Kelet-Magyarország, 2015. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

2015-02-02 / 27. szám

2015. FEBRUÁR 2., HÉTFŐ RÉCÉT Olcsó benzin drága közegben A pékek, a fuvarozók és a taxisok sem tud­nak kevesebbet kérni ugyanazért. nyíregyháza: Amennyiben a gázolaj árának emelkedése­kor ugyanolyan mértékben nő a fehér kenyér ára is, ak­kor elvárható, hogy a gáz­­olajár-csökkenéskor a fehér kenyér és más pékáruk ára is ugyanúgy csökkenjen - fogal­mazott Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője, a parlament gazdasági bizottságának el­nöke Budapesten a napokban újságíróknak, miután - Tál­­lai András nemzetgazdasá­gi minisztériumi államtit­kár jelenlétében - tárgyalt a Magyar Pékszövetség és az Élelmiszer-feldolgozók Or­szágos Szövetségének képvi­selőivel. Csökken a termékek ára­­ A jelenlegi költségszerkezet nem teszi lehetővé a sütőipari termékek árának csökkenté­sét - közölte Lakatos Tibor, a Magyar Pékszövetség alelnö­­ke. A statisztikai hivatal kimu­tatására hivatkozva viszont jelezte:­­ Folyamatosan csök­ken a sütőipari termékek ára. Ugyanakkor nagyon nagy kü­lönbség van az úgynevezett sütőipari átadási ár és a ke­reskedelmi eladási ár között. A gázolaj a sütőipar 18-20 százalékos logisztikai költsé­geiben csak 3 százalékot tesz A költségszer­kezet nem teszi lehető­vé a csök­kentést. LAKATOS TIBOR ‘ki. Egyúttal szorgalmazzuk az alapvető sütőipari termékek áfájának csökkentését 18-ról 5 százalékra. Szöllősi Réka, az Élelmi­szer-feldolgozók Országos Szövetségének ügyvezető igazgatója arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy az élelmiszer­­ipar sok problémával küzd, alacsony, 1-2 százalékos a jö­vedelmezősége. Ezért az ön­költségek között viszonylag kis hányadot kitevő üzem­anyagár „nem feltétlenül tud megjelenni a fogyasz­tói árakban”. Megemlítette, hogy a minimálbér-emelés az élelmiszeriparban sok­kal nagyobb hatással van az előállítási költségekre, mint az üzemanyagárak néhány hónappal ezelőtt kezdődött csökkenése. Sok a pluszteher Egy szabolcs-szatmár-beregi, neve elhallgatását kérő nem­zetközi fuvarozással foglalko­zó cég vezetője kijelentette: - Annyi teher jött pluszként (fi­zetőssé váló útszakaszok, né­metországi tarifaváltozások, minimálbér-emelés), hogy a mérleg serpenyőit külön-kü­­lön nézve elgondolkozik az ember, így aztán korántsem indokolt, hogy csökkentsünk az árainkon. Vegyünk egy pél­dát: ha Budapestig egy odautat veszünk alapul, körülbelül 7 ezer forintot spórolunk meg az üzemanyagon ahhoz képest, mint amikor 100 forinttal drá­gább volt a literje. Az útdíjfizetési kötelezett­séggel 5600 forint a többlet. És akkor még nem beszéltünk a minimálbér-emelés terhei­­ről. Egy szó, mint száz: sem­mi sem szól amellett, hogy az üzemanyagár-csökkenésére hivatkozva mi is kevesebbet kérjünk ugyanazért a munká­ért. KM-LTL A sütőipar 18-20 százalékos logisztikai költségeiből a gázolaj ára csupán három százalékot tesz ki ILLUSZTRÁCIÓ: SIPEKI PÉTER Marad a taxitarifa is... - Tagadhatatlan tény, hogy az üzemanyagárak apránként látványosan lejjebb mentek. Azonban ebből hosszútávú következtetéseket nem lehet levonni, mivel előzőleg pedig pont fordított volt a tendencia. Amíg tavaly például egy új au­tónál a beszerzés mondjuk 5,3 millió forintba került, az most ugyanazokkal a mutatókkal már 5,5 millió forint. Hasonló­képpen megnőtt a minimálbér költsége. Tehát nem elég csak azt az oldalt látni, hogy ol­csóbb az üzemanyag - jegyezte meg Ferkó Zsolt, nyíregyházi Főtaxi cégtulajdonosa. Kelet kvíz Nevét 1344-ben Kemerew-nek írják abban az oklevélben, mellyel I. Lajos király a Kölcseyeknek új adományt ad e birtokra. a) Komoró b) Kömörő c) Kölcse d) Kocsord A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el Megkérdeztük: Önt hogyan érintette a havazás? - Szombat reggel a havas, je­ges úton hátulról belém csú­szott az autójával egy hölgy - mesélte a nyírbogdányi László András. Gucsa Sándor gépjár­műoktatóként értékelt: - Sok balesetnek a rutintalanság az oka. Sokan alig használják az autójukat, csak „veszélyes” időkben ülnek volán mögé. Fel kell készülni a megválto­zott útviszonyokra! - tanácsol­ta a szakember. Erdei Józsefné „péntek 13-ként” élte meg a szombatot. - Rosszul indult a nap, de végül sikerült eljut­nom a fodrászhoz és a boltba, este pedig Mandabokorba, ahol fellépésem volt - mesél­te. Dankó Krisztina így panasz­kodott: - Szeles-esős időben rendszeres az áramszünet a pálinkafőzdénkben. Ez tör­tént tegnapelőtt is. A kény­szerleállás anyagi és időbeni mínusszal jár, ám ez a szolgál­tatót hidegen hagyja. Franczel Pál azt sérelmezte, hogy a rossz idő miatt órákig szüne­telt az otthonában az internet­­kapcsolat. Édesanyja, Franczel Pálné pizzériát üzemeltet Nyíregyházán. - A futárjaink munkáját nem könnyítette meg a havas eső és a csúszós közút... - mondta. km­pi LÁSZLÓ ANDRÁS: Belém csúszott az autójával egy hölgy. DANKÓ KRISZTINA: Áramszünet volt, „me­netrend szerint”. GUCSA SÁNDOR: Sok balesetnek a rutinta­lanság az oka. FRANCZEL PÁL Órákig szünetelt az az inter­netkapcsolat. ERDEI JÓZSEFNÉ: Rosszul kezdődött, de jól alakult a szombat. FRANCZEL PÁLNÉ: A pizzafutároknak ilyen­kor nehezebb a dolguk. Az új helyen szeretnének „láthatóbbá” válni nyíregyháza. Új helyre költö­zött a Siketek és Nagyothal­lók Országos Szövetségének (SINOSZ) megyei szervezete és jeltolmács szolgálata: a ta­gok a jövőben a Bethlen Gábor utcában intézhetik ügyeiket.­­ Korábbi helyünket, az Esély­centrumot nehéz volt meg­közelíteni, ezért döntöttünk a költözés mellett - mondta el lapunknak Dóczy Anita megyei titkár. - Több mint négyszáz tagja van a megyei szervezetnek, és fontos, hogy jól megközelíthető helyen le­gyünk, ahol bárhol elérhetnek bennünket. Megvalósult egy régi álmunk is, hiszen itt ki tudunk alakítani egy klubhe­lyiséget, ahol a tagok találkoz­hatnak, de programokat is ren­dezhetünk. Ormódi Róbert, a SINOSZ ügyvezető igazgatója hozzátette:­­amellett, hogy egyszerűbben elérhetők a szolgáltatásaik, azért is van je­lentősége a költözésnek, mert szeretnének „láthatóbbá” válni, megmutatni az embe­reknek, hogy a siketek és na­gyothallók is éppolyan értékes tagjai a társadalomnak, mint bárki más. km A belvárosban könnyebben elérhetők fotó: sipeki Péter Nézőpont Kiss László Időutazás a Dal szárnyán Azt hittem, az időgép nem feltalálható, de rájöttem, téved­tem. A közszolgálati tévécsatorna birtokában alighanem lehet egy működő példány. Mert a Dal című verseny nem más, mint egy időutazás a múltba. Akik még láttak Ki Mit Tud?-ot vagy Felszállott a pávát, azok tudják, miről beszé­lek, akik meg nem, legfeljebb azt veszik észre, hogy valami nem stimmel az egésszel. Érdekes ugyanakkor, miközben mindent átvettek a kereskedelmi tévés gyakorlatból - jelenidejű szavazás mobillal, rövid bemutató klippek, after műsor utána, stb -, ennek ellenére az egész olyan, hogy ki lehetne ültetni nyugodtan a zsűribe a harminc-negyven évvel ezelőtti arcokat, és vezethetné Vitray vagy Antal Imre fiatalon. Már a színekkel kezdődik a baj, az egész egy temetés vagy halotti tor nyomott hangula­tát idézi, a zsűri hihetetlenül unalmas, sehol egy szellemes poén, komor arccal értékel­nek, mintha egy bíróság tevé­kenykedne. A „hogyan nem szabad” tökéletes illusztrá­ciói. Még a kertévés múlttal rendelkező műsorvezető is olyan fordulatokat használ, amit száz éve nem tesznek, és ha elsüt mégis egy-két viccet, az úgy koppan ebben a közegben, idegenül-furcsán, mint egy leejtett levesestül a királyi pár vacsoráján. De még a feliratok is olyan afész kár­­tyanaptárosak, a háttér meg mintha ingyenes képernyővé­dő lenne valahonnan. A produkciók olyanok, amilyenek - ebben azért a többi csatorna sem hasítana, tekintve, hogy mióta megszaporodtak az ilyen műsorok, a tehetségterme­lés még nem bírt egészen felzárkózni... De nem is műsorkritikát szerettem volna írni, ez csak amolyan apropó. Olvasom a neten, hogy apait anyait rászánnak az állami televízióra, átalakítják és vezető médiummá akarják tenni. Most tegyük félre a politikai vonzatokat, ebben az esetben kizárólag a szakmai meg­valósítás minőségével szeretnék foglalkozni. Én lennék a legboldogabb, ha itthon az állami tévécsatornák lennének az etalonok. A minőség mintái. Hiszen ott nincs nyomás a profittermelésre, nem kell, hogy azon aggódjanak, vajh’ a tulajdonos elégedett lesz-e a haszonnal, a bevétellel­­ tehát lehet minőséget termelni. És még mi mindent lehetne! He­lyet teremteni mindannak, ami nem jut el a többi műsor­ba: avantgárdnak, kísérletezésnek, megmutatni mindazt, ami valaminek az ígérete, de pénz híján nem tud a felszín­re törni. Teret nyitni annak, amit sokan nem látnak, mert nem az ötödik kerületben születtek. És merésznek lenni. Emlékszem arra a Stúdió műsorra, amit Jancsó rendezett a kommunista tévében, és betolatta tolószékben Hernádi Gyulát. Egy ország hördült fel. Vagy amikor Mester Ákos üresen hagyta a meghívott, ám el nem jött aktuális vezető atyaúristen székét az adásban. Valami ilyesmi állami tévé kellene, ami megteszi mindazt, amit egy kereskedelmi médium soha nem fog, vagy csak nagyon ritkán, amely mintát ad minden más médiumnak azzal, ahogy a szabad­sághoz és a minőséghez viszonyul. Ami kikerülhetetlenné válik, hivatkozási alappá, közbeszéd részévé. Egyszóval hatalmas dolgot lehetne cselekedni ennyi pénzzel és ennyi lehetőséggel - de ha ezt a Dal nevű pro­dukciót nézem, nem vagyok optimista. Ja és egy apróság: a számlát mi fizetjük, a mi adónkból. Kérnénk szépen érte egy huszonegyedik századi köztévét. laszlo.kiss@kelet.hu Hatalmas dolgot lehetne cselekedni ennyi pénzzel és ennyi lehetőséggel. Traffipax adómódra A NAV Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Adóigazgatóságának operatív ellenőrei a 6. héten a következő településeken végeznek helyszíni ellenőr­zéseket: Hétfő: Nyíregyháza, kedd: Fehérgyarmat, szerda: Vásárosnamény csütörtök: Mátészalka, Hodász, péntek: Nyírbátor. ■ Vendégek a parketten Remek volt a hangulat a Nyíregyházi Művészeti Szakközépiskola szombat esti jótékonysági bálján, ahol az intézmény diákjai rövid fúvós koncerten mu­tatták meg tehetségüket, a táncosok pedig a produk­ciójuk végén egy keringő erejéig a vendégeket is a parkettra csábították. FOTÓ: PUSZTAI SÁNDOR

Next