Kelet Magyarország, 2016. október (73. évfolyam, 231-256. szám)

2016-10-01 / 231. szám

2 Mindenfelől KEIJT ■ Eltemették a Nobel-békedíjas izraeli politikust, Simon Pereszt Végső búcsút vettek pénteken Jeruzsálemben Simon Peresztől - a Nobel-békedíjas, lengyelországi születésű izraeli politikus Izrael Állam 9. elnöke volt. Kétszer lehetett Izrael miniszterelnöke és kétszer ideiglenes kormányfő; pályafutása alatt összesen 12 kormányban szolgált. Temetésére - az izraeli állami méltóságok mellett - az egész világból hetven jelenlegi és volt politikai vezető sereglett Jeruzsálembe. Magyarországot Orbán Viktor miniszterelnök képviselte. A temetésen Mahmúd Abbász palesztin elnök is megjelent. Az izraeli miniszterelnök, Netanjahu és Abbász több év után először találkozott személyesen. Kezet fogtak, és a temetési szertartás kezdete előtt néhány mondatot váltottak egymással. fotó: afp Nem volt itt hálózatuk A TEK szerint 14 terrorista utazott át Magyarországon. Budapest. A Terrorelhárítási Központ (TEK) adatai szerint 14 terrorista utazott át Magyarországon 2015 nyarán-őszén, akiknek közük volt a 2015. november 13-án Párizsban, illetve a 2016. március 22-én Brüsszelben elkövetett terrorcselekményekhez - jelentette be Majoros Csaba, a TEK Felderítési Igazgatóságának alezredese a szervezet pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján. Menekülni segítettek? Elmondta: a terroristák néhány napot töltöttek az országban, a TEK adatai szerint az Iszlám Államnak Magyarországra telepített, kiterjedt hálózata nem volt. Bodnár Zsolt, a TEK főigazgató-helyettese közölte: a Rakkában kiképzett terroristák jellemzően 2-3 fős csoportokban érkeztek, s jól látható, hogy a déli kerítés felállításával és a migránshullám elterelésével a terroristák mozgása is a horvátszlovén útvonalra terelődött át. Az M1 Híradó pénteki értesülése szerint egyébként egy osztrák segélyszervezet segítségével menekült el az Iszlám Állam bombaszakértője Európából a magyar határzár felállítása után. Az MI úgy tudja, hogy a férfi - aki a tavaly novemberi párizsi terrortámadás felelősének, Salah Abdeslamnak és társainak kiképzését segítette - korábban a „bejáratott” menekültútvonalon, a zöldhatáron át jutott be az EU-ba. Mire „elvégezte feladatát” és elindult visszafelé, addigra a magyar határ már le volt zárva. A Híradó úgy tudja, ezért úgy döntött, hogy Ausztrián át menekül. Egy osztrák segélyszervezethez fordult azzal, hogy beteg az édesanyja, ezért sürgősen haza kell jutnia. A szervezet vett neki egy repülőjegyet. Karl-Heinz Grundböck, az osztrák belügyminisztérium szóvivője az MTI írásos megkeresésére úgy reagált, az osztrák tárca nem tudja megerősíteni az értesülést. MTI A magyar határon FOTÓ:AFP Devizaárfolyam Grafika: EKN. Forrás: MNB (2016 .09 .30 .) Ezt a pert figyeli Európa is A magyar kormány elutasítja a kvótát, hiszen nem old meg semmit. Budapest: Magyarország benyújtotta észrevételeit az Európai Unió Bíróságához (EUB) a kvótaperben - mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter budapesti sajtótájékoztatóján péntek délután. A magyar kormány 2015 decemberében fordult a luxemburgi székhelyű EUB-hez, hogy kérje a kötelező migránskvóta megsemmisítését. Szlovákia is hasonló tartalmú beadvánnyal fordult a luxemburgi bírósághoz, és később csatlakozott Lengyelország is. Bírósági döntés később A miniszter rámutatott: elfogadhatatlan, hogy a nép megkérdezése nélkül hozzanak döntést migrációs kérdésben, amely egy ország összetételét hosszú távon meghatározhatja. Az EUB döntése jövő év második negyedévében várható. Trócsányi László leszögezte, ez a per precedensértékű, Európa figyeli. A miniszter hozzátette, éveket élt Párizsban és Brüsszelben, és tudja, mit jelent, amikor az integráció sikertelen. Ez egy olyan ügy, amit nem lehet átverni a tagállamokon. Magyarországnak erőt kell mutatnia, erről szól a népszavazás. A magyar kormány elutasítja a kvótát, hiszen nem old meg semmit. A népszavazás jelentősége abban áll, hogy Magyarország milyen határozottsággal tudja képviselni kvótaellenes álláspontját, ezért fontos, hogy érvényes és eredményes legyen a népszavazás - mondta Trócsányi László. MTI • „Érdemi tárgyalásokat!” Érdemi tárgyalásokat és fizetésemelést követel a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ). A szervezet elnöke, Boros Péterné erről az önkormányzatok napja alkalmából a Belügyminisztérium budapesti épülete előtt megtartott sajtótájékoztatón és demonstráción beszélt pénteken. Felidézte: két héttel ezelőtt azért sztrájkoltak, mert nyolc éve nem emelkedett a bérük, döntő többségük fizetése régen a hivatalos létminimum alatt van. FOTÓ: BALOGH ZOLTÁN, MTI Igen, kellenek a bátor polgárok Budapest. Egyre több bátor polgárra van szükség, akinek fontos a közjó, képes tiltakozni, harcolni az igazáért, de ha megszületik a döntés, elfogadja a többség akaratát - mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. A Terror Háza Múzeumban bemutatták Bernhard Vogel, volt rajna-pfalzi és türingiai tartományi miniszterelnök, a Konrad Adenauer Stiftung (KAS) tiszteletbeli elnöke Légy bátor, polgár! című könyvét. A tárcavezető itt arra is kitért, hogy a jövő arról szól, hogy meg kell erősíteni a kontinens világpolitikai pozícióit. mti 2016. OKTÓBERI., SZOMBAT kelet@kelet.hu Vendégkommantár Dessewffy Zsolt Fekete és fehér árnyalatai Gulyás Gergely neve ismerősen csenghet a politikát figyelemmel kísérők körében. Van, aki a lázadó értelmiségi fenegyereket látja benne, mások az apróra vágandó balliberális provokátort. Mostani „Tiszavasvári fehéren, feketén” című dokumentumfilm-kísérletével rávilágított arra, amit eddig is mindenki tudott: az országban nagyon nincsenek rendben bizonyos dolgok. Több mint negyedszázaddal a rendszerváltás után egyik kormányunknak sem sikerült érdemben közelebb kerülni az egykori célhoz, egy élhetőbb Magyarország megteremtéséhez. Mivel Tiszavasvárihoz több minden köt, megosztom gondolataimat a film kapcsán. Apartheid? Igazán erre a kifejezésre kaptam föl a fejem, amikor elkezdtem nézni a filmet. Úgy érzem, könnyű nagy szavakkal dobálózni, pláne, ha azok kritikát fogalmaznak meg. Nem ártana a cigányság történetével megismerkedni. A cigányság a középkor során érkezett Európába, Magyarországon először Zsigmond király idejében tesznek róluk említést. Vándor népségként tartották őket számon, akik nem maradnak sokáig egy helyben, letelepedéshez nem igazán fűlik a foguk, alkalmi munkákból tengetik mindennapjaikat és dalból van a lelkük. Persze ezek az alkalmi munkák abban az időben komoly mesterségek voltak, mint a kovács, vályogvető, fafaragó. Házaltak portékáikkal, a kereskedelemből is kivették a részüket. Jelentős részük a korabeli szórakoztatóiparban kereste a betevőjét, s innen ered pl. a muzsikus cigány kifejezésünk. Ez a vándor életmód a XVIII. századig zavartalanul folyt Magyarországon, amikor is Mária Terézia idején megpróbálták letelepíteni és asszimilálni őket. Megpróbálták elérni, hogy közösségeiket szétszórva a helyi lakosságba beolvasszák. Persze ez a fajta erőszakos röghöz kötés pont az ellenkezőjét eredményezte, mivel azok is kezdtek elszökdösni, akik szívesen letelepedtek volna. A vándorló életformára az első komoly veszélyt az első világháború után az jelentette, hogy az államhatárokat szigorúbban kezdték őrizni, így megnehezedett a szabad vándorlás Európában. 1945 után, miután földrészünk két táborra szakadt, a vasfüggöny végleg megadta a kegyelemdöfést az addigi vándoréletnek. A többek között ránk is erőltetett szocialista értékrend nem tűrte meg egy vándor népség létét, és megkezdődött körükben is a szocialista embertípus kialakításának tortúrája. Már nem tűrték meg, hogy bárki is csak úgy kézműveskedjen a saját szakállára, s így a szabadság és az ahhoz tartozó minimális megélhetés lehetőségei is eltűntek. Az erőszakos asszimiláció része volt, hogy akár kényszerrel is a nagyvárosokba telepítették őket, hogy majd a fehérek között szocializálódnak. Vidéken annyival másabb a kialakult helyzet, hogy a betelepített cigányság egy tömbben él a városokban és a falvakban. Emiatt kezdtek kiéleződni azok az ellentétek, amik az idő múlásával csak mélyültek, és napjainkra gyűlölködéssé mérgesedtek. A már egy ezredéve letelepedett magyar ember nem nézte jó szemmel, hogy a betelepített cigányság a városi környezetben is megpróbálja folytatni megszokott életvitelét. A cigány emberek egy része sehogy sem tudta megszokni a társadalmi kötöttségeket. Mi több! Olyan esetről is hallottam, hogy a társadalomba beilleszkedni akaró tagjait a cigány közösség kivetette. Persze a fehérek sem fogadták be igazán soha. Ennek a következménye lett az együttélés helyett az egymás mellett élés. A rendszerváltás aztán az addigi látszólagos létbiztonságot is szertefoszlatta. Ahogy megszűntek a nagy állami cégek, amik valamilyen szinten felszívták a cigányság munkaerejét, az addig rejtve ugyan, de meglévő problémák hirtelen előkerültek és mélyültek. Napjainkig senki nem találta meg a helyes megoldást. Látszatintézkedések és politikai ütőkártyák kijátszására annál több példát lehetne említeni. A legégetőbb ezek közül, hogy a hirtelen tisztességes megélhetési lehetőségét vesztett cigányság látszólag kilátástalan helyzetbe került, ami súlyosbította mindezt, hogy a magyarok is tömegével vesztették el munkájukat és csúsztak le társadalmi szinten, s innentől már egyfajta riválissá is vált a két népcsoport. Mint azt már írtam, Budapesttel ellentétben a cigányság településenként nagyjából egy tömböt képez. Ez adhat alapot ugyan a szándékos elkülönítés vádjára, de a történelem ismeretében ezek cáfolhatóak. Egy régi mondás szerint az ember a saját fajtája körében érzi igazán jól magát. Egy település lakosainak etnikai elkülönülése nem magyar jelenség, és semmiképpen nem nevezhető Tiszavasvári találmányának. Elgondolkodtam azon, hogy „művelt” európai városban az elkülönült negyedekben élő kínai, zsidó, cigány és többi nációt szintén az ottani apartheid áldozatának tekintené, vagy ezzel a rossz szájízt keltő jelzővel csupán Tiszavasvárit tiszteli meg? Szerzőnk fotóriporter, az ősi Dessewffy család leszármazottja Az erőszakos asszimiláció része volt, hogy akár kényszerrel is a nagyvárosokba telepítették őket.