Kelet-Magyarország, 2004. március (61. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-01 / 51. szám

2004. március 1., hétfő HÍREK■ 0 Szakmai konferencia. A Vakáció idegenforgalmi kiállítás keretében pénteken 15 órától szakmai konferenciát rendeznek Nyíregyházán, a Bujtosi Szabadidő Csarnok tárgyalótermében. 0 Szívvel látnak. A Szívvel Látók Klub pénteken 14 órától farsangi mulatságot rendez Nyíregyházán a Szabolcs utca 10. szám alatt, ahol minden klubtagot szívesen látnak. NÉZŐPONT Ennivalók és simlisek Igazi cinke, igazi lángos, igazi krumpliból. Hozzá mennyei ízű szilvalekvár valódi szilvából. Melléjük habosan fejt édes tej istenadta sűrű föle, vagy kanál öblén lágyan rezgő, üdítő aludttej. Pontosan amilyeneket már csak nagyanyáinknál ehetünk. Már, ha van olyan szerencsénk, hogy jó egészségben éli öreg napjait minden konyhai titkok tudója, aki fertály óra alatt a semmiből is felséges vacsorát képes kanyarintani, ha vendég toppan a házba. Gondolom ezeknek az ízletesen egészséges ételeknek a hiánya, elkészítési módjának a felelevenítése is vezeti azt a rengeteg embert, akik évről évre növekvő számban zarándokolnak el az olyan remekül kiötlött programokra, mint amilyen az elmúlt hét végi cinkefőző verseny is volt Szatmárcsekén. Mert egyébként valóban hiányát érezhetjük manapság mindennek, ami valódi... De maradjunk most inkább az élelmiszereknél. A tejtermelők követelésére, az agrártárca közreműködésének köszönhetően a nagy bevásárlóközpontok polcairól kitagadott tejipari szörnyszülött „reggeli ital" irányította rá megint a figyelmet a kereskedelemben kapható élelmekre. Szándékosan nem nevezném ennivalóknak, hiszen közülük egyre többről derítik ki jobbító szándékú szakemberek, hogy nem igazán megenni valók. Hol vannak azok a híres Kárpát-medencei rögön, s napfényen nevelkedett, kiváló minőségű magyar mezőgazdasági, élelmiszeripari termékek? Hiába legszigorúbb Európában a mi élelmiszertörvényünk, ha azt a gyártók enyhén szólva lazán kezelik. Miként a legtöbb olyan szabályunkat, ami egy elviselhetőbb ország érdekében követel fegyelmezett, felelősségteljes magatartást az állampolgároktól, szinte sportot űzve hágnak át az emberek. A gumigerinc, a simlisség mint terjedő népbetegség már elérte a nyírségi őstermelőt is, aki „csöves burgonyát,, árul a nagybanin, vagyis a kívülről darabos krumplit mutató zsák közepébe galambtojás méretűt töltenek egy cső segítségével. Galambos Béla e-mail: galambos@kelet.szon.hu Az lehet, hogy evett már ettől jobbat is, de nem nálunk... (Rajz: Ferter János) Ketet*Magyarosság Pénzszaporítás pátyodi módra Egy határ közeli kis település nagy karrierje a nehéz években Balogh József e-mail: baloghj@kelet.szon.hu Pátyod (KM) - Manapság nem sok jót lehet hallani az önkormányzatok hétköznapjairól. A minap egy olyan polgármesterrel találkoztam, aki panaszszó helyett csupa jót mondott. És reménykedett. Pedig azt kérdeztem tőle is: milyen hangulatban vág neki faluja, a 672 lelkes Pátyod 2004- nek, amely minden eddiginél nehezebb évnek ígérkezik? - Igaz, nem valami jók a költségvetési kilátások - foglalta tömören össze Pető András polgármester. - Tavaly 21 millió forráshiánnyal fogadtuk el a költségvetést, ebben az évben várhatóan még 5-6 millió indulási forráshiánnyal több lesz. Remélem, be tudunk lépni az önhikibe, és ha onnan kapunk valamit, nem lesz veszteségünk. Félmilliárd vagyon - Tizenhárom éve önálló település Pátyod, azóta soha nem volt veszteséges. Hitelt soha nem vettünk fel, és az is mond valamit, hogy amikor leváltunk Por-W......................... Úgy tervezzük, lesz benne konditerem, szauna, masszázsfürdő, hadd tudják az idősebbek is igénybe venni. Pető András ...........................fi csalmától, két-három millió volt a település vagyona. Most félmilliárd körül van. Pátyodon igen nagy ívű fejlesztések voltak. Iskolát építettünk, most bővítjük négy tanteremmel - ebből egy számítástechnikai szaktanterem -, épül hozzá kondicionáló terem, raktárak, mert nem volt elég abból sem. A tantermek alatt pedig egy uszoda. Mosolyogva meséli a polgármester, hogy ennek hírére a környékről eddig 1800 gyerek jelentkezett úszásoktatásra, többek között a csengeri gimnázium is indítani akar sporttagozatot, de ennek feltétele az uszoda megléte. Egyszerre 30 gyerek vehet részt úszásoktatásban. Kiszámoltuk, hogy egy-egy turnust kb. két hét után tudunk visszahozni. Szóltak a határőrségtől is, hogy több száz bérletet kívánnak vásárolni, mert náluk is van heti két óra kötelező sportfoglalkozás. És akkor még nem említettem a helyi iskolát és a lakosságot. Nyelvvizsga nyolcadikban És ezzel még nincs vége Pátyod egyre különlegesebb státusának. Nagy dolognak tartják - az is -, azt hogy szeptembertől gimnáziumi képzést indítottak. - Azon töprengtünk, milyen elhelyezkedési lehetőségeik is vannak a pátyodiaknak - eleveníti fel a történet elejét Pető András. Úgy látjuk, ahogy nő a határforgalom, úgy lesz egyre nagyobb igény vámosokra, határőrökre, speditőrökre. - Elhatároztuk, hogy leérettségiztetjük a pátyodiakat. Harminc-harmincötös létszámban gondolkodtunk, aztán kilencvennyolc elsőssel kezdtük a gimnáziumot... Az oktatásról még annyit, hogy az általános iskolai létszám is folyamatosan gyarapszik. Amikor önálló lett Pátyod, 23 helyi tanuló volt, jelenleg 140. Igaz, nem mind helyiek, járnak át Ököritóról, Porosaiméról, Szamosangyalosról, Csengersimáról és Csengerből. - Úgy érezem, jó a környezet, jó a tanári karunk is, a nyolcadikosok például már nyelvvizsgáznak angolból, s amióta önálló az iskola, akik leérettségiztek, azóta orvosin, jogon tanulnak, de lesz köztük atomkutató is. Sok egyetemistánk, főiskolásunk van, ami nem volt jellemző Pátyodra. Amit elkezdtünk tizenhárom évvel ezelőtt, beérett - nyugtázza a polgármester, most már helyiek a pedagógusok is. Az óvoda nagycsoportosai farsangi bulira készülnek Az építés évtizede Az iskolán túl más tények is tanúsítják Pátyod életrevalóságát. Amióta elkezdték önálló életüket, önálló hivatalt hoztak létre. Immár hatodik éve, hogy Szamosnagyalos levált Csengertől, így Pátyod körjegyzőségi székhely lett. Megépítették a hivatalt, egy öregek napközi otthonát, az óvodát, műhelyt, konyhát közmunkásokkal, olcsóbban. És nem siránkoztak, hogy semmire sem telik. Adók, vámok az Európai Unióban Tények közösségi kereskedelemről és az általános forgalmi adó kezeléséről Nyíregyháza (KM - Ny. Zs.) Az uniós tagsággal változó adópolitikai és számviteli szabályokról rendeztek konferenciát a napokban Nyíregyházán. „Aki halad, el nem marad” szlogennel szervezett konferenciát a PRIMOM Vállalkozásélénkítő Alapítvány és az APEH Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazgatósága. Az Inkubátorház kiállítóterme megtelt érdeklődőkkel, akik bőséggel kaptak gyakorlati információkat a felkért szakértőktől. A közösségi kereskedelemről és az áfa kezeléséről dr. Bessenyei Gábor, az APEH Nemzetközi Főosztályának vezetője tartott előadást. Ebben felhívta a figyelmet: a közösségen belül kereskedelmet folytató adóalanyoknak speciális nyilvántartási számot kell kérniük. Ezen túlmenően negyedévente összesítő jelentést kell készíteni az unión belüli szállításokról (vevőnként és értékben). Ezt a számot 2003. augusztus 1-től osztották illetve osztják, eddig csaknem 18 ezren kapták meg, de még igényelhető. HÁTTÉR /3 A KSH ELEMZÉSEIBŐL Megyénk gyümölcse Nyíregyháza (KSH -Csizmazia Tamásné) - Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az ország gyümölcstermésének hattizedét, az almatermés 73 százalékát termeli meg. 2003-ban előzetes becslések szerint mintegy 27 ezer hektáron 315 ezer tonna gyümölcs termett a megyében. A termőterület 1720 hektárral nőtt egy év alatt, ebből 1120 hektárral az almáé. Az aszályos időjárás jelentős terméskiesést eredményezett. Előzetes adatok szerint a gyümölcstermés 104 ezer tonnával (25 százalékkal) kevesebb volt az előző évinél. A legtöbb egyéniben A mezőgazdaság más ágazataihoz hasonlóan a gyümölcstermelésben is az egyéni gazdálkodók termelése a meghatározó. Az egyéni gazdálkodók 24 ezer hektáron, a gazdálkodó szervezetek 2500 hektáron termeltek gyümölcsöt. A gyümölcs több mint kilenctizede az egyéni gazdálkodók gyümölcsöseiben termett. A kajszié nőtt A gyümölcsfélék összetételét tekintve a termés 91 százaléka alma volt, 4 százaléka meggy, 3,5 százaléka szilva, a többi gyümölcs - őszibarack, kajszibarack, körte, egyéb gyümölcs - csak 1,5 százalékot tett ki. Az alma, a cseresznye, a meggy termése csökkent, a körte, szilva, őszi- és kajszibaracké növekedett az előző évhez képest. Legjelentősebb a terméskiesés az almánál volt, ahol a hektáronkénti hozam 5435 kg-mal kevesebb volt a 2002. évinél. Kétmilliós támogatás Nyíregyháza (KM) A Nemzeti Felnőttképzési Intézet által az „Állam által elismert szakképesítés megszerzésére irányuló képzés normatív támogatására” címmel kiírt pályázatán közel kétmillió forint támogatásban részesült a Vasutas Művelődési Ház és Könyvtár. Ötven éve együtt. A napokban tartotta aranylakodalmát Kéken, Ignéczi József és neje, Madarász Jusztina. Az évforduló alkalmából a házaspárt lánya, fia, menye, öt unokája, négy dédunokája és a családtagok köszöntötték. (Fotó: amatőr) Nyíregyháza és Szatmárnémeti partnervárosok a turizmusban Közös kétnyelvű kiadványban mutatják majd be városuk, térségük turisztikai vonzerőit Nyíregyháza (KM) - A korábban a romániai Szatmárból érkezett idegenforgalmi szakemberek látogatását viszonozták a napokban a nyíregyházi turisztikai szakemberek. Nyíregyháza és Szatmárnémeti együttműködést szeretne kialakítani a turizmusban, ehhez Phare CBC támogatást vesz igénybe. Mindkét székhely város turizmusban dolgozó szakemberei, vállalkozói, hivatalnokai véleményt cseréltek a román partner EU-ba történő belépésének turizmus-szakmai elősegítése érdekében. Közös kétnyelvű kiadványban mutatják majd be városuk, térségük turisztikai vonzerőit (történelem, kultúra, építészet, múzeumok, földrajzi táj, sportolási, szórakozási és egyéb lehetőségek). Szatmárnémetibe Belus Tamás (Sóstó-Fürdők Rt.), Németh Péter, Mikó Dániel és Dévényi József (önkormányzati képviselők) utaztak további 16 idegenforgalomban érdekelt szakember társaságában. A résztvevők megismerték mindkét város és kistérség turisztikai vonzerőit. Magyar és román nyelvű, Nyíregyháza és Szatmárnémeti idegenforgalmi kiadvány is készül.