Kelet Magyarország, 2014. február (71. évfolyam, 27-50. szám)

2014-02-01 / 27. szám

H KELET Elhunyt Jancsó Miklós, a világhírű magyar filmrendező Budapest. Életének 93. évében péntek reggel, hosszan tartó sú­lyos betegség után elhunyt Jancsó Miklós világhírű magyar filmrendező, kétszeres Kossuth-díjas, Balázs Béla-díjas alkotó, kiváló művész. A halálhírt Mészáros Márta filmrendező, Jancsó Miklós előző felesége is megerősítette. A Magyar Filmművészek Szövetsége, amelynek tiszteletbeli elnöke volt, Jancsó Miklóst saját halottjának tekinti. Jancsó Miklós első igazán jelentős já­tékfilmje az Oldás és kötés volt, az így jöttem pedig már az összes jancsói stílusjegyet magában foglalta: a szokatlanul hosszú beál­lításokat, a nagy tért befogó, horizontális kameramozgást, a ké­pek erős vizuális hatással bíró megkomponáltságát. Az 1965-ös Szegénylegényeket Cannes-ban is bemutatták, e filmjével indí­totta az egész életművén végigvonuló gondolatiságot: az egyén és a hatalom, a hatalom és a közösség viszonya, a szabadság és a zsarnokság között feszülő ellentét filmes ábrázolását. mti Jancsó Miklós, életének 93. évében 2014. január 31-én elhunyt fotó: mti „Népszavazást Paksról!” Megszállták az aktivis­ták a minisztérium fo­gadóterét­­ az Együtt- PM szerint Orbán Viktor fél a népszavazástól. BUDAPEST: A paksi erőmű ter­vezett bővítése ellen tartott spontán tiltakozó demonst­rációt pénteken délelőtt az Együtt-PM. Az ellenzéki párt aktivistái elfoglalták a Nem­zeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) budapesti Fő utcai épületének portáját és nép­szavazás kiírását követelték a kormánytól. Az akcióban részt vevő tíz tüntetőt előállí­totta a rendőrség. Feloszlatták a tüntetést Az Együtt-PM aktivistái dél­előtt tíz óra után szállták meg a minisztérium fogadó­terét. A tüntetők egy „Elég a titkolózásból! Népszavazást Paksról!” feliratú molinót feszítettek ki az épület foga­dóterében, majd egymásba kulcsolt karokkal helyet fog­laltak a portaszolgálat pultja előtt. Szabó Rebeka, a PM független országgyűlési kép­viselője a jelenlévő újságírók­nak elmondta: elfogadhatat­lannak tartják az atomerőmű tervezett bővítésének mód­ját, ezért a Moszkvában erről kötött szerződések nyilvá­nosságra hozatalát, valamint népszavazást követelnek a kérdésről. „Orbán Viktor fél, nem meri kikérni a magyar állampolgárok véleményét, hiszen pontosan tudja, hogy a többség nem egyezne bele egy ilyen ésszerűtlen és veszélyes beruházásba” - fogalmazott. A rendőrség mintegy más­fél órával később feloszlatta a tüntetést arra hivatkozva, hogy az aktivisták jogsértő módon súlyosan megzavar­ták a minisztérium működé­sét. A helyszínen tartózkodó egyik rendőrtiszt a gyüleke­zési jog megsértése miatt há­romszor távozásra szólította fel az aktivistákat, akik en­nek nem tettek eleget. Ezt követően a rendőrök egyen­ként a bejárat előtt várako­zó rendőrségi járművekbe cipelték a tüntetőket, akik passzív ellenállást tanúsítot­tak. A tüntetők minden elő­állítás után a „Népszavazást Paksról!” jelszót skandálták. Szabó Rebeka újságíróknak tett újabb nyilatkozatában azt mondta, „Orbán Viktor Magyarországában a béké­sen tiltakozó, nyilvánosságot követelő tüntetőket elviszik a rendőrök, míg az oligar­chák szabadon rabolhatják mindannyiunk vagyonát”. „Persze, lehet azt monda­ni, hogy a mi aktivistáink megsértettek bizonyos jog­szabályokat” - folytatta az ellenzéki politikus, aki sze­rint azt is látni kell, „hogy Orbán Viktor minden írott és íratlan szabályt megsze­gett” akkor, amikor az „or­szágot évtizedekre eladósító paktumot kötött Putyinnal”. Szabó Rebeka szerint elfo­gadhatatlan, hogy ez alapján minden magyarnak legalább félmillió forintot kell visszafi­zetnie. Gyalázatosnak nevez­te, hogy a paksi atomerőmű bővítéséről szóló, felhatalma­zás nélküli megállapodással az ország energiapolitikáját is hosszú időre meghatározták. MTI A rendőrök elviszik a paksi erőmű tervezett bővítése ellen tartott Együtt- PM-es spontán demonstráció egyik résztvevőjét fotó: mti, marjai János Ha folytatódhat a választás után Orbán Viktor szerint egy nagy, felívelő kor­szakra kell készülnünk. BUDAPEST. A miniszterelnök szerint ha a parlamenti vá­lasztás után is folytatódhat a jelenlegi gazdaságpolitika, akkor Magyarország előtt egy nagy, felívelő fejlesztési korszak áll. Orbán Viktor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által szervezett pénteki Lám­­falussy-konferencián utalt a feltörekvő piacokon tapasz­talt árfolyam-ingadozásokra is, amellyel kapcsolatban le­szögezte, az árfolyamkérdést kizárólagos jegybanki hatás­körnek tartja. Kijelentette egyúttal: a magyar gazdaság rendkívül stabil. Nagy korszak jön? A konferencia témájául szol­gáló eurócsatlakozás kér­déséről szólva Orbán Vik­tor - megerősítve korábbi állásfoglalását - azt mondta, a gazdaság reálkategóriái­ban kell közelebb kerülni az euróövezethez, hogy utána „értelmesen beszélhessünk” a pénzügyi csatlakozásról. A magyar gazdaságról azt mondta: bár az ország még érzi a válság hullámait, ezek időnként meg-megbillentik,­­ de „nekünk összességében ” már nem a válságkezeléssel­­ kell foglalkoznunk, hanem­­ egy felívelő, nagy korszakra­­ kell készülnünk”. Szerinte ugyanis ha a parlamenti vá­­­­lasztás után is folytatódhat a jelenlegi gazdaságpolitika, akkor Magyarország előtt egy felívelő fejlesztési korszak áll. Hozzátette, kormánya az elmúlt években a válságke­zelést az ország újjászerve­zésére használta fel, mert a reformok nem lettek volna­­ elegendőek. mti Orbán Viktor és Matolcsy György FOTÓ: MTI, KOSZTICSÁK SZILÁRD Devizaárfolyam (2014.01.31.) http://wyww.szon.hu Valutapiac. További Információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Politikai hirdetések: árlista Az ÁSZ közzétette a kampányhirdetéseket közlő sajtótermékek ajánlatait. Budapest. Csaknem 800 sajtó­termék juttatta el határidőre a választási kampányidőszakra vonatkozó hirdetési árjegyzé­két az Állami Számvevőszék­hez, amely a honlapján közzé­tette a dokumentumokat. Választás menüpont alatt A szervezet az MTI-hez pén­teken eljuttatott közleményé­ben jelezte: a választási eljá­rásról szóló törvény szerint az idei országgyűlési választást megelőző kampányidőszak­ban politikai hirdetést csak az a sajtótermék tehet közzé, amely előzőleg eljuttatta hir­detési árjegyzékét az ÁSZ-hoz. Erre ebben az évben január 24-én éjfélig volt lehetőség. A határidőig 459 nyomtatott és 334 elektronikus sajtótermék küldte meg a törvényi előírá­soknak megfelelő hirdetési árjegyzékét, amelyeket az ÁSZ feldolgozott, és sajtótermé­kek szerinti bontásban a hon­lapján, a Választás 2014 me­nüpont alatt elérhetővé tett. A közlés szerint az ÁSZ a tör­vényi előírásoknak megfelelő tartalommal tette közzé az ár­jegyzékeket. A sajtótermékek által megküldött árjegyzékek tartalmáért a szervezet nem vállal felelősséget. Az ÁSZ a választási kampánnyal kap­csolatos minden kérdésben a hatályos törvényi előírások szerint, jogalkalmazóként jár el - tették hozzá. A határidő lejárta után megküldött do­kumentumokat nem vették figyelembe. mti 2014. FEBRUÁR 1., SZOMBAT Vendégkommentár Varsányi Tamás Középmezőnyben A magyar gazdaság rendszerváltást követő szerkezeti átalakulásában meghatározó szerepet játszottak a közvet­len külföldi tőkebefektetések. Kezdetben a privatizációs befektetések jelentették a külföldi tőkebeáramlás elsődleges formáját, majd 1997-től jelentős szerephez jutottak az újra­befektetett jövedelmek, valamint a zöldmezős beruházások. Az ezredfordulót követően a külföldi beruházások egyre hangsúlyosabb része valósult meg a magasabb hozzáadott értéket előállító feldolgozóipari területeken. A 2004-es uniós csatlakozás új lendületet adott a külföldi tőkeáramlásnak: 2011-re a magyarországi importtőke állománya megduplázó­dott a 2003. évihez képest. A növekedés javarészt az időszak első felében következett be; a világgazdasági recesszió 2008-at követően nagymértékben lassította a külföldi tőke beáramlását, majd 2011-ben ismét jelentősebben (folyó áron 9,1 százalékkal) nőtt az állomány nagysága. A külföldi tőke az országon belül egyenlőtlenül oszlik meg, ami egyfelől következménye, másrészt­­ a külföldi érdekeltségű vállalkozások termelése, exportja, munka­helyteremtő ereje révén - okozója is a gazdasági fejlettség területi különbségeinek. A székhelyválasztáskor, illetve a termelőkapacitások kiépítésekor meghatározó szempont az egyes térségek infrastruktu­rális ellátottsága, a mobilizál­ható, szakképzett munkaerő jelenléte, valamint az értéke­sítési piacok és az anyavállala­tok közelsége. Ebből adódóan a nemzetközi tőkeáramlás kitüntetett magyarországi cél­pontjainak Budapest és Pest megye, valamint a fejlettebb dunántúli régiók számíta­nak. A külföldi tőke területi koncentrációját mutatja, hogy 2011-ben a területre bontható, mintegy 18 ezer milliárd forint összegű tőkeállomány több mint kétharmada Budapesten és Győr-Moson-Sopron me­gyében összpontosult, és ezen belül is meghatározó szerepe van néhány nagyvállalatnak. Az egy lakosra jutó külföldi befektetések átlagos összege 1,8 millió forint volt 2011-ben. Egy millió forint feletti érték ugyanakkor csak 5 megyére (Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Pest, Vas, Fejér) és a fővárosra jellemző, azokra a területekre, amelyek az egy főre jutó fend szerint képzett térségi sorrend alapján is a legfejlettebbek. Közülük is kiugróan magas mutatóval (7,2, illetve 5,0 millió forint) rendelkezik Győr-Moson-Sopron megye és Budapest. A kevésbé fejlett régiókon belül Heves, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében magasabb, 700-800 ezer forint az egy lakosra jutó külföldi tőke összege, a többi kevésbé fejlett megyében pedig 200-500 ezer forint közötti érték jellemző. A megye tőkevonzó képességének to­vábbi erősödéséhez jelentősen hozzá­járulhat az autópá­lya-építés. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye a külföldi tőkeállomány abszolút nagyságát tekintve a középmezőnybe, az egy lakos­ra jutó érték alapján pedig a megyei rangsor alsó harmadába tartozik, annak ellenére, hogy 2001-2011 között megyénkben nőtt az egyik legnagyobb mértékben, 3,7-szeresére az im­porttőke nagysága. (Ennél nagyobb bővülés csak Győr-Mo­­son-Sopron és Csongrád megyében történt.) 2011-ben 352 külföldi érdekeltségű (legalább 10 százalékos külföldi tulajdonú) vállalkozás működött Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei székhellyel, amelyek külföldi tőkéje összességében 165 milliárd forintot tett ki. Ennek az összegnek a legna­gyobb része, 76 százaléka feldolgozóipari, 20 százaléka pedig kereskedelmi vállalkozásokban működött. A megyei székhellyel rendelkező külföldi érdekeltségű vállalkozások nettó árbevétele folyó áron folyamatosan nőtt az elmúlt években, és a megyei foglalkoztatásban is jelentős szerepet játszanak: 2011-ben (a korábbi évekhez hasonlóan) mintegy 10 ezer főt alkalmaztak. A megye tőkevonzó képességének további erősödéséhez jelentősen hozzájárulhat a megyében folyó autópálya-építés, valamint a népesség iskolázottsági szintjének folyamatos javulása. Szerzőnk a Központi Statisztikai Hivatal Debreceni főosztályának elemző közgazdásza <§> Elutaztak Szocsiba Elutaztak a magyar sportolók a téli olimpiára, képünkön Simon Ágnes sífutó (elöl b) és Keszler Anna rövidpályás gyorskor­csolyázó (elöl j), mögöttük Kónya Zsófia Lilla és Darázs Rózsa, rövidpályás gyorskorcsolyázók. fotó: mti, Kenczay László

Next