Kelet-Magyarország, 2002. november (59. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-02 / 255. szám

2002. november 2., szombat ............................................................. Ti.H 0 A Wellness életmódról tart előadást november 4-én, hétfőn 15 órától dr. Czégé Zoltánná dietetikus a Vasutas Művelődé­si Házban (Nyíregyháza, Toldi u. 23.). 0 Alakuló ülés. November 4-én 14 óra­kor tartja alakuló ülését a kálmánházi képviselő-testület a művelődési házban. 0 Szakest. A Nyíregyházi Főiskola 3. féléves művelődésszervező levelezős hallgatói november 8-án 19 órától a Ho­tel Koronában tartják szakestjüket. Mint egy család Angyal Sándor Aligha gondolhatja valaki komolyan, hogy a szocialisták még egyszer ugyanab­ba a hibába esnek. Korábbi győzelmük után, március idusa közeledtén a Bokros­csomaggal „ajándékozták meg" az ország népét, amely nem szólt másról, mint a megszorításokról, a nadrágszíj összehú­zásról, az elvonásokról. Utólag visszate­kintve valóban kellett lépni, hiszen üres volt a kamra, de nem volt eléggé végig­gondolt az egész művelet (gondoljunk csak arra, milyen „óriási" bevételt hozott a tandíjak bevezetése...) Most más a hely­zet, másak a körülmények, de aligha állít­hatjuk, hogy immár tejjel-mézzel teli Ká­naán lenne országunk. A növekvő kerese­tek, a kedvezően változó nyugdíjak, a családtámogatás különböző fajtái bizony jelentős terhet rónak a költségvetésre, s ezt el lehet fedni egy bizonyos ideig, de nem lehet tartósan pozitívumként felmu­tatni azt, ami negatívum. Bizonyára ez a helyzet is sarkallta a miniszterelnököt az elmúlt héten, hogy őszintén beszéljen helyzetünkről. Eközben feltárta, hogy bár nem kellenek megszorítások (alias Bokros­csomag), de nem szórhatjuk két marékkal a pénzt Róbert bácsi-módra. Csak úgy költekezhetünk, mint teszi azt egy normá­lis család: megfontoltan, takarékosan. Nyilvánvaló, hogy érvényes ez a bé­rekre is, amelyek pedig még mindig jóval alatta vannak az elvárhatónak. A kor­mány csak azt tudja „ajándékozni", amit a magyar ipar és mezőgazdaság megter­mel, méghozzá nyereségesen. Jövőre is lesznek látványosabb kedvezmények a családi pótléknál, az anyasági támogatás­nál, a nagymama-gyes bevezetésénél vagy a nyugdíjak megemelésénél, ám újabb 100 napok nem jönnek a kam­­pányígéretek beváltásával. Mégis: hibát követne el a kormány akkor is, ha most egyszeriben lehúzná a rolót az életfeltéte­lek javítását célzó intézkedések előtt és magyarázkodni kezdene a helyzet súlyos­ságáról, a nem várt és előre nem látható kiadásokról. A tömegek okkal reménykednek az új kormányzó koalíció megfontolt ígéreteiben, s abban, hogy a cél, az EU- ba jutás mindenek előtt az életminőség fordulatát követeli tőlük. Biztonságérzet Rajz: Ferter János Kftbolist Magyarország Épül, szépül Tarpa A hajdani kuruc la­kóiról, turisztikai látványosságai közül többek között a nép­rajzi erekjének szá­mító szárazmalmáról nevezetes beregi település főterén, az árvíz idején megron­gálódott polgármeste­ri hivatalt eredeti ál­lapotában építik újjá. A kiskép látványter­ve erről készült Fotók: Elek Emil Nagy kassza nagy kockázattal jár Beszélgetés Kenéz Sándorral, az Állami Számvevőszék megyei ellenőrzési irodájának vezetőjével Balogh József Nyíregyháza (KM)­­ A ra­cionálisabb gazdálkodás és az ellenőrzések hatékonyságnak elősegítése érdekében az Álla­mi Számvevőszék az utóbbi években arra vállalkozott, hogy választási ciklusonként áttekinti a helyi önkormány­zatok gazdálkodását. Vállalták az is, hogy a súly­ponti kérdésekről - a feladatel­látás szervezésének, tervezésé­nek és végrehajtásának törvé­nyességéről­­ átfogóbb, megala­pozottabb tájékoztatást adnak mind a képviselő-testületeknek, mind pedig az Országgyűlésnek. Mindezeket a rendelkezésre álló pénzügyi források felhasználásá­nak célszerűségi vizsgálatával, a pénzügyi egyensúlyt veszélyezte­tő tényezők feltárásával, a belső kontrollok értékelésével fokoza­tosan egészítették ki. Kenéz Sándor, a megyei el­lenőrzési iroda vezetője elmond­ta: az ellenőrizendő önkormány­zatok kiválasztásánál kiemelten kezelték a városi önkormányza­tokat, hiszen ezek gazdálkodása nagyságrendjük miatt jelentő­sebb kockázattal jár. Mindemel­lett kiemelt szempont volt az Or­szággyűlés illetékes bizottságai­nak a vizsgálati kör kiszélesíté­sére irányuló elvárása. Kijelölni a prioritásokat Mielőtt a feltárt hiányosságok­ról szólt volna az iroda vezetője, elmondta: az önkormányzatoknál végzett ellenőrzések megállapítá­sai szerint javult a gazdálkodás és a feladatellátás színvonala, a törvényességi-szabályossági köve­telmények érvényre jutása. Kü­lönösen érzékelhető mindez a vá­rosi és nagyközségi önkormány­zatoknál, ahol a hivatalban és intézményeinél stabitizálódott egy magasabb színvonalú gazdálkodá­si kultúrát megteremtett szakem­bergárda. Nem mondható el mindez a községi önkormányzatokra, ahol a gazdálkodás törvényessége, sza­bályozottsága messze elmarad a követelményektől. Többségük ugyanis nem készített több évre szóló gazdasági programot, amely meghatározta volna az éves költségvetésekben követendő irá­nyokat, kijelölte volna a prioritá­sokat és megalapozhatta volna az éves tervek elkészítését. Leltár, hiányosságokkal Pedig a költségvetési gazdálko­dás egyik alapszabálya, hogy a gazdálkodás a jóváhagyott elő­irányzatokon belül történhet. En­nek ellenére több esetben fordult elő, hogy az intézmények a jóvá­hagyott kereteket meghaladó ki­fizetéseket teljesítettek. További gond, hogy az önkormányzatok ezek okait nem vizsgáltatták, fele­lősség megállapítására egy eset­ben sem került sor. Az önkormányzatok, különö­sen a községiek pénztári tevé­kenysége volt kevésbé szabály­szerű. A pénztári bizonylatok há­romnegyede alakilag és tartalmi­lag nem felelt meg a jogszabályi követelményeknek. Gyakori volt az engedély nélküli kifizetés, il­letve az utóengedélyezés. Kifize­tések előtt nem vizsgálták felül a bizonylatokat, nem érvényesí­tették a számlákat. Évről évre visszatérő hiányosság, hogy az önkormányzati vagyon teljes kö­rű szabályszerű számbavétele - a pénzügyi nyilvántartásokban, az ingatlankataszterekben - to­vábbra sem történt meg. Pedig év végéig mindezt szervezett for­mában el kell végezni. Az önkormányzatok többsége a mérlegükben szereplő vagyonér­tékeket, annak valódiságát leltár­ral nem tudták igazolni, a képvi­selő-testületeket a zárszámadás keretében a vagyoni helyzetről kellően nem tájékoztatták, a be­számolóhoz vagyonleltárt nem csatoltak. A jelenlegi nyilvántar­tásokban nem szerepel minden vagyontárgy, illetve nem a valós értékeken vannak nyilvántartva. A megyében működő önkor­mányzatoknak mintegy 85%-a romló pénzügyi feltételek között, forráshiánnyal kezdte az évet, amely önhibájukon kívüli okra vezethető vissza, ezért ilyen cí­men - ÖNHIKI-s - támogatásban részesült. Többek között ezért is van különös jelentősége annak, hogy az önkormányzatok túlzott eladósodásának megakadályozá­sa és a működőképesség fenntar­tása érdekében törvény határoz­ta meg a helyi önkormányzatok adósságvállalalásának felső ha­tárát. A hitelek felvétele, kezes­ségvállalások és lízingek miatt több önkormányzat ezeket nem tartotta be. A belső ellenőrzés rendszerén belül a vezetői ellenőrzés több eleme - tájékoztatás, beszámol­tatás, helyszíni ellenőrzés, szá­monkérés, szankcionálás - nem működött. A másik elem, a mun­kafolyamatba épített ellenőrzés gyakori hibája, hogy a dolgozók munkaköri leírásaiban nincs megfelelően rögzítve az ellenőr­zési feladat. Igen ritkán éltek ellenőrzési lehetőségeikkel a pénzügyi bi­zottságok is, tevékenységük első­sorban a képviselő-testületi elő­terjesztések megtárgyalására, vé­leményezésére, javaslatok meg­fogalmazására és egyéb, egyedi ügyek megtárgyalására irányult. Kisebbségi „bizonylatok” A kisebbségi önkormányzatok és a helyi önkormányzatok együttműködésének szabályozá­sa nem történt meg maradékta­lanul. Egyes helyen egyáltalán nem készült ilyen megállapodás. Ez többek között a feladatok és hatáskörök egyértelmű - helyi adottságoknak megfelelő - szabá­lyozásának elmaradását jelen­tette. Ez rányomta bélyegét a feladatellátás gyakorlatára. Nem érvényesültek a jogszabályi előírások, bizonylati rend és ok­mányfegyelem megsértését ered­ményezte és rendszeres vitát vál­tott ki a gazdálkodást bonyolító szervezet és a kisebbségi önkor­mányzat vezetői között. Kenéz Sándor ÉLETKÉPEK A gyászoló Balla László Volt akkoriban egy szarkánk. Már írtam róla eze­ken a hasábokon, de most egy másik történetet akarok a ma­darunkról föleleveníteni. Annyit azért az érthetőség ked­véért meg kell ismételnem, hogy a fiam az utcán szedte össze, mint tehetetlen, ki tud­ja, miképpen odakerült fiókát, s egy akkor látott film hősétől kölcsönvéve, a bohókás Gro­­mek nevet adta neki. Mi pedig fölneveltük, s azután már fel­nőtt madárként is sokáig a há­zunkban élt, általában a nagy filodendronunkon tanyázott. De a szomszédainkhoz is el-el­­látogatott, s ott is szívesen fo­gadták. Nos, élt a szomszé­dunkban egy igen kedves öreg házaspár, Mityu bácsi és Julis­ka néni. Szerettük őket, ezért nagyon fájlaltuk, mikor Mityu bácsi meghalt. Elsötétítették az egyik szo­bát, ott ravatalozták fel, és per­sze, mi is elmentünk elbúcsúz­ni derék szomszédunktól. Megrendülten álltunk a ro­konsággal együtt a ravatal mel­lett, néma csend, mozdulatlan­ság, magunkba meredés. És egyszer csak a nyitott ajtón át­­ berepül Gromek. Otthonos volt ebben a házban is, máskor nem is lett volna különös, hogy itt van, de most olyan furcsán, felkavaróan hatott, hogy ebben a gyászos pillanatban egy ma­dár... Persze, nem kergették el, ez rombolta volna e szomorú pillanat ünnepélyességét. Gromek pedig rátelepedett a szekrény sarkára, onnan nézte a koporsóban fekvőt. Mert néz­te őt. És az volt a benyomásom (vagy csak képzelődtem?), hogy­­ komoran. És sötét tollazatá­val nem is rítt ki a fekete ruhás gyülekezetből. Nem tudom, ki mit gondolt, ebben a pillanatban a madár­ról, nem mindennapi látogatá­sáról. Nem tehetek róla, de én biztos voltam benne, hogy tud­ja, mi történt, és ő is eljött el­búcsúzni. Sokszor meggyőződ­tem róla, hogy az állatok jóval többet felfognak, mint azt mi gondolnánk, s érzelmeik is vannak, olykor egészen inten­zívek. Úgy tekintettem tehát most itt Gromekre, mint a gyá­szolók egyikére, annál is in­kább, mert az alkalomhoz il­lően mozdulatlan merevséggel trónolt a szekrénysarkon. A szertartást azonban nem várta meg. Mikor a pap megér­kezett, kiröppent a szobából. Fekete árnyként húzott el a ko­porsó fölött, és ez úgy hatott, mint az elhalt lelke távozott volna sóhajszerű, titokzatos su­­hanással. HÁTTÉR /3 Aranylakodalom, öt­ ven évvel ezelőtt fogadott egymásnak örök hűséget Székelyben Kropog Dániel és neje, Daróczi Ilona. A há­zaspárt a neves évforduló al­kalmából Fia, négy lánya, ki-­­­lenc unokája, négy déduno­­­­kája és a családtagok kö­szöntötték Fotó: amatőr

Next