Kelet-Magyarország, 1998. augusztus (55. évfolyam, 179-203. szám)
1998-08-22 / 196. szám
1998. augusztus 22., szombat Programajánló □ Karneváli felvonulás. A Nyírségi Ősz '98 rendezvénysorozat kétség kívül egyik leglátványosabb eseménye, a Karneváli felvonulás szombaton, augusztus 22-én 10 órakor kezdődik. A menet a Városi Stadiontól indul, a haladási irány: Kossuth utca, Vay Á. krt., Dózsa Gy. u., Kossuth tér. Mint megtudtuk, a parádén ismét lesznek kompozíciók is, csakúgy, mint a korábbi gyümölcsfesztiválokon voltak. A felvonuló csoportok — köztük a Nemzetközi Néptáncfesztivál 14 együttese és a Nemzetközi Fúvószenekari és Majorette Találkozó résztvevői — 11 órától (beérkezésük sorrendjében) nonstop műsort adnak a Kossuth téren. A másodízben megrendezett néptáncfesztivál záróünnepét 18 órától tartják. Az alpolgármesteri zárószót követően az együttesek gálaműsort adnak. Vendégegyüttesként fellép az Amerikai Hadsereg németországi hadtestének zenekara és kórusa. Este fél tízkor tűzijáték, tíz órától utcabál veszi kezdetét. □ Dombrádi Képtár. Nemzeti ünnepünkön, augusztus 20-án nyitották meg Losonczky István képzőművész alkotásainak tárlatát Dombrádon. A kiállítás a település képtárában tekinthető meg. □ Paraszti szerszámok: „El van boronálva" címmel nyílt érdekes kiállítás augusztus 20-án Nyíregyházán, a Sóstói Múzeumfaluban. A tárlaton — mely a tarpai portán kapott helyet — a parasztgazdaságok elfelejtett eszközeit (a 19-20. századból) tekinthetik meg az érdeklődők. □ Orgonakoncert: Hangversenyt rendeznek augusztus 23-án — vasárnap — este hét órától a nyíregyházi, Kossuth téri római katolikus társszékesegyházban. Orgonán játszik Nagy János orgonaművész, a szentesi Lajtha László Zeneiskola igazgatója. Közreműködik a Tiszavasvári Városi Vegyeskar. Vezényel: Gebri József. Műsoron: J. S. Bach-, C. Frank-, Gounod-, Boellman-kompozíciók. □ Mozi: A nyíregyházi Krúdy moziban szombaton és vasárnap a következő filmeket láthatják a mozgókép kedvelői. Délután kettőtől, négytől és hattól A kód neve: Merkúr című színes, amerikai akció-thrillert játsszák; este nyolctól és tíz órától a Vízözön című színes, amerikai filmet vetítik — főszerepben Morgan Freemannel és Christian Slaterrel. □ Tájképek tárlata: Szent István napján, augusztus 20-án este nyitották meg a máriapócsi polgármesteri hivatal házasságkötő termében Komisszár János — debreceni — festőművész állandó kiállítását. A tárlaton közszemlére tett alkotások nézői befogadásához, értelmezéséhez Arany Lajos művészeti író mondott bevezető, eligazító, segítő gondolatokat. A döntő többségben tájképeket felvonultató bemutató legszebb darabjai az akvarellek. Róluk a művész egyik méltatója így írt: .Akvarelljeiben is őrzi az olajképek színben, kompozícióban és hangulatban megjelent erényeit... — technikai biztonsága alkalmat teremt a könnyedségre." Egy korábbi — nyíregyházi — gyümölcsfesztivál látványos, almákból készített kompozíciója Elek Emil felvétele A Massey-Harris-féle gereblye korabeli ábrázolása KM-reprodukció 19. oldal Egy eltűnt csodálatos vízivilág A régi állapotot visszaállítani értelmetlen lenne • Gondolatok a Tisza-szabályozásról Barna József: Amikor Széchenyi István kezdeményezésére 150 évvel ezelőtt megkezdődött a Tisza szabályozása, senki sem gondolt annak későbbi hidrológiai és ökológiai hatásaira, következésképpen nem is számoltak vele. A Tisza a szabályozás előtt gátak nélkül, igen kanyargósan, térben és időben egyaránt hosszan ballagott végig az Alföldön. Árterülete mintegy tízezer négyzetkilométer volt. A szabályozás előtt rendkívül gazdag vízivilág alakult ki az Alföldet átszelő folyók mentén. A folyók árvizei táplálták az Ecsedi-lápot, a Kissárrétet, a Nagysárrétet és a számtalan lápos, ingoványos területet. A folyók szabályozásával egy csodálatos vízivilág tűnt el örökre elődeink életében a szemünk elől a maga változatos, gazdag növény- és állatvilágával. Igaz, cserébe 2,5 millió ha terület vált mezőgazdaságilag megművelhetővé. A Tisza-szabályozás és a lápos rétek lecsapolásának eredményeként jött létre a hortobágyi szikes puszta a maga jellegzetes növény- és állatvilágával némi kárpótlásul, mintegy új értéket teremtve a régi letűnt világ helyébe. Nehéz lenne párhuzamot vonni az eltűnt régi és a kialakult új értékek között, s talán már nem is érdemes. Megmaradt azonban valami a folyók szabályozási munkálatai nyomán, amiről érdemes és kell is beszélni. Mielőtt erre rátérnék, ejtsünk néhány szót a Tisza-szabályozásról, és annak hatásairól. A Tiszaszabályozás terveit Vásárhelyi Pál vízügyi mérnök készítette el. Felkérésre az olasz Pietro Paleocappa is elkészítette terveit, mely szerint a kanyarulatok átvágása nélkül oly szélesen kívánta a Tiszát begátolni, hogy a gátak között a legnagyobb árvíz is lefolyhasson. Végül is Vásárhelyi halála után az ő terveit fogadták el, és megvalósításának eredményeként 120 helyen vágták át a folyó kanyarulatait. Ezzel a Tisza-szabályozás előtti 1420 kilométeres hosszát 978 kilométerre, az eredetinek 69 százalékára csökkentették. A Tisza a forrásvidéktől számítva kétszáz kilométer megtétele után, Husztnál éri el az Alföldet, s Titelnél ömlik a Dunába. A szabályozás előtt 1220 kilométeren, most 778 kilométer hosszon kanyarogva folyik végig az Alföldön. A szabályozás előtt átlagos vízállásnál a folyó közepes vízsebessége másodpercenként 0,3 méter (óránként 1,1 kilométer) volt, ez az érték a szabályozás után 0,5 méterre (1,8 kilométerre) emelkedett. Az adatokból számítva a szabályozási munkálatok előtt átlagos vízállásnál negyvenhét nap alatt folyt végig a Tisza az Alföldön, a szabályozás után ez az időtartam tizennyolc napra csökkent. A rövidebb út, a nagyobb vízsebesség kisebb tartózkodási időt eredményezett. Ez kedvezőtlenül hat a környező mezőgazdasági területek vízháztartására. A gyorsabb folyású folyó szívóhatást gyakorol a part menti területek talajvizére, s ez a hatás távolabb is kimutatható talajvízszint-süllyedést okoz. A szabályozás előtt a Tisza mindenkori vízszintje és a talajvízszint dinamikus egyensúlyban volt egymással, a talajvízszint a folyó vízjárásától függött. A szabályozás és a lápos területek lecsapolása után az Alföld a talajvízszint több méterrel sülylyedt, jelentős mértékben hozzájárulva ezzel nagy területek kiszáradásához, elszikesedéséhez. A régi állapotokat visszaállítani értelmetlen lenne és azt már senki sem akarja. Érdemes viszont beszélni a folyószabályozást követően fennmaradt holtágak sorsáról. Sokan talán nem is gondolják, hogy ezek a puszta- . . .. lófélben lévő AT.szaBalsanai vízügyi relikviák még mindig hatalmas értéket képviselnek, megérdemlik, hogy nemzeti kincsnek tekintsük őket és eszerint határozzuk meg további sorsukat. A víz az életet jelenti, nélküle nincs élet. Ha a lefűződött holtágakat magukra hagyjuk, az eutrofizáció, a szél által odahordott por és a káros hatású emberi tevékenység következtében idővel teljesen feltöltődnek. Minden holtág egy-egy biotópot (élőhelyet) képez a maga jellegzetes növény- és állatvilágával. Ha egy holtág feltöltődik, vele együtt az élővilág egy csodálatos darabja tűnik el a szemünk elől, örökre. Sajnos a mai világban elterjedt az a helytelen szemlélet, hogy csak azzal érdemes foglalkozni, ami közvetlenül, vagy közvetve gazdasági haszonnal jár. A lefűződött holtágak megmentése, újbóli élővé tétele pedig pénzt igényel, valószínűleg nem is keveset. A holtágak helyzetének javítására nem lehet egyféle sablonos tervet készíteni, sok esetben egy-egy hatástanulmány készítésével lehet eldönteni, hogy mi a legcélszerűbb tennivaló. Általánosságban igazak azonban az alábbi megállapítások. Biztosítani kell a holtágak folyamatos, vagy időszakos frissvíz-ellátását. Az eliszaposodott, feltöltődött medreket szakszerű kotrással mélyíteni kell, el kell távolítani a fölösleges biomasszát, a rothadó iszapot. A partok mentén össze kell szedni minden, az emberi tevékenység következtében oda került szemetet, építési törmeléket, esetleg ipari hulladékot, s azt arra a célra kijelölt hulladéklerakóba kell szállítani. A holtágak hasznosítása többirányú lehet, amint arra több jó példát is láthatunk. Ha jó a víz minősége, egyaránt alkalmas lehet hal, kecskebéka, vagy folyami rák tenyésztésére az egyidejűség kizárásával. Az ilyen jellegű gazdasági hasznosítás már pénzt hoz az üzemeltető vagy fenntartó szervezet számára. Jelentős az is, hogy a partok mentén romantikus környezetben létrejött üdülőövezetek, hétvégi telkek néhány év, vagy évtized múlva nem kerülnek szárazra. Forintban soha ki nem mutatható, hogy a szép környezetben pihenéssel, üdüléssel, esetleg munkával eltöltött idő mekkora értéket jelent az ember számára és milyen mértékben van hatással kedélyállapotára, egészségére. Érdemes e sorokon elgondolkodni, mit tehetünk a holtágak megmentéséért, ki-ki saját hatáskörében. *írásunk szerzője környezetvédelmi szakértő. A Tisza még a szabályozás előtt, felvétel (1782-1785) anyagából Az első katonai Elek Emil felvétele Paudits, a karakterszínész Érzékeny karakterszínész. Akik a múltkorában láthatták Nyíregyházán, a Mandala Nyár '98 rendezvénysorozatában tartott estjét, meggyőződhettek róla, milyen kiváló művész. Diókat, sanzonokat énekelt csodálatos kifejező erővel. Előadásában minden szó értelmet kapott. Gesztusai tárházának gazdagságába is bepillantást nyerhettünk. Csodálatra méltó volt a közönséggel való kontaktusteremtése. Paudits Béla pályafutása viszont ellentmondásos. Nemigen kapta meg az elismerést, ami járna neki. Meglehet, ezért is kacérkodott azzal, hogy befejezi színészi pályafutását. Mindenesetre évekre eltűnt, Amerikába ment, aztán váratlanul visszajött. Mostanában híre ment, hogy újra visszatér. De erről beszéljen inkább ő maga! — Az volt a tervem, hogy visszamegyek Amerikába. Ám amikor Mikes Lilla, a Korona Pódium igazgatója megtudta, hogy itthon vagyok, felkért, dolgozzam nála a Várban. O. Nem tartott attól, hogy a néhány év kiesés törést okoz a pályafutásában? — A színészt könnyen elfelejtik, a három év, amíg távol voltam, hosszú idő. Az évek során pedig nagyon sok tehetséges színész lépett pályára. Sajnos, őket is ritkán lehet látni. Ezért is igyekeztem az egyik legtehetségesebbnek, Balázsovits Editnek fellépést biztosítani. Egy fiatal művésznek nagyon fontos, hogy sokat lássak. Annak idején én is sokszor szerepeltem a televízióban Még ha esetleg rossz is Paudits Béla tam, hasznos volt a szereplés, mert a közönség lassan megismerte az arcomat, oka van ennek. Azt is kevesen tudják, hogy sokáig betegeskedtem. Ez is közrejátszott abban, hogy kimaradtam. Most is úgy gondolom, hogy nem szívesen mennék egy színházhoz sem állandó státusba, de ha egy-egy szerepre meghívnak, annak örülök. Most is készültem néhány hétre a Bahamákra. Hol van most igazán otthon? — Furcsa dolog ez. Ha kimentem, akkor egy pár hónap múlva haza akartam jönni, ha itt voltam, akkor meg vissza akartam menni. Belátom, hogy véget kell vetni ennek. Egy színész számára nagy tragédia lehet, ha nem juthat, vagy nem akar színpadra jutni. — Jó szerep és jó társulat kellene, amiből egyre kevesebb van. A sok munka is csapdákat rejt. Volt olyan idő, hogy egyszerre három olyan darabban játszottam főszerepet, mint a Macskák, a Kabaré és a József. Ez annyira testet, lelket igénybe vevő feladat volt, hogy azt hittem összeroppanok. Akkor azt mondtam, most egy kis szünetet kell tartanom. Elhatároztam, hogy vendéglátós leszek. Karakterszínész vagyok, ha hívnak, bárhová szívesen megyek. De pillanatnyilag jobban élvezem a pódiumot, ami a legnehezebb műfaj. Egymagad állsz a közönség elé, önmagadat kell vállalnod. Jelen pillanatban ennek a feladatnak örülök a legjobban. Már készül is a következő műsorom. Maradjunk még az „emigrációjánál ”. Nem gondolta, hogy szakmai öngyilkosság lesz. Annak szántam. Mindennek megvan az oka. Annak is, hogy arra az elhatározásra jutottam: köszönöm szépen, többet nem kérek a színházból. Sok Harasztosi Pál felvétele