Kelet Magyarország, 2013. február (70. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-01 / 27. szám

2013. FEBRUÁRI- PÉNTEK Ha felvijjog a sziréna... Mindig összerezzenek, valahányszor meghallom egy mentő vijjogó sziréna hang­ját. Óhatatlanul is kérdések merülnek fel bennem: Mes­­­szire kell mennie a jármű­nek? Vajon időben érkezik a segítség? Megvannak az élet­mentéshez szükséges eszkö­zök az autóban? Mindezek költői kérdések maradnak, de mindig bízom abban, hogy a mentősök gyorsaságának és felkészültségének, a jármű felszereltségének köszön­hetően még időben tudtak segíteni a bajba jutottakon, s a kórházi sürgős beavatkozás is életet mentett. A hangsúly a gyorsaságon van, hiszen pillanatokon múlhat egy ember élete, s ha nincs rövid időn belül szakszerű ellátás, tragédiával végződhet egy közlekedési baleset vagy egy hirtelen jött rosszullét. Minden magyar állampol­gárnak joga, hogy baj esetén megkapja a gyors egészség­­ügyi segítséget, éljen hazánk bármely táján is. Azért, mert valakik peremvidéken élnek, nem szenvedhetnek hátrányt semmilyen területen sem, nekik is joguk van ahhoz, hogy a sürgősségi ellátáshoz való hozzáférés esélyei javul­janak. Ezért örvendetes, hogy a tervek szerint hamarosan megyénkben olyan területen is lesznek mentőállomások, amelyek eddig a 15 percen be­lüli kiérkezés szempontjából „fehér foltnak” számítottak. Hiába fordítunk azonban a sürgősségi ellátásra milliár­­dokat, ha az emberek fejében nincs rend, még most sem ad mindenki szabad utat a sziré­názó mentőnek, a járműből pedig kilopják a GPS-t vagy az életmentő műszereket. Leszokhatnának honfitár­saink ezekről a szokásaikról arra gondolva: bármikor megtörténhet, hogy ép­pen értük vagy valamelyik hozzátartozójukért száguld szirénázva a mentő... magyar@infoma.hu Nézőpont M. Magyar László Kelet kvíz Hány járásra oszlott Bereg várme­gye 1910-ben? a)7 b)5 c) 8 d) 10 A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. Mentők: új autók és állomások Szabolcs megye két új mentállomással gaz­dagodik, a meglévőket fejlesztik. KÖLCSE, TISZAADONY. Nagy horderejű fejlesztéseket haj­tanak végre több mint tizen­­egymilliárd forintos uniós támogatásból, melynek kere­tében országszerte huszonkét új mentőállomást épít, hatva­­nat felújít, és kétszáz korsze­rű mentőautót szerez be az Országos Mentőszolgálat. Új épületek, gépek - Kölesén és Tiszaadonyban létesül új mentőállomás, amely jelen állás szerint 4 új mentőautót és 30 főnyi sze­mélyzetet jelent. Természete­sen nemcsak épületekről van szó, hanem korszerű men­téstechnikai eszközökről, lé­legeztetőgépekről, defibrillá­­torokról... - újságolta dr. Pá­pai György, az OMSZ regioná­lis orvosigazgatója. - Uniós forrásból megújul a baktalórántházi mentőállo­más, a KEOP révén pedig szin­te mindegyik szabolcs-szat­­már-beregi mentőállomást érintik az energetikai fejlesz­tések. Minimum tíz új modern mentőautót kap a megye. A tervek szerint 2014 végéig va­lósulnak meg az újítások.­­ Azért komoly előrelépés mindez, mert 2008. január 1-jétől 2010-ig egyetlen új Több éve na­pirenden volt, hogy mentő­­állomás épül Kölesén. BALKU PÁL mentőautó sem futott az or­szágban, és semmilyen fej­lesztés nem történt a men­tőszolgálatnál - jelentette ki szerdán Balog Zoltán, az em­beri erőforrások minisztere. Mártai István, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója közölte: az előkészítés már mindenhol folyamatban van, a közbeszerzések kiírása kö­vetkezik, és ősszel elkezdőd­hetnek az építkezések. Több éve napirenden Nagyon örült a szerdai beje­lentésnek Balku Pál, Kölcse polgármestere, de maga a hír nem lepte meg. - Már több éve napirenden van, hogy új mentőállomás épül községünkben, ezzel kapcsolatban korábban már szerződést is kötöttünk az Országos Mentőszolgálattal, csak éppen pénz nem volt arra, hogy meg is épüljön -mondta el érdeklődésünkre a település vezetője. — Amikor pár éve megkeres­tek bennünket a mentőszol­gálat vezetői, természetesen készségesen és boldogan engedtünk át egy területet a település központjában az OMSZ számára. Van még rajta egy favázas épület és egy ga­rázs, vállaltuk, hogy a mun­kálatok kezdetére lebontjuk azokat. A mentőállomás cél­jára kijelölt terület közelében van a fogorvosi rendelő, az orvosi rendelő, így együtt egy kis egészségügyi központot képeznek majd. Az Országos Mentőszolgá­lat már korábban kifejezte azt a szándékát, hogy a térségből vesz majd fel embereket az új mentőállomáshoz, így az új létesítmény munkahelyte­remtést is jelent az itt élőknek. Most már a településnek és tér­ségnek is elérhető közelségbe került az új mentőállomás. Az itt élők számára nagyon fon­tos ez a beruházás, hiszen az uniós elvárásnak megfelelően a riasztástól számított 15 per­cen belül elérhetővé válnak a Fehérgyarmattól távolabb lévő települések is. Őszinte optimizmusra ad okot­­ Minden kormány zászlajára tűzi a betegellátás hatékony­ságának javítását, ami aztán vagy sikerül, vagy nem. Már évekkel ezelőtt elhangzottak olyan nyilatkozatok, hogy a mentőnek 15 percen belül a helyszínre kell érkeznie. Ezt akkor és azóta is megmoso­lyogtuk, a jövőben megva­lósuló mentőállomás és az ehhez kapcsolódó fejleszté­sek azonban ezúttal őszinte örömre adnak okot - mondta el lapunknak Tiszaadony pol­gármestere, Lakatos József. - Akár rólunk, akár a környe­ző településekről (Tiszake­­recseny, Mátyus, Lónya, Bara­bás, Tiszaszalka) elmondha­tó, hogy többségében idősek lakta falvakról van szó, a kör­zetben három bentlakásos otthon is működik. Bizonyos kor felett az ember gyakrab­ban szorul orvosi segítségre és kerül kórházba, így érthe­tő, hogy mindenki örömmel fogadta a sürgősségi ellátás hatékonyságának javítását célzó intézkedést. Jelenleg a legközelebbi te­lephely Vásárosnaményban található, a mentő Fehérgyar­matra vagy Mátészalkára száll­ítja a betegeket, ami nem ép­pen rövid út. A negyedik ciklu­sát töltő polgármester hozzá­tette: a Tiszaadonyban létesü­lő új mentőállomásnak pszi­chológiai hatása is van: a la­kosság számára megnyugtató a tudat, hogy baj esetén „kar­nyújtásnyira” van a segítség.­­ A technikai fejlesztések, az új gépkocsik, a tettre kész személyzet csak akkor lesz képes beváltani a hozzá fűzött reményeket, vagyis gyorsan és hatékonyan cselekedni, ha a közút illetékesei kellő fi­gyelmet fognak fordítanak a havas, jégbordás utak letaka­­rítására! Télen mifelénk sajnos nem tisztítják az utakat, alig lehet megközelíteni bizonyos helyeket. Márpedig egy súlyos eset ellátása nem várhat a ter­mészetes olvadásig... - hang­súlyozta Lakatos József, km • A lakosság számára meg­nyugtató, ha közel van a segítség. LAKATOS JÓZSEF Komoly előrelépés a mentőállomások kialakítása illusztráció: racskó tibor Az elismerés a tízéves munka gyümölcse Fogyatékosság-barát munkahely lett a Nyír­egyházi Főiskola nyíregyháza. Mint ahogy arról beszámoltunk, fogya­tékosság-barát munkahely elismerést kapott a Nyíregy­házi Főiskola. Az Emberi Erő­források Minisztériuma által is támogatott kezdeménye­zés lényege, hogy elismerjék azoknak a munkáltatóknak a törekvéseit, akik egyre na­gyobb figyelmet fordítanak az esélyegyenlőség megterem­tésére, a fogyatékos emberek foglalkoztatására és életkö­rülményeik javítására. Az akkreditációs bizottság figye­lembe vette azt a tíz éve tartó munkát, melynek során a fő­iskolán folyamatosan segítik a fogyatékosbarát szemlélet ki­alakítását és az akadálymentes környezet megvalósítását. Az intézmény Esélyegyenlőségi Csoportjának koordinálásával rendszeresek a szemléletfor­máló bemutatók és előadá­sok, érzékenyítő tréningek, mint például a „láthatatlan kiállítás” és a „kerekesszékes séta”. Az elmúlt években megtörtént az intézmény fi­zikai akadálymentesítése, de az info­kommunikációs aka­dálymentesítésben is élen jár­nak. Legutóbb hangos lifteket alakítottak ki, és hangsúlyt fektetnek a honlap akadály­­mentesítésére is. A fogya­tékossággal élő dolgozók és hallgatók számára speciális terápiák és eszközök alkalma­zásával tartanak prevenciós és rehabilitációs tevékenysé­geket. Az elismerő cím és a vele járó logó két évre szóló hasz­nálatának jogát első alka­lommal kapta meg felsőok­tatási intézmény olyan nagy cégek között, mint a Magyar Posta Zrt. vagy az E.ON Hun­gária Cégcsoport. Az elis­merés további munkára ösz­tönzi a Nyíregyházi Főiskolát a fogyatékosügyi célkitűzések érdekében. km Az elmúlt években megtörtént az intézmény fizikai akadálymentesítése ILLUSZTRÁCIÓ: RACSKÓ TIBOR Megkérdezi ön jó kezdeményezésnek tartja a Torkos C­sütörtököt? Linkecs István és Linkecs Istvánné szerint jó ötlet az, hogy egy évben egyszer fél áron lehet bizonyos étter­mekben vacsorázni, ám mint elmondták, nehéz helyet szerezni. - Több alkalommal is részt vettünk már ebben a remek kezdeményezésben, ezek közt volt olyan is, hogy nem foglaltunk előre asztalt, de szerencsére találtunk he­lyet - közölte István, kinek vé­leményét felesége is osztotta. Beregi Katalin azt mondja, ő szeret, és nem mellesleg tud is sütni, főzni. - A gyros­ tálamat kimondottan szereti a fér­jem, így nem látjuk értelmét annak, hogy étterembe men­jünk. Ezt Katalin férje is meg­erősíti: - Minek vendéglőbe menni és a pénzt költeni, ha a feleségem remekül feltalálja magát a konyhában? A minap is pompás ebédet varázsolt az asztalra, mellé pedig fantasz­tikus sütit készített - közölte Beregi Zsolt. Mulató Tímea sze­rint jó ez ötlet, főleg annak, akinek van pénze étterembe járni. - Ha megtehetném, én is elmennék, de elég borsos összeget kérnek el egy vacso­ráért, még ha csak fél árat szá­molnak is - válaszolta. Stolcz Rita nem hallott a Torkos Csü­törtökről, de azt megismerve sem igazán villanyozódott fel a dologtól. - Én inkább otthon főzök, ez sokkal gazdaságo­sabb - közölte. KM­TG LINKECS ISTVÁN: Jó LINKECS ISTVÁNNÉ: ötlet, hogy fél áron van Többször is részt vet­­a vacsora, tünk már benne. BEREGI KATALIN: Nem látom értelmét étte­rembe menni. BEREGI ZSOLT: A felesé­­gULATÓ TÍMEA: így is STOLCZKIT/ Nem gém remekül feltalálja sokallom az éttermi hallottam róla, de nem magát a konyhában. árakat­ Is vonz. ® Felnőttmesék Berecz András volt tegnap a Sóstói Múzeumfalu vendége, meséiben az incselkedő népi nyelvezet párosult a huncutul kikacsintó előadásmóddal. FOTÓ: PUSZTAI SÁNDOR Könnyebb és egyszerűbb lett a foglalkoztatásuk géberjén. Az idén 30 ezer fogyatékkal élő és megválto­zott munkaképességű ember foglalkoztatását biztosítja az állam, az erre fordítható 35 milliárd forintból pályázat keretében részesülhetnek a foglalkoztatók - mondta el az Emberi Erőforrások Miniszté­riumának helyettes államtit­kára Géberjénben csütörtö­kön. Fülöp Attila a Jót s­zól a Szatmári Kistérségben Egye­sület által szervezett part­nerségi információs napon elmondta: a fogyatékossággal élők és a megváltozott mun­kaképességűek foglalkozta­tási támogatási rendszerének átalakítása befejeződött, a pályázati rendszer átszerve­zése révén ezentúl a munka­adók egyszerűbben tudnak foglalkoztatni fogyatékkal élő munkavállalókat. A támogatási összeg egy részére a nagyobb cégek pá­lyázhatnak, a kisebb vállalko­zások rehabilitációs kártya ki­váltásával juthatnak hozzá a kedvezményekhez. A kártya népszerűségét jól jelzi, hogy már több mint négyezer cég és nyolcezer munkavállaló vette igénybe - tette hozzá a helyettes államtitkár. mti

Next