Kelet-Magyarország, 2010. április (67. évfolyam, 76-100. szám)

2010-04-08 / 81. szám

2 Mindenfelől Péntekig mindenhová megérkez­nek a szavazólapok fotó: mti Szigorította a kormány az árverezéseket Budapest. Tegnapi ülésén több ponton is szigorította a kormány a bedőlt hitelek utá­ni árveréseket. Ilyen például, hogy friss értékbecslésre van szükség egy ingatlan árverése előtt és azt nem lehet eladni az összeg 70 százaléka alatt. Konkrét határidőkhöz lesz szabva emellett az értéke­sítés, illetve az kizárólag az Ügyfélkapu rendszerén tör­ténhet. FH 2010 februárjában 8,4 száza­lékkal nőtt az ipari termelés Magyarországon 2009 hason­ló időszakához képest - derül ki a KSH gyorsjelentéséből. A termelés volumene 2010 első két hónapjában 5,9 százalék­kal magasabb volt, mint egy éve. Az előző hónaphoz ké­pest a szezonálisan és munka­nap-tényezővel is kiigazított ipari termelési index február­ban 1,7 százalékkal csökkent. 0/10/ o,4/o Júniusban folytatódik a szalmonella per SZOMBATHELY: Továbbra sincs ítélet az utóbbi évek egyik legsúlyosabb szalmonella járványának ügyében Szom­bathelyen. A szerdai tárgya­láson a bíróság újabb szakértő meghallgatását rendelte el, a per június 23-án folytatódik. Szombathelyen 2006. augusz­tusában 418 ember betegedett meg szalmonella fertőzés mi­att. 103-an kórházba kerültek és hatan meghaltak. FH Kirgiz tüntető fotó:EPA De mit is rejtenek a szalagok? Lehetővé válik a'45- ’90 közötti történelem pontosabb megisme­rése az NBH-s szalagok feldolgozásával. BUDAPEST, MISKOLC. Civil szak­emberekből álló bizottságot kért föl Bajnai Gordon kor­mányfő kedden arra, hogy felügyelje annak a tizen­nyolc, a Nemzetbiztonsági Hivatalból előkerült mágnes­­szalag adatainak feldolgozá­sát, melyek becslések szerint több mint ötvenezer hálózati személy nevét, fedőnevét, azonosító adatait és beszer­vezési dossziéjának számát tartalmazzák. Megtorpant folyamat - Milyen huzavona végére ke­rült pont Bajnai Gordon felké­résével? - kérdeztük Fazekas Csaba történésztől, a Miskolci Egyetem Politikatudományi Intézetének igazgatójától. Mint fogalmazott, a pártállam titkosszolgálatainak működé­sét, az iratok kutathatóságát, az „ügynöklistákat” a rendszer­­váltás óta vitatják, a feltárás fo­lyamata többször megtorpant, gyakran vett politikai indít­tatású fordulatokat. A most - legalábbis egyelőre - lezárult folyamat kezdete a 2003. évi titoktörvény volt, mely felállí­totta az Állambiztonsági Szol­gálatok Történeti Levéltárát, többek között meghatározta működésének elveit. 2007-ben Gyurcsány Ferenc miniszter­­elnök kérte fel az úgynevezett Kenedi-bizottságot a javaslat­­tételre, egyéves munka után elfogadott jelentésük vezetett a mágnesszalagok tartalmának feloldásához, majd a mostani bejelentéshez. E szalagok tar­talmának levéltárba kerülé­se és kutatása vezethet majd újabb vitákhoz, de a korábbi, rossz ízű kiszivárogtatások­nak, ügynöklista-gyanúknak talán vége szakad - mutatott rá Fazekas Csaba, majd a ku­tathatóság következményeiről szólva hozzáfűzve: - A következmények részben szakmai, részben politikai természetűek lehetnek. Az előbbit tartom fontosabbnak: minden eddiginél pontosabb képpel rendelkezhetünk a pártállam működéséről, az ügynökök számáról, társa­dalmi helyzetükről, motivá­cióikról, tisztázható, hogy ki és miért került a titkosszol­gálatok érdeklődési körébe. A történészek szélesebb körben nyerhetnek információkat kutatásaikhoz, lehetővé válik az 1945-1990 közötti történe­lem pontosabb megrajzolása. A politikai természetű követ­kezményektől­­ már csak az eltelt húsz évre is tekintettel - nagyobb szenzáció aligha vár­ható. Kiderülhet valamely ma is aktív közszereplő érintett­sége, de nem hiszem, hogy ak­kora vihart kavar majd, mint az eddig megismert, publikált és vitatott esetek - fejtette ki Fazekas Csaba. ékn­ he ■ ■ A történészek w # szélesebb körben nyer­hetnek infor­mációkat. FAZEKAS CSABA Kenedi János, a „mágnesszalag-bizottság" elnöke fotó: mti O KÉT KÉRDÉS, KÉT VÁLASZ Mi a történelmi jelentősége az állambiztonsági szol­gálatok megismerésének? Ezek a szolgálatok sajátos részét képezték a Rákosi- és a Kádár-rendszereknek. Nem egyszerűen az állam bizton­ságára általában veszélyes adatok gyűjtésével, hanem a társadalom totális ellenőrzésével voltak megbízva. Be akartak pillantani a rendszerre bármilyen módon veszélyforrást hordozó csoportok tevékenységébe. Az iratok feltárása alapján tanulságos korrajzot kaphatunk, megismerhetjük, mennyiben változott szerepük négy évtized alatt, illetve hogy kik voltak és miért lettek a rendszer irányítói (tisztjei),alkalmazottai (ügynökei) és áldozatai (megfigyeltjei). Miért pont most, a választások előtt áll ezzel elő a miniszterelnök? Szerintem egyszerűen most ért véget az előkészí­tés folyamata. Az iratátadás megkezdése és a „civil bizottság" felállítása a Bajnai-kormány lezárható és lezárandó feladata volt, ha pár hónappal korábban megtehették volna, biztos megteszik, függetlenül attól, hogy az új kormány esetleg módosítja a vonatkozó eljárás rendjét. A választási kampánnyal már csak azért sem lehet közvetlen kapcsolatban, mert e lépés lényegében nem ellentétes egyik párt törekvéseivel sem, továbbá a miniszterelnök mostani bejelentése aligha befolyásol szavazókat bármelyik oldalon. Milliós bírság vegyi anyagok miatt? BUDAPEST: Jövőre sokmilli­ós bírságot fizethet, aki nem tartja be az unió vegyi anya­gokra vonatkozó jogszabá­lyait. Minden cégnek illetve vállalkozásnak, amelyik te­vékenysége során bizonyos mennyiségű vegyi anyagot gyárt, importál, vagy felhasz­nál, az anyagot december 1-jéig regisztrálnia kell. Ezen kívül ezeket az anyagokat megfelelő módon címkézni és csomagolni is kell, amely­ről 2011. január 3-ig kötelező bejelentést tenni az Európai Vegyianyag-ügynökségnek. fh Ukrán hrivnya 25,05 Q +0,06 Horvátkuna 36,50 O -0.01 Lengyel zloty 69,13 O -0.03 Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB KELET 2010. ÁPRILIS 8., CSÜTÖRTÖK KELET-MAGYARORSZÁG Kirgizisztáni zavargások: 19 halott TALASZ: Tizenkilencen meg­haltak és csaknem kétszázan megsérültek a kirgizisztáni zavargásokban - közölte a kirgiz egészségügyi miniszté­rium egyik illetékese. Larisza Kacsibekova szerint azt még pontosan nem tudni, hogy hány áldozattal végeztek a rendőrök, akik meg akarták fékezni az ellenzéki tünte­tők erőszakba torkollott de­monstrációját. FH JEGYZET Hegyi Erika A titkok titka elékszem, meg­döbbentett a ’80-as évek vége felé, ami­kor az egyik egyház közeli ismerősöm arra próbált utalni, hogy őt is megfigyelik. Később már nyíltan lehetett róla beszélni, amiről addig suttogni sem, hogy igen, valóban létezett a III/III-as csoportfőnökség. És amikor már pár év eltelt, és kiszivárogtak az első ügynök­listák, gyanúsan méregették egymást az emberek. Talán most, a Nemzetbiz­tonsági Hivatal 18 mágnes­­szalagjának feldolgozásával oszlik a titkos múlt fölötti homály. Más kelet-európai országokban már rég túlvan­nak az egész ügynökmúlton, igyekeznek a jelen gondjait megoldani és a jövővel foglal­kozni. Nekünk sem tenne jót, ha a nyilvánosságra kerülő adatok soha nem látott acsarkodást indítanának el az országban. Akiknek vallani­uk kell, valljanak, a tudósok kutassanak, és ahogy a történész fogalmazott: az emberek fejében tisztuljon a „zagyvalék”! khe@eszak.boon.hu Csak az MDF programja jelentheti a megoldást Dávid Ibolya, az MDF elnöke biztos abban, hogy pártja bekerül a Parlamentbe. NYÍREGYHÁZA: A Magyar De­mokrata Fórum elnöke, Dá­vid Ibolya a kampányról és a választási esélyekről is nyilat­kozott lapunknak. Pikáns hárompárti együtt­működésnek nevezte az MDF listaállítása körüli jogi herce­ hurcát. Mit gondol, mi áll ennek hátterében? DÁVID IBOLYA: A Magyar Demokrata Fórumra zúdított össztűz célja az volt, hogy akár nyílt törvénysértések árán is, de elérni, hogy az emberek ne a programunk­ról, ne a miniszterelnök-je­löltünkről, Bokros Lajosról, s ne az MDF eredményeiről beszéljenek: arról, hogy az MDF mi mindent adott kár­pótlástól, vagyonnevesítés­től, önkormányzati lakások megvételétől kezdve a halál­adó eltörléséig. Bokros Lajos valamennyi miniszterelnök­jelöltnek túl nagy falat, ezért el akarták némítani, s ezért is menekülnek folyamatosan az általa kezdeményezett vita elől. Mindennek hátterében az áll, hogy pontosan tudják: egyedül az MDF programja jelent megoldást az ország problémáira. Mindaz, ami az MDF-fel történt, a fent em­lítettek mellett intő jel azok számára, akik nem fújnak egy követ a hatalommal: annak a jele, hogy bárkit félre lehet söpörni. Ma azonban még tehetünk ellene, erről szól a választás, a valódi többpárt-rendszer, a sokszínű érdekek képviselete. Kampányuk lényeges eleme, miszerint az MDF-é az egyedü­li hiteles program. Ön szerint a szavazatok leadásakor ezek milyen súllyal esnek a latba? DÁVID IBOLYA: Két cinikus országgyűlési választás után igen, azt hiszem, hogy a vok­soláskor ezek számítanak. Korábban az inga csapódott jobbra és balra, 2002 után a száznapos program egy fél generáció életét tette tönkre, a 2006 utáni intézkedések pedig a másik fél generációét. A pártok marginális kérdé­sekről, de főleg egymásról vitáztak az elmúlt években. Józan gondolatok helyett az indulati kérdések uraltak, az ország közben a szakadék széle felé rohant. El lehet még játszadozni néhány évet a politikával, de azt min­denkinek látnia kell: eljött a kijózanodás, a programelvű együttműködés ideje. Programjuk szerint „refor­mok kritikus tömegét” kell megvalósítani ahhoz, hogy az ország helyzete jobbra for­duljon. Képes ezt megérteni a társadalom? DÁVID IBOLYA: El kell mondani, hogy milyen következmé­nyekhez vezet a másik alter­natíva, azaz, ha nem lesznek reformok. A rosszul finan­szírozott egészségügy a tönk szélén áll, a felsőoktatási intézmények diplomagyárak­ká silányultak, a 3200 önkor­mányzat pedig elviselhetet­len terheket ró az államra. Ha nem indulnak el ezeken a területeken reformok, az országnak csupán hónapjai vannak hátra. 1996 óta egyet­len komoly reform nem ment végbe Magyarországon, mert a pártok populizmusán min­den ilyen törekvés elbukott. A mindenkori ellenzék szeme előtt egyetlen cél lebegett: mindenre nemet mondani, behúzni a féket, s együttmű­ködés helyett boszorkány­­konyhákban szítani a tüzet, s hergelni a választókat. Lát esélyt arra, hogy ez meg­változik? DÁVID IBOLYA: Sajnos az ország süllyedhet még lejjebb. A kérdés az, melyik pártnak lesz ereje kiszállni a homo­kozóból, s ki látja be végre, hogy nincs más választás, mint kompromisszumokra, párbeszédre, nyitottságra épülő politikát folytatni. Néhány nap van csak a válasz­tásokig. Mit vár április 11-étől? DÁVID IBOLYA: A Magyar Demokrata Fórum be fog kerülni a Parlamentbe, ahogy az előző három választáson a választók rácáfoltak a mani­pulált közvélemény-kutatási adatokra. Csak azért is MDF. KM­SZA Dávid Ibolya, az MDF elnöke FOTÓ:ÉKN

Next