Kelet-Magyarország, 2010. április (67. évfolyam, 76-100. szám)
2010-04-08 / 81. szám
2 Mindenfelől Péntekig mindenhová megérkeznek a szavazólapok fotó: mti Szigorította a kormány az árverezéseket Budapest. Tegnapi ülésén több ponton is szigorította a kormány a bedőlt hitelek utáni árveréseket. Ilyen például, hogy friss értékbecslésre van szükség egy ingatlan árverése előtt és azt nem lehet eladni az összeg 70 százaléka alatt. Konkrét határidőkhöz lesz szabva emellett az értékesítés, illetve az kizárólag az Ügyfélkapu rendszerén történhet. FH 2010 februárjában 8,4 százalékkal nőtt az ipari termelés Magyarországon 2009 hasonló időszakához képest - derül ki a KSH gyorsjelentéséből. A termelés volumene 2010 első két hónapjában 5,9 százalékkal magasabb volt, mint egy éve. Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanap-tényezővel is kiigazított ipari termelési index februárban 1,7 százalékkal csökkent. 0/10/ o,4/o Júniusban folytatódik a szalmonella per SZOMBATHELY: Továbbra sincs ítélet az utóbbi évek egyik legsúlyosabb szalmonella járványának ügyében Szombathelyen. A szerdai tárgyaláson a bíróság újabb szakértő meghallgatását rendelte el, a per június 23-án folytatódik. Szombathelyen 2006. augusztusában 418 ember betegedett meg szalmonella fertőzés miatt. 103-an kórházba kerültek és hatan meghaltak. FH Kirgiz tüntető fotó:EPA De mit is rejtenek a szalagok? Lehetővé válik a'45- ’90 közötti történelem pontosabb megismerése az NBH-s szalagok feldolgozásával. BUDAPEST, MISKOLC. Civil szakemberekből álló bizottságot kért föl Bajnai Gordon kormányfő kedden arra, hogy felügyelje annak a tizennyolc, a Nemzetbiztonsági Hivatalból előkerült mágnesszalag adatainak feldolgozását, melyek becslések szerint több mint ötvenezer hálózati személy nevét, fedőnevét, azonosító adatait és beszervezési dossziéjának számát tartalmazzák. Megtorpant folyamat - Milyen huzavona végére került pont Bajnai Gordon felkérésével? - kérdeztük Fazekas Csaba történésztől, a Miskolci Egyetem Politikatudományi Intézetének igazgatójától. Mint fogalmazott, a pártállam titkosszolgálatainak működését, az iratok kutathatóságát, az „ügynöklistákat” a rendszerváltás óta vitatják, a feltárás folyamata többször megtorpant, gyakran vett politikai indíttatású fordulatokat. A most - legalábbis egyelőre - lezárult folyamat kezdete a 2003. évi titoktörvény volt, mely felállította az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárát, többek között meghatározta működésének elveit. 2007-ben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kérte fel az úgynevezett Kenedi-bizottságot a javaslattételre, egyéves munka után elfogadott jelentésük vezetett a mágnesszalagok tartalmának feloldásához, majd a mostani bejelentéshez. E szalagok tartalmának levéltárba kerülése és kutatása vezethet majd újabb vitákhoz, de a korábbi, rossz ízű kiszivárogtatásoknak, ügynöklista-gyanúknak talán vége szakad - mutatott rá Fazekas Csaba, majd a kutathatóság következményeiről szólva hozzáfűzve: - A következmények részben szakmai, részben politikai természetűek lehetnek. Az előbbit tartom fontosabbnak: minden eddiginél pontosabb képpel rendelkezhetünk a pártállam működéséről, az ügynökök számáról, társadalmi helyzetükről, motivációikról, tisztázható, hogy ki és miért került a titkosszolgálatok érdeklődési körébe. A történészek szélesebb körben nyerhetnek információkat kutatásaikhoz, lehetővé válik az 1945-1990 közötti történelem pontosabb megrajzolása. A politikai természetű következményektől már csak az eltelt húsz évre is tekintettel - nagyobb szenzáció aligha várható. Kiderülhet valamely ma is aktív közszereplő érintettsége, de nem hiszem, hogy akkora vihart kavar majd, mint az eddig megismert, publikált és vitatott esetek - fejtette ki Fazekas Csaba. ékn he ■ ■ A történészek w # szélesebb körben nyerhetnek információkat. FAZEKAS CSABA Kenedi János, a „mágnesszalag-bizottság" elnöke fotó: mti O KÉT KÉRDÉS, KÉT VÁLASZ Mi a történelmi jelentősége az állambiztonsági szolgálatok megismerésének? Ezek a szolgálatok sajátos részét képezték a Rákosi- és a Kádár-rendszereknek. Nem egyszerűen az állam biztonságára általában veszélyes adatok gyűjtésével, hanem a társadalom totális ellenőrzésével voltak megbízva. Be akartak pillantani a rendszerre bármilyen módon veszélyforrást hordozó csoportok tevékenységébe. Az iratok feltárása alapján tanulságos korrajzot kaphatunk, megismerhetjük, mennyiben változott szerepük négy évtized alatt, illetve hogy kik voltak és miért lettek a rendszer irányítói (tisztjei),alkalmazottai (ügynökei) és áldozatai (megfigyeltjei). Miért pont most, a választások előtt áll ezzel elő a miniszterelnök? Szerintem egyszerűen most ért véget az előkészítés folyamata. Az iratátadás megkezdése és a „civil bizottság" felállítása a Bajnai-kormány lezárható és lezárandó feladata volt, ha pár hónappal korábban megtehették volna, biztos megteszik, függetlenül attól, hogy az új kormány esetleg módosítja a vonatkozó eljárás rendjét. A választási kampánnyal már csak azért sem lehet közvetlen kapcsolatban, mert e lépés lényegében nem ellentétes egyik párt törekvéseivel sem, továbbá a miniszterelnök mostani bejelentése aligha befolyásol szavazókat bármelyik oldalon. Milliós bírság vegyi anyagok miatt? BUDAPEST: Jövőre sokmilliós bírságot fizethet, aki nem tartja be az unió vegyi anyagokra vonatkozó jogszabályait. Minden cégnek illetve vállalkozásnak, amelyik tevékenysége során bizonyos mennyiségű vegyi anyagot gyárt, importál, vagy felhasznál, az anyagot december 1-jéig regisztrálnia kell. Ezen kívül ezeket az anyagokat megfelelő módon címkézni és csomagolni is kell, amelyről 2011. január 3-ig kötelező bejelentést tenni az Európai Vegyianyag-ügynökségnek. fh Ukrán hrivnya 25,05 Q +0,06 Horvátkuna 36,50 O -0.01 Lengyel zloty 69,13 O -0.03 Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB KELET 2010. ÁPRILIS 8., CSÜTÖRTÖK KELET-MAGYARORSZÁG Kirgizisztáni zavargások: 19 halott TALASZ: Tizenkilencen meghaltak és csaknem kétszázan megsérültek a kirgizisztáni zavargásokban - közölte a kirgiz egészségügyi minisztérium egyik illetékese. Larisza Kacsibekova szerint azt még pontosan nem tudni, hogy hány áldozattal végeztek a rendőrök, akik meg akarták fékezni az ellenzéki tüntetők erőszakba torkollott demonstrációját. FH JEGYZET Hegyi Erika A titkok titka elékszem, megdöbbentett a ’80-as évek vége felé, amikor az egyik egyház közeli ismerősöm arra próbált utalni, hogy őt is megfigyelik. Később már nyíltan lehetett róla beszélni, amiről addig suttogni sem, hogy igen, valóban létezett a III/III-as csoportfőnökség. És amikor már pár év eltelt, és kiszivárogtak az első ügynöklisták, gyanúsan méregették egymást az emberek. Talán most, a Nemzetbiztonsági Hivatal 18 mágnesszalagjának feldolgozásával oszlik a titkos múlt fölötti homály. Más kelet-európai országokban már rég túlvannak az egész ügynökmúlton, igyekeznek a jelen gondjait megoldani és a jövővel foglalkozni. Nekünk sem tenne jót, ha a nyilvánosságra kerülő adatok soha nem látott acsarkodást indítanának el az országban. Akiknek vallaniuk kell, valljanak, a tudósok kutassanak, és ahogy a történész fogalmazott: az emberek fejében tisztuljon a „zagyvalék”! khe@eszak.boon.hu Csak az MDF programja jelentheti a megoldást Dávid Ibolya, az MDF elnöke biztos abban, hogy pártja bekerül a Parlamentbe. NYÍREGYHÁZA: A Magyar Demokrata Fórum elnöke, Dávid Ibolya a kampányról és a választási esélyekről is nyilatkozott lapunknak. Pikáns hárompárti együttműködésnek nevezte az MDF listaállítása körüli jogi herce hurcát. Mit gondol, mi áll ennek hátterében? DÁVID IBOLYA: A Magyar Demokrata Fórumra zúdított össztűz célja az volt, hogy akár nyílt törvénysértések árán is, de elérni, hogy az emberek ne a programunkról, ne a miniszterelnök-jelöltünkről, Bokros Lajosról, s ne az MDF eredményeiről beszéljenek: arról, hogy az MDF mi mindent adott kárpótlástól, vagyonnevesítéstől, önkormányzati lakások megvételétől kezdve a haláladó eltörléséig. Bokros Lajos valamennyi miniszterelnökjelöltnek túl nagy falat, ezért el akarták némítani, s ezért is menekülnek folyamatosan az általa kezdeményezett vita elől. Mindennek hátterében az áll, hogy pontosan tudják: egyedül az MDF programja jelent megoldást az ország problémáira. Mindaz, ami az MDF-fel történt, a fent említettek mellett intő jel azok számára, akik nem fújnak egy követ a hatalommal: annak a jele, hogy bárkit félre lehet söpörni. Ma azonban még tehetünk ellene, erről szól a választás, a valódi többpárt-rendszer, a sokszínű érdekek képviselete. Kampányuk lényeges eleme, miszerint az MDF-é az egyedüli hiteles program. Ön szerint a szavazatok leadásakor ezek milyen súllyal esnek a latba? DÁVID IBOLYA: Két cinikus országgyűlési választás után igen, azt hiszem, hogy a voksoláskor ezek számítanak. Korábban az inga csapódott jobbra és balra, 2002 után a száznapos program egy fél generáció életét tette tönkre, a 2006 utáni intézkedések pedig a másik fél generációét. A pártok marginális kérdésekről, de főleg egymásról vitáztak az elmúlt években. Józan gondolatok helyett az indulati kérdések uraltak, az ország közben a szakadék széle felé rohant. El lehet még játszadozni néhány évet a politikával, de azt mindenkinek látnia kell: eljött a kijózanodás, a programelvű együttműködés ideje. Programjuk szerint „reformok kritikus tömegét” kell megvalósítani ahhoz, hogy az ország helyzete jobbra forduljon. Képes ezt megérteni a társadalom? DÁVID IBOLYA: El kell mondani, hogy milyen következményekhez vezet a másik alternatíva, azaz, ha nem lesznek reformok. A rosszul finanszírozott egészségügy a tönk szélén áll, a felsőoktatási intézmények diplomagyárakká silányultak, a 3200 önkormányzat pedig elviselhetetlen terheket ró az államra. Ha nem indulnak el ezeken a területeken reformok, az országnak csupán hónapjai vannak hátra. 1996 óta egyetlen komoly reform nem ment végbe Magyarországon, mert a pártok populizmusán minden ilyen törekvés elbukott. A mindenkori ellenzék szeme előtt egyetlen cél lebegett: mindenre nemet mondani, behúzni a féket, s együttműködés helyett boszorkánykonyhákban szítani a tüzet, s hergelni a választókat. Lát esélyt arra, hogy ez megváltozik? DÁVID IBOLYA: Sajnos az ország süllyedhet még lejjebb. A kérdés az, melyik pártnak lesz ereje kiszállni a homokozóból, s ki látja be végre, hogy nincs más választás, mint kompromisszumokra, párbeszédre, nyitottságra épülő politikát folytatni. Néhány nap van csak a választásokig. Mit vár április 11-étől? DÁVID IBOLYA: A Magyar Demokrata Fórum be fog kerülni a Parlamentbe, ahogy az előző három választáson a választók rácáfoltak a manipulált közvélemény-kutatási adatokra. Csak azért is MDF. KMSZA Dávid Ibolya, az MDF elnöke FOTÓ:ÉKN