Kelet Magyarország, 2012. október (69. évfolyam, 230-255. szám)

2012-10-01 / 230. szám

2012. OKTÓBERI., HÉTFŐ KELET Rettegünk az életmentéstől Ha a tudáshiány és a fé­lelem miatt elmaradnak az életmentő beavat­kozások, mire a mentő kiér, a beteg meghal. nyíregyháza: Három nap alatt közel százan látogattak el a Nyír Plazába azért, hogy tanúi legyenek a péntek 4 órától vasárnap 16 óráig tartó, 60 órás újraélesztési rekordkí­­sérletnek, vért adjanak, képet kapjanak egészségi állapotuk­ról, illetve elmélyítsék jártas­ságukat az elsősegélynyújtás területén.­­ Egy örökösföldi házaspár azért látogatott el hozzánk szombaton, hogy megtanul­ja, mit kell tennie vészhely­zetben. Mint mondták, nyár közepén kis híján vízbe ful­ladt egy kisgyermek a stran­don. Sikerült kimenteniük, aztán csak tehetetlenül álltak mellette a csodában bízva, amely pillanatokon belül meg is érkezett­­ egy szabadnapos ápoló személyében.­­ Elmondtuk és megmutat­tuk nekik a lélegeztetés és a szívmasszázs mozdulatsorait, az újraélesztés alapfokú tech­nikáját, majd lehetőséget ad­tunk, hogy kipróbálják tudá­sukat a speciális, kimondottan oktatási célra kialakított gya­korló babán. Hálás szívvel és könnyes szemmel távoztak - mesélte a szakdolgozók egyi­ke, hozzátéve: sok időskorút is vonzott az egészségügyi holding Regionális Reanimá­ciós Képzési Központjának szervezésében zajló, Szív világnapjához kapcsolódó program, hiszen a rekordkí­sérlet és elméleti-gyakorlati Nincs jogsim, sosem tanul­tam elsőse­­jfee­gélynyújtást.­­ FARKASNÉ M MARKOVICS ILDIKÓ JM­A oktatás mellett vérnyomás-, vércukor- és testtömeg index mérésre nyílt lehetősége az érdeklődőknek. Oktassák kisiskolás kortólt Egy nyíregyházi édesanya, Farkasné Markovics Ildikó a legnagyobb elismeréssel szólt a komplex rendezvényről, ugyanakkor elégedetlenségét sem rejtette véka alá. - Renge­teget tanulhat az átlagember egy-egy ilyen napon, de ös­­­szességében ez kevés! Nincs jo­gosítványom, sosem tanultam elsősegélynyújtást, sokakhoz hasonlóan én is csak az újság­ban, könyvekben olvasottak­ból, a tévéműsorokban és kór­házsorozatokban látottakból meríthetek. Olyan életmentő ismeretek­ről van szó, amelyekre bárhol, bármikor, bárkinek szüksége lehet az életben, akár otthon, akár az iskolában vagy a mun­kahelyen, éppen ezért helyet kellene szorítani e tudásanyag­nak a közoktatásban. Ha rajtam múlna, az általános iskolákban kötelező jelleggel bevezetném az elsősegélynyújtási alapis­meretek oktatását! - mondta Ildikó. Igazát az esemény „házi­gazdája”, Gulyás Dóra pro­jektfelelős is alátámasztotta: - Hazánkban, így sajnos me­gyénkben is szomorú kórházi tapasztalat, hogy a tudáshiány és a félelem miatt, gyakran el­maradnak azok az egyszerű beavatkozások, amelyekkel egy hozzátartozónk vagy ép­pen egy ismeretlen ember éle­te megmenthető lenne a szak­mai segítség megérkezéséig. Rekordkísérletünk és a Szív világnapjához kapcsolódó programjaink éppen azt a célt szolgálják, hogy minél több emberrel megismertessük az újraélesztés alapfokú tech­nikáját, valamint felhívjuk a lakosság figyelmét a szív- és érrendszeri betegségek drasz­tikusan emelkedő számára. Állampolgári kötelesség A tapasztalt szakoktató hoz­zátette: könnyen elsajátítható tudásról, egyszerű mozdulat­sorokról van szó, ezeket bár­ki megtanulhatja, ha akarja. Sokan soha sem vagy hosszú évtizedek óta nem végeztek elsősegély­nyújtási gyakorlato­kat, így nem csoda, hogy - bár alapvető emberi kötelessé­günk a tőlünk telhető módon segíteni másokon - tétlenül állunk, ha baj történik.­­ Azzal ártunk a legtöbbet, ha nem segítünk! Az alapisme­reteket nemcsak az orvosok­nak, mentősöknek, ápolóknak kell tudnia és alkalmaznia, ha­nem minden állampolgárnak! A szervezett formában tör­ténő, kötelező oktatásra már történtek kezdeményezések, bízzunk benne, hogy sikerül. A nyíregyházi Apáczai gyakorló­ban pár éve osztályfőnöki órák keretében tartottunk elsőse­gély-oktatást. Felmerült, hogy a jövőben pedagógusokat ké­peznek ki, és ők oktatják majd a diákjaikat az általános iskolá­ban. A lényeg, hogy mindenki képes és hajlandó legyen cse­lekedni, ha szükséges - sum­mázta Gulyás Dóra. km­ pi Az alapisme­­­­reteket nem csak az orvosoknak, mentősök­nek kell tudnia! GULYÁS DÓRA Idősek és fiatalok körében is népszerű volt az „ambu-baba” FOTÓ: SIPEKI PÉTER Tagóvodával bővült a Szent Imre iskola Húsz hónap alatt kor­szerű, modern óvoda lett a régi épületből­ NYÍREGYHÁZA. Közel félszáz 3-7 év közötti kisgyermek népesíti be idén szeptembertől a Szent Imre Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium tagóvodáját a Szarvas utca 19. szám alatt. A gyermekbiroda­lom korábban egy hagyomá­nyos polgári épület volt, amit az egyház úgymond megörö­költ - hangzott el a vasárnapi ünnepségen, melyen Bosák Nándor megyéspüspök megál­dotta az új óvodát. Papp János, a nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya Fő­plébánia plébánosa lapunknak elmondta: tavaly januárban merült fel a katolikus óvoda létrehozásának ötlete, amit vé­gül tett követett.­­ A katolikus egyház ily módon is szeretné kivenni részét a városi oktató- és nevelőmunkából, ráadásul ezzel pótoltak egy „hiányzó Imre Lászlóné, óvodavezető láncszemet”, hiszen immár elmondta: az óvodában 4 pe­­óvodától középiskoláig nyitva dagógus, 3 dajka és 1 karban­­áll az ajtó a gyerekek előtt. tartó dolgozik. KM­PI Bosák Nándor megyéspüspök áldotta meg az új óvodát fotó: Balicz István Megkérdeztük Ön támogatná, hogy az iskolákban tanítsanak elsősegélynyújtási alapismereteket? Csáki Lili Réka első osztályos diák a Móra Ferenc iskolában. - Szerintem jó lenne, ha minden gyerek tudná, hogyan lehet se­gíteni másokon, ha baj történik. Én már kipróbáltam a műanyag baba lélegeztetését, azt mond­ták, ügyesen csináltam - mesél­te Lili. A kálmánházi Holló Réka ápolónőként dolgozik a balese­ti osztályon. - Bármikor történ­het az emberrel olyan baleset, amikor az elsősegélynyújtás megmentheti az életét. Fontos, hogy már az általános iskolá­ban megtanulják a gyerekek az alapismereteket, és ne féljenek alkalmazni a tanultakat! Csatári Erik a Vécseyben tanul.­­ Annyi mindent tanulunk a suliban, de ilyesmit sajnos nem, pedig emberek élete múlhat azon, hogy tudunk-e és merünk-e segíteni. Csatári Márkó előző is­kolájában, a Benczúrban tanult elsősegélynyújtást. - Egyszeri alkalom volt, de nagyon hasz­nos - mesélte. Farkas Balázs így válaszolt: - Sok tantárgy, tanóra és tananyag nehezedik a diákok vállára, ennek mégis helyet kellene szorítani. Dudás Miklósné szerint elszomorító, hogy az átlagemberek többsége sosem tanult elsősegélynyúj­tást vagy ismeretei már régen megfakultak.­­ Mihamarabb be kellene vezetni az iskolákba az alapismeretek kötelező oktatá­sát! Erre fordítsunk megfelelő időt és pénzt, ne a butaságokra! KM­PI CSÁKI LILI RÉKA: Jó HOLLÓ RÉKA: Az«U6- CSATÁRI ERIK: Annyi lenne, ha minden gyerek segélynyújtás életet mindent tanulunk a tudná, hogyan segíthet, mentheti suliban... CSATÁRI MÁRKÓ: Máig FARKAS BALÁZS: Innak DUDÁS MIKLÓSNÉ: emlékszem egy-két jó helyet kellene szorítani Mihamarabb tegyék tanácsral az órarendben. kötelezővé az oktatástl KISS László Öntapadós címkék Ha valaki járt már palackozó üzemben, látta, hogy működik: az üvegek zörögnek előre a futószalagon, és egy kanyarban mindegyik kap egy címkét. Egy se kerülheti el, mert ha félrecsúszik a vignetta, vagy kimarad a ragasztás, később kilökődik a sorból, újra visszateszik, és jöhet a címke megint. Nem lehet megúszni. Mint ahogy az életben sem. Számos ismerősöm dolgozik a hazai civil szektorban, ahol vagy ter­mészetvédelmi, vagy karitatív, vagy bármely más hasznos közösségi célért próbálnak tenni. Arról mesélnek, hogy egyszerűen megúszhatatlan, hogy ne sorolják őket valaho­va, valamelyik politikai oldalhoz, és ez akkor is így van, ha külön stratégiákat fejlesztenek ki ennek kikerülésére. Az egyik fő ok az, hogy túl szegény, túl gyenge a hazai pol­gárság ahhoz, hogy pusztán civil adakozásból megéljen egy szervezet. Kénytelenek pályázni, kérni, folyamodni az államhoz, és innen az út ki van kövezve már. Hiszen ha kap segítséget, akkor az a rezsim, ami majd váltja azt, ahonnan kapta, besorolja az előzőek holdudvarába. Akkor is, ha ez marhaság, hiszen nincs választása senkinek, csak attól kérhet mindig, aki épp hatalmon van. De tegyük fel, nem kell az állami forrás, van civil támogató, az se egyszerűbb. Hiszen hacsak nem a Mari nénik fillérjeiről van szó, egy tehetősebb támogató is gond lehet, hiszen akinek cége van, jól menő, azt is rögvest kötik valahova valamelyik politikai oldalhoz, és innen azu­tán zutty, jön a címke. Nincs hazai független értelmiségi gondolkodás, réteg, hang és irányadó műhely, pedig kellene - mondják sokan. Nem is lehet, mert a jobbos vagy balos besorolást senki nem kerülheti el. A pártok, politikai mozgalmak sokszor úgy mű­ködnek, mint a pióca, rászívódnak a civil kezdeményezések­re. Elég elmennie néhány ismert politikusnak a kiszemelt ci­vil mozgalom rendezvényeire (nem is hívták őket), és kész, az Isten se mossa le a civilekről, hogy arrafelé kacsingatnak. És miután túl sok fantázia nem szorult a politikai elitünkbe, ha meglátnak valahol egy jó civil ötletet, melléállnak, és ez­zel hozzák is magukkal a címkét. Az érintettekben persze ott motoszkál az is ilyenkor, akit ma elzavarok, most éppen nem sokat oszt-szoroz, az lehet, hogy pár év múlva a pályázato­mat löki félre, mint döntéshozó. Megjegyez, felcímkéz ő is majd. Van egy régi jó mondás, miszerint, aki kalapáccsal jár a kezében, mindenben szöget lát. Olyan mértékben áthatja ma a politikai és közgondolkodást a mindenáron való címké­zés, hogy szinte az látszik, akit vagy amit még nem sikerült jobbra vagy balra besorolni, az a legidegesítőbb, a bosszantó idegen test. Ha végre sikerül, megnyugszik mindenki, hiszen innen már nem kell gondolkozni, mert arra kész kották van­nak, hogy is kell az ellenféllel és a hívővel bánni. Nem tudom, létezik-e ebből valaha kiút itt mifelénk. Mi magyarok évszázadok óta bevésődött önvédelmi reflexszel és profizmussal tudunk viszonyulni, idomulni, úgy tenni mintha, ha éppen ezt kell. De szerencsére a címkék sem tartanak örökké, lekopnak, megváltoznak: az üvegpalack százszor is fordulhat még azon a gépsoron. lasziakiss@inform.hu Akit vagy amit még nem sikerült jobbra vagy balra besorolni, az a legidegesítőbb, a bosszantó idegen test. Kelet kvíz Mikor nyerte vissza városi rangját Nagykálló? a) 1979 b) 1987 c) 1989 d) 1990 A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. Jubileumi konferencia, kiállítás a céh mestereinek munkáiból, tir­pák gasztro-bemutató, valamint méhészeti, horgászati, kertészeti előadás fogadta a II. Érkerti Ősz vendégeit szombaton. fotó: km

Next