Kelet-Magyarország, 2004. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-02 / 1. szám

2004. január 2., péntek 0 Volán-újítás. A Szabolcs Volán Rt. ja­nuár 7-én 24 óráig meghosszabbította a december havi és második félhavi bérle­tek érvényességét - tekintettel az év ele­ji munkakezdésre és tanításkezdésre. Búza tér: nyitott kapuk. Pénteken ko­rán reggel ismét kinyitja kapuit a Búza téri piaccsarnok, viszont a vásártéri piac zárva tart. NÉZŐPONT Jegyben járó Magyarország Marik Sándor e-mail: marik@kelet.szon.hu Beléptünk az új esztendőbe, de - hála a nagy magyar találmánynak, a munka­nap-áthelyezésnek - még nem ér véget az ünnep: a legtöbben megtoldhatják egy hosszú hétvégével. Alkalom nyílik tehát, hogy az új esztendőről is kicsit hosszab­ban elgondolkodjunk, immár tiszta fejjel, pihenten. Esetleg nagyobb közösség, a „jegyben járó" Magyarország új évére is szenteljünk egy csöpp időt. Ebben az esz­tendőben ugyanis nem csak az új eszten­dő előttünk tornyosuló feladataira, a re­mélt sikerekre, a szokásos politikai „húzdmeg ereszdmeg" gumicsontjaira gon­dolhatunk, hanem arra is, hogy 2004 tör­ténelmi mértékkel mérve is megjelölt év lesz: május elsejétől az Európai Unió tel­jes jogú tagjai leszünk. Sorsdöntő ese­ményről van szó, de mint ahogy a jegy­ben járó vőlegény és mennyasszony sem tudhatja teljes bizonyossággal, mit hoz majd közös életükben a holnap, a követ­kező év, vagy a sokadik évtized, a na­gyobb közösség sem ismerheti előre pon­tosan az eredményt. Egy azonban biztos: nem rossz társaságba lépünk, nem sze­génylegényként. És robbanásveszélyes vi­lágunkban itt sokkal több a tárgyalóasztal, mint a fegyver. M megyénk jóindulatához kétség nem fér, a tavalyi népszavazás idején itt volt a legmagasabb az uniópárti szavazatarány, itt - az Európai Unió új keleti határán - valóban őszinte várakozással tekintünk az új helyzet elé: vajon a fejlettebb régiók, a nagyobb közösség ad-e valódi esélyt a nagyon várt felemelkedésre. Az előttünk járó hasonló kis - gyakran a nagyoktól jócskán elmaradó - országok lakói, pél­dául az írek, a portugálok történelmük fé­nyes fejezetét írták uniós csatlakozásuk első évtizedeiben. Nincs okunk arra gon­dolni, hogy ez most másképp lesz. Persze az eredmény nagyrészt rajtunk múlik. Rajtunk, magyarokon, akik egy évti­zede az élen jártunk, de mára le tudtuk küzdeni az előnyt - köszönhetően a jócs­kán megosztott országnak, amely most nagy célok mellé sem tud egységesen fel­sorakozni. Az új év elején azonban - mint a nagy nap előtt ara és vőlegény - mégis arra gondoljunk: szép jövőre készülünk. Újévi meglepetés Keleti- Magyarország A grófot kötelezi a Széchenyi név A török pasa nagyapa Hableányt épített és találkozott Napóleonnal Nyéki Zsolt e-mail: nyeki@kelet.szon.hu Nyíregyháza (KM) - Arisz­tokratikus neve meglehető­sen hosszú: Géza Mihály Miklós Philippe Constantin Graf Széchenyi, de magyar névjegykártyáján csak ennyi áll: Széchenyi Géza, így, gróf nélkül. Pedig ereiben kék vér csörgedezik. km Bemutatná kérem, a csa­ládfa melyik ágán is találha­tó Ön? Széchenyi Géza: - Apám, Szé­chenyi Ferenc Isztambulban szü­letett 1889-ben, édesanyámmal Krakkóban ismerkedett meg a II. világháború idején, majd a nyu­gat-ausztriai Bregenzben kötöttek házasságot. Mikor megszülettem, a Londoni Egyezmény folytán ál­lampolgárság nélkülinek számí­tottam, s csak 14 évesen kaptam meg a német állampolgárságot. A gimnáziumban latint és görögöt tanultam, később okleveles épí­tészmérnöki diplomát szereztem. KM: Térjünk vissza a családi szálakhoz: minek köszönhető az isztambuli kapcsolat? Széchenyi Géza:­­ Nagyapám, Széchenyi Ödön élt ott. Amikor Magyarországon megalapította a tűzoltóságot, a török szultán meghívta, hogy ott is segítsen ebben a munkában. Nagyapám végül ott ragadt, pasa rangra emelkedett s ott is nyugszik. Egyébként gépész ember volt, ő tervezte és építette a Hableány nevű hajót, amellyel Franciaor­szágba hajózott és találkozott többek között III. Napóleonnal, Jules Vernével. KM: Visszafelé haladva el is érkeztünk a leghíresebb őséhez, a „legnagyobb ma­gyarhoz". Széchenyi Géza:­ Dédapám volt Széchenyi István. Ödön­­ Béla után­­ a másodszülött fia­ként látta meg a napvilágot. A szokásjog szerint mindig a legidősebb fiú vette át a családi birtokot, ezért is fordult más irányba Ödön nagyapám útja. KM: Hogyan szemléli a vilá­got egy XXI. századi magyar arisztokrata? Széchenyi Géza:­­ Egysze­rű emberként. A mi generáci­ónk másképp viszonyul a gró­fi címhez, mint elődeink, de a név ma is kötelez. Ügyelünk an­nak tisztaságára, gyakran válla­lunk társadalmi feladatokat, csat­lakozunk karitatív kezdeménye­zésekhez. KM: Amikor először járt Ma­gyarországon, a szocialista rendszer még nem látott szí­vesen egy igazi grófot... Széchenyi Géza: - Első ízben turistaként 1970-ben jártam itt­hon, az utam természetesen Nagycenkre vezetett. Az ott „Szé­chenyi ország”, minden az őse­im keze nyomát őrzi, és az emberek nagyon kedvesen, sze­retettel fogadtak. Az állam­mal sem akadt semmi gon­dom, a határnál a többi turistá­hoz hasonlóan várakoztam 2-3 órát, de amikor a határőr visszaadta az útlevelemet, csak nálam csapta össze a bokáját és tisztelgett. Talán a név miatt volt ez a gesztus. KM: Dédapja halála a ma­gyar történelem egyik legrej­télyesebb esete. Mi a család álláspontja: öngyilkosság vagy az udvar műve volt? Széchenyi Géza:­­ Erről a családon belül ugyanúgy meg­oszlanak a vélemények, mint a történészek körében. Mindenki­nek van teóriája, nekem is, de azt nem mondanám el. KM: Találkozott már Habs­burg leszármazottai? Széchenyi Géza:­­ Még nem. Habsburg Ottóval többször is terveztem egy beszélgetést, de sajnos eddig nem sikerült össze­hozni. KM: S mi szél hozta Nyíregy­házára? Széchenyi Géza:­­ Egy német vállalat képviselőjeként tárgya­lok egy fővárosi beruházás ve­zető kivitelezője, az Épker Kft. ügyvezető igazgatójával, Rabócz­­ki Lászlóval. Gróf Széchenyi Géza a Krúdy Vigadó teraszáról gyönyörködött Sóstó szépségében (Fotók: a szerző) Névjegy Gróf Széchenyi Géza arisztokrata, vállalkozó Egy német vállalat képviselőjeként tárgyalt Nyíregyházán Született: Mainz (Németország), 1946 Végzettség: okleveles építészmérnök Magyarországi letelepedése: 1997-ben Budapestre költözött, megalapította az É­net Építészmérnöki Kft.-t Családi állapot: elvált, két gyermeke van, Gizella (34) és Géza (31) Hobbi: kalandtúrák, tagja a Magyar Land Rover Klubnak „Hazaérkezett” szülővárosába Jurányi Lajos, a botanika híres kutatója Nyíregyháza (Dr. Fazekas Árpád)­­ Jurányi Lajos or­vosnak készült, meg is sze­rezte 1862-ben Pesten az or­vosdoktori diplomát, azon­ban sohasem gyógyított. Ellenben nyomban „átváltott” a botanika területére, s szaktu­dományának európai hírű kuta­tója lett! Tény az is, hogy Jurányi Lajos nagy si­kerű tudományos pá­lyája a Tudomá­nyos Ismeretter­­­­­esztő Társulat­­ 1865. évi növényta­­­­ni pályázatának a ’ megnyerésével in­dult el, s ő lett az el­ső elnöke a TIT 1891 ben alakult Növénytani Szakosztályának. Nem eléggé is­mert, hogy Jurányi Lajos Nyír­egyházán született 1837. augusz­tus 25-én. A füvészettan tanára Az itteni iskolák kijárása után a híres eperjesi evangélikus gim­náziumban Hazslinszky Frigyes Ákos (1818-1896) tanár úr annyi­ra felkeltette benne a bonatika iránti érdeklődését, hogy a dok­­torálása után négy évvel már a „füvészettan” tanára lett a pesti egyetemen. Ekkor maga mellé vette tanársegédnek az ugyan­csak nyíregyházi Simonkai (Simkovics) Lajost (1851-1910), a későbbi kitűnő flórakutatót. Emléktábla, érem Előzetesen Jurányi ösztöndí­jasként három évig Bécs és Jé­na egyetemén folytatott növény­­­­tani és szövettani tanulmá­­nyokat. Elsősorban a moszatokkal (Algae) foglalkozott, de kuta­tási témái voltak még: a spórák, a vi­rágporok és a mag­vak csírázása. Már 34 éves korá­ban az MTA levelező tagja lett. A halál Abbá­ziában, gyógykezelésén ér­te, 1897. február 27-én. A buda­pesti Kerepesi úti temetőben nyugszik. Nyíregyházán 14 évig csupán a TIT Centrum névadása őrizte emlékét, de 2003. december 11-én emléktáblát kapott a TIT megyei szervezete 50 éves jubileumá­ra (a Luther-ház falán). Ugyan­ezért Jurányi-díjat is alapított az elnökség, s a díjazottak szép Jurányi-emlékérmet (Borsi An­tal alkotása, Sárospatak) ve­hettek át. HÁTTÉR /3 Drágább telkek Nyíregyháza (KM)­­ A telek értékesítésére is kiter­jesztették az általános for­galmi adó, vagyis az áfa in­tézményét az új évtől. A beépítésre szánt földte­rület értékesítése a tárgyi adómentes körből az adókö­teles, 25 százalékos adómér­ték alá tartozó értékesíté­sek csoportjába került. A többi földterület-értékesítés továbbra is tárgyi adómen­tes. A 2004. január 1-jén vagy azt követően teljesített értékesítés esetén a telek­értékesítés után az értéke­sítő adóalanynak 25 száza­lék áfa-t kell felszámítania. A rendelet szerint Amit a rendeletből érde­mes megjegyezni: Ha magán­­személy magánszemélytől vásárol, akkor - mint aho­gyan eddig sem - ezután sem fizet áfát. Ha magánsze­mély áfakörbe tartozó adó­alanytól (például egy építke­zési vállalkozástól) vásárol új lakást, akkor 2004. január 1-jétől az ingatlanra eső te­lek után is 25 százalékos áfát kell fizetnie a vételárban. Második és minden további értékesítés után­­ lakóingat­lan és a hozzá tartozó telek esetében. A jövőben sem kell áfát fizetni, a nem lakáscé­lú ingatlanok esetében a sza­bályok változatlanok. THE \ VII RAI RESOURCES OFHUNGARY Új könyv. Göőz Lajos I kandidátus Magyarország természeti erőforrásairól - szól, hévíz, stb. - szóló könyvét angol nyelven je­lentette meg a Bessenyei Kiadó. Befektetőknek szán­ják. (KM-reprodukció) v_________________________/ Aranylakodalom­ ötvenedik házassági évfordulóját ünne­pelte a közelmúltban szeretteik körében Nyíregyházán Ilcsik János és neje, Belus Ilona (Fotó: a családi albumból) „Őrségváltás” Ibrányban Gosztonyi Tibor címzetes igazgató lett Ibrány (KM - L. T. L.)­­ Az ibrányi közösségi ház és könyv­tár eddigi vezetője, Gosztonyi Ti­bor december 31-ével nyugdíjba vonult. A város közéletében is aktívan dolgozó Gosztonyi Ti­bor közel harminc éven keresz­tül szolgálta a település lakossá­gát áldozatkész könyvtári mun­kájával. A képviselő-testület tagjai kiemelkedő munkájáért a címze­tes igazgató megtisztelő címet adományozták a számára. Az ön­­kormányzat pályázatot hirdetett már korábban az intézmény ve­zetői és vezetőhelyettesi állás be­töltésére. A személyi kérdések­ről szintén a napokban döntöt­tek az önkormányzat tagjai, esze­rint ifj. Trencsényi Imre lett a közösségi ház vezetője, a vezető­helyettesi posztra pedig Nyilas Józsefné pályázatát fogadták el.

Next