Kelet Magyarország, 2013. április (70. évfolyam, 76-100. szám)

2013-04-02 / 76. szám

2013. ÁPRILIS 2. KEDD KELET Közelebb a felújításhoz Egy fenntartható, ener­giatakarékos, a teret maximálisan kihasz­náló és tartalommal megtöltő központ a cél. NYÍREGYHÁZA: - A projekthez kötődő közbeszerzések elő­készítése folyamatban van, ezzel egy fontos lépést tet­tünk a „Kultúrsziget-Agóra Nyíregyháza” programban, amely a tervek szerint legké­sőbb 2014 végére fejeződhet be - tájékoztatta lapunkat Kósa Tímea. A megyeszékhely gazdasági ügyekért is felelős alpolgármestere azt mondta, egyetlen pillanatig nem volt kérdéses, hogy a borzalma­san leromlott állapotú épüle­tet fel kell újítani, és méltóvá kell tenni arra, hogy a kultu­rális, közművelődési életet Nyíregyháza emblematikus épülete - a különleges karak­terét megőrizve - fenntartha­tó módon szolgálja, s mindez a lehető legkisebb önerőt igé­nyelje a várostól. (A projekt első két évének összefoglaló­ját lásd keretes írásunkban.) Ne presztízsépület legyen!­ ­ Ez azt is jelentette, hogy a megvalósításához a városnak a korábban tervezett saját erő A teljes projekt újragondo­­lására volt szükség. KÓSA TÍMEA WW**­ összegét - közel 700 millió fo­rintot - olyan mértékben kel­lett volna megnövelni - egyes becslések szerint 400-500 millió forinttal -, amely az adott gazdasági helyzetben vállalhatatlan volt - jelenti ki Kósa Tímea. - A teljes projekt újragondolására volt szük­ség. Az átdolgozott pályázati anyagból kivettük az új szín­házterem építését, az emiatt kieső funkciók miatt bevon­ták viszont a Váci Mihály Kulturális Központon kívül a Kodály Zoltán Általános Isko­la egy részét, a Kölyökvárat, a Városi Galériát és a Pál Gyula Termet is. Az új tervek alapján az építésre, felújítására terve­zett összegek csökkentek, a mintegy kétmilliárd forintos „Kultúrsziget-Agóra Nyíregy­háza” című projekt támogatá­si intenzitása már elérte a 86,1 százalékot, így az önerő 272 millió forint, melynek ered­ményeként megújul a közön­ségforgalmi, a multifunkciós és a mobiltér, erősödik a kon­ferencia, a kiállítási, a képzési, a közművelődési, a média-, a vendéglátó és az ifjúsági szó­rakozás funkció - sorolta az alpolgármester. A támogatási szerződés módosítási kérel­mét tavaly előtt küldték el a közreműködő szervezetnek, az irányító hatóság pedig hosszas mérlegelés után hoz­ta meg a döntését 2012-ben, és járult hozzá az új program megvalósításához. - Nem presztízsépületet akarunk, hanem egy fenn­tartható, a lehetőségekhez mérten energiatakarékos, a rendelkezésre álló teret maximálisan kihasználó és tartalommal megtöltő köz­pontot - hangsúlyozta az alpolgármester. Határozott az álláspont abban is, a kul­turális központ nem lehet, nem lesz vetélytársa sem a múzeumnak, sem a színház­nak, sem a Buszacsának. Sa­ját funkcióját kell megtalálni, és abban a legjobbnak lenni, mindezt úgy, hogy az intéz­mények egymást is erősítsék. - Mostohából édes gyermeket szeretnénk csinálni - utalt ez­zel a ház korábbi elhagyatott­­ságára az alpolgármester. S tendereztetés Maga a felújítás időtartama 6-8 hónap, azonban a szüksé­ges közbeszerzések lebonyolí­tása hosszadalmas folyamat. - Mivel európai uniós támo­gatású, 1 milliárd 950 millió forintos összköltségű pályá­zatról van szó, a versenyhely­zetet biztosítani kell. Ezen összegnél nem lehet kizárni senkit a tendereztetésből, a projekt megvalósíthatóságát viszont kockáztathatja az a tény, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt meg­támadható a majdani köz­­beszerzési döntés, hiszen törvény ad erre lehetőséget - válaszolta Kósa Tímea arra kérdésre, hogy a kivitelezést sokszor évekig hátráltató köz­­beszerzési eljárások egysze­­rűsíthetőek, gyorsíthatóak-e. Elindul egy szakmai és tár­sadalmi egyeztetés is, a jelen­leg a kulturális központban működő művészeti egyesüle­tekkel, szervezetekkel is leül­nek tárgyalni, hiszen a felújí­tás ideje alatt meg kell oldani az elhelyezésüket.­­ Időben megtörténik ez is, azonban látnunk kell, hogy a kivitele­ző milyen ütemterv szerint kíván majd haladni - mond­ta az alpolgármester. S ha már ez az épület megszépül, a tér, ahol áll sem maradhat a jelenlegi tűrhetetlen állapot­ban. Nemcsak az épület alat­ti „kulturálatlan sikátorok” szűnnek meg, de a teljes Sza­badság tér is méltó lesz Nyír­egyházához. KM A megkopott lépcsőket lezárták a vendégek elől FOTÓ: SIPEKI PÉTER Az első két év Az idén immár az ötödik évéhez ér­keztek projekt előzményei: a 2008-as pályázati kiíráson, mely lehetőséget adott volna az akkor még Váci Mihály Kulturális, Művészeti és Gyermekcent­rum épületének rekonstrukcióján túl a város közművelődési rendszerének hatékonyabb és fenntarthatóbb mű­ködtetésére, funkcióinak bővítésére és átszervezésére, sikerrel vett részt a város, a tanulmánytervek pozitív elbí­rálása, és az elsőkörös, előzetes támo­gatás megítélése után kezdődhetett a programelemek részletes kidolgozása, azzal a feltétellel, hogy a pályázat 12 éves fenntartási kötelezettséget is tartalmazott. Az eredeti tervekben a művelődési központ felújítása, új színház, valamint egy többfunkciós terem kialakítása is szerepelt. A rész­letes tervek elkészítésekor kiderült, változtatni kell a műszaki tartalmon, az épület környezetének talajtechnikai adottságai és különleges szerkezete miatt a föld alá tervezett épületrészek csak komoly többletköltséggel való­síthatóak meg. A szakemberek akkor két megoldási javaslatot dolgoztak ki, s a közgyűlés 2009-ben azt fogadta el, amely egy új színház és rendezvény­csarnok építését javasolta a Buszacsa mellett, a művelődési központ pedig a felújítást követően alkalmas lett volna a felnőttképzési, közösségi, közművelődési és gyermekfunkciók magas színvonalú ellátására. További áradás várható még a folyóinkon Tizenkét vízügyi igaz­gatóság területén van érvényben belvízvédel­mi készültség 66 szaka­szon. NYÍREGYHÁZA: A hétvégén újabb jelentős mennyiségű csapadék hullott a Felső-Tisza vízgyűjtő területén: Kárpátal­ján átlag 30 mm, Erdélyben át­lag 10 mm (de Túr vízgyűjtőjén ismét átlag 20 mm), míg hazai területen átlag 7 mm csapadé­kot regisztráltak a Felső-Tisza­­vidéki Vízügyi Igazgatóság szakemberei. Mindezek mel­lett az erős felmelegedés hatá­sára folytatódott a hóolvadás, s ez további vízszintemelke­­dést okozott a folyókon. A Tisza folyó felső szaka­szán heves áradás indult meg. Árad a Szamos is, de a hétfői vízállás még a készültségi szint alatt maradt. A Túr folyó is árad: hétfőn Garbóknál 330 cm-rel (az I. fok 300 cm) tetőzött a folyó, de néhány centiméteres apa­dás után újabb áradás várha­tó. A Kraszna hazai területen még árad. Hétfőn szintén áradt a Lónyay-főcsatorna, s még további áradás várható. Az OMSZ előrejelzése sze­rint a következő 3 napban 21-25 mm csapadék várható a Felső-Tisza vízgyűjtőjén, mely további vízszintemelkedése­­ket okozhat. Mint az első oldalon írtuk, országosan 145 ezer hektár a belvízzel elöntött terület. Tizenkét vízügyi igazgató­ság területén van érvényben belvízvédelmi készültség 66 szakaszon, ebből 17 szaka­szon elsőfokú, 40 szakaszon másodfokú és 9 szakaszon harmadfokú a belvízvédelmi készültség. A belvízvédekezés napi költ­sége 34 millió forint, ráadásul az elkövetkező napok olvadá­sai és csapadékai hatására a védekezés napi költségigénye még tovább fog emelkedni. Nem lehet elégszer hangsú­lyozni, hogy tavasszal fokozot­tan terhelődnek a vízelvezető árokrendszerek, ezért még idejében végre kell hajtani a szükséges karbantartási mun­kálatokat. Az ellenőrző hatósá­gi munka csak az egyik eleme a megelőzésnek, hiszen a tisz­títást és a karbantartást a tulaj­donosoknak vagy kezelőknek kell elvégeztetniük. A rendsze­res tisztítással elérhető, hogy az erre kialakított rendszerek a lehető legtöbb vizet elve­zessék. Veszélyforrás lehet az árokrendszerben a víz útjába kerülő bármilyen akadály, ami meggátolja a víz elfolyását, vagy felduzzasztja azt. Ilyen esetekben a környező kertek­ben vagy akár lakóházakban is kárt tehet a víz. Az ellenőrzést végzők általános tapasztalatai szerint az alábbi problémák a leggyakoribbak: az elvezetők és az átereszek feliszapolód­­nak; hiányos vagy tönkremegy a külterületi vízelvezető háló­zat; az átereszek beszakadnak vagy feltöltődnek; egyes ut­cákból hiányoznak a csatornák és az elvezetők; a partoldalak növényzete elburjánzik. KM Vasárnap is szakadt az eső FOTÓ: SIPEKI PÉTER Megkérdeztük Ön szerint megfelelően őrizzük a húsvéti hagyományokat? Bucskó Rebeka nem szereti, ha meglocsolják, így azt sem bánta, hogy húsvéthétfőn nem voltak otthon a szüle­ivel.­­ Nem igazán várom a locsolkodókat. Nagy Szabolcs szerint megváltozott a világ és megváltoztak az emberek, kezd kikopni a hagyomány. - Ma már a kislányoknak nem jelent örömet a vendégvárás. Mi 2-3 éve már inkább kirán­dulni megyünk húsvétkor, mintsem otthon legyünk vagy locsolkodjunk. Pécsi József szerint ketté kell választani a falusi embereket és a vá­rosiakat. - Falun még szokás a húsvétolás, városban már nem igazán. Drága dolog a vendégek kiszolgálása. Szege­di Dóra a fővárosból érkezett, ő ma már menekül a locsolko­­dók elől. - Tojást még festet­tem, de már nem osztogatom. Vásárosnaményban nőttem fel, kislányként még vártam a locsolkodókat, ma már in­kább elmegyünk kirándulni. Tukacs Sándorné szerint már csak falun őrzik a húsvéti ha­gyományokat, ott még divat templomba menni, sütni-főz­­ni, az asztalt megteríteni. - A lányomék is így tesznek, ami­nek nagyon örülök. Az embe­rek ezáltal közelebb kerülnek egymáshoz. Kondor Jánosné szerint is más a hangulata ma­napság a húsvétnak.­­ A mai gyerekek nem úgy nevelked­nek, mint mi régen. km-ig BUCSKÓ REBEKA: Én NAGY SZABOLCS: Mi Is PÉCSI JÓZSEF: Falun nem szeretem, ha meg­ már inkább elmegyünk még élnek a hagyomá­­locsolnak. locsolkodni. nyok. SZEGEDI DÓRA: Én sem TUKACS SÁNDORNÉ: KONDOR JÁNOSNÉ: A fogadok locsolkodókat, Falun még divat a téri- mai gyerekek már más­bár tojást azért festek, tett asztal­­képpen nevelkednek. Háttér Vége az Agóra­agóniának A hosszú-hosszú éveken át tartó, a Váci Mihály Kulturá­lis Központ felújítása körül kialakult huzavona végre véget érni látszik, hisz a város­­vezetés tiszta vizet öntött a pohárba, amikor lapunkat beavatta végre a felújítás kulisszatitkaiba. Mert régóta jelentett beszédtémát a város lakosai közt a művelődési ház sivár jelene és kérdésekkel teletűzdelt jövője. Ne köntör­­falazzunk: a művházban (és azon kívül) mintha megállt volna az idő. Valljuk meg őszintén, nem nyújtanak túl bizalomgerjesztő látványt az épület aljába magukat alkal­manként befészkelő hajlékta­lanok, valamint a kosz, a bűz és a falfirkák alkotta pikáns kompozíció sem épp egy kultúra- és családbarát épület benyomását kelti. A lapunk­hoz eljutott információ szerint jövő év végére kivirágozhat a „kultúrsziget”, így végre méltó helyszínéül szolgálhat kiállításoknak, zenei és szín­házi előadásoknak, családi rendezvényeknek. De ha már felújítás... A VMKK „kipipálva”, de mi lesz városunk másik (egykor...) emblematikus épületével, a Buszacsával? Mert ma már inkább ciki az, ahogy kinéz, mintsem hogy a város és a megye büszkeségének lehessen nevezni. A Bujtosi­­csarnok a kormányhivatal által létrehozott megyei intéz­ményfenntartó központ tulaj­donában volt, de egy törvény­­módosítás következtében ezek a központok március 31- ével megszűntek. Az általuk működtetett - nem oktatási­­ intézmények a szakminisz­tériumhoz kerültek, ám most arról szól a fáma, hogy a me­gyeszékhely önkormányzata átvenné tőlük a csarnokot, és állami segítségből felújítaná azt. Ezért részemről várom az újabb bejelentést... gergely.tarnavolgyi@inform.hu Nézőpont Tarnavölgyi Gergely Kelet kvíz A falu határában található a Tün­dérvár nevű domb, egy nagy épület erős alapjaival. a) Tiszarád b) Nyírpilis c) Újkenéz d) Őr A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. “ Húsvéti zenés áhítat Nyíregyházán az evangélikus templomban zenés áhítatot tartottak a gyülekezet énekkara, Kiss Zoltán (orgonista) és dr. Kovács László Attila karnagy közreműködésével. FOTÓ: PUSZTAI SÁNDOR

Next