Kelet-Magyarország, 2017. április (74. évfolyam, 77-99. szám)
2017-04-01 / 77. szám
2 Mindenfelől Orbán Viktor: A csalás, az csalás, akárki is követi el A CEU válasza: visszautasítják, hogy csalást követnének el. Budapest. A „Soros-egyetem” jövője az amerikai-magyar kormányközi tárgyalásokon múlik - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. Nem keresték A kormányfő emlékeztetett: az Oktatási Hivatal vizsgálata megállapította, hogy több külföldi egyetem is szabálytalanul működik, köztük „Soros György egyeteme is”. Hiába milliárdos valaki, Magyarországon nem állhat a törvények fölött, ennek az intézménynek is be kell tartania a jogszabályokat - hangoztatta, hozzátéve: „a csalás, az csalás, akárki is követi el”. A külföldi diplomát is adó „Soros-egyetem” maga vallotta be, hogy külföldön nem folytat képzést, ami ellentétes a magyar szabályokkal - mondta. Arra a kérdésre, hogy szerinte fél-egy év múlva is lesz-e Közép-európai Egyetem (CEU) Magyarországon, Orbán Viktor azt válaszolta: ez az amerikai és magyar kormány közötti tárgyaláson és megállapodáson múlik. Megjegyezte, előzetesen nem keresték meg az amerikai kormányt az ügyben. A parlament előtt fekvő törvénymódosítási javaslatra utalva jelezte, egy külföldi egyetem magyarországi működéséhez kormányközi megállapodást kell kötni. Arra a felvetésre, hogy a CEU-val is tárgyalnak-e majd, Orbán Viktor azt felelte: a CEU-nak csak be kell tartania a törvényeket, „velük nem kell tárgyalnunk, mert - lehet, hogy szeretnék, de - most még nem ők az amerikai kormány”. A miniszterelnök azt is kiemelte: a magyar egyetemeknek igazán van sérelmezni valójuk, mert a tisztázatlan jogi állapot miatti helyzet nem fair. Egy magyar egyetem ugyanis egy diplomát, egy magyart ad ki, ehhez képest „van egy egyetem, amelyik Magyarországon működik, és kiad két diplomát, egy magyart meg egy amerikait” - fejtette ki, úgy értékelve, hogy ez a magyar egyetemekkel szemben nem méltányos, mivel az intézmények között verseny van, és „felfoghatatlan, hogy miért kellene nekünk a saját magyar egyetemeinket hátrányba hozni”, és igazságtalan előnyt biztosítani külföldieknek. Még nincs olyan törvény A CEU pénteken közleményben utasította vissza, hogy csalást követne el. A felsőoktatási intézmény arra reagált, hogy Orbán Viktor miniszterelnök pénteki rádióinterjújában a többi között azt mondta: „a csalás, az csalás, akárki is követi el”. A Közép-európai Egyetem (CEU) az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, a miniszterelnök kijelentésével ellentétben jelenleg nincsen érvényben olyan törvény Magyarországon, amely megköveteli, hogy az egyetemek származási országukban is folytassanak képzést annak érdekében, hogy Magyarországon diplomát adhassanak ki. Hozzátették: a CEU jogosult, akkreditált arra, hogy magyar és amerikai diplomát adjon ki, és 25 éve a magyar törvényeket betartva vesz részt a magyar felsőoktatásban, „bármilyen ennek ellentmondó kijelentés hamis”. „A miniszterelnök kijelentésével ellentétben egyetemünk hivatalosan bejegyzett és világszerte ismert neve Közép-európai Egyetem (CEU)” -jegyezték meg. Az intézmény később újabb közleményt juttatott el az MTI-hez, amelyben kiemelte: sokat jelent számára a hazai és külföldi támogatás, de az „akadémiai szabadságuk védelme nem pártpolitikai ügy”. Az akadémiai szabadság minden magyar állampolgár ügye kell hogy legyen - rögzítették. Jelezték: a CEU nem kezdeményez, támogat vagy hagy jóvá semmilyen politikai szervezet által rendezett nyilvános tüntetést. „Őszintén hiszünk abban, hogy a magyar állampolgárok politikai meggyőződésüket félretéve, közös erővel védik meg a magyarországi felsőoktatási intézmények szabadságát” - fogalmaztak. MTI Orbán Viktor a rádió stúdiójában fotó: mti/Koszticsák Szilárd Grafika: ÉKN. Forrás: MNB KELET A rektorok megtárgyalják A Magyar Rektori Konferencia (MRK) a felsőoktatási kerekasztal összehívását kezdeményezi a felsőoktatási törvény tervezett módosítása ügyében - közölte a felsőoktatási intézményeket tömörítő szervezet pénteken az MTI-vel. Az MRK tájékoztatása szerint a sajtóból értesültek a felsőoktatási törvény módosítását célzó javaslatról. Közölték: a rektori konferencia megtárgyalja az előterjesztést és kezdeményezik a felsőoktatási kerekasztal összehívását is. Százötven helyett kétszáz katona Szijjártó Péter: Magyarország támogatja, hogy a NATO csatlakozzon az Iszlám Állam elleni koalícióhoz. Brüsszel. A külgazdasági és külügyminiszter pénteken, a NATO-tagországok brüsszeli miniszteri tanácskozásának szünetében nyilatkozott a magyar újságíróknak. Szijjártó Péter elmondta, az amerikaiak világossá tették két elvárásukat a NATO-val szemben. Az egyik az, hogy a katonai szövetség vállaljon nagyobb szerepet a terrorizmusellenes küzdelemben, valamint azt, hogy a szövetségesek a korábbi megállapodásoknak megfelelően tegyenek eleget a védelmi költségekre vonatkozóan vállalt kötelezettségeiknek. Beszámolt arról is, a kormány azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy Magyarország két évvel hosszabbítsa meg az év végén lejáró, az Iszlám Állam ellen létrejött koalícióban való részvételét. Emellett azt, hogy 150-ről 200 főre emelje a koalíció munkájában részt vevő magyar katonák számát, továbbá bővíteni kívánja az eddigi tevékenységek körét. Kijelentette, a magyar kormány egyetért azzal az amerikai elvárással is, hogy a katonai szövetség európai lábát a védelmi kiadások növelésével meg kell erősíteni. Aláhúzta, Magyarország meg fog felelni a megállapodásnak, és 2024-ig el fogja érni a védelmi ráfordítások kétszázalékos szintjét. MTI Szíjártó Péter és Rex Timerson, amerikai külügyminiszter fotó: mti/Szabó árpád BKV-s érdekvédők sztrájkot jelentettek be Budapest Sztrájkot jelentett be április harmadik és negyedik hetére a BKV-munkavállalóknak 80 százalékát képviselő két szakszervezeti szövetség pénteken. A Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VTDSZSZ) és a Budapesti Közlekedési Szakszervezetek Szövetsége (BKSZSZ) április 18-án 0 órától 20-a 24 óráig háromnapos, április 24-én 0 órától 28-a 24 óráig ötnapos sztrájkot hirdetett. A munkabeszüntetés minden ágazatra kiterjed, így az érinti a busz-, a troli-, a villamos- és a metróközlekedést is. A szakszervezetek azért döntöttek a sztrájk mellett, mert a BKV-val folytatott kollektív munkaügyi vitában nem közeledtek az álláspontok a bérrendezésről. Az érdekképviseletek hároméves bérrendezést akartak elérni, amelyben 30 százalékos bérfejlesztést kértek, ennek évenkénti mértékéről külön tárgyalásokon egyeztetnének. mti Levél is jön a kérdőívvel Budapest. Péntektől érkeznek a nemzeti konzultációs ívek a háztartásokba, a küldemények Orbán Viktor miniszterelnök levelét is tartalmazzák - közölte Dömötör Csaba államtitkár. A kormányfő a levélben arra kéri a magyarokat, álljanak ki a nemzeti függetlenség mellett, és a konzultáció kitöltésével segítsék a kormány küzdelmét az elhibázott brüsszeli javaslatok ellen. Meg kell védeni a határokat, és saját kézben kell tartani az adók, a bérek és a rezsi szabályozását is - áll többek között a levélben az államtitkár tájékoztatása szerint, mti 2017. ÁPRILISI, SZOMBAT Vendégkommentár Dr. Rozgonyi Ibolya Rómától Rómáig: az unió hatvan éve Ezekben a napokban Európa és a világ Rómára figyelt. Az Európai Unió vezető politikusai azért gyűltek össze, hogy megemlékezzenek az Európai Gazdasági Közösséget és az Európai Atomenergia Közösséget megalapító Római Szerződés aláírásának 60. évfordulójáról. Az unió jogelődeinek számító EGK, Euratom, valamint az 1951-ben felállított Európai Szén- és Acélközösség alapot teremtettek a gazdasági integrációhoz, utat nyitottak az egységes belső piac felé. De mindenekelőtt békeprogramot jelentettek Európa számára. A gazdasági közösséget megalapító 6 állam - NSZK, Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg - a I. világháború borzalmai után a helyreállítás, a gazdasági konszolidáció és a béke mellett kötelezték el magukat. Az Európai Közösségekből 1992- re Európai Unió lett. Az alapítókat egymás után követték előbb a nyugati demokráciák, majd a rendszerváltás hullámát elérő kelet-európai volt szocialista országok is. S bár a világban, sőt Európa számos pontján mind a mai napig háborúk dúlnak, az uniót alkotó 27 tagállam között 70 éve nem volt fegyveres konfliktus. Ezt az erőfeszítést értékelte a Nobel-bizottság, amikor 2012- ben az Európai Uniónak ítélte a Nobel-békedíjat. Van okunk ünnepelni az elmúlt 60 évet. A béke fenntartása mellett megvalósult a négy szabadság elvére épülő egységes belső piac, ahol az áruk, a szolgáltatások, a személyek és a tőke szabadon áramolhat. Az unió a világ legnagyobb kereskedelmi szövetségeként gazdasági hatalommá nőtte ki magát. Az elmúlt húsz évben az egy főre jutó GDP megduplázódott az EU-ban. Támogatási politikájával a kevésbé fejlett régiók felzárkóztatását segíti elő. Az unió elkötelezett híve a demokráciának, a jogállamiságnak, a szabadságjogok érvényesülésének. Már a Római Szerződés is tartalmazta az egyenjogúság elvét, a 2009-től életbe léptetett Alapjogi Charta alapelvként rögzíti az uniós polgárokat megillető diszkrimináció tilalmát. Van okunk ünnepelni az elmúlt 60 évet? Az európai egység bomlani látszik, vagy inkább bomlásnak indult. 2015-ben Izland visszavonta belépési szándékát, tagjelölti státusza megszűnt. Nagy-Britannia lakossága 2016-ban népszavazáson a kilépés mellett döntött, a kiválás folyamata feltételezhetően vitáktól nem mentesen fog zajlani, mint ahogy a visegrádiak történelmileg kialakult közösségében is időnként tetten érhető a nézetkülönbözőség. A regionális konfliktusok mellett a határokon átívelő terrorizmus, a rasszizmus, a fokozódó migrációs nyomás, a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek, a szegénység jelentenek komoly próbatételt és kihívást a tagállamok számára. 2017. március 25-én Rómában a 27 tagállam, az unió vezető tisztségviselői, úgymint az Európai Tanács, az Európai Parlament és az Európai Bizottság elnökei Nyilatkozatban összegezték a múlt eredményeit, és fogalmazták meg a jövőre vonatkozó célokat. Nem véletlen az aláírók névsora. A nemzeti érdeket a tagállamok állam- és/vagy kormányfői képviselték, az uniós polgárok érdekközvetítőjeként az Európai Parlament lépett fel. A szupranacionális Európai Bizottság a közös érdeket, az európai egységet szimbolizálta. Valójában így néz ki az unió döntéshozatali mechanizmusa. Együttműködés, egyensúly a három érdekszféra - tagállam, európai közösség, uniós polgár - között. Olyan, mint egy háromlábú szék. Egyik sem lehet meg a másik nélkül. Ha csorbul vagy túlsúlyba kerül bármely érdek, instabillá válik. Tagadhatatlan, hogy az unió eddigi története során számos vitát, belső válságot, reformot megélt már. De ahogy a nyilatkozatban megfogalmazták a politikai vezetők, minden konfliktus, aggály és nehézség ellenére még mindig a „célok elérésének legjobb eszköze az Európai Unió”, amely a polgárokkal és a tagállamokkal együtt képes a globális és belső kihívásokra reagálni. Mit hoz a jövő? Lesz-e még unió? Kiválás vagy bővítés? Optimista vagy pesszimista jövőképet sugall a most aláírt Római Nyilatkozat? Felelősség, összefogás, megoldásra váró feladatok sokasága ebben a néhány oldalas dokumentumban. A pontokba szedett célkitűzések erős Európát ígérnek. Felvetődik a kérdés, vajon miért ilyen óvatos az unió vezetése, hogy a Római Szerződés 60-dik évfordulóján mindössze 10 évre szóló célkitűzést vállal magára. „Az elkövetkező 10 évben olyan uniót kívánunk építeni, amely biztonságos és védett, amelyet jólét, versenyképesség, fenntarthatóság és társadalmi felelősségvállalás jellemez.” Óvatosság, pesszimizmus vagy realitás? A jövő dönt. Szerzőnk a Nyíregyházi Egyetem főiskolai tanára. ketet@kelet.hu ytm w w De ahogy a nyilatkozatban megfogalmazták a politikai vezetők, minden konfliktus, aggály és nehézség ellenére még mindig a „célok elérésének legjobb eszköze az Európai Unió"..