Kelet-Magyarország, 2011. április (68. évfolyam, 76-100. szám)
2011-04-08 / 82. szám
2 Mindenfelől KELET Esterházy Péter kapta az AEGON Művészeti Díjat Budapest. Esterházy Péter kapta az AEGON Művészeti Díjat. Az elismerést Esti című könyvéért vehette át csütörtökön, Budapesten. A zsűri szerint a kiadvány 2010 legizgalmasabb irodalmi vállalkozása volt. Esterházy Péter Budapesten született 1950. április 14-én. Könyvei szinte a világ minden nagyobb nyelvén olvashatók. Számos elismerést, köztük Kossuth-díjat is kapott. fh Március végéig csaknem 600 szervezet jelentette be a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak, hogy 98 százalékos különadó alá eső végkielégítést fizetett. A különadóból eddig 660 millió forint folyt be. A többi között költségvetési, állami, önkormányzati szervnek kellett jelentenie, hogy fizetett-e ki 98 százalékos különadó alá eső végkielégítést az utóbbi 5 évben. fh Esterházy Péter fotó: ékn Obama régi embereivel indul az új kampányba Washington. Az amerikai elnököt jól bevált emberei segítik a következő, 2012-es kampányban - írja a The Washington Postra hivatkozva a Kitekintő, hozzátéve: Barack Obama a 2008-as választások óta tanácsadóinak többségét megőrizte. A jelenlegi amerikai elnök a napokban tette azt a bejelentést, hogy a következő elnökválasztáson is elindul a posztért. fh Ez egy nagy talány nincsenek olyan konkrét okok, melyek közvetlenül magyarázzák a forint erősödését. HEGEDŰS MIKLÓS, A GKI ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓJA Újabb nagyerejű földrengés volt Japán északkeleti részén Az újabb erős földrengés miatt elrendelt cunamiriadót lapzártánk előtt nem sokkal lefújták. Tokió: Erős, 7,4-es földrengés rázta meg csütörtökön késő este Japán északkeleti részét, a hatóságok azonnali szökőárriasztást rendeltek el. A helyi idő szerint éjjel fél tizenkettőkor történt természeti csapás epicentruma az Amerikai Földtani Felügyelet jelentése szerint Szendai városától 66 kilométerre keletre, az óceánban volt. Károkról vagy áldozatokról lapzártánkig nem érkezett hír. 28.000 halott, altűnt Mint ismert, Japán történetének legpusztítóbb földrengése közel egy hónapja, március 11-én történt. A 9-es erősségű földrengést szökőár követte. A természeti katasztrófában meghalt vagy eltűnt 28.000 ember. Az áldozatok keresése még tart. A legerősebb utórezgés A bajt csak tetézte, hogy súlyos sérülést szenvedett a fukusimai atomreaktor. Az erőműből radioaktív szennyeződés került ki a levegőbe és a tengerbe. Hazai szakemberek szerint a szennyeződés nem jelent akkora veszélyt, mint amivel a csernobili katasztrófa járt (a szennyezett élelmiszerekre vonatkozó intézkedésekről a Folyamatosan ellenőrzik a japán ételeket című cikkünkben olvashatnak, ugyanezen az oldalon). A tegnapi utórengéssel kapcsolatban hírügynökségek megjegyzik, hogy a legerősebb volt, március 11-e óta. A CNN japán forrásokra hivatkozva 7,4-es erősségű rengésekről számolt be, amelyet az epicentrumtól 200 mérföldnyire fekvő fővárosban, Tokióban is érezni lehetett. Ugyancsak a CNN lapzártánk idején idézi az Amerikai Földtani Felügyelet mérési eredményét: eszerint a rengés 7,1- es erősségű volt. Evakuáltak A Reuters esti jelentésében egyebek között az áll: a földmozgás kimutatható volt a fukusimai erőműben is: az üzem dolgozóit evakuálták. A reaktort üzemeltető TEPCO szerint nem keletkeztek újabb sérülések, és a-összefoglaló Újabb földrengés sújtotta Japánt Cunami riadót hirdettek Japán északkeleti részén egy 7,1-es erősségű földrengés után, amely Honshan partjait érte, abban a körzetben, ahol a múlt hónapban földrengés és cunami pusztított. Csütörtök, 14:32 (greenwitchi idő szerint): 7,1 erősségű földrengés 40 kilométerre a parttól. Egy méteres cunamit jósolnak. Újjáépítenek egy iskolát Már több mint 22 millió forint gyűlt össze Japánért itthon. Budapest. Két hét alatt már 22,5 millió forint gyűlt össze a japán katasztrófa károsultjainak megsegítésére életre hívott 1749-es adományvonalon - közölte az Ökumenikus Segélyszervezet. Bő két hete hívható a 1749-es adományvonalon. Az Ökumenikus Segélyszervezet és a hazai telekommunikációs cégek összefogásának köszönhetően a telefonszám felhívásával vagy a „JAPÁN” szó elküldésével 200 forintnyi támogatást lehet eljuttatni a japán földrengés károsultjainak. Eddig 112 ezernél is több hívás, illetve SMS érkezett. 1700 bezárás Az adományokból a tervek szerint egy japán iskola újjáépítését fogják finanszírozni. Az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatal szerint ugyanis körülbelül 1700 iskolát kellett bezárni a szökőár okozta károk miatt, további 6600 épületben pedig kisebb-nagyobb károk keletkeztek. Emellett 345 iskola az evakuált embereknek nyújt átmeneti szállást. Az Ökumenikus Segélyszervezet a beérkező adományok teljes összegét megkapja, a telekommunikációs szolgáltatók semmilyen különdíjat nem számolnak fel. fh Lehet-e kétharmad, még egyszer? „Aligha...” Orbán Viktor szerint visszarántották az országot a szakadék széléről. Budapest. A kormány visszarántotta az országot a szakadék széléről - a miniszterelnök szerint ezzel magyarázható az, hogy ma a sajtó nem Magyarországról, hanem Portugáliáról ír. Orbán Viktor az OECD munkaadói tanácsadó testületének jubileumi, 50. évfordulóján rendezett konferencián azt hangsúlyozta, hogy Magyarországon sajátos adottságaiból időnként sajátos politika is következik. Elmondása szerint mostanra már a biztató kilátásokkal rendelkező országok közé sorolják Magyarországot, tehát jó irányba mennek a dolgok. Ám hozzátette, hogy még semmi sincs rendben. Hozzájutni a javakhoz A miniszterelnök kifejtette, az ember kétféle módon tud hozzájutni a javakhoz. Egyrészt úgy, hogy dolgozik és annak eredményeképpen hozzájut valamihez. Másrészt pedig úgy, hogy először hitelt vesz fel, abból megveszi, amire szüksége van és jó esetben utána dolgozik és visszafizeti az adósságot. Amennyiben pedig a két lehetőség közötti arány megborul, válság lesz a következménye. Mandátum Beszélt arról is, a mi életünkben még egyszer aligha jön olyan helyzet, hogy demokratikus választásokon meg lehessen szerezni a parlamenti mandátumok kétharmadát, fh Grafika: ÉKN. Forrás: MNB 2011. ÁPRILIS 8., PÉNTEK JEGYZET Bednárik Mónika Az államadóssága z egészségügyi államtitkár szerint nem élünk/táplálkozunk egészségesen, egy felmérés alapján pedig nincs megtakarításunk. Ellenben szívesen adakozunk, ha itthon egy beteg kisgyermek gyógykezeléséhez kérik a forintjainkat, a vörösiszap-katasztrófa vagy Japánban a földrengés túlélőit kell segítenünk. A zsíros kenyéren élők boldogan harapnának a kenyérhez paprikát vagy paradicsomot, de nem telik rá. A megtakarítás fogalmát csak a reklámokból ismerők lennének a legelégedettebbek, ha hónap végén nem állna elő a döntéskényszer: tejet vegyek vagy kenyeret? S mégis ők azok, akik elsőként adják oda az utolsót fillérjüket is, ha azt látják, tőlük nehezebb helyzetben is élnek emberek, s ők azok, akiket boldoggá tesz, ha adhatnak. Azért teszik, mert saját tapasztalatból tudják: elesetté, rászorulóvá, kiszolgáltatottá válni ma egyetlen pillanat alatt is lehet, amikor a mások segítsége nélkül nincs talán holnap sem. Itt van cél, és tudják, mire adnak. Az államadósságot (magánkezdeményezésre) adakozásból csökkenteni szép gondolat, csakhogy ez egy feneketlen és átláthatatlan sötét kút, ami már elnyelte hárommillió „magánnyugdíjas” pénzének egy részét is. Ha mi megmentjük az államot, vajon az állam majd megment minket? monlka.bedharlk@lnform.hu Odébb csúszott a tengerfenék tokió. Huszonnégy métert elmozdult a tengerfenék a Japánt megrázó március 11-ei, kilences erősségű földrengés epicentruma környékén - jelentette a szigetország parti őrsége, amelynek mérései szerint az óceán fenekének egy része kelet-délkeleti irányban csúszott arrébb korábbi helyzetéből. A tenger alatti elmozdulás több mint négyszer nagyobb, mint a szárazföldön mért legnagyobb csúszás. Utóbbit egyébként a Mijagi-prefektúrában lévő Osika-félszigeten mérték, ennek egy szakasza 5,3 métert mozdult arrébb. Az amerikai földtani felügyelet márciusban azt jelentette, a szigetország legnagyobb földrengése Japán fő szigetét, Honsut is elmozdította 2,4 méterrel. fh Folyamatosan ellenőrzik a japán ételeket A Japánból Magyarországra érkező élelmiszerimport minimális. Budapest. A japán földrengés, azaz március 11-óta Magyarországra érkező japán élelmiszerek ellenőrzését a határállomásokon, valamint a Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal munkatársai végzik - tudtuk meg a Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodájától. A közvetlenül Japánból érkező élelmiszerimport minimális: 2010-ben a KSH adatai szerint mindössze 28,9 tonna élelmiszer érkezett. (Az EU teljes Japánból érkező mezőgazdasági importjának túlnyomó többségén néhány nyugat-európai ország osztozik, mivel a japán élelmiszerek meglehetősen drágák.) Japán egyébként halászati termékeket, kéthéjú kagylót, állati beleket, valamint kisállattakarmányt szállíthat az EU-ba. A sajtóiroda tájékoztatása szerint a földrengés óta állati eredetű termék mindösszesen egy állatgyógyászati készítmény, és egy oktatási-diagnosztikai célra szánt minta érkezett hazánkba. Működik a hálózat A radioanalitikai laboratórium-hálózat már évtizedek óta működik Magyarországon, tehát folyamatos a tevékenységük, március 23-a óta azonban elővigyázatosságból, március 27-étől pedig az uniós intézkedésekkel összhangban még jobban ellenőrzik a japán mezőgazdasági termékeket. Kifogásolt mintáról nem érkezett bejelentés. Halászati tilalom Tartanak-e attól, hogy a radioaktív anyag belekerül a táplálékláncba, például a tengeri halakba? - kérdeztük meg. - Nem kizárt, hogy kimutatható lesz tengeri élőlényekben - válaszolták. A mennyiséget és jövőbeli hatását azonban véleményük szerint egyelőre nehéz megállapítani, a szennyeződés a hatalmas víztömegben felhígul. Jelentősebb mennyiségben juthatott a tengerbe jód-131 izotóp, ennek azonban rövid, nagyjából 8 nap a felezési ideje, sugárzása 3 hónap alatt szinte teljesen leépül. Hosszabb távon a nagy felezési idejű izotópok jelenléte okozhat problémát, mint például a cézium-137. Tudomásuk szerint a szennyeződés által érintett vizeken halászati tilalom van érvényben. ékn-hm