Kelet Magyarország, 2016. február (73. évfolyam, 26-50. szám)

2016-02-01 / 26. szám

2016. FEBRUÁRI., HÉTFŐ Földbe forgatott pénzek Megyénkben Jeszenszki Mónika, Székely Jó­­zsefné és Bittner József nyúlt a legmélyebben a zsebébe. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG: A „Földet a gazdáknak” prog­ram deklarált célja az, hogy a kis- és középbirtokosok termőföldhöz juthassanak. Az árverések tavaly novem­berben kezdődtek, melyeken csak magánszemélyek indul­hattak, cégek és vállalkozások nem. Egy ember legfeljebb 300 hektár földet vásárolha­tott meg az államtól. Nézzük az eddigi tapaszta­latokat: Szabolcs-Szatmár-Be­­reg megyében a „legnagyobb földszerző” címet Jeszenszki Mónika szerezte meg, ő 208 hektár állami földterület tu­lajdonosa lehet. A Nemzeti Földalapkezelő (NFA) hivata­los honlapján olvasható nyil­vános adatokból kiderült: a hölgy egy nyíregyházi lakóte­lep negyedik emeleti lakásá­ban él, összesen 382 millió fo­rint értékben vásárolt földet. Gégényi licitáló A képzeletbeli dobogó máso­dik fokára Székely Jánosné állhat fel, közel 180 hektár állami ingatlan tulajdonjogá­hoz juthat hozzá a jövőben. A nyilvános cégadatok szerint Székely Jánosné Gégényben bejegyzett Zsebe-Farm több­ségi tulajdonosa. A növény­­termesztéssel foglalkozó vál­lalkozás árbevétele 2014-ben közel százmillió forint volt. A gégényi vállalkozó mélyen a zsebébe nyúlt: 333 millió fo­rint fejében vásárolhatja meg a földterületeket. A vásárosnaményi Bittner József összesen 156 hektár földet vásárolt, teheti ezt 94 millió forint megfizetése elle­nében. Agrárcége, a Marócsa Bt. fő profilja az állattenyésztés, azon belül is a birkatartás. - A földárveréseken megvá­sárolt területek egyharmadát eddig is én használtam. Ezek zömében Vámosatya és Bara­bás környékén fekszenek. A többi föld vagy szomszédos ingatlan, vagy a már meglévők közelében található. Ezeken birkákat akarok tenyészteni, hiszen a gazdaságom szerves részét teszi ki a tulaj­donom­ban lévő kétezer anyajuh - mondta lapunk érdeklődésére Bittner József, aki számos le­gelő mellett egy szántófölddel is gazdagodott. Polgármesterek is licitáltak A Nemzeti Földalapkezelő honlapját böngészve további érdekességekre is bukkan­tunk: több megyei polgármes­ter is sikeresen licitált a földár­verések során. Kozmáné Kasza Veronika amellett, hogy Dombrád pol­gármestere, évek óta gazdál­kodik. - Férjemmel közösen vezet­jük a családi gazdaságunkat. Eddig egy héthektáros terüle­ten termesztettünk kukoricát és napraforgót - közölte la­punkkal a településvezető, aki tavaly decemberben harmad­magával licitált egy három és fél hektáros dombrádi földre. - Tíz millió forintért sike­rült hozzájutnom a terület­hez, ahol gabonaféléket sze­retnénk termeszteni. Ez az ingatlan, amelyet eddig ha­szonbérletben egy vállalkozó művelt, közel van a régihez. Tulajdonképpen innen jött az ötlet, hogy mi is licitáljunk rá - fogalmazott Kozmáné Kasza Veronika, akitől megtudtuk: a vásárláshoz igénybe veszi majd a kedvezményes hitelt. TARNAVÖLGYI GERGELY gergely.tarnavolgyi@kelet.hu Hét hektáron termesztet­tünk kukoricát és napraforgót. KOZMÁNÉ KASZA VERONIKA Az új földe­ken birkákat akarok tenyészteni a jövőben. BITTNER JÓZSEF KELET Eddig is ők használták A Lőrincz és Társa-95 Bt.-ben ötven százalékos tulajdon­­résszel bír a tiszabecsi pol­gármester, Lőrincz Gusztáv. A cég állattenyésztéssel fog­lalkozik. - Mint magánszemély vásá­roltam meg 9 millió forintért azt a 15 hektáros tiszabecsi le­gelőt, amelyet a bt. már 2003 óta haszonbérleti szerződés keretében művelt. A gyakor­latban semmi sem változik, eddig is mi hasznosítottuk a területet, ezután is mi fogjuk, csak most már az én tulajdo­nomban lesz az ingatlan - kö­zölte lapunkkal a tiszabecsi polgármester, aki a vételár 10 százalékát már megfizette, a fennmaradó részt a jövőben hitelből törleszti. Az állatpark nem alszik téli álmot A téli hónapokban is maradandó élményt nyújt a Nyíregyházi Állatpark­ nyíregyháza. Bár ez az idő­járás leginkább a hűvösebb éghajlatot kedvelő állatok­nak kedves - érdemes megfi­gyelni a jegesmedve, a fehér farkas falka vagy a szibériai tigris család mindennapjait­­, a park szubtrópusi és trópu­si éghajlatot képviselő fajait is láthatják a látogatók: egy részük a külső kifutókban, míg a hőmérsékletre érzéke­nyebbek a Trópusi házban, az Ázsia élővilágát bemutató Zöld piramisban, valamint a Viktória Házban töltik min­dennapjaikat. Tö­bb faj érzékeny a hidegre Hogyan lehetséges az, hogy a hófedte területeken zebrák és orrszarvúk nyargalásznak, s oroszlánok, jaguárok játsza­doznak? Révészné Petró Zsu­zsa osztályvezető lapunknak elmondta: a válasz egyszerű: az állatok jó része más euró­pai kertből érkezett, így ha­sonló éghajlaton éltek eddig is, s ráadásul az alkalmazko­dó képességük is kiváló.­­ A fűtött istállók minden érzékenyebb faj rendelkezé­sére állnak, ahová bármikor visszahúzódhatnak. Emellett a gondozók folyamatosan el­lenőrzik az önitatókat, az ál­latházak fűtési berendezését, az állatok pedig megemelt ta­karmány- és vitaminadagokat kapnak. A halak és kétéltűek gya­korlatilag semmit nem ér­zékelnek a hidegből, mivel a Zöld Piramis, a Trópusi és Viktória Ház valamint az Óce­­nárium légterében és meden­céiben mindig állandó a hő­mérséklet. A főemlősök közül több faj azonban érzékeny a hidegre, a világ legkisebb selyemmajmai, vagy a legna­gyobb, fán élő főemlősök, az orangutánok szintén a tágas belső helyeiken élik napjaikat tavaszig. Természetesen vannak olyan állatok, amelyeknek meg sem kottyan a zimankó, a jegesmedve, a hópárduc és szibériai tigris kifejezetten él­vezi ezt az időjárást, s a bor­júfókák „téli felkészítése” is már ősszel megkezdődött a megemelt takarmányadag­gal. A szerencsés látogatók­­ megleshetik a fóka-sulit is, ahol már az úszólábúak a főszezonra készülve sajátít­ják el trénereik segítségével az újabbnál­ újabb kunszto­­kat. Mivel nyáron három be­­­­mutatót tartunk a vendégek­nek, fő szezonban nincs idő újabb feladatok betanítására, a téli időszak viszont kiváló­an alkalmas a tanulásra. S ha valaki igazán trópusi melegre vágyik, látogasson el parkunk Zöld piramis-Ócenáriumába a Dél-Amerika vagy a Viktó­ria Házba! A Nyíregyházi Ál­latpark az év minden napján nyitva van a téli időszakban 9-16 óra között barangolhat­juk be 35 hektáron Földünk vadregényes tájait. km A barna medve és a szibériai tigris sem ellensége a télnek A fehér tigris szereti a havat FOTÓK: RÉVÉSZNÉ PETRÓ ZSUZSANNA Nézőpont Kiss László A tokajiak tétje Tokaj az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyeréséért pályázik. Merész és extravagáns ötlet, pont ezért jó is egy­ben. Emlékezzünk rá: Miskolc egyszer majdnem elnyerte a címet, de ha igaz, akkor a politikai lobbi betette az ajtót a miskolciaknak. Talán csak pletyka, de azt mondták sokan a tűz környékéről, hogy a néhai pécsi polgármester, Toller László intézte el Gyurcsány Ferencnél, hogy ne Miskolc, hanem Pécs legyen a befutó. Sokan hozzátették, az akkori miniszterelnök tartozott ezzel a „királycsináló” Tollernek, akinek - ugyancsak a mendemondák szerint - jelentős sze­repe volt Gyurcsány felemelkedésében. Mások szerint csak a pécsi lobbi volt erős nagyon­­ túl sok fajsúlyos, akkor kor­mányközeli ember került ki a pécsi egyetemek padjaiból. Tény az, hogy az akkori uniós biztos asszony, aki rang­rejtve, napokkal hamarabb leutazott Miskolcra, és villamo­son, buszon bejárta a várost egyedül, nagy támogatója volt a városnak. Ugyanis ez a cím alapvetően nem csak arról szól, hogy egy egyéb­ként is roppant nagy kultu­rális és esemény­dömpinggel és intézményhálózattal bíró várost még feljebb emeljen. Hanem az is kiemelt szem­pont volt, hogy ha valahol van kreativitás, akarat, olyan kulturális értékek, amelyek Európának is sokat mondhatnak, ott ne számítson az ne­gatívumnak, ha egy város - mint például egykoron Miskolc - rengeteg hátránnyal küszködik. Tokaj hihetetlenül gazdag múltjával, és az elmúlt évtizedek fejlesztéseivel együtt még nem találta meg azt az újkori önmagát, ami a borvidék nevének viselőjeként igazán méltó lenne hozzá. Gondoljunk csak bele, egy olyan borvidék emblematikus településeként, amelyhez fogható a világon sehol sincs, a polgármesternek kellett elrendel­nie, hogy ne rakják ki reklámként műanyag petpalackban a bort az utcára. Tokaj ma az ellentétek városa, meglelhetjük ott a világhírű csúcsminőséget és az ihatatlan kategóriát a borban, az ország egyik legcsodálatosabb pincéjét a mesébe illő főtéren - szemben a néhai szocreál nagyáruház évtizedek óta változatlan szürke betontömbjével. Nagyon sok minden történt Tokajban az elmúlt években, jó pár milliárdból és nem kis erőfeszítésekkel - Fesztivál­katlan, zsinagóga-felújítás, bormúzeum és sok más is. De óriási szükség lenne arra a lendületre, megújulásra, amit egy ilyen pályázat adhat. Szándékosan nem azt írom, hogy csak a cím elnyerése számít, mert az csak az egyik haszna az egésznek. Aktív részese voltam a miskolci pályázat kö­rüli nagyon sokakat, pártállástól függetlenül megmozgató munkának, s azt a szellemi pezsgést, friss fuvallatot, közös akaratot sem előtte, sem azóta nem tapasztaltam ilyen intenzitással. A pályázat, az esély, a teljesítmény kénysze­re, a kihívás ösztönzése csodákat tud tenni - és ennek a hatása nem egyszeri, megváltoztathat sok mindent. Mondják, hogy Tokaj kicsi. Tényleg nem egy többszázez­res város, de nincs egyedül. Hegyalja mindig együtt léleg­zett, akkor is, ha vannak néha ellentétek is. És reméljük, lesz lobbierő is, ott fenn, a döntéshozóknál, mert itt most nemcsak egy városról van szó, hanem az ország egyik igen fontos, település és borvidék formájában is létező, élő jelképe száll ringbe, hogy győzzön. Hegyalja mindig együtt lélegzett, akkor is, ha vannak néha ellentétek is. @ Nem csak vitaminforrás Hétvégén a gyümölcsárusok slágercikke a mandarin, a banán és az alma voltak, melyek közül Ferenc is kedvére válogatott. FOTÓ: SIPEKI PÉTER laszlo.kiss@eszak.hu Kelet kvíz A település határába olvadt Szúnyogszeg, melyet a korabeli iratok Zwnywgzegh alakban említenek. a) Ör b) Milota c) Rápolt djUszka A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el.

Next