Kelet Magyarország, 2012. június (69. évfolyam, 127-152. szám)

2012-06-01 / 127. szám

2012. JÚNIUSI,­ PÉNTEK Nézőpont Palócz István Szeret, nem szeret... Legalább annyi érvet, mint ellenérvet tudnék felhozni Nyíregyháza mellett, illetve ellen, ha valaki megkérdez­né, hogyan viszonyulok a városhoz, amely immár harmincegy éve az ottho­nom. Nem vágyom a zajos fővárosba, még kevésbé szeretnék idegen földön le­telepedni, de nem cserélném el a belváros széli, másfél szobás tetőtéri lakásomat egy Isten háta mögötti „villára” sem, ahová még a madár is három napi hideg élelemmel indul útnak. Itt minden megtalálható, szinte egy karnyújtásnyira, amire egy átlagembernek szüksége lehet: oktatási és egészségügyi intézmények, posta, hivatalok, területi irodák és kirendeltségek, kisboltok és nagyáruházak, szórakozó- és vendéglátóhe­lyek, fürdők és strandok, s akkor még nem beszéltünk a megyeszékhely megnyerő (bel)városképéről, a pezsgő kulturális életről, illetve turistacsalogató, szemet gyönyörködtető épített és természeti kincseinkről, amelyekre okkal lehetünk büszkék, leszámítva talán a katolikus templom előtti „Jedi-emlékparkot”. Ugyanakkor tény, hogy Nyíregyháza nem a lehető­ségek földje. Ismerőseim, barátaim és volt osztálytár­saim zömével már csak a világhálón vagy telefonon tudok szót váltani, mert külföldre menekültek a munkanélküliség okozta kilátástalanság, illetve az állandó létbizonytalanság miatt. Ha valóban élhetőbb, szerethetőbb város akarunk lenni, sokat kell még javíta­nunk ezen a területen, hiszen megtartóerő nélkül lassú hal­doklásra ítéltetünk. A megyei és városi sikerpropaganda itt már édeskevés. istvan.paticz@inform.hu Kelet kvíz Nevezetességei közé tartozik a Zathureczkyek kúriája, mely 1831- ben épült klasszicista stílusban. a) Túristvándi b) Tyúkod ésMánd diTiszadada A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. KELET Az élhető városok toplistáján Nyíregyháza az előkelő hetedik helyet érte el a legélhetőbb magyar városok országos rang­sorában. nyíregyháza, Szolnok meg­győző „teljesítményével” győzedelmeskedett a CSR Hungary által szervezett versenyen, amelyben felállí­tották a legélhetőbb magyar városok rangsorát. Budapes­tet kihagyták a mezőnyből, mivel világvárosként nehéz lenne összehasonlítani a töb­bi településsel. A kezdeményezés szervezői a Központi Statisztikai Hivatal adatait, a fejlődést és a tervbe vett fejlesztéseket értékelték, nagy hangsúlyt fektettek a környezetvédelemre, és sze­mélyesen is bejárták a váro­sokat. Az országot járva jelen­tős különbségeket lehet látni a magyar városok között, míg egyes települések nagyon so­kat fejlődtek, másutt szinte semmi változás nem történt az elmúlt húsz évben. Ezért úgy gondolták a szervezők, hogy a települések fejlődésé­nek ösztönzésére bemutatják, hogy vannak pozitív példák. Annak, hogy Nyíregyháza ott van a legjobbak között, fontos üze­nete van. RÓKA LÁSZLÓ - Korábban volt olyan kez­deményezés, mely során a vi­lág metropoliszait vizsgálták meg különböző szempontok alapján. A komplex mutatók tükrében Bécs végzett az első helyen, Budapest nem került az első tíz közé. Magyarorszá­gon első alkalommal állítottak fel rangsort a városok között az élhetőséget illetően - emlí­tette Róka László, nyíregyházi városfejlesztési szakember. Indexek alapján értékeltek­ ­ Úgy gondolom, ha világ­­viszonylatban készült egy kimutatás, érdemes volt „magyarosítani” az összes buktatójával együtt. Buda­pest kivételével minden vá­rost górcső alá vettek humán- és ökológiai index alapján. Bár egyaránt város Debre­cen és Pálháza, természetsze­rűleg más lehetőségei, adott­ságai, értékei vannak egy 200 ezres és egy ezres lélekszámú településnek. A végső helye­zéseknél egyébként tetten ér­hető, hogy az első tíz helyen kivétel nélkül megyei jogú vá­rosok találhatók. Ezzel együtt persze lehet, hogy élhetőbb egy kisváros, de a tanulságo­kat célszerű levonni. A humánindexet a lakosság szellemi, fizikai állapotának feltérképezése adta, illetve az, hogy mennyire épültek ki az intézményi keretek az adott helységben. Az ökológiai indexnél az számít, hogy az ominózus városban mennyire van jelen az ökotudatosság, a hulla­dékhelyzet, az energiagaz­dálkodás, milyen a fenntart­hatósági stratégia, mennyire hasznosítják az energiát. Okuljunk a hiányosságokból A humánindex terén Pécs lett az első, de a baranyai megye­­székhely az összesítésben nem jutott az első tíz közé. Ugyanez igaz Hódmezővá­sárhelyre, amely az ökoindex terén végzett az élen, de a csongrádiak sem jutottak a legjobb tízbe. Nyíregyháza a humánindex tekintetében a negyedik lett, az ökoindex esetében kima­radt az első tízből, viszont összesítésben az előkelő he­tedik pozíciót érte el.­­ A privát véleményem az, hogy nüanszokon múlnak a dolgok. A lényeg, hogy Nyír­egyháza ott van a legjobbak között, ennek a ténynek fon­tos az üzenete. Bár a kimuta­tások szerint Szolnok a leg­élhetőbb város, de az is igaz, hogy az utóbbi időben sokan vándorolnak, költöznek el onnan. A lista a sajtó érdek­lődését felkeltette, az érintett városokra fordította a figyel­met a pozitív kezdeménye­zés. A hiányosságokból lehet okulni, figyelembe kell venni a városrehabilitáció során. Igenis, meg kell becsülni és erősíteni a kiérdemelt helye­zést! - összegzett Róka László nyíregyházi városfejlesztési szakember. km-l­l Egy település megtartóereje sokat elárul arról, mennyire élhető, szerethető illusztráció: racskó tibor Nyíregyháza a befutó a városok között A munka decemberben indulhat el a megye­­székhelyen. nyíregyháza. - Abban, hogy a beruházást a bank nem kül­földön, és hogy hazánkon belül Nyíregyházán valósítja meg, nagy szerepe volt a kormány támogatásának és a városve­zetés hozzáállásának - hang­zott el a tájékoztatón, melyen dr. Czomba Sándor foglalkoz­tatáspolitikáért felelős állam­titkár azt mondta: az általános iskolát végzettek, a megválto­zott munkaképességűek és a nyelveket beszélő diplomások egyaránt elhelyezkedhetnek az operációs központban, mely a Pazonyi úton, a Boda üzlet-A milliárdos fejlesz­tést az állam is támogatja. DR. CZOMBA SÁNDORlÉvi ház átalakított épületében kap majd helyet. Toborzás, képzés, munka A milliárdos nagyságrendű fej­lesztést az állam is támogatja: az egy dolgozóra jutó központi támogatás nem éri el az egy­millió forintot - mondta az ál­lamtitkár, s hozzátette: a cég a 8 hónapos támogatás mellé ugyanilyen távú továbbfoglal­koztatást vállalt. Dr. Kovács Ferenc, a megye­­székhely polgármestere arról beszélt, Nyíregyháza tökéletes hely a befektetéshez. - Példa nélkül áll, hogy a bankszektor egy vidéki nagyvárost választ a főváros helyett, a beruházással pedig olyan magas színvonal érkezik a városba, ami hosszú távon is segíthet a munkahely­­teremtésben. Dr. Rezsőfi István, a Szabolcs megyei kormányhivatal mun­kaügyi központjának igazga­tója azt mondta, bár rengeteg munka áll mögöttük, csak most jön a java. - Hétfőn indul a toborzás a nyíregyházi kiren­deltségen, ahol külön standot állítunk fel a jelentkezők szá­mára. A következő másfél-két hónapban kiválasztjuk azokat, akik augusztusban speciális képzéseken, majd november­ben gyakorlati képzéseken vehetnek részt, a munka pedig decemberben indulhat el. Kósa Tímea kiemelte: a bank fejlesztési koncepciója illesz­kedik a város gazdaságfejlesz­tési terveihez, hiszen az egyik legfontosabb feladat a munka­helyteremtés. Az alpolgármester úgy fo­galmazott: a beruházás által javulhat a város lakosság- és szakembermegtartó képessé­ge. KM Kezet ráztak az együttműködésre: Martin Melkowitsch bankigazgató-he­lyettes, dr. Czomba Sándor államtitkár és dr. Kovács Ferenc polgármester Megkérdeziul Ön mennyire tartja élhető városnak megyénk székhelyét, Nyíregyházát? MOLDOVÁNYI DEZSŐ ISTVÁN Okkal lehetünk büszkék a városunkra. Moldoványi Dezső István így vá­laszolt: - Okkal lehetünk büsz­kék arra, hogy egy ilyen szép városban élünk. Szinte csak egy karnyújtásnyira vannak a közintézmények, hivatalok, a boltok és a kórház. - Ez mind igaz - vágott közbe Moldoványi úr ismerőse, Szép Gábor -, de ne feledkezzünk meg arról, hogy a megyeszékhelyen élők elsősorban nem külcsínre vágynak, hanem munkahe­lyeire és tisztességes megél­hetésre! Ez kell ahhoz, hogy valóban élhető város legyünk! - szögezte le a festőszakmában dolgozott, jelenleg állástalan, 61 éves férfi. Nagy Szebasztián Vilmos Gyöngyösön él, jelenleg Nyíregyházán „nyaral” osz­tálytársaival. - Sok itt a látniva­ló, fiatalos a város. Gondolom, pezsgő éjszakai élet zajlik a belvárosban péntek és szom­bat esténként. Nekem tetszik ez a hely, gratulálok a ranglis­tán elért helyezéshez! Hársfalvi Fanni és barátnője, Bogár Edina azonos véleményen volt. Mint mondták, szerethető város­nak tartják Nyíregyházát, mert szép, tiszta és modern a belvá­ros, hangulatos a városkép, sok a szórakozóhely és a bevásárló központ. Simkó Istvánná a jó közlekedést, a kerékpárutak bővülését, a rendben tartott közterületeket és a rendőrök, polgárőrök rendszeres jelen­létének köszönhető jó közbiz­tonságot emelte ki. SZÉP GÁBOR: Hogy élhetőbb legyen, mun­kahelyek kellenének. NAGY SZEBASZTIÁN VILMOS: Sok a látniva­ló, fiatalos a hangulat. HÁRSFALVI FANNI: BOGÁR EDINA: Száraz- SIMKÓ ISTVÁNNÁ: Szép, tiszta és modern a ható városnak tartom Tiszták a közterek, jó a belváros. Nyíregyházát, közbiztonság. Háttér íöpte A legélhetőbb városok élmezőnye: 1. Szolnok 2. Zalaegerszeg 3. Debrecen 4. Kecskemét 5.Szeged 6. Győr 7. Nyíregyháza 8. Békéscsaba 9. Kaposvár 10. Veszprém Lehullott vakolat: válaszol a NYÍRVV Az előfizető kérdez rr A Kelet válaszol nyíregyháza. Szerdán lehul­lott a meggyengült vakolat a Zöld Irodaházról. A Hősök te­rén lévő parkolót lezárták, a tűzoltók segítségével pedig a már meglazult, de még le nem hullt vakolatot is leverték. Szalai István, a NYÍRVV Nonprofit Kft. műszaki iro­davezetője elmondta: - Mi­után kedden munkatársaink az épület déli homlokzatáról apró vakolatdarabok hullását észlelték, az érintett területet elzártuk a forgalom elől. - Sem személyi, se anyagi kár nem történt a vakolathullás kapcsán. Az épület teljes külső felújítására megvan a terv és a szándék, csak a megfelelő for­rást kell megtalálnunk. Tudo­másunk szerint az épület nem élvez semmilyen védettséget, de műemléki környezetben helyezkedik el. km « Apák napja a Csicsergőben A nyíregyházi Csicsergő óvoda életében hagyományosnak mondható az apák napi rendezvény, ahol az apukák bebizo­nyíthatják, hogy ők is kiveszik részüket a gyermekeik minden­napjaiból. FOTÓ: RACSKÓ TIBOR

Next