Kelet-Magyarország, 2002. július (59. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-27 / 174. szám

2002. július 27., szombat Harangszentelés Bölcskei Gusztáv püspök szentelte fel az elmúlt vasárnap Gemzsén azt a harangot, amelyet a teljesen felújított református templom újonnan épített tornyába emeltek be. Az ünnepségen és azt követő istentisz­teleten a falu apraja, nagyja részt vett. A közel 13 millió forintos beruházást nagy­jából felerészben az egyházi kárpótlásból fedezték, de a nemes célra pályázaton is je­lentős összeget nyert az egyházközség, il­letve a hívek adományai is segítették az építkezést. Az új harang öntését egy idős házaspár másfél millió forinttal támogatta. A gemzsei templom Fotó: Kovács Bertalan Istentiszteletek az evangélikus körzetekben Az 1. körzetben:___________________________ Kistemplomban: minden vasárnap 11 és 18 órakor, minden kedden bibliaóra__________________________ Szekeresbokorban: a hónap 4. vasárnapján 9 óra­kor_______________________________________________ A 2. körzetben:____________________________ Emmaus Szeretetotthonban: minden vasárnap 9 órakor úrvacsorás istentisztelet, pénteken 18 óra­kor bibliaóra______________________________________ Sárospatakon: a hónap 4. vasárnapján 9 órakor Sátoraljaújhelyen: a hó 3. vasárnapján 14 órakor Nagytárkányban: a hó 3. vasárnapján 16 órakor A 3. körzetben: _____ _____ ___________ Borbányán: minden vasárnap csütörtökönként házi bibliaóra 16 órakor_______________________________ Nagykállóban: a hónap 1. és 3. vasárnapján 8 óra­kor a református templomban_____________________ Vargabokorban: a hónap 2. és 4. vasárnapján 14 órakor____________________________________________ Ludastón: a hónap 1. vasárnapján 15 órakor______ Örökösföldön: (Hunyadi M. Iskola) a hó 3. vasár­napján 15 órakor__________________________________ A 4. körzetben____________________________ Rozsréten: minden vasárnap 15 órakor____________ Kisteleki szőlőben: a hó 2. vasárnapján 8 órakor Újfehértón: a hó 1.és 3. vasárnapján 9 órakor a re­formátus templomban_____________________________ Császárszállás-Butykán: a hónap 4. vasárnapján 11 órakor____________________________________________ Újsortanyán: a hónap 3. vasárnapján 13 órakor Az 5. körzet______________________________ Kálmánházán: minden vasárnap 10.30 órakor Vadas-tagon: a hónap 1. vasárnapján 9 órakor Bálintbokorban: a hó 2. vasárnapján 9 órakor I. Mandabokorban: a hó 3. vasárnapján 9 órakor Petőfi-tagon: a hó 4. vasárnapján 13 órakor_______ Felsősimán: a hó 3. vasárnapján 14.30 órakor Zarándoklat Máriapócsra A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye püspökének, papjainak és híveinek közös búcsúja kezdődik ma Máriapócson. Nyír­egyházáról és az egyházmegye több telepü­léséről ma gyalogos zarándokok indulnak a búcsújáró helyre, holnap reggel sok hely­ről autóbuszok viszik a híveket a kegy­templomba. A püspöki szabadtéri nagy­mise vasárnap délelőtt 10 órakor kezdődik, a búcsút bezáró Szűz Mária-ájtatosság dél­után kettőkor lesz a kegytemplomban. A búcsú miatt az egyházmegye több te­lepülésén nem lesz szentmise. Nyíregyhá­zán a Jósavárosban, Nagycserkeszen és Örökösföldön marad el a szertartás, a nagytemplomban azonban reggel fél 7-kor, fél 8-kor, fél 11-kor és este 6-kor tartanak szentmisét. Ez a szentmise lesz dr. Várady József plébános hálaadó szentmiséje 12 év plébánosságáért. Vele együtt búcsúzik Nyíregyházáról dr. Krakemperger Zoltán, akit Hajdúszobosz­ló plébánosává nevezett ki az egyházmegye főpásztora. ír­!#l­l§!»írla! Megújult templombelső Hatalmas merészség kel­lett ahhoz 1994-ben kitűzni, hogy 2004-re, a templom százéves építési jubileumá­ra megszépüljön és állagá­ban biztonságos legyen. A nagyja megtörtént, de még mindig nem fejeződött be: 2004. augusztus 20-a lesz a dátum, s hátra van a ruhá­zat felújítása, a toronysisak rendbetétele, amit a Széche­­nyi-terv segítségével szeret­tek volna megoldani, de ez a remény elszállt. De elké­szült az orgona, azóta ismét háromhetente hallgatják hangját a zeneszerető nyír­egyháziak, a templombelső teljesen megújult, megszűnt az életveszély, amit a ha­rangok rengése okozott. Búcsúzik Várady József plébános A volt filozófiaprofesszor nem bánta meg, hogy Nyíregyházára jött, bár sok feladat várt rá Holnap este hat órakor a nyíregyházi társszékesegyház­ban tartja hálaadó szentmisé­jét 12 év Nyíregyházán eltöl­tött plébánosságáért dr. Várady József püspöki hely­­nök, aki a plébánosi beosztás­tól augusztus 1-től megválik. Visszaköltözött a régi plébá­niára, ahová hatvannegyedik éves korában 12 évvel ezelőtt ne­héz szívvel érkezett az egri ér­sek parancsára. Itt ülünk le rö­vid beszélgetésre. - Tizennégy éves koromban indultam el Balmazújvárosból Egerbe tanulni, s 17 évesen, he­tedikes gimnazista koromban on­nan jutottam ki Oroszországba. Három év hadifogság után Pes­ten tanultam, hat esztendő után doktoráltam és elkezdtem a pa­pi életet. Három kápláni év után 21 professzori esztendőt töltöt­tem Egerben a szemináriumban. Nekem latinul kellett tanítani a filozófiát, de belecsempésztem a magyart is, mivel a fiatalok nem tudják ilyen szinten a latint. Ezért a szolgálatért 21 év után Bélapátfalvára helyeztek bünte­tésül, ahol 9 csodálatos esztendőt töltöttem a palócfaluban. Kádár érsek úr innen áthelyezett Mis­kolcra, s öt év után Seregély ér­sek úr két segédpüspökét küld­te, hogy beszéljenek rá: menjek Nyíregyházára. Várady József nem bánta meg, hogy Nyíregyházára jött, bár na­gyon sok feladat várt rá. A hívek hozzájárulásával­ ­ Gyorsan bele kellett len­dülni az itteni életbe, ekkor zaj­lott az egyházi ingatlanok visz­­szadása körüli vita - eleveníti fel emlékeit a búcsúzó plébános. - A plébánia is egyházi ingatlan volt, de a földszintje profit célo­kat szolgált kezdettől fogva, ám az emeletet vissza tudtuk szerez­ni. Azt kell mondanom, hogy a városi elöljárósággal sikerült normális kapcsolatot kialakí­tani, minden rosszindulat nélkül oldódtak meg a dolgok. Ne­künk sokan nehezen bocsátották meg, hogy az ősi kira­katot visszaengedtük az államnak, s el­fogadtuk helyette azt a jósa­­városi iskolát, amelyiknek rette­netesen harcias igazgatója és ta­nári kara volt, tüntetéseket szer­veztek az egyházi tulajdonba adás ellen. Az első két év adományok gyűjtésével telt, s a hívek jelen­tős anyagi hozzájárulásával lét­re­jött az iskola, a város központ­jában pedig elkezdődött a nagy­templom felújítása. Jöttek a kamilliánusok­ ­ Tizenkét év alatt 42 millió forintot fordítottunk erre, össze­sen egy pályázatot tudtunk nyer­ni, ami 15 millió forintot jelen­tett. Ilyen célokra nehéz állami támogatást nyerni, a város sem volt bőkezű, az orgona felújítá­sát támogatta 100 ezer forinttal és a Samassa-szoborhoz adott kétszázezer forintot. Jóakarattal voltak, hagytak dolgozni, de anyagilag nem támogattak. A Szent Imre Gimnázium, a benne kialakított kápolna mel­lett a Borbányán történteket is örömmel emlegeti Várady atya. Borbánya is egy épp, hogy ösz­­sze nem dőlő templomot örö­költ, ami több tízmillióból meg­­újult, újjászületett. Ez is a főplé­­bánia híveinek adomány­ából történt. Borbánya most egyház­­községgé minősült, van képvi­­selő-testülete, így már nagyobb részt tud vállalni a templomfenn­tartásban. - Lelkipásztorságomnak rend­kívül fontos mozzanata volt, hogy ide jöttek 1995-ben a kami­­liánusok, s Borbányán egy kolos­tort létesítettek. A betegápoló és segítő rend kimondhatatlanul ál­dásos munkát végez; a város minden szociális otthonába be­járnak a kamill családok tagjai az öregek látogatására, vigasz­talására, lelki támaszt adnak és kamilliánus lelkiségükkel olyan kis emberi szolgálatokat tesznek, amit más nem vállal fel a szen­vedő, megöregedett emberekért. Szót ejtettünk Várady József személyes sorsáról is, hiszen munkáját nem csak a hívek is­merték meg a templomban. Úgy megy, hogy marad - A legelső elismerést, a pápai prelátusi címet az új egyházme­gye létesítésével kapcsolatban ki­fejtett tevékenységemért kaptam, majd amikor a szentévi ünnepek, az egyházi, a városi, a megyei rendezvények történtek, akkor szintén egy pápai elismerést, az úgynevezett apostoli protono­­tárius megtisztelő címet kaptam. Mint püspöki helynököt az az öröm és megtiszteltetés ért, hogy a megyei közgyűléstől megkap­tam a Pro Comitatu emlékérmet. Nem sokkal később a nyíregyhá­zi városi közgyűlés a Pro Urbe emlékéremmel ajándékozott meg szintén a szentévi rendezvények kiemelkedő szervezéséért. Ez is jelzi, hogy az egyház benne van a város életében és a város, a me­gye vezetősége jó szívvel veszi ezt. - Hogyan tovább? Nyugdíjba megyek mint plébános, azonban pap vagyok, amíg élek. Maradok itt mint lelkipásztor, aki otthon lesz a gyóntatószékben, a szószé­ken, az oltárnál, mint püspöki helynök pedig fogom helyettesí­teni a püspök atyát ünnepeken, ünnepségeken, rendezvényeken, ahol szükség van rám. Dr. Várady József BÚCSÚ Nyírteleken. Templombúcsút tartottak a múlt vasárnap Nyírteleken Az ünnepi szentmisét a templom név­adója, Szent Anna tiszteletére körme­net követte Fotó: Szentpáli Szabolcs A HIT VILÁGA /9 Orgonakoncert Egyházzenei est lesz a Nyíregyházi Evangélikus Nagytemplomban augusztus 4-én 18 órai kezdettel. Nagytemplom első orgo­náját - a templom felépítése után 10 évvel, 1797. Mihály napjára - Emánuel Kumen orgonaépítő mester készítet­te. Új orgona építéséhez 1910-ben kezdett Rieger Ot­tó királyi orgonagyáros. Az első orgonafélóra Gáncs Ala­dár kántor úr kezdeménye­zésére és szolgálatával 1968- ban volt. Azóta minden hó­nap első vasárnapján hazai és külföldi művészek szólal­tatják meg a hallgatók gyö­nyörűségére a hangszerek királynőjét az Egyházzenei estek keretében. Az Úr „harcolt értünk,” haza­jöttünk Nyíregyházára Bemutatkozik Lábossá Péter Mihály, aki tanítóból lett evangélikus tiszteletes A Nyíregyházi Evangélikus Egyházközségben megüresedett lelkészi állást a gyülekezet köz­gyűlése 2002. április 21-én válasz­tás útján betöltötte. Az új lelkész - Lábossá Péter Mihály - beik­tatása 2002. június 15-én volt az Evangélikus Nagytemplomban. Az alábbiakban közöljük a fiatal lelkész bemutatkozó sorait. 1969-ben születtem. A Kölcsei Evangélikus Gyülekezetben, mint „nagy családban” nőttem fel. Édesapám hűséges lelkészi szolgálata meghatározó számom­ra, a Kölcsén eltöltött közel har­minc esztendő alatt nagyon so­kat kaptam Istentől. A gimnáziu­mi évek után képesítés nélküli nevelőként tanítottam a Tiszabe­­csi Általános Iskolában; ezzel egy időben általános iskolai ta­nítói diplomát szereztem a Bes­senyei György Tanárképző Fő­iskolán. Hat év tanítás után a katonaidőt Budapesten a KIÉ nemzeti programtitkáraként töl­töttem, közben az Evangélikus Teológiai Akadémián levelező ta­gozatára jártam. 1994-ben jelent­keztem nappali tagozatra, 25 éve­sen vált számomra egyértelmű­vé Isten hívása. 1999-ben szentel­tek fel a lelkészi szolgálatra, s Nógrád megyébe kaptam segéd­­lelkészi kiküldetést a Bátonyte­­renye-Pásztó és Sámsonháza anya­gyülekezetekbe. Ebben az évben kötöttünk házasságot fele­ségemmel, Kővágó Anitával, aki idén fejezi be teológiai tanulmá­nyait. 2000-ben Isten fiúgyermekkel ajándékozott meg bennünket, akit Benedek Péternek hívnak, ez év novemberében várjuk a kistestvér megszületését. Nógrá­di szolgálatunk ideje alatt Pász­tón új templom épült, az Úr megáldotta munkánkat, nélküle hiába lett volna minden erőfeszí­tés. A lelkészvizsga után több f­eketet hívott lelkészének. Az ,harcolt értünk” - itt lehe­tünk Nyíregyházán. Ami mögöt­tünk van, mindenért hálát adva előre tekintünk az Úrra, hogy ő töltse be szolgálatunkat Szentlel­ke által, dicsőségére, országa épülésére váljunk, így lehessünk eszközei terve végrehajtásában Nyíregyházán, ahová végső so­ron „haza­jöttünk” - gondolva itt a család nyíregyházi kötődésére.

Next