Kelet Magyarország, 2011. december (68. évfolyam, 281-306. szám)

2011-12-01 / 281. szám

2 Mindenfelől KELET Elhunyt Kemény Henrik bábművész Budapest. Életének 87. évé­ben elhunyt Kemény Henrik Kossuth-díjas bábszínész, kiváló művész, Vitéz László életre keltője. Kemény Hen­rik 1931-ben, 6 évesen kezdett játszani. Sok-sok hétközna­pon és minden ünnepnapon a játék örömét élve és éltetve állt a színpadon. Nevéhez fű­ződik Vitéz László mellett a Zsebtévé Hakapeszi Makija és Süsü, a sárkány is. MTI A belföldi- és az exportár változás eredőjeként ok­tóberben az ipari termelői árak a szeptemberihez ké­pest 1,9 százalékkal nőttek, alapvetően a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás, az elekt­ronikai termékek gyártása és a járműgyártás ágazatokban tapasztalható áremelkedés miatt - közölte a KSH. Egy év alatt 7 százalékkal nőttek a termelői árak. Kemény Henrik és az általa megál­modott Vitéz László FOTÓ: NET JEGYZET Tarnavölgyi Gergely Az egyik zsebből a másikba j­ övőre a kormány a korhatár alatti rok­kantnyugdíjasok járandóságát immár nem a Nyugdíjbiztosí­tási Alapból, hanem vagy az Egészségbiztosítási Alapból, vagy pedig az új, Nemzeti Szociálpolitikai Alapból fogja kifizetni. Ez tulajdonképpen nem jelent mást, mint hogy a korábbi évekhez képest új költségvetési zsebekbe rakja a régi forrásokat. Pedig nem zseb kéne több, hanem pénz! Egyre több nyugdíjasra ugyanis egyre kevesebb járu­lékfizető marad. Manapság valóban túl sokan, túl korán mennek nyugdíjba. De az önmagában nem megoldás, ha az állam adminisztratív akadályokat gördít ez elé. A szigor mellé munkahelyekre is szükség volna, különben csak a szo­ciális támogatásra szorulók száma nő, nem a járulékfizető aktíváké. A kormány szerint a rendszer ettől fenntarthatób­­bá válik, míg a nyugdíjkassza egyensúlyba kerül. Ez azért kérdéses, mert az új zsebbe is csak a régi, közös kassza pénzei kerülnek át. Idén a nyugdíjasok aránya a munkaképes korú népes­séghez mérten 44 százalék. Ez a szám az előrejelzések alapján 2040-ben 56 szá­zalékra, 2060-ban pedig 70 százalékra nőhet. És a nyug­díjakat akkor is ki kell majd valamiből fizetni... gergely.tamavolgyi@inform.hu <j> http://hirek.szon.hu Hírek. A régió ás a világ hírei. Szombaton 2-kor a fővárosban tüntet a Milla Budapest. December 3-án dél­után 2 órára demonstrációt szervez az Egymillióan a ma­gyar sajtószabadságért csoport (Milla) a Képviselői Irodaház elé. A szervezet hét pontot fo­galmazott meg és azt tervezik, hogy ezt kitűzik a Fehér ház, az Országgyűlés, a Gazdasági Minisztérium és a Miniszterel­nöki Hivatal ajtajára. Egyebek között Matolcsy György azon­nali leváltását követelik, mit + + kerettervezet, amely a közfoglal­koztatási bér és garantált köz­­foglalkoztatási bér szinten tartá­sát, vagy emelését­­ is meg fogja va­lósítani. PAPP KÁROLY C­ÉKN-INTERJÚ: dr. Michael Zimmermannal, Ausztria magyarországi nagykövetével Megoldást találni: közösen A közös múlt mellett a közös jövő is összekö­ti Magyarországot és Ausztriát. Miskolc: Ausztria a harma­dik legjelentősebb befektető hazánkban, többek között az építőiparban, élelmiszeripar­ban és a szolgáltató szektor­ban valósultak meg jelentős beruházások - mondta dr.­­ Michael Zimmermann, Auszt­ria magyarországi nagyköve­te a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Ipar­kamara Küldöttgyűlésén. A nagykövet lapcsoportunk ve­zetőivel is találkozott a mis­­s­kőici szerkesztőségben. Nagykövet úr: Hogyan látja Ausztria és Magyarország jelenlegi kapcsolatait? DR. MICHAEL ZIMMERMANN: Or­szágaink közös múltja hosszú ideig meghatározta Európa múltját is. Ennél is fontosabb azonban a jövő, amit közösen kell alakítani az egységes Európán belül, és még soha nem állt ennyi eszköz és lehetőség a rendelkezésünk­re ahhoz, hogy békésen ren­dezzük a dolgokat. Ezt nap mint nap használjuk is. Csak hogy néhány példát említsek,­­ Magyarország és Ausztria közös sikere a génmódosított termékek forgalmazásának kérdésében a szuverenitás megőrzése, azaz hogy a­­ tagállamok maguk dönthes­­­­­enek arról, engedélyezik-e­­ az ilyen termékek forgalma­zását, vagy sem. Közös téma a bűnözés elleni közdelem­­ és határaink védelme is. Éppen néhány nappal ezelőtt látogattam el Röszkére, ahol megnéztem a magyar-oszt­rák együttműködést. Annak idején kétoldalú keretekben azonnali támogatás nyilvá­nult meg az osztrák kollégák részéről, s miközben ez már működött, Brüsszelben az számos nyitott kérdés is van, ezekre megoldást kell és fogunk is találni. Az elmúlt időben rémisztő híreket hallottunk az oszt­rák bankok magyarországi dolgairól... DR. MICHAEL ZIMMERMANN: Nagyon nehéz gazdasági helyzetben vagyunk most mindannyian, és nem tudjuk előre, milyen irányba halad tovább a válság. Igyekezni kell, hogy közösen túlél­jük. Éppen ezért sem jó, ha harcról beszélünk, különö­sen nem válik hasznunkra, ha a bankok elleni harcról beszélünk. Közösen úgy kell alakítani a dolgokat, hogy mindenkinek jó legyen, hi­szen a növekedéshez szükség van finanszírozási tervre és finanszírozó szervezetre is. Ezt már Széchenyi István is megállapította. Azt gondo­lom, korai még megjósolni, hogy fog alakulni a gazda­sági helyzet, elég csak azt említeni, hogy a Bankszövet­ség (amelyben képviseltetik magukat az osztrák bankok is) épp a napokban tett javaslatot a magyar kormány számára. De hogy a kérdésre válaszoljak, vannak olyan tényezők, amelyek nem Magyarországgal függenek össze, de meghatározzák az osztrák anyabankok hely­zetét. Ez azt jelenti, hogy a bankvezetők lehetősége be­­­­határolt, egyedül senki nem tud nagy döntést hozni. És ne felejtsük el, hogy ha a nagy osztrák bankokat nézzük, nem spekulánsok és hitelhi­énák a tulajdonosai. Hiszen az Erste legnagyobb részvé­nyese az Erste Bank Alapít­vány, amely kulturális és szociális projekteket támogat Közép- és Kelet-Európában. A Raiffeisen Bank pedig köz­vetve a tartományi Raiffeisen szövetkezetek tulajdonában van, azaz a társadalomig nyú­lik le. Ezért sem jó, ha harcról beszélünk, hiszen mindkét végén kisemberek állnak. Mi lehet a kivezető út Magyar­­ország számára, mit tanulha­tunk az osztrák példából? DR. MICHAEL ZIMMERMANN: Nem vagyunk olyan hely­zetben, hogy jó tanácsokat osztogassunk. Részben, mert minden országnak megvan­nak a saját hagyományai és kultúrája, részben mert Ausztriában is sok probléma van. Persze mi szerencsés helyzetben vagyunk a tekin­tetben, hogy a II. világhábo­rút követően sikerült kialakí­tani egy jól működő szociális partnerséget, ami jó tárgya­lási klímát ad a gazdálkodó szervezetek, a munkavállalók és a kormány között. Ez lehe­tővé tette, hogy elkerüljünk olyan helyzeteket, ami más országban sztrájkok, utcai harcok formájában jelent meg. Legalább ilyen fontos az osztrák duális képzési rendszer, amelyben mindig jó esélyei voltak a fiatalok elhelyezkedésének. Érdek­lődve figyeljük a magyar törekvéseket a duális képzési rendszer és a kamarai tagság kérdésében. Természetesen ezek nem napok és hetek kér­dései, de az elemzők olyan faktornak tekintik ezeket a lépéseket, ami elengedhetet­len a sikerhez. Hogyan látja az euróövezet jövőjét? DR. MICHAEL ZIMMERMANN: Hatalmas méretű potenciálok vannak még Európában. A kreatív potenciálra gondolok, hiszen jól képzett emberek élnek itt. És Európa hatalmas belső piac. Azt gondolom, ezeknek a dolgoknak a kiak­názásával a belső válságot is túl fogjuk élni. ÚRI MARIANN mariann.uri@inform.hu Dr Michael Zimmerman FOTÓ: ÁDÁM JÁNOS Kormány-Liga megegyezés A Liga Szakszervezetek felfüggeszti péntektől tervezett gördülő figye­lemfelkeltő akcióját. BUDAPEST: A kormány kifize­ti a MÁV Cargo eladásából a vasutasoknak járó privati­­zációs bevételt - erről írt alá nyilatkozatot Orbán Viktor miniszterelnök és Gaskó Ist­ván, a Vasúti Dolgozók Sza­bad Szakszervezete (VDSZSZ) elnöke szerdán, Budapesten a MÁV-Gépészet kocsijavító műhelyében. Nem lesz útlezárás „A Liga Szakszervezetek felfüggeszti tervezett gördülő figyelemfelkeltő akcióját - je­lentette be ugyancsak tegnap a szakszervezeti tömörülés elnö­ke Szegeden. Gaskó István el­mondta: a kormánnyal a Mun­ka törvénykönyvről folytatott tárgyalások mára olyan előre­haladott állapotba kerültek, és olyan közel vannak a megál­lapodáshoz, hogy „jó szándé­kuk” jeleként felfüggesztik az útlezárással járó figyelemfel­keltő akciót, amely elsőként a fővárost és a Dél-Alföldet érin­tette volna. mit Orbán Viktor és Gaskó István aláír FOTÓ: MTI, KOLLÁNYI PÉTER 2011. DECEMBER 1., CSÜTÖRTÖK 132 milliárd forint jut jövőre „közmunkára” ZALAEGERSZEG­ Az idei 64 mil­liárd forinttal szemben jövőre mintegy 132 milliárd forintot különít el a költségvetés az országban legalább 200 ezer embernek munkát biztosító közfoglalkoztatási progra­mokra - közölte a Belügymi­nisztérium (BM) közfoglalkoz­tatásért felelős államtitkára. Papp Károly egy zalaegerszegi konferenciát megelőzően be­szélt a jövő évi tervekről, mti Fellegi Tamás vezeti a magyar IMF delegációt BUDAPEST: Fellegi Tamás nem­zeti fejlesztési miniszter vezeti a magyar delegációt a Nemzet­közi Valutaalappal (IMF) foly­tatandó tárgyalásokon. A kül­döttség tagja lesz Pleschinger Gyula pénzügypolitikáért fele­lős államtitkár és Rogán Antal, a parlament gazdasági bizott­ságának elnöke. A Nemzetgazdasági Minisz­­­­térium november 17-én közöl­te, hogy az IMF szokásos éves gazdaságpolitikai konzultáci­­ójának keretében a kormány megkezdi a tárgyalásokat egy új típusú együttműködésről a Nemzetközi Valutalappal. Egy nappal később Matolcsy György kezdeményezte hiva­talosan az IMF és az Európai Unió Bizottságának Budapes­ten tartózkodó delegációjával egy új típusú pénzügyi meg­állapodás megkötését. mti Fellegi Tamás fotó: net Grafika: ÉKN. Forrás: MNB [ DE­VIZ­A ÁRFOLYAM] (2011.11.30.) Kamatemelés, elégedetlenség Az euróövezeti válság közép-kelet-európai hatásairól írt a londoni The Economist, LONDON. A The Economist sze­rint jelenleg Magyarországon a legnagyobb a baj, a magyar devizakészletek ugyanis korlá­tozottak, miközben halomban áll a devizaadósság, a Moody’s hitelminősítő pedig befekteté­si szint alá rontotta a magyar szuverén adósbesorolást. „A forint támogatására tett erőfeszítésként az MNB fél százalékponttal emelte alap­kamatát, ám ez az utolsó do­log, amire egy olyan gazda­ságnak szüksége van, amely tíz százalékhoz közelítő mun­kanélküliséggel és recesszi­­óval néz szembe” - írja a The Economist. Újrapozícionálja magát Az oldalas riportot a Neue Zürcher Zeitung szerdai nem­zetközi kiadásában olvas­hatják: „A volt szocialista miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc megpróbálja közép­embereként újrapozícionálni magát” - emelte ki a beveze­tőben Charles E. Ritterband. A szerző megállapítása szerint Gyurcsány jelenleg az egyetlen magyar politikus, aki „Orbán Viktoréhoz hasonló karizmá­val, intelligenciával és politi­kai érzékkel rendelkezik.” Nyilvánvalóan sem a szocia­listák, sem az LMP nem tudtak profitálni a Fidesz térveszté­séből, a „Jobbik által megtes­tesített szélsőjobb” erősödése ezzel szemben töretlen - állt a cikkben. „Még a Fidesz-közeli think tank, a Nézőpont Intézet vezetője, Mráz Ágoston is nyíltan elismeri, hogy a kor­mánnyal szembeni bizalom gyorsan és jelentős mérték­ben csökkent” - írta a szer­ző. Mráz Ágoston a támo­gatók elfordulásának okát a népszerűtlen, a lakosságot közvetlenül érintő intézke­désekben látja. Kitért arra is, hogy jelentősen megnőtt a politikában csalódottak aránya. MTI

Next