Kelet-Magyarország, 2003. február (60. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-01 / 27. szám

2003. február 1., szombat 0 Uniós előadássorozat. A nyíregyházi római katolikus plébánia dísztermében hétfőn fél öttől európai uniós előadás­­sorozat indul, az első előadó dr. Vinnai Győző történész lesz. 0 Kerülő-kiállítás. A nyíregyházi városi galériában kedden 16 órakor nyílik Kerülő Ferenc festőművész kiállítása, ahol a tárlatot dr. Drótos András tanár nyitja meg. NÉZŐPONT Két világ határán Angyal Sándor A ma kezdődő hónap két olyan ese­ményt is hoz Nyíregyháza történetében, amelyre minden bizonnyal odafigyel az európai közvélemény. Hírül adtuk néhány napja, hogy februárban megnyitják me­gyeszékhelyünkön az ukrán főkonzulá­tust. Csütörtökön pedig az volt a nap hí­re: jubileumi eurórégió-csúcs lesz város­unkban abból az alkalomból, hogy a tíz éve alakult és 5 ország 18 megyéjének 16 millió lakosát képviselő szervezet itt tartja ünnepi ülését, melyre meghívták az érintett országok külügyminisztereit is. Sok világvárosban mindez megszokott eseménynek számítana, nálunk viszont több okból sem mindennapi történés. Mi­ért is titkolnánk, hogy a Nyírség fővárosát többször dicsérő országos és nemzetközi elismerések a városfejlesztésben, a kulturális életben, a várostudat példás erősödésében nem is kis büszkeséggel töltenek el bennünket. Kitartó, kemény munka, előrelátó településformáló terve­zés van a sokak által megirigyelt eredmé­nyek mögött, amit a városlakók így is keveselnek, mert még többre vágynak. A most következő nemzetközi esemé­nyek új dimenzióba helyezik szőkébb pátriánkat. Mind a főkonzulátus nyitása, mind pedig az eurórégiós­ csúcs jelzi: kö­­­­zeledvén az Európai Unióba történő belé­pésünkhöz felértékelődik Nyíregyháza, vele együtt az egész megye szerepe. Székhelyvárosunk lesz hamarosan az Unió legkeletibb, lélekszámban és gazda­ságban, intézményekben rendkívül fontos települése. Valójában egy ideig két világ találkozik megyénk határai mentén, s így kiváló találkozóhelyül is szolgál majd az újabb, a további globális tárgyalásokhoz, vagy a határokon átívelő gazdasági, ke­reskedelmi projektek megvalósításához. A személyeket tízezerszámra érinti majd a főkonzulátus munkája a vízum- és más ügyekben. Az autópálya Nyíregyházához érve (s ez már nem a távoli jövő) látvá­nyosan felgyorsíthatja a város és a kiter­jedt agglomeráció fejlesztését, a meglévő hátrányok leküzdését. Ezekre is gondolnunk kell, amikor tel­jesítjük az erősödő felkérést: legyen Nyír­egyháza az Eurórégió állandó központja. A városalapítás 250. évfordulója is er­re az esztendőre esik. A fiatal Nyíregyhá­za most sem rest öregbíteni jó hírét! hetetol Magyarország HÁTTÉR /3 Nyíregyháza (KM) - Miköz­ben egyre több híradást hal­lunk elbocsátásokról, munka­helyek megszűnéséről, hosszú ideje élénk vita folyik a Sza­bolcs Online-on Miért nehéz munkaerőt találni címmel. Alábbiakban ebből válo­gattunk. (Megjegyezzük: szerkesztőségünk a vélemé­nyekkel nem feltétlen ért egyet.) Érdeklődő: Egyre gyakrabban tapasztalom, hogy egyesek 2-3 hó­napnál többet nem bírnak ki egy munkahelyen, még a külföldi munkáltatóknál sem. Ha rákérde­zek az okokra, általában nem ka­pok őszinte választ, írná már le valaki konkrétan, hogy miért olyan kibírhatatlan dolgozni pl. egy termelő üzemben! Szabadnapi büntetés bérli: A munkanélküliségtől menekülvén már érett fejjel és túlképzetten elhelyezkedtem egy olasz kft.-ben, nyomorbérért. Meglepett, hogy leamortizálódott, sűrűn meghibásodó gépekkel, anyanyelvét rettenetes durva táj­szólásban beszélő primitív visel­kedésű Tamara nevű olasz lány vezetésével dolgoztunk. Rendkí­vül hiányos ismereteik voltak ar­ról, hogyan kell egy gyártási fo­lyamatot megszervezni, és az ola­szok különösen ügyeltek rá, hogy csak a keresztevüket ismerjük. Sokszor előfordult, hogy alkat­részhiányos készterméket kellett becsomagolni, és külön jelölés nélkül a készáruraktárba beöm­­leszteni. Rendszeresen túlóráztat­­tak bennünket úgy, hogy túlóra­pénzt, és szabadidőt nem kaptunk érte. Mindig aznap délután tud­tuk meg, hogy a szubjektív meg­ítélés szerint kik dolgoztak rosz­­szul és ezért aznapi, vagy szabad­szombati kötelező ingyentúlórára vannak ítélve... Fig: Hogyan hagyhattátok, hogy ilyen durván kizsákmányol­janak? Ezeket érdemes feljelen­teni a Munkaügyi Felügyeletnél. Ketti: A kevésbé iskolázott kol­légák közül nem mindenki látta át, hogy mi történik körülötte de azt tudta, hogy NEM AKAR ÉHEN HALNI ÉS EZÉRT BÁRMI ÁRON DOLGOZNI KELL! Mind­ez 1999-ben történt. Úgy kerültem oda, hogy a gyárvezető huszon­éves magyar lány kitalálta, hogy mint érettségivel rendelkező 40-es hölgyeket vesz fel, mert elege lett egyes megbízhatatlan ifjakból. A közvéleményformáló életpályás munkaügyi szakemberek szerint ugyanis, én és sorstársaim a le­dolgozott éveink és képesítéseink ellenére már a leépült (több mint egy éve) munkanélküli kategóri­ába tartoztunk. Hazánkban így szokás a munkaerőt leértékelni és prédaként odadobni a munka­helyteremtő vadkapitalistáknak. Hallottál arról, hogy a rendszer­­váltás után több száz közalkalma­zottat rúgtak ki több évtizedes munkaviszonnyal végkielégítés nélkül? Elhiszed, hogy akár éve­ket is eltölthet a dolgozni kívá­nó munkanélküli a regisztráció­ban anélkül, hogy egyetlen egy­szer is kiközvetítették volna? Kérték már el a tb-kártyádat csak azért, hogy ráírják azt a dá­tumot, ami után már nem vagy jogosult orvosi ellátásra? Jártál már olyan állampénzből finanszí­rozott tanfolyamra, ahol a tanár rendszeresen elfelejt eljönni, ezért az előző kurzust elvégzett exmunkanélküli olvassa fel a könyvből és diktálja a tananya­got? Elképzelted magadban, mennyire civilizált népnevelő eszköz az ellátatlan munkanélkü­liség intézménye? Mindéres játék Másik oldat: Ti tényleg azt hi­szitek, hogy a Munkaügyi Köz­pont csak magáért van? Ott is emberek dolgoznak, akiknek a törvényeket és szabályokat kell betartaniuk. Az ott dolgozók zö­me azért választotta ezt a pályát, mert segíteni szeretne az embe­reken. Sajnos, az emberek nagy részének fogalma sincs a munka­­vállalással kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről, ezért lehet őket kizsákmányolni. Ezt talán inkább az iskolában kellene taní­tani. Ha a munkavállaló hajlan­dó belemenni a mindéres játék­ba, akkor a munkáltató miért ne szállna be ebbe a keringőbe, hi­szen csak nyerhet vele - keve­sebb adót kell fizetni. A végén természetesen mindig a dolgozó issza meg a levét (táppénz, nyug­díj, járadék)! Anonymus: Te még nem jár­tál az élet utcájában? Ott sajna az a helyzet, hogy kivágnak és jöhet az éhezés. Elmaradsz a befizeté­sekkel, csupán hónapok kérdése, hogy egy életre megnyomorítsa­nak, soha nem lábalsz ki a kátyú­ból. Nincs az utca túloldalán má­sik állás. Tudod mit jelent, ami­kor a hirdetésekben fiatalt keres­nek? Ne kérj sokat, mert nem ad­juk meg a munkád értékét. Anonymus: Talán úgy kezdőd­hetne az egész, hogy a munkál­tatók olyan hirdetést adnának fel, miszerint a Munka Törvény­­könyvében leírtak szerint dolgo­zókat alkalmaznának... Mari: Örömmel hallom­ a hí­rekben, hogy létezik egy zöld­szám, amin a közféra munkajogi problémáiról lehet érdeklődni, kérdezni stb. Most már csak egy lépés lenne, hogy azok számára is legyen elérhető egy hasonló szolgáltatás, akik a versenyszfé­rában jóval kiszolgáltatottabb munkavállalóként dolgoznak. Eugén: Komoly munkáltató, pláne a versenyszférában­ nem kockáztat. Olyan munkavállalót, aki nem termeli ki , a saját fog­lalkoztatásának költségeit csak jótékonykodásként értelmezhe­tünk. Laza: És ha a főnök lerabolja a saját cégét, miközben a munka­­vállalót nem akarja megfizetni, holott az bőven megtermelte a sa­ját költségeit, akkor ki jótényke­­dik? Am­: Ritkán mérhető egyértel­műen, hogy a munkavállaló ki­termeli-e a saját költségeit. Ha egy munkáltató állandóan azért panaszkodik, mert a munkaválla­lói nem elég hasznot hoznak, ott a vállalkozással komoly problé­mák vannak! Ilyenkor elsősorban a Vezetőséget kell sürgősen lecse­rélni, hiszen az ő kezükben van a döntések joga és felelőssége! Szabolcsi nyugdíjas: Szabolcs­ban mintha nem is 62, hanem 40 év lenne a nyugdíjkorhatár! A tu­dás, a tapasztalat ilyen szintű pa­zarlására nemigen volt példa az elmúlt évtizedekben. Nem sok he­lyen engedhetik meg azt a luxust, hogy egy hosszú évek alatt meg­szerzett szakképesítés csak alig 10-20 évig nyújt hasznos produk­tumot a társadalomnak! (Válogatta: Cservenyák Katalin) Mi negyvenesek, a leépült munkanélküliek kérték már el a tb-kártyádat, hogy ráírják: már nem vagy jogosult orvosi ellátásra? Néha teljesen kilátástalan a helyzet illusztráció: Cservenyák Katalin Nem mehettünk nyugatra sem betű­: Láttad a Törésvona­lak című dokumentumfilmet? A székesfehérvári VIDEOTON rendszerváltás után elbocsá­tott dolgozóiról szóló film bevezető képsoraiban látható műszereket egy katonai bázi­son alakították át a magyar szabványnak megfelelően a nyolcvanas években. Nyírtel­ken a honvédségnél ezt és sok hasonló munkát végeztünk polgári közalkalmazottként. Ezért nem mehettünk még há­rom évente sem nyugatra, nem állhattunk szóba ott élő állampolgárokkal és a katonai elhárítás figyelte magánéletün­ket. ’91-ben több száz különféle iskolai végzettségű és szol­gálati idejű munkatársam­mal egyszerűen kirúgtak ben­nünket. Azt akarták beadni nekünk, hogy a felmondási időre kifizetett bérünk a vég­­kielégítés. A szakszervezet üd­vözölte az eljárást, mert azt ígérték nekik, hogy a maradó kollégák megkapják a megta­karítást. MEGKÉRDEZTÜK: KIHASZNÁLJA-E A TÉLI ÁRLESZÁLLÍTÁSOKAT? M­inden évszakban örülök az ilyen jel­legű akcióknak, hiszen sok árucikknek csak úgy reális, megfizethető az ára, ha azt leszállít­­ják. Legalábbis a több­ség így gondolja... Ne­künk, felnőtteknek kön­nyebb ruházkodni, hi­szen a méreteink nem változnak, viszont a gye­rekek hamar kinövik a ruhákat, náluk érdemes előre tervezni. Én is élek tehát a lehetőséggel. POLENSZKINÉ LÁZÁR ÉVA GONDOZÓNŐ A­z anyagiakhoz mér­ten élünk az alka­lommal. Téli holmikat azért sem érdemes ven­ni a gyerekeknek az év­szak végén, mert jövőre már kinőnek, azt pedig nehéz megítélni, hogy egy év múlva miként mutatna rajtuk a most még bő ruhanemű. Amennyiben régóta ter­vezzük, hogy megve­szünk valamit, és éppen le van árazva, akkor nem hagyjuk ki a lehetőséget. Dancs Tiborné ÉLELMEZÉSVEZETŐ K­orábban sokkal érdeklődőbb voltam ebben az időszakban, de az elfoglaltságaim miatt mostanság nem nagyon tudok szétnézni az áru­házakban, hiszen nap mint nap ingázom Kis­­várda és Nyírtass kö­zött. Egyébként egész évben folyamatosan le­het találkozni különböző akciókkal a bútoroktól a műszaki cikkekig, ezért a nagy bevásárlásokat előre megtervezem. Kős Mihályné ISKOLAIGAZGATÓ A­ttól még nem változ­tatok a vásárlási szokásaimon, mert úton­­útfélen árengedmények­kel szembesülök. Ha va­lamit mindenképpen meg akarok venni, ha valami nagyon felkelti az érdeklődésemet akkor addig keresek, tájékozó­dom, amíg azért az áru­ért a számomra legideá­lisabb árral nem találko­zom. Eleve olyan helyen szoktam vásárolni, amit az én pénztárcámhoz le­het igazítani. Gáti Miklósné HÁZTARTÁSBELI C­sütörtökön egy budai bevásárlóközpontban jártam, és azt tapasztal­tam: hiába hirdették szembetűnő módon, hogy egyes árucikkekhez féláron lehet hozzájutni, még kedvezményesen is drágább a mi pénztár­cánkhoz képest. Úgyhogy különösebben nem hat­nak meg az efféle akci­ók. Ha valami megtet­szik, és megfizethető, ak­kor rögtön lecsapok rá, még mielőtt elfogyna az üzletben. Bobikné Sándor Erzsébet KULTURÁLIS IGAZGATÓHELYETTES Vasárnapi program Rajz: Ferter János

Next