalapítója, vallásos írásai is közismertek. Azért választottuk névadónknak, mert vele együtt mi is valljuk: „Az ének dallama Isten közelségébe emeli a lelket.” — utalt a múltra a fiatal szakember. — Tavalyelőtt Hollandiában koncerteztünk, ott kerültünk kapcsolatba a darmstadti kórusverseny egyik szervezőjével, s ő küldött végül nekünk hivatalos meghívót. — Talán mondanom sem kell, nagyon örültünk, hogy a kamarakórus kategóriában elsők lettünk. A műsorunkban Halmos László, Kodály Zoltán, Berkesi Sándor műveit mutattuk be. Berkesi a debreceni zeneművészet főiskola karvezető tanára, többször is meghallgatott bennünket, sok tanácsot kaptunk tőle. A németországi verseny tulajdonképpen egy nyugat-európai koncertkörútnak volt az egyik állomása. Előtte ugyanis Nürnbergben szerepeltünk, utána pedig Svájcban és Franciaországban is felléptünk. Genfbe visszavárnak bennünket, felajánlottak a kórusnak egy élő rádiószereplést. A terveink között szerepel még egy CD kiadása is. Kállói zsongás Nagykálló (KM — K. J.) — A nagykállói városi művelődési központ programszervezői is rámozdultak a lazább szórakoztatási formákra. Április 25-én (pénteken) délután két órától nemezeléses játszóházba várják a gyerekeket, ahol mindenki próbára teheti kézügyességét: szabásban, formák tervezésében. Este héttől pedig Tavaszi zsongás címmel rendeznek discót a serdültebb korosztálynak. A műsorban fellép a Streetjam és a Lethaldose együttes.