Kelet Magyarország, 2014. február (71. évfolyam, 27-50. szám)
2014-02-01 / 27. szám
H KELET Elhunyt Jancsó Miklós, a világhírű magyar filmrendező Budapest. Életének 93. évében péntek reggel, hosszan tartó súlyos betegség után elhunyt Jancsó Miklós világhírű magyar filmrendező, kétszeres Kossuth-díjas, Balázs Béla-díjas alkotó, kiváló művész. A halálhírt Mészáros Márta filmrendező, Jancsó Miklós előző felesége is megerősítette. A Magyar Filmművészek Szövetsége, amelynek tiszteletbeli elnöke volt, Jancsó Miklóst saját halottjának tekinti. Jancsó Miklós első igazán jelentős játékfilmje az Oldás és kötés volt, az így jöttem pedig már az összes jancsói stílusjegyet magában foglalta: a szokatlanul hosszú beállításokat, a nagy tért befogó, horizontális kameramozgást, a képek erős vizuális hatással bíró megkomponáltságát. Az 1965-ös Szegénylegényeket Cannes-ban is bemutatták, e filmjével indította az egész életművén végigvonuló gondolatiságot: az egyén és a hatalom, a hatalom és a közösség viszonya, a szabadság és a zsarnokság között feszülő ellentét filmes ábrázolását. mti Jancsó Miklós, életének 93. évében 2014. január 31-én elhunyt fotó: mti „Népszavazást Paksról!” Megszállták az aktivisták a minisztérium fogadóterét az Együtt- PM szerint Orbán Viktor fél a népszavazástól. BUDAPEST: A paksi erőmű tervezett bővítése ellen tartott spontán tiltakozó demonstrációt pénteken délelőtt az Együtt-PM. Az ellenzéki párt aktivistái elfoglalták a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) budapesti Fő utcai épületének portáját és népszavazás kiírását követelték a kormánytól. Az akcióban részt vevő tíz tüntetőt előállította a rendőrség. Feloszlatták a tüntetést Az Együtt-PM aktivistái délelőtt tíz óra után szállták meg a minisztérium fogadóterét. A tüntetők egy „Elég a titkolózásból! Népszavazást Paksról!” feliratú molinót feszítettek ki az épület fogadóterében, majd egymásba kulcsolt karokkal helyet foglaltak a portaszolgálat pultja előtt. Szabó Rebeka, a PM független országgyűlési képviselője a jelenlévő újságíróknak elmondta: elfogadhatatlannak tartják az atomerőmű tervezett bővítésének módját, ezért a Moszkvában erről kötött szerződések nyilvánosságra hozatalát, valamint népszavazást követelnek a kérdésről. „Orbán Viktor fél, nem meri kikérni a magyar állampolgárok véleményét, hiszen pontosan tudja, hogy a többség nem egyezne bele egy ilyen ésszerűtlen és veszélyes beruházásba” - fogalmazott. A rendőrség mintegy másfél órával később feloszlatta a tüntetést arra hivatkozva, hogy az aktivisták jogsértő módon súlyosan megzavarták a minisztérium működését. A helyszínen tartózkodó egyik rendőrtiszt a gyülekezési jog megsértése miatt háromszor távozásra szólította fel az aktivistákat, akik ennek nem tettek eleget. Ezt követően a rendőrök egyenként a bejárat előtt várakozó rendőrségi járművekbe cipelték a tüntetőket, akik passzív ellenállást tanúsítottak. A tüntetők minden előállítás után a „Népszavazást Paksról!” jelszót skandálták. Szabó Rebeka újságíróknak tett újabb nyilatkozatában azt mondta, „Orbán Viktor Magyarországában a békésen tiltakozó, nyilvánosságot követelő tüntetőket elviszik a rendőrök, míg az oligarchák szabadon rabolhatják mindannyiunk vagyonát”. „Persze, lehet azt mondani, hogy a mi aktivistáink megsértettek bizonyos jogszabályokat” - folytatta az ellenzéki politikus, aki szerint azt is látni kell, „hogy Orbán Viktor minden írott és íratlan szabályt megszegett” akkor, amikor az „országot évtizedekre eladósító paktumot kötött Putyinnal”. Szabó Rebeka szerint elfogadhatatlan, hogy ez alapján minden magyarnak legalább félmillió forintot kell visszafizetnie. Gyalázatosnak nevezte, hogy a paksi atomerőmű bővítéséről szóló, felhatalmazás nélküli megállapodással az ország energiapolitikáját is hosszú időre meghatározták. MTI A rendőrök elviszik a paksi erőmű tervezett bővítése ellen tartott Együtt- PM-es spontán demonstráció egyik résztvevőjét fotó: mti, marjai János Ha folytatódhat a választás után Orbán Viktor szerint egy nagy, felívelő korszakra kell készülnünk. BUDAPEST. A miniszterelnök szerint ha a parlamenti választás után is folytatódhat a jelenlegi gazdaságpolitika, akkor Magyarország előtt egy nagy, felívelő fejlesztési korszak áll. Orbán Viktor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által szervezett pénteki Lámfalussy-konferencián utalt a feltörekvő piacokon tapasztalt árfolyam-ingadozásokra is, amellyel kapcsolatban leszögezte, az árfolyamkérdést kizárólagos jegybanki hatáskörnek tartja. Kijelentette egyúttal: a magyar gazdaság rendkívül stabil. Nagy korszak jön? A konferencia témájául szolgáló eurócsatlakozás kérdéséről szólva Orbán Viktor - megerősítve korábbi állásfoglalását - azt mondta, a gazdaság reálkategóriáiban kell közelebb kerülni az euróövezethez, hogy utána „értelmesen beszélhessünk” a pénzügyi csatlakozásról. A magyar gazdaságról azt mondta: bár az ország még érzi a válság hullámait, ezek időnként meg-megbillentik, de „nekünk összességében ” már nem a válságkezeléssel kell foglalkoznunk, hanem egy felívelő, nagy korszakra kell készülnünk”. Szerinte ugyanis ha a parlamenti választás után is folytatódhat a jelenlegi gazdaságpolitika, akkor Magyarország előtt egy felívelő fejlesztési korszak áll. Hozzátette, kormánya az elmúlt években a válságkezelést az ország újjászervezésére használta fel, mert a reformok nem lettek volna elegendőek. mti Orbán Viktor és Matolcsy György FOTÓ: MTI, KOSZTICSÁK SZILÁRD Devizaárfolyam (2014.01.31.) http://wyww.szon.hu Valutapiac. További Információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Politikai hirdetések: árlista Az ÁSZ közzétette a kampányhirdetéseket közlő sajtótermékek ajánlatait. Budapest. Csaknem 800 sajtótermék juttatta el határidőre a választási kampányidőszakra vonatkozó hirdetési árjegyzékét az Állami Számvevőszékhez, amely a honlapján közzétette a dokumentumokat. Választás menüpont alatt A szervezet az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében jelezte: a választási eljárásról szóló törvény szerint az idei országgyűlési választást megelőző kampányidőszakban politikai hirdetést csak az a sajtótermék tehet közzé, amely előzőleg eljuttatta hirdetési árjegyzékét az ÁSZ-hoz. Erre ebben az évben január 24-én éjfélig volt lehetőség. A határidőig 459 nyomtatott és 334 elektronikus sajtótermék küldte meg a törvényi előírásoknak megfelelő hirdetési árjegyzékét, amelyeket az ÁSZ feldolgozott, és sajtótermékek szerinti bontásban a honlapján, a Választás 2014 menüpont alatt elérhetővé tett. A közlés szerint az ÁSZ a törvényi előírásoknak megfelelő tartalommal tette közzé az árjegyzékeket. A sajtótermékek által megküldött árjegyzékek tartalmáért a szervezet nem vállal felelősséget. Az ÁSZ a választási kampánnyal kapcsolatos minden kérdésben a hatályos törvényi előírások szerint, jogalkalmazóként jár el - tették hozzá. A határidő lejárta után megküldött dokumentumokat nem vették figyelembe. mti 2014. FEBRUÁR 1., SZOMBAT Vendégkommentár Varsányi Tamás Középmezőnyben A magyar gazdaság rendszerváltást követő szerkezeti átalakulásában meghatározó szerepet játszottak a közvetlen külföldi tőkebefektetések. Kezdetben a privatizációs befektetések jelentették a külföldi tőkebeáramlás elsődleges formáját, majd 1997-től jelentős szerephez jutottak az újrabefektetett jövedelmek, valamint a zöldmezős beruházások. Az ezredfordulót követően a külföldi beruházások egyre hangsúlyosabb része valósult meg a magasabb hozzáadott értéket előállító feldolgozóipari területeken. A 2004-es uniós csatlakozás új lendületet adott a külföldi tőkeáramlásnak: 2011-re a magyarországi importtőke állománya megduplázódott a 2003. évihez képest. A növekedés javarészt az időszak első felében következett be; a világgazdasági recesszió 2008-at követően nagymértékben lassította a külföldi tőke beáramlását, majd 2011-ben ismét jelentősebben (folyó áron 9,1 százalékkal) nőtt az állomány nagysága. A külföldi tőke az országon belül egyenlőtlenül oszlik meg, ami egyfelől következménye, másrészt a külföldi érdekeltségű vállalkozások termelése, exportja, munkahelyteremtő ereje révén - okozója is a gazdasági fejlettség területi különbségeinek. A székhelyválasztáskor, illetve a termelőkapacitások kiépítésekor meghatározó szempont az egyes térségek infrastrukturális ellátottsága, a mobilizálható, szakképzett munkaerő jelenléte, valamint az értékesítési piacok és az anyavállalatok közelsége. Ebből adódóan a nemzetközi tőkeáramlás kitüntetett magyarországi célpontjainak Budapest és Pest megye, valamint a fejlettebb dunántúli régiók számítanak. A külföldi tőke területi koncentrációját mutatja, hogy 2011-ben a területre bontható, mintegy 18 ezer milliárd forint összegű tőkeállomány több mint kétharmada Budapesten és Győr-Moson-Sopron megyében összpontosult, és ezen belül is meghatározó szerepe van néhány nagyvállalatnak. Az egy lakosra jutó külföldi befektetések átlagos összege 1,8 millió forint volt 2011-ben. Egy millió forint feletti érték ugyanakkor csak 5 megyére (Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Pest, Vas, Fejér) és a fővárosra jellemző, azokra a területekre, amelyek az egy főre jutó fend szerint képzett térségi sorrend alapján is a legfejlettebbek. Közülük is kiugróan magas mutatóval (7,2, illetve 5,0 millió forint) rendelkezik Győr-Moson-Sopron megye és Budapest. A kevésbé fejlett régiókon belül Heves, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében magasabb, 700-800 ezer forint az egy lakosra jutó külföldi tőke összege, a többi kevésbé fejlett megyében pedig 200-500 ezer forint közötti érték jellemző. A megye tőkevonzó képességének további erősödéséhez jelentősen hozzájárulhat az autópálya-építés. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye a külföldi tőkeállomány abszolút nagyságát tekintve a középmezőnybe, az egy lakosra jutó érték alapján pedig a megyei rangsor alsó harmadába tartozik, annak ellenére, hogy 2001-2011 között megyénkben nőtt az egyik legnagyobb mértékben, 3,7-szeresére az importtőke nagysága. (Ennél nagyobb bővülés csak Győr-Moson-Sopron és Csongrád megyében történt.) 2011-ben 352 külföldi érdekeltségű (legalább 10 százalékos külföldi tulajdonú) vállalkozás működött Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei székhellyel, amelyek külföldi tőkéje összességében 165 milliárd forintot tett ki. Ennek az összegnek a legnagyobb része, 76 százaléka feldolgozóipari, 20 százaléka pedig kereskedelmi vállalkozásokban működött. A megyei székhellyel rendelkező külföldi érdekeltségű vállalkozások nettó árbevétele folyó áron folyamatosan nőtt az elmúlt években, és a megyei foglalkoztatásban is jelentős szerepet játszanak: 2011-ben (a korábbi évekhez hasonlóan) mintegy 10 ezer főt alkalmaztak. A megye tőkevonzó képességének további erősödéséhez jelentősen hozzájárulhat a megyében folyó autópálya-építés, valamint a népesség iskolázottsági szintjének folyamatos javulása. Szerzőnk a Központi Statisztikai Hivatal Debreceni főosztályának elemző közgazdásza <§> Elutaztak Szocsiba Elutaztak a magyar sportolók a téli olimpiára, képünkön Simon Ágnes sífutó (elöl b) és Keszler Anna rövidpályás gyorskorcsolyázó (elöl j), mögöttük Kónya Zsófia Lilla és Darázs Rózsa, rövidpályás gyorskorcsolyázók. fotó: mti, Kenczay László